Sikerrel zárult a Visegrádi Alap által támogatott Empowering Open Innovation Tourism Network (EOITN) című nemzetközi projekt

A projekt sikeresen megerősítette az innovációs kapacitásokat a Visegrádi régióban és Szerbiában.

A tevékenységek 2025 januárja és 2026 júliusa között valósultak meg; a kezdeményezés Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szerbia egyetemei részvételével zajlott, az érintett partnerek közötti együttműködés előmozdítása érdekében. Vrnjacka Banja (Szerbia) mint turisztikai desztináció esetében a projekt az érdekelt felek közötti együttműködési kapcsolatok 72,6%-os növekedését eredményezte. A legfontosabb eredmények között szerepel egy új, nyílt innovációs digitális platform, valamint egy átadható módszertan a reziliens idegenforgalmi ökoszisztémák kiépítéséhez. Mindezek eredményeként a projekt értékes tudással támogatja a hosszú távú versenyképességet és a fenntartható regionális fejlődést.

A projekt zárójelentése itt olvasható. >>>

CROCUS projekt – Múzeumok, amelyek összekötnek: kulturális hidak a magyar-szlovén határ mentén

A határ menti térségek egyik legnagyobb lehetősége a közös kulturális örökség kiaknázása, összekapcsolása. Bár a történelmi és közigazgatási határok sokáig elválasztották a közösségeket, a 21. században egyre inkább azok a kezdeményezések kapnak hangsúlyt, amelyek a kulturális értékeket hidakként használják – összekötve a térség lakóit és erősítve a közös identitást. Ebben kiemelt szerep jut a múzeumoknak és a határokon átnyúló kulturális programoknak.

Nagykanizsa új múzeumi fejlesztései: turisztikai és közösségi erőközpont születik

Az Interreg VI-A Magyarország–Horvátország Program 2021–2027 támogatásával útnak indult AKT – Around the Kettle Together / Együtt a bogrács körül című projekt célja egy új, közös, határon átnyúló turisztikai desztináció kialakítása és fejlesztése Kalinovac (Horvátország) és Nagykanizsa (Magyarország) együttműködésében. A projekt a térség közös történelmi és kulturális értékeire építve kívánja erősíteni a turisztikai együttműködést, valamint növelni a térség látogatottságát.

A projekt alapgondolata a két térség közös történelmi múltjára épül, különös tekintettel az Oszmán Birodalom időszakára, amely mindkét terület kulturális örökségében fontos szerepet játszik. Nagykanizsa a török hódoltság idején jelentős stratégiai központ volt, amelynek emlékei ma is megtalálhatók a város kulturális és történeti örökségében. A fejlesztésnek köszönhetően Nagykanizsa 610 000 euró, mintegy 230 millió forint támogatást nyert, mely beruházás egyik legfontosabb eleme a nagykanizsai Thúry György Múzeum tetőterének teljes átalakítása: az itt kialakítandó interaktív kiállítótér a kanizsai vár és a török kori mindennapok világát kelti majd életre.

Az új kiállítótér nemcsak a város kulturális kínálatát bővíti, de modern múzeumpedagógiai eszközökkel olyan élményt kínál, amely minden generációt megszólít.

A projekt másik fontos eleme a történelmi Török kút ivókútként való visszaállítása a Deák téren, eredeti felállításának közelében. Ez nemcsak a város múltjának tisztelete, hanem egy olyan közösségi pont létrehozása is, amely a helyiek és a turisták számára egyaránt értéket képvisel.

A projekt egyik legjelentősebb eleme a közös kulturális és turisztikai programok szervezése, amelyek célja a térség turisztikai kínálatának bővítése és a határon átnyúló együttműködés erősítése. A projekt keretében közös nyári tábor kerül megrendezésre Nagykanizsán, amely elsősorban fiatalok számára kínál lehetőséget a történelmi és kulturális örökség megismerésére. Emellett megszervezésre kerül egy török történelmi és gasztronómiai fesztivál, amely a térség közös történelmi múltját és gasztronómiai hagyományait mutatja be.

ENNEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SEGÍTSÉG LEHET A CROCUS PROJEKTBEN MEGSZÜLETETT VÁR-ATLAN FESZTIVÁL ÖTLETE, MELYET A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁÉRT FELELŐS NAGYKANIZSAI VÁROSFEJLESZTŐ VEZETŐJE NYESTE PÉTER IS MEGISMERT, HISZEN RÉSZESE VOLT A CROCUS ÖTELETELŐ WORKSHOPOKNAK. EZÁLTAL A CROCUS PROJEKTBEN SZÜLETETT ÖTLETEK KÖZVETLENÜL IS BEÉPÜLHETNEK EGY PROJEKTBE ÉS MÉG SIKERESEBBÉ TEHETIK AZT.

A projekt során elkészül egy közös turisztikai stratégia is, amely hosszú távon meghatározza a térség turisztikai fejlesztésének irányait, és hozzájárul a határon átnyúló turisztikai együttműködés erősítéséhez.

Ez a rég várt fejlesztés a város kulturális turizmusára is kedvező hatással lesz.

Szlovén-magyar határ menti múzeumok – mint kulturális kapcsolódási pontok

A fent említett fejlesztésnek köszönhetően megújuló nagykanizsai Thúry György Múzeum így már méltón veheti fel a kapcsolatot és a versenyt is a szlovén határ menti térségek hasonló intézményeivel, hiszen a Lendván és Muraszombaton az elmúlt években szintén jelentős múzeumi és kulturális fejlesztéseket valósítottak meg.

