D. Clay Whybark vendégprofesszor előadása a Karon

CC 2.0 by ER24 EMS(Pty)Ltd.

D. Clay Whybark, az amerikai UNC Kenan-Flagler Business School professzora „Disaster Relief Issues and Action Programs” témakörben előadást tart Karunkon december 3-án 10 órai kezdettel az A204-es teremben.

Whybark professzor úr kutatási területe, melyet a National Science Foundation is finanszíroz, sajnálatos módon számunkra is nagyon aktuális: katasztrófa védelemmel kapcsolatos ellátási kérdések. D. Clay Whybark munkásságáról, kutatási területeiről többet megtudhattok itt.

Szakmai tanulmányi kirándulás a Placticor-nál

2010. október 21-én a logisztikai menedzsment mesterszakos, a vezetés és szervezés mesterszakos hallgatók valamint a termelésmenedzsment tárgyat hallgató mérnök kollégák szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt a PLASTICOR Műszaki Műanyagfröccsöntő Kft. veszprémi üzemében.

A kft. 100% -ban magyar, magán tulajdonban levő vállalkozás, amelynek főprofilja műszaki műanyagok fröccsöntése, szerelés, szerelvénygyártás, szerszámgyártás, termékfejlesztés. Az ügyvezető Bódy Kornél 2004-ben alapította a vállalkozást, sok éves ipari tapasztalat után.

A szakmai tanulmányi látogatás során a hallgatók tájékoztatást kaptak a létesítmény történetéről, a termelő üzem működéséről, – a gyártási folyamatokról, technológiákról, az áru beérkezésről, bevételezésről, raktározásról és a kiszállítás folyamatáról, valamint a beszállítók kiválasztásáról, és az inverz logisztikáról.

Köszönjük vállalati partnerünknek Bódy Kornél ügyvezető igazgató Úrnak, hogy lehetőséget biztosított hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére.

Demján Sándor Alapítvány ösztöndíja

A Demján Sándor Alapítvány és a Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzata közösen pályázatot hirdet a Pannon Egyetem minden nappali tagozatos hallgatója számára, aki az egyetem valamely műszaki végzettséget adó szakán folytat tanulmányokat.

A pályázatot a kért igazolásokkal együtt, legkésőbb 2010. december 7-ig kell ajánlott levélben, B5-ös (közepes formátumú) borítékban postára adni!

Az ösztöndíjra pályázhat a Pannon Egyetem minden olyan nappali tagozatos hallgatója, aki az egyetem valamely műszaki végzettséget adó szakán folytat tanulmányokat, ez karunkon a Műszaki menedzser képzésben résztvevő hallgatókat érinti.

Részletek itt.

Hallgatók elvárásai itthon és külföldön

Forrás: Online Educa

Huszonkét európai ország több mint 196 ezer hallgatóját kérdezte meg az egyetemi, főiskolai képzéssel és a jövővel kapcsolatos elképzeléseiről a Graduate Barometer 2009 nevet viselő felmérés. Két jelentését eddig a műszaki és az üzleti képzésben résztvevők válaszai alapján készítette el a berlini székhelyű Trendence Intézet.

Az összesített adatok alapján kiderül, az európai mérnöki képzésben részt vevők hetente átlagosan 43,6 órát kívánnak dolgozni az első munkahelyükön, ez az érték pedig csupán kis mértékben nagyobb az üzleti képzésben tanulók esetében, ők 44,7 órát képzelnek el maguknak. A magyar mérnökhallgatók az európai átlaggal azonosan gondolják ezt, míg az üzleti tudományok iránt érdeklődő magyar egyetemisták, főiskolások 43,8 órát dolgoznának jövőképük szerint az első munkahelyükön. A legmagasabb számadatot a svájci üzleti szakokon hallgatók jelölték be (48,3), míg a heti legkevesebb munkaórát a holland műszaki hallgatók választották ki (41,5).

