vezetés Archives - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
PE-GTK
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért – „A jövő vezetői” tehetségprogram

Felsőoktatásban részt vevő diákok jelentkezését várja a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) non-profit szervezet, akik közül egy sikeres pályázó csatlakozhat „A jövő vezetői” tehetségprogramjához 2021-ben.

A képzés során a nemzetközi trendek mellett a fenntarthatóságot stratégiai szinten képviselő hazai- és nemzetközi vállalatok sikeres gyakorlatait és megoldásait, valamint azok vezetőit és szakembereit ismerhetik meg.

– Szeretnéd megismerni leendő munkahelyed kulisszatitkait?
– Van kedved beszélgetni olyan vezetőkkel, akikről eddig csak a neten olvastál?
– Kipróbálnád magad olyan fiatal vállalati szakemberek között, akik már ismerik az üzleti világot?
– Szert tennél vezetői, szakmai tapasztalatra és értékes kapcsolati hálóra?
– Megismernéd a fenntartható fejlődés és üzleti világ kapcsolódását?

Mit nyújt az ösztöndíj?

Díjmentes részvételi lehetőséget „A jövő vezetői” tehetségprogramban, ami 2021 januárjában indul elsősorban budapesti helyszínekkel. Havonta egy teljes szakmai nap 8 alkalommal: szakmai előadások, esettanulmányok, vezérigazgatói interjúk, vállalati gyakorlatok bemutatása, gyárlátogatások és csoportfeladat – mind a fenntartható üzleti működéshez kapcsolódóan.

Ki pályázhat?

– Egyetemi vagy főiskolai képzésben résztvevő hallgató (a hallgatói jogviszony legalább 2021. június 30-ig tart, nappali tagozat preferált),
de nem múlt még el 30 éves
– Középfokú angol nyelvismeret szükséges, mert a program nyelve magyar és angol, tolmácsolás nélkül.
Fontos: egy pályázó egy pályaművet nyújthat be.

Hogyan pályázhatsz?

Küldj egy maximum három oldalas javaslatot, miként tennéd fenntarthatóbbá az egyetemed. Mi pedig az alábbi szempontok alapján fogjuk értékelni a javaslatokat:

– Komplex gondolkodás, problémafeltárási és priorizálási képesség (25%)
– Javaslatok szakmai megalapozottsága, előremutatósága, realitása és kidolgozottsága (50%)
– Stílus (25%)

Bővebb leírást a feladatról itt találsz >>>

Szükségünk lesz ezen kívül még egy egy oldalas motivációs levélre Tőled, hogy megtudjuk:

– Milyen vezetői tapasztalatokra tettél már szert, akár a magán-, akár a szakmai életedben? Mivel indokolnád vezetői potenciálodat?
– Miért gondolod, hogy részt kell venned ebben a programban?
– Mit jelent neked a fenntartható fejlődés és hogy van jelen az életedben?

A sikeres pályázathoz benyújtandó dokumentumok:

– Önéletrajz
– Javaslatod bemutatása
– Motivációs levél maximum egy oldalban

Jelentkezési határidő: 2020.10.31.


A pályázatokat vállalatvezetőkből és a BCSDH munkatársaiból álló szakmai zsűri bírálja el. A legjobbnak ítélt (short listre kerülő) pályamunkákat a szakmai zsűri november végén meghallgatja, és ez alapján hozza meg döntését.

A pályázati anyag a pályázó szellemi tulajdona, azonban a beküldő a dolgozat elküldésével hozzájárul ahhoz, hogy azt a szervezők a program kommunikációja során felhasználhatják.

Ha többet akarsz tudni a programról, itt találod a részleteket >>>

Ha kérdésed van, fordulj Szederkényi Zita, képzésvezetőhöz: zita.szederkenyi@bcsdh.hu

Hallgatónk lett az Év Könyvelője

Hallgatónk lett az Év KönyvelőjeA Penta Unió Oktatási Centrum hetedik alkalommal hirdette meg szakmai versenyét az „Év könyvelője” cím elnyeréséért mérlegképes könyvelők részére.

A megtisztelő címet hallgatónk, Obermayer Rita nyerte el, aki jelenleg a Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma tanára.