  • A Lendvai Galéria és Múzeum rendszeresen szervez nemzetközi kiállításokat, magyar–szlovén kulturális találkozókat és művészeti fesztiválokat. Ez is jó kapcsolódási pont lehet a magyar és a szlovén értékőrző intézmények között. A LENDVAI MÚZEUM A NAGYKANIZSAI THÚRY GYÖRGY MÚZEUMMAL ESETLEGES KÖZÖS EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ REMEK SEGÍTSÉGET JELENTHET A KANIZSAI EGRY JÓZSEF GALÉRIA ÉS NYITOTT MŰTEREM EGYIK ALKOTÓJA BECSKEI ANDOR, AKI A SZLOVÉN MÚZEUM MŰVÉSZTELEPÉNEK RENDSZERES KÖZREMŰKÖDŐJE, SZERVEZŐJE. Ő IS RÉSZTVEVŐJE VOLT A CROCUS PROJEKT ÖTLETELŐ WORKSHOPJAINAK, ÉS SZÁRNYAI ALÁ VETTE EZT A KEZDEMÉNYEZÉST.
  • A Muraszombati Regionális Múzeum történeti és etnográfiai bemutatói a térség közös örökségére fókuszálnak, erősítve a határon átnyúló identitást.
  • A kisebb helytörténeti gyűjtemények és tematikus kiállítóhelyek pedig olyan lokális történeteket elevenítenek meg, amelyek mindkét oldalon ismerősek a lakosság számára. Ilyen a Dobronaki György Ház, a mely a helyi hagyományokat őrző kincsesláda.

Az ezekben a múzeumokban zajló programok – kézműves workshopok, közösségi napok, iskolai tematikus foglalkozások – egyre több magyar és szlovén látogatót vonzanak, így akár határtalan, nemzetközi találkozási pontokká is válhatnának.

A kulturális turizmus összekapcsolja a térséget

A határ menti múzeumok fejlesztései nem elszigetelt beruházások: ma már egyre nagyobb hangsúly helyeződik a közös tematikus útvonalakra, digitális megoldásokra és közös marketingre.

A kanizsai vár története, a Mura-vidék közös magyar–szlovén hagyományai vagy a török kori helyszínek hálózatba szervezése olyan kulturális turisztikai útvonalakat hozhat létre, amelyek integrált módon mutatják be a térség múltját és értékeit.

Ezek a programok eredményei lehetnek:

  • összekapcsolni a helyi közösségeket, hiszen a közös kulturális fejlesztések közös szervezést és együttműködést igényelnek;
  • élénkíteni a gazdaságot, mivel a kulturális turizmus többnapos látogatásokat generál;
  • erősíteni a közös identitást, hiszen bemutatják, hogy a határ két vagy három oldalán élők története, hagyományai és értékei sokkal inkább közösek, mint különállók.

Közösség, kultúra és együttműködés – Egy új kulturális tengely esélye

A Nagykanizsán induló fejlesztés és a szlovén térségekben zajló projektek közösen körvonalazhatnak egy új kulturális tengelyt a Mura–Dráva régióban. A múzeumok nem csupán kiállítóhelyek, hanem közösségi terek, találkozási pontok és olyan kulturális csomópontok, amelyek képesek összekapcsolni az embereket, városokat és országokat.

A határ menti régió így nemcsak földrajzi értelemben válik átjárhatóbbá, hanem kulturálisan is, hiszen a múzeumok hidakat építhetnek közéjük.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS projekt – Stakeholder találkozó Magyar–Szlovén Living Lab keretében

A CROCUS projekthez kapcsolódóan a Magyar-Szlovén Living Lab keretében két stakeholder találkozóra került sor Nagykanizsán és Kisrécsén. A helyi művészek, kulturális szervezetek és turisztikai szereplők közös gondolkodása során új együttműködések és szakmai kapcsolatok jöttek létre a CROCUS hálózatán belül.

További információ a CROCUS projektről:

Szakmai sikerek és Best PhD Paper díj az EATSA 2026 konferencián

2026. június 29 – július 3. között került megrendezése az EATSA – The Euro-Asia Tourism Studies Association XII. éves konferenciája Lengyelországban, amelyen Turizmus Intézeti Tanszékünk kollégái és PhD hallgatói aktívan képviselték egyetemünket. 

A „Bridges over Borders: Tourism in an Accelerating World” címet viselő 2026-os EATSA konferencia központi témája a turizmus összekötő szerepe volt egy egyre gyorsabban változó, geopolitikailag megosztott és technológiailag átalakuló világban.

A résztvevők azt vizsgálták, hogyan teremthet a turizmus hidakat kultúrák, országok, generációk és közösségek között, miközben választ ad a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság és a klímaváltozás kihívásaira. A konferencia kiemelt figyelmet fordított a felelős, emberközpontú és együttműködést ösztönző turizmus jövőjére.

Kollégáink és PhD hallgatóink több prezentációt is tartottak a konferencián és számos bemutatott kutatásban voltak érintettek:

  • Csontó Eszter: Artificial Intelligence in Hotels: Research Directions for PhD Dissertation
  • Hiezl Kitti (társszerző: Juhász-Dóra Katalin): AI Literacy and the Recognition of AI-Generated Hotel Review Responses: The Effects of Raising Awareness
  • Papp Zsófia (társszerző: Hiezl Kitti): From Prompting to Professional Judgement: How Tourism Education Shapes Students’ Revisions of AI-Assisted Travel Plans
  • Horváth Mónika (társszerző: Papp Zsófia): Luxury Retail as an Urban Experiencescape: Personalized Experiences and Satisfaction
  • Fauszt Márk: Immersive Exhibitions and Cultural Consumption: Reframing Visitor Experience in Cultural Tourism
  • Gyurácz-Németh Petra (társszerző: Emeneth Petra): Factors Leading to Career Transition in Tourism with a Focus on Generation Y and Generation Z
  • Michalkó Gábor (társszerző; az előadást Tömöri Mihály Nyíregyházi Egyetem – prezentálta): The Millers on the Road: Crime-Related Travel in the Era of Total Tourism (további társszerzők: Kökény László, Michalkó Lili)

Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy Csontó Eszter PhD hallgató megnyerte a Best PhD Paper díjat a konferencián, amelyhez ezúton is szívből gratulálunk.

A konferencia során az EATSA közgyűlésének tagjai megválasztották az elkövetkező három évre szóló új igazgatótanácsot. Büszkeséggel tölt el minket, hogy kollégánk, Gyurácz-Németh Petra lett az EATSA európai régió alelnöke. Erről bővebben itt írtunk. >>>

Nemzetközi turizmuskonferencián képviselték karunkat kollégáink

Turizmus Intézeti Tanszékünk kollégái részt vettek a THE INC 2026 – Tourism, Hospitality & Events INternational Conference nemzetközi konferencián, amelyet 2026. június 17–19. között rendeztek meg Portugáliában.