Az első munkahelyen elvárt jövedelemről a magyar mérnöki képzésben részt vevő hallgatók átlagosan bruttó 12.216 eurós éves fizetésről számoltak be, míg az üzleti tudományok diákjai valamivel kevesebb, 10.916 eurós bruttó jövedelemre számítanak első munkahelyükön. A várt legalacsonyabb bruttó fizetés szempontjából a magyar elvárások meg sem közelítik az európai átlagot: ők 25 ezer eurónál kevesebbért nem mennének el dolgozni. A legalacsonyabb, 10 500 euró körüli fizetéssel a román, a lengyel hallgatók elégednének meg. A legoptimistábbak a dánok, ők 51 ezer eurót szeretnének kapni, de a svájciak és a norvégok sem sokkal maradnak el tőlük.

A tandíj mellett a legkevésbé a finn üzleti képzésben részt vevő diákok állnak ki (2,8%), míg annak legfőbb támogatóinak a hasonló szakon tanuló brit diákok bizonyultak (38,2%). Az üzleti képzésben résztvevőket vizsgálva a magyar diákok közül 24,1 százalék helyeselte a díj bevezetését, a mérnöki tanulmányokat folytatóknak azonban csupán 16,9 százaléka vélekedik hasonlóan.

A magyarok optimizmusát fémjelzi, hogy a hazai üzleti képzésekben részt vevők 38,9 százaléka nem aggódik jövőbeni karrierje miatt. Az európai átlagban ez csupán a 32,6 százalékról mondható el. A legpozitívabban az osztrák diákok szemlélik a helyzetet, az üzleti tanulmányokat folytatók 62,8 százaléka nem aggódik a jövőbeni karrier miatt, a mérnökképzés területén pedig 73 százalékuk gondolja azonosan.

Az európai üzleti szakokon tanulók átlagosan 24 jelentkezési lap beadásával remélik betölteni az első munkahelyüket, bizakodóbbak azonban a műszaki tanulmányokat folytatók, ők átlagosan 18,7 próbálkozástól várják az első munkahely betöltését. A magyarok diákok esetében átlagosan 23,8, illetve 18,4 beküldendő jelentkezési lapról beszélhetünk.

A jelentések felmérték azt is, hogy mennyire vonzza a hallgatókat a külföldi munkavállalás lehetősége Európán belül és világviszonylatban egyaránt. Az európai mérnöki és üzleti hallgatók 47-48 százaléka nyitott a világ felé, miközben a magyarok 35-36 százalékáról mondható el ugyanez. Az európaiak 20-21 százaléka maradna ugyanakkor szívesebben a kontinens határain belül, az európai munkavállalás mellett pedig a magyarok 29-31 százaléka döntene.

A felmérésben megszólaltatták Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Írország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság, valamint idén először Románia és Oroszország hallgatóit is, mintegy 779 intézményből, köztük 34 magyar egyetemről, főiskoláról. A jövőben hozzák nyilvánosságra az egyéb szakok diákjainak véleménye alapján elkészített jelentést.

Forrás: Edupress, Figyelőnet

Találkozzunk a nyílt napon!

Kedves Felvételizők!

Egyetemünk az idei évben is megrendezi nyílt napjait 2010 novemberében és decemberében, valamint 2011 januárjában és februárjában három helyszínen, Veszprémben, Keszthelyen és Nagykanizsán! Minden kedves érdeklődőt várunk szeretettel!

A 2010-es rendezvények időpontjai:

November 24. Veszprém
December 1. Nagykanizsa
December 3. Keszthely

A 2011-es rendezvények időpontjai:

Január 26. Veszprém
Január 28. Keszthely
Február 2. Nagykanizsa

November 24-én Veszprémben megismerkedhettek az egyetem öt karával, teljes képzési kínálatával. Minden szak képviselői külön standnál várnak Benneteket, hogy részletes tájékoztatást nyújtsanak Nektek, és válaszoljanak kérdéseitekre. A kari bemutatkozó előadásokon képet kaptok a karokon folyó oktatási tevékenységről, a karok által kínált lehetőségekről, a hallgatói életről. Az egyetemi sétán felfedezhetitek az egyetem fontosabb helyszíneit, előadótermeket, a kollégiumokat, a könyvtárat, és szintén fontos információkat gyűjthettek az egyetemi életről. Természetesen a sok információ mellett szórakoztató programokkal is várunk Benneteket! 🙂

Mindenkit várunk szeretettel! A nyílt napon történő részvételről a rendezvény végén igazolást állítunk ki.