Obermayer Rita előbb elvégezte a számviteli ügyintéző felsőfokú szakképzésünket, s ezzel párhuzamosan mérlegképes könyvelő tanfolyamon is tanulmányokat folytatott. Pénzügy-számvitel alapszakos diplomáját szintén nálunk szerezte meg, majd elvégezte a számvitel mesterképzésünket is, jelenleg pedig a vezetés és szervezés mesterszakunk hallgatója.

A versennyel kapcsolatos tapasztalatairól a papa-ma.hu cikkében számol be.

Obermayer Ritának ezúton is szívből gratulálunk a fantasztikus eredményhez, és köszönjük, hogy ennyiszer bizalmat szavazott a Pannon Egyetemnek! 

(A kép forrása: papa-ma.hu)

101/1: A vezetői hatékonyság növelése – visszajelzéseken keresztül

A vezetőket gyakran egy korábbi (általában technikai) pozícióban szerzett tapasztalatuk és szaktudásuk alapján nevezik ki vezetőnek. Belépnek a vezetői szerepbe úgy, hogy nem vagy alig rendelkeznek a hatékony vezetői munkához szükséges készségekkel. A környezetükben lévők – felettesek, kollégák, beosztottak – mind nagy várakozásokkal tekintenek az új vezetőre. Így az illetőnek nincs más választása, kénytelen azonnal elkezdeni vezetni, és egyben kénytelen elkezdeni gyakorolni azokat a készségeket, amelyekkel nem vagy alig rendelkezik! Értekezleteket tart, kommunikál a beosztottaival, célokat tűz ki, feladatokat delegál, értékel, jutalmaz, jelent stb. Nap mint nap végzi, gyakorolja ezeket a tevékenységeket, de sajnos általában nagyon kevés visszajelzést kap. Ennek eredményeképpen sokszor abban lesz jó, hogy a dolgokat rosszul csinálja – rossz szokásokat alakít ki!

David Duerden (2006) a brit HR Kamara, a CIPD számára készített vezetőképző anyagának máig érvényes bevezetőjében1 hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyakorlás visszajelzés nélkül rossz szokások kialakításához vezet. Ezért rendkívül fontos, hogy ha egy vezető folyamatosan fejleszteni akarja a vezetői készségeit, akkor keresse meg a módját annak, hogy folyamatosan kapjon visszajelzést. A visszajelzéseken elgondolkodhat, és ennek révén fokozatosan új és és hatékonyabb szokásokat alakíthat ki.

A fentieket támasztja alá annak a menedzsernek az esete, aki egy 360 fokos értékelés eredménye alapján döbbent rá arra, hogy mekkora különbség van aközött, ahogy ő látja a saját teljesítményét, és aközött, ahogy mások látják azt. A felismerés elvezette ahhoz, hogy négyszemközti beszélgetések keretében még részletesebb visszajelzést kérjen a munkatársaitól, illetve hogy az értekezletek végén a résztvevőktől kérjen mindig visszajelzést. A hallottak alapján aztán változtatott a viselkedésén, aminek következtében a csapat viselkedése is megváltozott, és ezáltal a teljesítményük jelentősen megnőtt.

A szokások megváltoztatása hosszú időbe telik, és folyamatos megerősítést igényel. A visszajelzések adása és fogadása tehát a mindennapi közös tevékenység része kell, hogy legyen, nem csak egy évente egyszer történő esemény. Visszajelzést érdemes annyi embertől kérni, amennyitől csak lehet: felettestől, kollégától, beosztottól, ügyféltől. A visszajelzés legyen formális és informális is. A visszajelzés maga váljon szokássá.

Az Üzleti Tudásközpont Vezetőképző tréningjei keretében számos területen van mód önértékelésre és egymás értékelésére, sőt, a résztvevők megkapják mindazokat az eszközöket, amelyekkel egy-egy témában – a tréningen kívül, de a saját cégükön belül – szélesebb körben is adhatnak egymásnak visszajelzést.

A szerző Makkay-Chambers Adrienne, az Üzleti Tudásközpont vezetője


1 Duerden, D. (2006) Management Development Activities. London, Chartered Institute of Personnel and Development

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.