A THE INC az ATHENA (Association of Tourism, Hospitality and Events Networks in Academia) nemzetközi akadémiai szervezet hivatalos konferenciája, amelynek karunk Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Kutatóközpontja is a tagja.

Kollégáink több aktuális turizmus- és vendéglátáskutatási témával képviselték egyetemünket. Előadásaikban többek között a személyre szabott szállodai élmények, a fenntarthatósági tudatosság mérése, a pályakezdő diplomások szakmai útjának alakulása, valamint a Living Lab módszer közösségi bevonásban betöltött szerepe is fókuszba került.

Kollégáink kutatási témái:  

  • Hiezl Kitti, Gyurácz-Németh Petra, Michalkó Gábor: From Experiencescape to Place Attachment: The Mediating Role of Personalised Hotels
  • Gyurácz-Németh Petra, Raffay-Danyi Ágnes & Bosnyák-Simon Nikolett: Conceptualizing and Measuring Sustainability Awareness: A Multidimensional Indicator-Based Approach
  • Formádi Katalin, Gyurácz-Németh Petra, Gadár László & Bogdány Eszter: Personalizing the professional path: a persona-based longitudinal analysis of early career graduates
  • Papp Zsófia Márta, Raffay-Danyi Ágnes, Lőrincz Katalin: The Living Lab Method to Help Community Involvement

A kutatásokról bővebb információ a konferenciakötetben olvasható, ami elérhető itt.

Nagy megtiszteltetés, hogy Dr. Hiezl Kitti, Dr. Gyurácz-Németh Petra és Dr. Michalkó GáborFrom Experiencescape to Place Attachment: The Mediating Role of Personalised Hotels” c. publikációja Hospitality Paper Awards kategóriában bekerült az első három díjazott közé. További információ itt.

Kollégáinknak ezúton is gratulálunk, további sok sikert kívánunk.

CROCUS PROJEKT – Sajtóközlemény

Új európai kutatás tárja fel a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus kiaknázatlan lehetőségeit vidéki és távoli térségekben

A Horizont Európa által támogatott CROCUS projekt mérföldkőnek számító szintézisjelentést tett közzé, amely nyolc, határon átnyúló Living Lab terület kutatási eredményeit foglalja össze 14 európai országból

Brüsszel / Veszprém, 2026. május 25. – A CROCUS projekt – egy, a Horizont Európa program által finanszírozott kutatási kezdeményezés, amely a vidéki és távoli térségek határon átnyúló kulturális és kreatív turizmusára (Cultural and Creative Tourism – CCT) fókuszál – közzétette átfogó Szintézis Jelentését (D4.3 Deliverable). A jelentés nyolc, határon átnyúló Living Lab területen végzett kutatás eredményeit összegzi, amelyek összesen tizennégy európai országot érintenek. A több mint 2100 helyi lakos, turisztikai vállalkozás és látogató bevonásával készült kutatás szilárd tudásalapot teremt fenntartható kulturális és kreatív turisztikai modellek kidolgozásához Európa legkülönlegesebb, ugyanakkor gyakran háttérbe szoruló vidéki térségeiben.

A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI

A CROCUS projekt 4. munkacsomagjának (WP4) keretében megvalósított kutatás három egymással összefüggő célra épült: 1, határon átnyúló Living Lab fejlesztői csapatok létrehozása, amelyek kutatókból és a kulturális és kreatív turizmus kulcsszereplőiből állnak; 2, az egyes Living Lab területek társadalmi-gazdasági, kulturális, környezeti és intézményi környezetének részletes feltárása; 3, a helyi lakosok, turisztikai vállalkozók és látogatók kulturális és kreatív turizmussal kapcsolatos tapasztalatainak, igényeinek és prioritásainak feltérképezése. Az átfogó cél a design thinking módszertan „empátia” és „problémameghatározás” szakaszainak alkalmazásával olyan fenntartható kulturális és kreatív turisztikai üzleti modellek közös kialakítása, amelyek az egyes határon átnyúló térségek sajátosságaihoz illeszkednek.

FÖLDRAJZI LEFEDETTSÉG: NYOLC LIVING LAB TERÜLET EURÓPÁBAN

A kutatás az alábbi nyolc határon átnyúló Living Lab térséget foglalja magában, amelyek mindegyike a kulturális örökség, a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági adottságok egyedi kombinációját képviseli:

  • Sønderjylland (Dánia) – Schleswig-Holstein (Németország)
  • Matulji (Horvátország) – Ilirska Bistrica (Szlovénia)
  • Mulgimaa (Észtország) – Valmiera régió (Lettország)
  • Sondrio (Olaszország) – Graubünden (Svájc)
  • Goriška (Szlovénia) – Gorizia (Olaszország)
  • Torne-völgy: Ylitornio (Finnország) – Övertorneå (Svédország)
  • Zala (Magyarország) – Pomurska (Szlovénia)
  • Dobrudzsa/Dobrodgea: Silistra és Dobrich (Bulgária) – Constanța (Románia)

Bár ezek a térségek jellemzően vidéki vagy félvidéki jellegűek, és hasonló demográfiai kihívásokkal néznek szembe – például az elöregedéssel és a népességcsökkenéssel –, közös bennük a gazdag tárgyi és szellemi kulturális örökség, amely kulturális és kreatív turisztikai potenciáljuk alapját képezi.

A KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI

A szintézisjelentés 2138 érvényes válasz elemzésére épül, amely 8,6%-kal meghaladta az eredetileg kitűzött mintanagyságot. Az adatok online kérdőívek és félig strukturált interjúk segítségével kerültek összegyűjtésre helyi lakosoktól, turisztikai vállalkozásoktól, látogatóktól és más érintettektől.