A Gazdaságtudományi Kar képzéseiről bővebb információt itt találtok.

Találkozunk a nyílt napon!

Itt nyugszik

Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsa, élt 1 év 9 hónapot. Az Országgyűlés legnagyobb parlamenti pártja frakciójának egy tagja – Varga József – által benyújtott T/1498/394 számú költségvetési módosító javaslata alapján a Költségvetési Tanács Titkársága jövőre 835,5 millió helyett 10 millió forintból kénytelen gazdálkodni. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Titkárság szélnek eresztheti frissen toborzott, többségében elemző területen foglalkoztatott munkatársait. De a Tanács vezetői sem részesülnek további juttatásokban, a maradék 10 millió forintot ugyanis a javaslat dologi kiadásokra irányozza elő.

A három tanácstag közül kettőt – egyikük egyetemünk oktatója, Dr. Török Ádám akadémikus – és a Tanácsnak dolgozó 30 elemző munkatársból hatot személyesen ismerek. A többiekkel együtt remek közgazdászoknak tartom őket, vélhetően boldogulnak majd tudásukkal a piacon. Miattuk felesleges bárkinek is aggódnia. Közgazdasági elemző mesterszakos hallgatóinknak persze remek munkahely lett volna a Költségvetési Tanács, de biztos vagyok benne, hogy ők is találni fognak majd más munkahelyet. Az eredetileg 9 évre kinevezett vezetőkkel felálló intézmény azonban ennél az alig két évnél többet érdemelt volna. A Tanácsot létrehozó 2008. évi LXXV. számú törvény a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről ugyanis mérföldkő volt a magyar fiskális politika történetében. Először fordult elő, hogy egy kormányzat behatárolta a saját mozgásterét egy olyan független intézmény létrehozásával, amelynek feladatául az országgyűlési – valójában kormányzati – döntések pénzügyi vonzatának elemzését és bemutatását jelölte meg. A Költségvetési Tanács többek között makrogazdasági elemzéseket készített, költségvetést elemzett, módszertani ajánlásokat készített, elvégezte a törvényjavaslatok hatásvizsgálatát, szükség szerint tájékoztatta a Köztársasági Elnököt, az Állami Számvevőszék elnökét, az MNB elnökét, az Országgyűlést, és véleményezte a benyújtott törvényjavaslatokat. Előrejelzéseit, becsléseit, ajánlásait, amelyek elkészítéséhez gyakorlatilag minden – akár titkosított – államháztartási adathoz hozzáférhetett, a honlapján tette elérhetővé mindenki számára. Legutoljára például azt, amelyben a költségvetési törvényt övező vita küszöbén felszólította az országgyűlési képviselőket arra, hogy dolgozzák ki a költségvetéssel kapcsolatos javaslatok előtti hatásvizsgálatok rendszerét, amelyet a 2008-as törvény már régóta esedékessé tett.

Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy a fentiek alapján elképzelje, kinek állhatott érdekében a Tanács pénzügyi ellehetetlenítése. A kérdést ilyen módon megközelítve valójában nincs is ebben semmi meglepő. Nálunk már csak így mennek a dolgok. Érdemes azonban egy kicsit körülnézni, hogy máshol meg hogyan.

Az Egyesült Államokban például 1974 óta működik a Kongresszus Költségvetési Hivatala, amely a szövetségi költségvetési intézkedések meghozatalát elősegítő elemzéseket készít, s ellátja a szükséges információval, költségbecslésekkel a költségvetést előkészítő honatyákat. A hivatal 2010-ben 45,2 millió dollárból (9,1 milliárd forint) gazdálkodott, és mintegy 250 embert foglalkoztatott. Elnökeinek mandátuma eddig átlagosan 4,1 évig tartott, ami nem meglepő, hiszen a négyévenként újraválasztott Kongresszus és a Szenátus vezetői nevezik ki őket. Megszüntetni azonban még egyszer sem akarták, pedig ok biztosan lett volna rá bőven. Az ottani törvényhozás ugyanis felismerte a hivatal hozzáadott értékét a törvényhozási folyamatban.

Van még mit tanulnunk.