A Living Lab területeken az alábbi fő megállapítások rajzolódtak ki:

  • A kulturális örökség a legfontosabb erőforrás. Mind a tárgyi örökség (történelmi helyszínek, múzeumok, épített örökség), mind a szellemi örökség (helyi szokások, hagyományok, nyelvek, gasztronómia, kézművesség és történetmesélés) a kulturális és kreatív turizmus elsődleges versenyelőnyének bizonyult valamennyi térségben. Különösen a gasztronómia és az étkezési kultúra emelkedik ki olyan területként, amely egész éves turisztikai kínálat alapját képezheti.
  • Erős a turizmus társadalmi támogatottsága. A helyi lakosok, vállalkozások és látogatók egyaránt széles körű támogatásukat fejezték ki a turizmus fejlesztése és népszerűsítése iránt. A közösségek erősen kötődnek lakóhelyükhöz, és a turizmust a helyi gazdasági fejlődés egyik fontos kiegészítő motorjának tekintik.
  • A turizmus gazdasági hajtóerő. A turizmust minden Living Lab területen jelentős foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési tényezőként, valamint az életminőség javításának eszközeként értékelik. Ugyanakkor több helyszínen felmerültek aggályok az emelkedő megélhetési költségekkel és a térségek eltartóképességével kapcsolatban, különösen a magasabb látogatószámmal rendelkező vagy fejlettebb turisztikai desztinációkban.
  • Hiányosságok jellemzik a határon átnyúló együttműködést. Bár az informális határon átnyúló kapcsolatok gyakoriak, közös turisztikai termékek fejlesztése és közös marketingtevékenységek csak korlátozott mértékben valósulnak meg. A kutatás ezt a széttagoltságot a térségek turisztikai potenciáljának teljes kihasználását akadályozó egyik legfontosabb tényezőként azonosította.
  • Infrastrukturális és szezonalitási kihívásokkal néznek szembe. A közlekedési elérhetőség hiányosságai, a korlátozott közszolgáltatások, valamint az erős turisztikai szezonalitás valamennyi térség közös kihívásai közé tartoznak. Ezek a problémák összehangolt, hosszú távú desztinációmenedzsment-megközelítések szükségességére hívják fel a figyelmet.

 „A CROCUS Living Lab-ek bizonyítják, hogy a vidéki és távoli határ menti térségek rendkívüli, nagyrészt még kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek a fenntartható kulturális és kreatív turizmus számára. A helyi lakosok, vállalkozások és látogatók véleményének meghallgatásával olyan tudásbázist építünk, amely lehetővé teszi gazdaságilag életképes, ugyanakkor az egyes közösségek identitására épülő turisztikai modellek közös kialakítását.” – Prof. Dr. Raffay-Danyi Ágnes, a WP4 vezetője, Pannon Egyetem (Magyarország)

A KUTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ KONZORCIUMI PARTNEREK

A CROCUS Living Lab Szintézis Jelentés egy európai egyetemekből, kutatóintézetekből és innovációs szervezetekből álló konzorcium együttműködésének eredménye: University of Bergamo (Olaszország), Aalborg University (Dánia), University of Oulu (Finnország), Tallinn University (Észtország), University of Maribor (Szlovénia), Pannon Egyetem (Magyarország), Zangador Research Institute (Bulgária), Faculty of Tourism and Hospitality Management – University of Rijeka (Horvátország), ATLAS Association for Tourism and Leisure Education (Hollandia).

A CROCUS PROJEKTRŐL

A CROCUS (Cross-border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizont Európa program által finanszírozott kutatási projekt, amely európai egyetemeket, kutatóintézeteket és iparági partnereket fog össze.

A projekt design thinking és Living Lab módszertanokat alkalmazza annak érdekében, hogy innovatív és fenntartható kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket dolgozzon ki nyolc, határon átnyúló vidéki térség számára.

A helyi lakosok, vállalkozások és látogatók aktív bevonásával a CROCUS célja Európa vidéki örökségében rejlő gazdasági, kulturális és társadalmi értékek felszabadítása, valamint a határon átnyúló együttműködések és az inkluzív turisztikai fejlesztés elősegítése.

A projekt közvetlenül hozzájárul az Európai Unió fenntartható turizmusra, vidékfejlesztésre és kulturális örökség megőrzésére vonatkozó célkitűzéseihez.

CROCUS Projekt

Az Európai Unió finanszírozásával Horizont Európa támogatási szerződés száma: 101132454

E-mail: raffay.agnes@gtk.uni-pannon.hu, vamosi.reka@uni-pannon.hu

Weboldal: www.crocuseurope.eu

A sajtóközlemény letölthető itt. >>>

Innovációs hálózatok a turizmusban – SAJTÓKÖZLEMÉNY

2026. június 12-én a Pannon Egyetem adott otthont az „Innovációs hálózatok a turizmusban” című szakmai konferenciának. A rendezvény a Visegrádi Alap finanszírozásában megvalósult, innovációs hálózatokkal foglalkozó projekt záróeseménye volt.

A rendezvény során a résztvevő szakemberek nemzetközi és hazai, turizmusban érintett hálózatok jó gyakorlatait ismerhették meg. A konferenciát habil. Dr. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese és Vesna Milovanovic (University of Kragujevac), az „Empowering Open Innovation Tourism Networks” elnevezésű projekt konzorciumvezetője nyitotta meg. Lőrincz Katalin köszöntőjében kiemelte, hogy a technológiai fejlődéssel egyidejűleg ma is nagyon fontosak a személyes találkozások, szakmai rendezvények. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán folyó kutatások kapcsán elmondta, hogy a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet minden évben rendez szakmai konferenciát, ami kiváló lehetőséget biztosít az érintetteknek a közös gondolkodásra. Vesna Milovanovic köszöntőjében kitért a projekt hátterére, az együttműködés kialakítására. A rendezvényen részt vett a Visegrádi Alap képviselője, Karolina Janik is, aki a pályázati rendszerekről adott tájékoztatást.

A mintegy ötven szakember részvételével zajló esemény első részében az érdeklődők a projektben érintett desztinációk előadásait hallgathatták meg. Szerbia részéről Vesna Milovanovic osztotta meg Vrnacka Banja, egészségturizmusáról ismert desztináció jó gyakorlatát. Ezt követően, Krzysztof Borodako és Michal Rudnicki (Krakow University of Economics) előadásukban a Krakkó Network, MICE piacra fókuszáló hálózattal kapcsolatos ismereteket részletezte. A projekt csehországi partnere, a Technical University of Liberec részéről Lenka Cervova adott elő. A kézműves üveggyártásáról ismert térség (Crystal Valley) turizmusának fókuszában a kézművesek állnak.