Multikulturális képzés

Egyre gyakrabban kerülünk kapcsolatba idegen kultúrákból származó emberekkel. A más szokásokat és hagyományokat követő, más nyelven
beszélő emberekkel való együttműködés néha nagy kihívások elé állít minket. A kulturális különbségek területét érintő esetleges hiányosságaink félreértésekre adhatnak okot, kommunikációs akadályokat gördíthetnek elénk, ezért a Tudományos és Nemzetközi Igazgatóság ingyenes tréninget szervez oktatók és dolgozók multikulturális környezetben való munkavégzés támogatására.

A képzés fő céljai és eredményei:
A képzés során a résztvevők interaktív formában foglalkoznak az interkulturális különbségekkel, az idegen kultúrákban való eligazodással, a verbális és nonverbális jelek értelmezésével, a sztereotípiákkal, az interkulturális konfliktusokkal.
A fent említett problémák felismerésére, áthidalására és megelőzésére alkalmas készségek sajátíthatók el.

A résztvevők a képzés sikeres teljesítése esetén tanúsítványt kapnak.

A tréning egy napos elfoglaltságot jelent. Időpontja és helyszíne: 2010. december 1. 8-tól 16-ig (Veszprém, Egyetemi Könyvtár, Kováts
terem)

A részvétel a Pannon Egyetem dolgozóinak, oktatóinak, hallgatóinak ingyenes, de létszámkorlátozás miatt regisztrációhoz kötött. A tréning
legalább 10 fő részvétele esetén indul.

Várjuk jelentkezését 2010. november 26-ig a siposs.csilla@almos.uni-pannon.hu e-mail címen, vagy a 88/624-169 számon.

Gita Rupjā – Erasmus Diák

Hi, everyone!

My name is Gita Rupjā and I come from Latvia. Very often when I’m saying Latvia, people are making interesting faces- it is visible, that they don’t have any idea where it is, but it is so funny, because no one wants to admit their poor knowledge in geography, so I have heard so many guesses… 😀 even Asia!

So if you don’t know where Latvia is – it is your homework to find out. 🙂

In Latvia I’m studying at Vidzemes University of Applied Sciences, I’m a third year student in Tour Guide program. It’s fun and interesting but at the same time very, very responsible. Those who know me better, could say that can cause some problems (but I’m trying). 🙂

If I need to say 100 % truth, when I was applying for Erasmus studies, Hungary was not in my list of choice and till the beginning of August I didn’t know to which country and university for Erasmus studies I will go. So when I got response from University of Pannonia I was so surprised and excited.

Before coming to Hungary I spent a summer in Cyprus for my internship and I didn’t have a long break before coming here, that’s why Hungary for me was like a white page- without any knowledge and stereotypes about my destination. Everything what happens here and what I see helps to make my impression about this country. And so far I can be only glad that I have a chance to discover everything here by myself with your help guys (Erasmus and Hungarian friends). 🙂 And there is no doubt now about the knowledge and useful experiences I will gain in my private and academic life.

So thanks everyone for these great months in Hungary!

Gita

Tippek és praktikák: A tökéletes pályakezdő…

Fotó: DSR, Picasaweb

A HR szakemberek 68 százaléka véli úgy, hogy az egyetem befejezését követően azonnal hasznosítható tudással kell rendelkezniük a friss diplomásoknak – derül ki a berlini székhelyű Trendence Intézet Campus 360 nevet viselő kutatásából, melyben húsz ország HR szakembereinek válaszai alapján adják meg az ideális diplomás ismérveit. A Magyarországon először publikált adatok szerint a toborzók ötöde tartja fontosnak a diploma érdemjegyét, az pedig, hogy a pályázó melyik felsőoktatási intézményben tanult, tíz toborzó közül három számára fontos csupán.