A Pannon Egyetem részéről Dr. Sulyok Judit és Dr. Madarász Eszter a Balatoni Kör tagjai körében végzett felmérés eredményeiről számolt be. A szakmai konferencia további részében az érdeklődők Magyarország részéről további két hálózat mindennapjaiba nyerhettek bepillantást. Az Éltető Balaton-felvidék Egyesület munkaszervezet-vezetője, Kovács Szilvia a hálózat bemutatása mellett az aktuális pályázati lehetőségekről is tájékoztatást adott. Kanizsai-Nagy Dóra a Veszprém-Balaton Európa Sportrégiója 2026 aktualitásairól tartott értékes előadást.

A nap további részében a szakemberek egy, a munkaidő-csökkenés turisztikai és szabadidő fogyasztásra gyakorolt hatásait megvitató workshopon és kerekasztal beszélgetésen vettek részt. A konferencián a Balatoni Kör jóvoltából lehetőség volt BalatonBor kóstolásra is. A projekt partnerek a szakmai konferencia mellett értékelték a projekt aktivitásait és egyeztettek a jövőbeni együttműködési lehetőségekről. A szabadidős program részeként a projekt partnerek bekapcsolódtak a Mozgás Éjszakája programba, ezen túlmenően Veszprém és a Balaton turisztikai kínálatával ismerkedtek.

A projektet Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatásai keretében, az „Empowering Open Innovation Tourism Network” (Nyílt innovációs idegenforgalmi hálózat fejlesztése) projekt (sz. 22430273) keretében. Az alap célja a fenntartható regionális együttműködés előmozdítása Közép-Európában. Projekt honlapja: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

 A rendezvényen elhangzott előadások a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet www.gtk.uni-pannon.hu/batuki oldalán, a Hírek, események menüpontban lesznek elérhetők.

További információ: Dr. Sulyok Judit tudományos főmunkatárs, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Balatoni Turisztikai Kutatóintézet (e-mail: sulyok.judit@gtk.uni-pannon.hu)

DigiTurismo – Mitől lesz „jó hely” egy hely?

Prof. Dr. Michalkó Gábor meghívást kapott a Trend FM 94,2 DigiTurismo műsorába, ahol egy podcast keretében a 2026 júniusában záródó „Jó hely” kutatási program legújabb vizsgálatának eredményeiről kérdezte őt a két műsorvezető, Princzinger Péter és Mihálovits András.

A „DigiTurismo – A jövő elkezdődött!” című műsor a turisztikai szektor digitális transzformációjával foglalkozik.

Michalkó Gábor többek között a Fogarassyné Vathy Ágnessel és Scmutz Ádámmal közösen folytatott vizsgálatáról beszélt, amelynek keretében közel 60 ezer Instagram poszt mesterséges intelligencia segítségével való feldolgozását végezték el.

CROCUS projekt – Lehetőségek a szlovén-magyar határmenti termálturisztikai összekapcsolódáshoz

Fenntarthatósági dimenziók és zöld fejlődési lehetőségek

A dél-zalai és a nyugat szlovén térség egyaránt erős termálturisztikai kínálattal rendelkezik, ahol a gyógy- és élményfürdőket wellness-, egészség- és aktív turisztikai elemek egészítik ki. A határ menti közelség és a hasonló termálvíz kiváló alapot adnak a desztináció-összekapcsolásra a tematikus egészségturizmus szintjén.

A határmenti termálturisztikai térség fejlődése csak akkor lehet hosszú távon versenyképes, ha a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusai beépülnek a fejlesztési stratégiába. A termálvíz, mint megújuló, de érzékeny természeti erőforrás, különösen indokolttá teszi a felelős vízhasználatot és energiagazdálkodást.

A három kiemelt desztináció – Moravske Toplice, Lendva és Zalakaros – már ma is számos zöld kezdeményezést alkalmaz: geotermikus fűtés, vízvisszaforgatás, energiatakarékos rendszerek, valamint helyi termékek és rövid ellátási láncok előnyben részesítése a vendéglátásban. Ezekre a jó gyakorlatokra építve létre lehetne hozni egy „Határtalan Termál Háromszög” márkát, amely a környezettudatos pihenés és gyógyulás szinonimájává válhatna.

A fenntarthatóság másik kulcseleme a mobilitás zöldítése lehetne: Fejleszteni lehetne a kerékpárutakat és bővíteni a kerékpáros szervizpontokat és az elektromos járművek töltőpontjainak hálózatát. Hiszen a határon átnyúló környezetbarát tömegközlekedés fejlesztése csökkenti az ökológiai lábnyomot és a gépjárműforgalmat.

A társadalmi fenntarthatóságot is kiemelt célként kell kezelni: jobb eredményt érhetünk el, ha bevonjuk a helyi közösségeket, mivel a helyi munkahelyek erősítése, a helyi gasztronómia és kulturális örökség integrálása a turisztikai kínálatba hozzájárul ahhoz, hogy a termálturizmus ne csak a látogatóknak, hanem a térség lakóinak is hosszú távú értéket teremtsen.

1. Moravske Toplice (Terme 3000): A szlovén fekete termálvize és családi élménye

Moravske Toplice legerősebb vonzereje a fekete termál ásványvíz és annak gyógyhatásai, valamint a nagy vízi-élményközpont, amely beltéri-kültéri medencékkel, csúszdaparkkal és wellness-szolgáltatásokkal szolgál családoknak és egészségügyi okokból oda érkező vendégeknek egyaránt. A vizes programok jól kombinálhatók aktív helyi programokkal, hiszen a termálkomplexumot egy csodaszép golfpálya öleli körbe, a térségben remek kiépített kerékpár és nordic walking útvonalakon érhetők el a nevezetességek. Mindezen élményeket erősítik a vendégszeretetről híres éttermek, melyek a helyben termelt alapanyagok feldolgozásával kínálnak egészséges kézműves termékeket és felejthetetlen gasztronómiai élményeket.

2. Zalakarosi Gyógyfürdő: A klasszikus, de mégis modern magyar gyógyfürdő-  erős gyógyászati háttérrel és a fiatal családosokat is vonzó, gazdag élményrészleggel

Zalakaros Magyarország egyik legismertebb gyógyfürdője: jól kiépített gyógy- és élményfürdővel, fedett- és szabadtéri medencékkel, csúszdaparkkal, gyógycentrummal és medical-wellness szolgáltatásokkal. Erős a háziorvosi/rehabilitációs kínálata is, de a családi szegmensre is nagy hangsúlyt fektetnek.

A Zalakaros turisztikai vonzerejének egyik legnagyobb erőssége a folyamatosan fejlődő és sokszínű szálláshely-kínálat. A városban a wellness-szállodáktól és családbarát hotelektől kezdve az apartmanokon, panziókon és vendégházakon át egészen a magasabb kategóriájú spa szállásokig széles választék várja a látogatókat. A szálláshelyek jelentős része közvetlenül kapcsolódik a gyógy- és wellness turizmushoz, így a vendégek kényelmes, komplex szolgáltatásokat vehetnek igénybe egész évben. A kínálat jól alkalmazkodik a különböző célcsoportok igényeihez: a családos turisták, az idősebb gyógyulni vágyók, valamint az aktív kikapcsolódást kereső vendégek egyaránt megtalálják a számukra megfelelő szállást. A folyamatos fejlesztések és minőségi szolgáltatások hozzájárulnak ahhoz, hogy Zalakaros a Nyugat-Dunántúl egyik meghatározó turisztikai desztinációja legyen. Ezt segítheti egy friss esemény is, miszerint Végh Andort, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatóját választották meg a Magyar Fürdőszövetség elnökének.

3. Lendva (Thermal Resort Lendava): A szlovén határmenti szállás-wellness-strand kombináció

A Terme Resort Lendava Szlovénia egyik ismert wellness- és egészségturisztikai központja, amely a magyar határ közelében, festői környezetben várja a látogatókat. A komplexum különlegessége a paraffinos termálvíz, amely egyedülálló összetételének köszönhetően kedvező hatással van a mozgásszervi és reumatikus panaszokra. Habár Lendva termálkomplexuma kisebb léptékű, de komplett szolgáltatást kínál: szálláshelyekkel, wellness-részleggel, termálmedencékkel és családbarát szolgáltatásokkal rendelkezik, így egyszerre ideális a pihenni vágyó turisták és az aktív kikapcsolódást kereső vendégek számára. A környék gazdag kulturális és gasztronómiai kínálata, valamint a kerékpáros és borturisztikai lehetőségek tovább növelik a turisztikai vonzerejét.

A piaci pozícionálás

Termálvíz jellege szerint: Moravske Toplice kiemelkedik („fekete” termálvíz) — gyógyhatás és különleges wellness-élmény, Lendava lokális jellegű, parafin/ásványi komponenseket emelnek ki, Zalakaros hagyományos, jól dokumentált gyógyvízi indikációkkal.

Kapacitás és attrakciók szerint: Moravske Toplice nagy vízi-élménycentrummal és szolgáltatásválasztékkal rendelkezik; Zalakaros komplex gyógy- és csúszdaparkkal, jelentős orvosi-rehab kapacitással; Lendava kisebb, rugalmas kiszolgálással és jó szállás-integrációval.

Célcsoportok szerint: Moravske Toplice: családok + wellness/élmény; Zalakaros: gyógy és medical wellness + családok; Lendava: rövid pihenések, költségtudatos párok/családok, regionális vendégek.

Esetleges kapcsolódási lehetőségek

Közös csomagok és tematikus útvonalak kidolgozása

Mind a fiatalabb, aktív célközönségének, mind az idősebb, pihenni, gyógyulni vágyóknak is vonzó lehet a „3 fürdő 3 nap” csomag (Zalakaros – Lendava – Moravske Toplice), melyet a különböző profilú, különböző célközönséget megszólító programokkal (gyógykezelés, családi vízi élmény, wellness rituálék) színesíthetjük. Ezek növelnék az átlagos tartózkodási időt, a vendégéjszakák számát és szélesítenék a vendégkört.

Transzfer- és közlekedési együttműködések fejlesztése

A szlovén–magyar határmenti térségben a transzfer- és közlekedési együttműködések fejlesztése kiemelt jelentőségű a turizmus, a gazdasági kapcsolatok és a térségi mobilitás erősítése szempontjából. Az összehangolt közlekedési szolgáltatások – például a turisztikai transzferek, kerékpáros kapcsolatok, közösségi közlekedési együttműködések hozzájárulnak ahhoz, hogy a látogatók könnyebben és gyorsabban érjék el a térség turisztikai attrakcióit és szolgáltatásait.

A fejlesztések célja a térségi szereplők – önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, szálláshelyek és közlekedési partnerek – közötti együttműködés erősítése, valamint a fenntartható és környezetbarát közlekedési megoldások ösztönzése. Az integrált közlekedési hálózat javítja a határmenti desztinációk elérhetőségét, növeli a vendégéjszakák számát, és támogatja a közös szlovén–magyar turisztikai kínálat versenyképességét.

A térség olyan meghatározó desztinációi, mint Zalakaros, Lendava vagy Moravske Toplice a jövőben még szorosabban kapcsolódhatnak egymáshoz közös mobilitási és turisztikai fejlesztések révén. Ezt valószínűleg önerőből nem, csak esetleges pályázati forrásból (interreg) lenne megvalósítható.

Közös egészségturisztikai protokollok és referenciák kidolgozása

A Lendava – Moravske Toplice – Zalakaros térségében a közös egészségturisztikai protokollok és szakmai referenciák kidolgozása jelentős lépést jelenthet a határon átnyúló egészségturisztikai együttműködés erősítésében. Az egységes szakmai irányelvek hozzájárulnak a szolgáltatások minőségének összehangolásához, a vendégélmény javításához, valamint a térség nemzetközi versenyképességének növeléséhez.

A közös protokollok kialakítása kiterjedhet a wellness- és gyógyászati szolgáltatások standardizálására, a vendégfogadási és egészségmegőrzési folyamatokra, valamint a fenntartható és preventív egészségturisztikai szemlélet erősítésére. Emellett a szakmai együttműködések lehetőséget teremtenek közös kutatások, tapasztalatcserék és képzések megvalósítására is.

A három desztináció termál- és wellness adottságai kiváló alapot biztosítanak egy közös egészségturisztikai brand kialakításához, amely a minőségi szolgáltatásokra, a természetes gyógyászati tényezőkre és az aktív életmód támogatására épülhet. Az együttműködés hosszú távon hozzájárulhat a térség turisztikai vonzerejének erősítéséhez és a vendégforgalom növekedéséhez.