A húsz ország nagyobb vállalatainak válaszai szerint az ideális frissdiplomás szakmai tapasztalattal, gyakorlattal rendelkezik, még akkor is, ha éppen most fejezte be felsőfokú tanulmányait. A vállalati toborzók szerint a tanulmányok során szerzett szakmai gyakorlat a legfontosabb, csaknem 68 százalékuk véli úgy, hogy az egyetem befejezését követően azonnal bevethetőnek kell lenniük a fiataloknak. A diplomában szereplő specializáció a toborzók valamivel több, mint fele (56,3%) szerint lényeges, miközben az egyetemi végzettséget tíz HR szakértő közül hét tartja fontosnak. Kevesebb, mint ötödük veszi figyelembe a kiválasztás során a diploma érdemjegyét, miközben körülbelül ugyanilyen arányban tartják fontosnak az iskolán kívüli tevékenységet.

A sikerorientált vállalkozások és cégek számára sokkal fontosabb az állásajánlatra pályázók viselkedése és attitűdjeik, mint az elméleti ismereteik. Az úgynevezett puha foktorok (soft skills) magában foglalják a csapat-orientációt, a kommunikáció készséget, a szervezőképességet, a flexibilitást, a mobilitást, az emocionális intelligenciát, a motiválhatóságot és a kreativitást. A tudás, a kompetenciák és a „soft skills” hármasa közül a puha kompetenciákat tartják a legfontosabbnak (36,9%) a cégek toborzó munkatársai. Ezeket követik a kompetenciák (33,8%), majd az elméleti ismeretek (29,2%) a vállalaton belüli siker szempontjából. Az előrelépéshez a szakmai tapasztalat és a gyakorlati ismeretek a legfontosabbak. Ebből a szempontból a lista második helyén az elméleti és a gyakorlati ismertek közti átjárhatóság szerepel. A világ különböző pontjairól származó, diplomával rendelkező toborzók mind egyet értenek továbbá abban, hogy az egyetemi tanulmányok erősítik és javítják ezeket puha faktorokat.

Csapatjátékosokat keresnek

A toborzók 64,7 százaléka szerit az ideális friss diplomás csapatjátékos, miközben a HR-sek valamivel több, mint fele a jó kommunikációs képességet is elvárja az ideális jelölttől, illetve 44,8 százalékuk szerint a rugalmasság is szerepel a jelentkező kompetenciái között. A HR szakemberek csaknem negyven-negyven százaléka tartja továbbá fontosnak az érvényesülési képességet és az elkötelezettséget, valamint a tanulási képességet.

A Trendence Intézet kérdéseire húsz ország (Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Hollandia, Oroszország, Dél-Afrika, Spanyolország, Svédország, Törökország, egyesült Királyság, Egyesült Államok), emberi erőforrás menedzserei válaszoltak a tavasz során. Az intézet kutatását első alkalommal a francia Le Monde publikálta november 11-én. (Forrás: edupress)

Felvételi tippek és praktikák: Pontszámítás

Mykl Roventine CC

A pontszámítás alapját a középiskolai eredmények és az érettségi teljesítmény adják, amelyek például emelt szintű érettségiért, nyelvtudásért, sportteljesítményért, tanulmányi versenyekért járó többletpontokkal egészíthetők ki. Először talán kicsit bonyolultnak tűnik a 480 pontos rendszer, pedig semmi ördöngösség nincs benne.

A könnyebb megértés kedvéért találjunk ki egy felvételizőt, aki villamosmérnök alapszakra szeretne jelentkezni, legyen a neve – ez adja magát – Vili. Az alábbiakban Vili példáján keresztül mutatjuk meg, hogyan számolhatod ki a felvételi pontjaidat.

A tanulmányi pontok
A tanulmányi pontszám a maximálisan elérhető 480-ból legfeljebb 200 lehet. Ez két részből tevődik össze. Először is, öt meghatározott tantárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy választott tárgy) utolsó két tanult évének év végi jegyét kell összeadni, majd megszorozni kettővel. A magyarnál a két eredményt a jelentkezéskor külön sorban kell feltüntetni, de a pontszámításnál évenként a két osztályzat átlagát kell kiszámolni kerekítés nélkül.

Ha mind az öt tárgyból 5-ösöd volt, akkor ez tárgyanként 5+5 = 10, ez öt tárgy esetében 50, majd ezt kell kettővel szorozni, így jön ki a középiskolai eredményekből a maximum 100 pont.