Közös marketing és online csomagértékesítés rendszer kidolgozása és működtetése

Megfontolandó lenne egy határon átnyúló „termál-térség” brand létrehozása, többnyelvű foglalóoldallal és csomagajánlatokkal.

A térségében a közös marketing- és online csomagértékesítési rendszer kidolgozása jelentős lehetőséget teremt a határon átnyúló turisztikai együttműködések megerősítésére. Az integrált rendszer célja, hogy egységes turisztikai desztinációként jelenítse meg a térséget, összehangolt kommunikációval és közös arculattal növelve annak nemzetközi láthatóságát és versenyképességét.

Az online csomagértékesítési platform lehetőséget biztosíthat komplex turisztikai ajánlatok kialakítására, amelyek egyesítik a wellness- és gyógyturisztikai szolgáltatásokat, a gasztronómiai élményeket, az aktív turizmust és a kulturális programokat.

A látogatók egyetlen felületen keresztül foglalhatnának szállást, wellness-csomagokat, programokat és transzferszolgáltatásokat, ami egyszerűbbé és vonzóbbá teszi az utazásszervezést.

A közös marketingtevékenységek – digitális kampányok, közösségi média megjelenések, nemzetközi turisztikai vásárokon való részvétel és közös promóciós anyagok – hozzájárulnak a térség egységes turisztikai brandjének kialakításához. A rendszer hosszú távon elősegítheti a vendégforgalom növekedését, a tartózkodási idő meghosszabbítását és a helyi turisztikai szolgáltatók gazdasági megerősödését.

Mindez elképzelés folyamatos szakmai együttműködés és tapasztalatcserén alapuló fejlesztéssel valósítható meg, melyek a helyi egyetemek bevonásával, szakmai tudásuk és tapasztalatuk felhasználásával garantálható. A PANNON EGYETEM NAGYKANIZSAI KAMPUSZA már több szlovén-magyar Inetrreg projektben (5 Postakocsi, TELE-KA-LAND) is működött közre, a hozzá tartozó SOÓS ERNŐ KUTATÓ-FEJLESZTŐ KÖZPONT pedig a termálvizek komplex vízkezelésével kapcsolatos tudását építhetné be a projektbe. És természetesen a CROCUS projektben már megismert Maribori Egyetem turisztikai szakemberei, úgy mint dr. Tina Šegota is sok hasznos tapasztalattal erősíthetik a szlovén–magyar határmenti termálturisztikai összekapcsolódását.

A megvalósítás esetleges lépései:

Konzorcium alapítása: három fürdő menedzsmentje + helyi turisztikai hivatalok + gazdaságfejlesztési ügynökségek, egyetemek.

Piackutatás és program csomagok kidolgozása: közös felmérés az idegenforgalmi igényekről és árérzékenységről; prototípus csomagok kidolgozása (wellness, family, medical).

Transzfer járatok indítása: hétvégi minibusz Zalakaros ↔ Lendava ↔ Moravske Toplice – jegyrendszerrel.

Közös online kampány: többnyelvű weboldal+ közös foglalási rendszer + közös promóciós csomagok.

Pályázati forrás társítás: határon átnyúló turizmusfejlesztési programok feltérképezése

Nyelvi és szolgáltatási adaptáció: többnyelvű recepciók, kezelési leírások és online tartalom fontos, mivel a célközönség szlovén és magyar nyelvű, de szélesebb célközönség miatt a német és angol nyelv használata is ajánlott.

A három desztináció a termálvízen keresztül történő összekapcsolása növelné a térség versenyképességét: kiegészítő szolgáltatásaik révén hosszabb tartózkodásra és magasabb költésre ösztönözhetik a vendégeket, miközben a közös marketing és közlekedési megoldások csökkentik a határmenti térségek átjárhatósági akadályait. A stratégia különösen jól illeszkedik a fenntartható, élmény- és egészségalapú turizmus növekvő igényéhez.

CROCUS projekt – A Mura-Zala Régió közös turisztikai brand megalkotása

A szlovén-magyar határmenti térség (Zalakaros, Nagykanizsa, Lendva, Moravske Toplice, Dobronak) adottságai kiváló alapot nyújtanak egy egységes, határokon átívelő turisztikai márkához. A Pannon Egyetem CROCUS projekt kutatói, a HU-SI Living Lab stakeholderei és a Zala-Pomurske régió turisztikai szakemberei által ismert turizmusfejlesztési projektek már régóta foglalkoznak a térség egységes desztinációként való pozicionálásán, különös tekintettel a fenntartható turizmusra.

A Zalakaros- Nagykanizsa- Muravidék tengely nem csupán két ország határán fekszik, hanem a természet, a wellness és a kultúra zöld folyosója.

Ahogy a CROCUS ötletelő workshopok tapasztalata is alátámasztották ehhez elengedhetetlen lenne a Mura-Zala Régió számára egy közös turisztikai brand megalkotása, amely viselhetné akár a „Zöld Dombok-Völgyek Ölelésében – A természet határtalan gyógyító ereje” címet. A közös, fenntartható turizmust tervezve a jövő a közös, „zöld” desztinációban rejlik. A turisztikai brand megalkotásánál a helyi értékekből indulhatnánk ki, melyeket a nemzetközi piac számára vonzó formában jeleníthetnénk meg.

A brand megalkotásához jó alapot nyújtanak a főbb párhuzamok és hasonló turisztikai vonzóerők, hiszen ez a térség egyedülálló, mert a nyugalom és az aktív feltöltődés tökéletes egyensúlyát kínálja, a határ menti kétnyelvű kultúra gazdagságával fűszerezve.

Ezen természeti hasonlóságokra építve már több projektötlet is érkezett be az Interreg Szlovénia-Magyarország kisléptékű felhívására 2023-ban. Az egyiket a magyar Nagybakónak Önkormányzata és Dobronaki Turisztikai Hivatal nyújtotta be a „Hasonlítunk-Egyek Vagyunk”: Vizek ölén, energiák szárnyán, hagyományok nyomában: Kapcsolatépítő rendezvények a jógyakorlatok átadására és a hasonlóságok bemutatására címmel.