Vili középiskolai év végi eredményei:

	Magyar irodalom	Magyar nyelv	Történelem	Matematika	Német	Választható tárgy*
Utolsó előtti év	4	3	4	5	3	5
Utolsó év	4	4	4	5	4	5

* A középiskolai eredményekhez és az érettségihez választott tárgynak nem kell ugyanannak lennie! Előbbinél a választott tantárgy bármely, a középiskolában legalább két évig tanult tárgy lehet – akár az ének-zene is.

Vili tanulmányi pontjainak első fele tehát: (3,5+4+5+3+5) + (4+4+5+4+5) = 42,5 x 2 = 85

A tanulmányi pontok másik felét az érettségi eredményeid adják. Ezt úgy kapod meg, hogy a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát egész számra kerekíted, ez szintén maximum 100 pont lehet. Tehát, ha mind az öt tárgyból 100 százalékot teljesítettél, akkor a számítás a következő: (100×5)/5 = 100, így van meg a maximum 100 pontod.

Vili érettségi eredményei (a kötelező érettségi vizsgatárgyak mellé a fizikát választotta):

Magyar nyelv és irodalom	Matematika	Történelem	Német	Fizika
41 % (3)	79 % (4)	68 % (4)	82 % (5)	95 % (5)

Vili tanulmányi pontjainak másik fele: 41+79+68+82+95 = 365/5 = 73

Tehát Vili tanulmányi pontjai összesen: 85+73 = 158

Az érettségi pontok
Az érettségi pontjaidat két vizsgatárgy százalékos eredményei alapján kell kiszámolnod. A pontszámod egyenlő az érettségin elért százalékos eredményeddel. Értelemszerűen az érettségi pont maximálisan kétszer 100, azaz 200 pont lehet.

Az érettségi pontokat a szakhoz tartozóan követelményként meghatározott vizsgatárgyak közül kettőnek a százalékos eredménye adja. Amennyiben követelményként több érettségi tárgy választható módon van előírva (vagyis a vizsgatárgyak között „vagy” szerepel), akkor a jelentkező számára legkedvezőbb két tárgy eredményéből kell számolni az érettségi pontokat.

Vili érettségi tárgyai közül a matematika kötelező, emellett választható a biológia, fizika, informatika, kémia, illetve valamilyen szakmai előkészítő tárgy. Vili ezek közül fizikából érettségizett, így a számításkor ezt és a matematika eredményét veszik figyelembe. A pontszáma megegyezik az elért százalékkal (79+95 = 174), vagyis az érettségi pontjainak száma 174.

Többletpontok
A tanulmányi és érettségi pontokon kívül (200+200) különböző jogcímeken további maximum 80 többletpontot szedhetsz még össze. Ezeket két csoportra lehet osztani:

jogszabály alapján minden képzési területen járó többletpontok (ilyenek az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, illetve az előnyben részesítésért adható pontok)
képzési területenként adható többletpontok (például tanulmányi és művészeti versenyeredményekért, szakképesítés vagy sporteredmény alapján járó pontok).

A felvételi összpontszám
Alapképzési szak, illetve egységes, osztatlan képzések esetén kétféleképpen számolhatják a pontjaidat:

tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok
(érettségi pontok x 2) + többletpontok

Vili esetében, mivel 158 tanulmányi és 174 érettségi pontja van, így neki az érettségi pontok kétszerezése a kedvezőbb: 174×2 = 348, tehát Vilinek 348 pontja van. Ehhez adódhatnak hozzá a különböző többletpontok, összesen maximum 80, még akkor is, ha a különböző jogcímen megszerezhető többletpontjainak összege ennél több lenne. Emelt szintű érettségiért például tárgyanként plusz 40, B2 komplex (korábban középfokú C) nyelvvizsgáért plusz 28, C1 komplexért (korábban felsőfokú C) pedig plusz 40 pont jár neki. A 80 pontos maximum mellett további megkötések lehetnek, például nyelvvizsgáért legfeljebb 40 többletpont adható, függetlenül attól, hány van belőle.

Reméljük, példánk segített kiigazodni a pontszámítás útvesztőiben. Mielőtt nekilátna számolgatni, azért alaposan tanulmányozza át a pontszámítási módszereket a Tájékoztatóban vagy a felvi.hu-n! (Forrás: felvi.hu)