Az együttműködést a partnerekben rejlő azonos természeti potenciál hozta felszínre. A közös értékek kihasználásához, termékké fejlesztéséhez, az egymástól való tanuláshoz, tapasztalatátadáshoz jó megvalósítási terepként szolgál a partnerek elképzelései közötti azonosság. A határon átnyúló együttműködés hasznát a két partner jövőbeni rendezvény szervezési tevékenységének összehangolásában látták, amely idővel testvér települési kapcsolattá is fejlődhetne.

A másik projektötletet a Moravske Toplice Turisztikai Hivatal és Eszteregnye Önkormányzata nyújtotta be „Szomszédból-barát”: Határtalan együttműködés a kulturális értékek bemutatása és megőrzése céljából címmel. Itt a partnerek működésében legfontosabb hasonlóság a kultúra és a hagyományok tisztelete, megőrzése, és igény a bemutatkozásra, az ismertátadás fórumainak megteremtésére.

A projekt célja a települések önkormányzatainak, civil szervezeteinek, és lakóinak kapcsolatait erősítése a tervezett rendezvényekkel, mely eredménye számos hosszú távú együttműködést generálna. Az együttműködéssel példát szerettek volna mutatni a felnövekvő generációnak, a települések közösségének és a határon átnyúló kapcsolatok, az együttműködésben rejlő értékek fontosságáról.

De Nagyrécse Önkormányzata vezető partner több korábbi projektpartnerével közösen benyújtott projektötlete a Bakancslista is a határmenti fenntartható turizmust szerette volna fejleszteni. A kiemelten a slow turizmust előtérbe helyező projektben a szolgáltatásfejlesztések mellett a képzés, a korábbi projektben létrehozott TDM szervezet egyesületté alakítása, az összehangolt értékesítés megszervezése szerepelt.

Ebből is látszik, hogy a helyi szereplők részéről is igény mutatkozik a határmenti térség közösen összefogott képviselésére, mely a CROCUS workshopon is elhangzott: örömmel fogadnának egy közös online platformot a térségi programok, kínálat bemutatására és hitetésére.

A Zöld Dombok-Völgyek Ölelésében – A természet határtalan gyógyító ereje” brand alappillére -a teljesség igénye nélkül- az alábbiak lehetnének, amikre külön programcsomagok is kidolgozásra kerülhetnének.

A Kettős Wellness élmény:

Zalakaros-Gránit Gyógyfürdő: A klasszikus, magas ásványi anyag tartalmú gyógyvíz.
Moravske Toplice-Terme 3000: A világon egyedülálló, fekete termálvíz.
Üzenet: Két ország, kétféle, de egyaránt gyógyító termálkincs. Egy wellness-hétvége, amely két kultúrát és kétféle gyógyító vizet ölel fel.

A Kulturális- és Történelmi értékek:
Nagykanizsa-Magyar Plakát Ház és Thúry György Múzeum: A magyar kulturális örökség és a városi történelem megőrzése.
Lendva-Vár és Galéria: A kortárs és helytörténeti művészet központja, a határátlépő művészek találkozóhelye.
Üzenet: A Mura menti kultúra folyamatossága. A határon átnyúló művészet és történelem, ahol az emlékhelyek és a modern művészet folytonos dialógust folytatnak.

Föld és Ég Találkozása:

Zalakaros és környéke– Zalai Dombság: Csendes lankák, kerékpárutak, pincefalvak.
Lendva-Vinarium Kilátótorony és Goričko Borvidék: Négy országot átfogó panoráma, fehérborok, szőlődombok.
Üzenet: A Mura-Zala régió egy olyan pont, ahol szó szerint beláthatja Közép-Európa szívét. A borutak összekötik a magyar pincefalvakat a szlovén szőlőültetvényekkel.

Kék és Zöld: Tavak és a Természet ölelésében

Kis-Balaton: Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, Kányavári-sziget: Őshonos állatok, lápos vidék, madárvilág.
Dobronak: Bakónaki-tó, Ocean Orchids, Energiapark: Trópusi egzotikum, energiapontok, lelki feltöltődés.
Üzenet: A látogató egy helyen élheti át a vadregényes, háborítatlan európai természetet (Bivalyrezervátum) és a trópusi varázslatot (Orchideafarm), kiegészítve a Bakónaki-tó spirituális nyugalmával.

Közös Turisztikai Termékek

Tematikus útvonalakkal és csomagokkal építhetnénk a közös brandet, márkát:

  • Termál kényeztetés: Egy 4-5 napos csomag, amely magában foglal 2 éjszakát Zalakaroson és 2 éjszakát Moravske Toplicében, fókuszban a kétféle gyógyvíz hatásának összehasonlításával.
  • „Hegyen-völgyön négy keréken”: Közös kerékpárútvonalak kidolgozása, amelyek összekötik Zalakaros-Nagykanizsa kerékpárútjait a Lendva környéki borutakkal és a Goričko tájjal. (A kutatási eredmények szerint ilyen fejlesztések már folyamatban vannak!)
  • Mura-Zala Régió Ízei: Gasztronómiai túra, amely a dödöllét, a bográcsot, a muravidéki gibanicát és a zalai borokat helyezi a középpontba, helyi termelők és éttermek bevonásával.

Ezek a programok a határon átnyúló élményt kínálják: a turista egyetlen utazással kap teljes képet két ország, két kultúra természeti és gyógyászati kincseiről.

A Brand erősítése

„Zöld Útlevéllel”: Egy gyűjtőpontos rendszer, amely ösztönzi a turistákat, hogy látogassák meg mindkét oldalon található, „zöld minősítéssel” ellátott attrakciókat és szolgáltatókat (pl. Zalakarosi Fürdő + Terme 3000, Nagykanizsai Múzeum + Lendvai Vár, Kis-Balaton + Bakónaki-tó).

Kétnyelvű Információs Pontok és Digitális Platform: Egy egységes (magyar-szlovén-angol) honlap és mobilalkalmazás, amely térképezi az összes partner attrakciót, a tematikus útvonalakat (kerékpár, bor, gyógyászat) és a helyi, hiteles termékeket.

Közös Szolgáltatási Standard: Közös minősítési rendszer kidolgozása és elfogadása, kommunikálása, ami biztosítja a régió minőségi garanciáját.

A brand célja, hogy a Zalai-dombság és a Muravidék együttesen jelenjen meg a piacon, mint egy vonzó, egészséges, aktív és kulturálisan gazdag térség.

Archívum

Go to Top