Innovatív módszertan a felsőoktatás képzési követelményei és a munkaadói kompetenciapreferenciák integrált vizsgálatában

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar kutatói – Dr. Bogdány Eszter, Dr. Cserháti Gabriella és Dr. Raffay-Danyi Ágnes – a The International Journal of Management Education (Q1) folyóiratban bemutatott kutatásukban olyan módszertant fejlesztettek ki, amely segítségével feltárhatóak a felsőoktatási képzések és a munkaerőpiac kompetenciaelvárásai közötti különbségek.

A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása volt, amellyel az alapképzési programok kompetenciakövetelményei összehangolhatóak a munkaadói kompetenciaelvárásokkal. A kutatás egyedülálló módon ötvözi a tartalomelemzést, fókuszcsoport-interjúkat és a Q-módszertant, annak érdekében, hogy átfogó módon azonosítsa a legfontosabb elvárt kompetenciákat. A kutatók egy pilot kutatást is végeztek a kompetenciapreferenciák feltérképezése érdekében az Emberi erőforrások alapszak esetén.

A vizsgálat két fő fázisból állt: a kulcskompetenciák azonosításából és Q-módszertannal történő rangsorolásból. A Q-módszertan alkalmazása során a kompetenciák azonosítása (65 magyarországi HR-álláshirdetés, az O*NET adatbázis, valamint 13 HR-szakemberrel készített fókuszcsoport-interjúk elemzése alapján), az integrált kompetenciadefiníciók kialakítása (különböző forrásokból származó kompetenciák összevetése, 40 kulcskompetencia kiválasztása), rangsorolása (meghatározott és kényszerített rangsorolása a kompetenciáknak), és a faktoranalízis által meghatározható kompetenciapreferencia csoportok megalkotása történt meg.

A módszertan alkalmazásának eredményét pilot-teszt keretében vizsgáltuk, ahol a legfontosabb kompetenciák az alapvető és asszertív kommunikáció, a digitális eszközhasználat, a személyügyi és HR-ismeretek voltak, míg a kevésbé fontos kompetenciák között a matematika, statisztika, üzleti etika ismeretei jelentek meg. Az utóbbi kompetenciák egységesen hátrébb kerültek a munkaerőpiaci preferenciarangsorokban, annak ellenére, hogy a képzési követelmények részét képezik. Szembetűnő eltérések voltak abban, hogy a HR-szakemberek hangsúlyozták a rugalmasság, stressztűrés és empátia fontosságát, amelyek azonban hiányoznak a hazai követelményekből, és ezáltal a képzési programokból. Érdekes módon a munkaadók kevésbé értékelték fontosnak a tudásmegosztást, felelősségvállalást és a konfliktuskezelést, noha ezek létfontosságúak a szervezetek működéséhez.

A kutatás alapján a cikk az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

  • Gyakorlati készségfejlesztés (pl. esettanulmányok, szimulációk) beépítése a képzésekbe, különös tekintettel a digitális kompetenciákra.
  • Munkaerőpiaci igények figyelembevétele: folyamatos egyeztetés a munkaadókkal a képzési programok aktualizálásához.
  • Q-módszer alkalmazása: a módszer hatékonynak bizonyult a kompetenciapreferenciák megismerésében és a szakadék feltárásában, más szakterületeken is alkalmazható.

A kutatás rávilágított arra, hogy a hazai alapképzéseknek dinamikusabban kell alkalmazkodniuk a munkaerőpiac változásaihoz, hogy a friss diplomások versenyképesek legyenek. A Q-módszer hatékony eszköznek bizonyult a valós kompetenciaigények feltárásában, és modellként szolgálhat hasonló felmérések megvalósításához más szakmák esetében is.

A cikk teljes terjedelmében itt elérhető: Bogdány, E., Cserhati, G., & Raffay-Danyi, Á. (2023). A proposed methodology for mapping and ranking competencies that HRM graduates need. The International Journal of Management Education, 21(2), 100789.https://doi.org/10.1016/j.ijme.2023.100789

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

Tudomány Mindenkinek Hackathon a Civil Rádióban

Környezetbiztonság és városi turizmus témában rendeztünk tudománykommunikációs versenyt 2025. február 28-án. A Tudomány Mindenkinek Hackathon keretében egyetemisták mérhették össze tudásukat és kreativitásukat. A feladat az volt, hogy egy tudományos cikk tartalmát jelenítsék meg közérthető, figyelemfelkeltő módon.

A hackathon alapjául szolgáló kutatásról, a tudománykommunikáció fontosságáról és a hackathon sajátosságairól Dr. Lőrincz Katalin nyilatkozott a Civil Rádióban.

A hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

A digitális szemléletformálásról kutatói szemmel – mortoff podcast

Prof. Dr. Obermayer Nóra a mortoff Ipar 4.0 Backstage podcast vendégeként a digitális transzformáció emberi aspektusáról beszélgetett Beke Zoltánnal.

„Óriási erőkkel fejlesztjük a robotokat és az AI alkalmazásokat, hogy még szofisztikáltabb együttműködésre legyenek képesek az emberrel való közös munka során. De miért fordítunk mindeközben olyan kevés energiát arra, hogy az embereket is képezzük a robotokkal való kooperációra? Hol tart és merre tendál a magyarok digitális kompetenciája? Miben segítheti a közoktatás a vállalatok digitális transzformációját? Lehet-e a vállalkozásokat – és magukat a munkavállalókat is – abba az irányba fejleszteni, hogy nyitottak legyenek a változásra? Dr. Obermayer Nórával beszélgettünk szervezeti kultúráról, generációs kérdésekről, tudásmegosztásról – és még sok olyan – főként emberi – tényezőről, ami a vállalatok digitális transzformációját jelentősen befolyásolja.”

A digitalizáció bevezetésének mozgatói, gátlói – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitalizáció használata ma már minden cégnek, vállalatnak, vállalkozásnak az érdeke. Egyrészt a belső struktúra kialakításánál, a munkavégzés terén valamit a cégek kapcsolattartásánál is fontos szerepe van. Minél inkább fejleszt digitálisan egy vállalat, annál versenyképesebb itthon és külföldön is. Ezt kutatták a veszprémi Pannon Egyetem szakértői is. Hogy milyen gátló és milyen motiváló okok állnak egy-egy cég digitalizációja mögött. És bizony kiderül, ez legtöbbször emberi tényező, azaz a munkavállalók is befolyásolják mindezt, a félelmeik miatt. A kutatás vezetője, Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora ezt osztotta meg Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Az adatok forradalma, az innováció kora – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„Most a negyedik ipari forradalomban élünk, ami az adatok forradalma, az innováció kora. Mindez alaposan átalakította a gazdaságot, az ipart és a társadalmat is. Mindemellett teljesen újfajta szemléletet vár el tőlünk. És közben hihetetlen újítások, innovációk lepnek meg bennünket az élet minden területén. Mobilos applikációk, intelligens robottechnológia, géntechnológia, 3D-nyomtatás, virtuális valóság… hogy csak néhányat említsünk. Mindenek felett a mesterséges intelligencia, ami az adatokból tanul és azokat használja fel. Hogyan néz ki a 4. ipari forradalom a hétköznapi életben? Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A robotok és az ember együttélése – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„Bár sokan még ma is úgy tekintenek a robotokra, mint a jövőnk szereplőire, de bizony már itt vannak velünk. Robotok nyírják a füvet, porszívóznak, vezetnek traktort vagy metrót, operálnak, dolgoznak a gyárakban, válaszolnak a kérdéseinkre. Egyre többet találkozunk velük, és meg kell tanulnunk együtt élni, együtt dolgozni a gépi intelligenciával és a hozzánk egyre jobban hasonlító gépemberekkel. Vajon sikerül? Erre adott választ Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidának.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A digitális szakadék – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitalizáció megjelenése és elterjedése nem ugyanúgy érint mindenkit. Van különbség aszerint, hogy ki hány éves, mi a végzettsége, mi a foglalkozása, hol él. Másképpen fogalmazva, ki hogyan tud hozzáférni a digitális technológiához, illetve akarja-e használni, megtanulni vagy nem. És ezek a különbségek bizony társadalmi, egészen pontosan digitális szakadékhoz vezetnek az emberek között. Pedig a jövőnk erről szól. Aki lemarad, az sok minden másról is le kell, hogy mondjon, ami az életet könnyebbé teszi minden tekintetben. Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Digitális intelligencia kutatás – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitális intelligencia – azaz a digitális eszközökhöz való hozzáértés és a felelősségteljes használatával kapcsolatos magatartás – vizsgálata hazánkban épphogy elkezdődött, ugyanakkor nemzetközi szinten is kevéssé kutatott téma. De most a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében a veszprémi Pannon Egyetemen egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszert dolgoztak ki, és kezdenek felmérni a hazai lakosság körében. Ez a remények szerint iránymutatást adhat a jól működő digitális társadalom felépítéséhez.

Hogy miért fontos a digitális intelligencia az egyén és a társadalomszempontjából, erről a kutatás vezetőjével, Dr. Obermayer Nórával, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottjával, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzorával beszélgetett Kálmán Alida.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A digitális intelligencia társadalmi aspektusairól a Civil Rádióban

„A digitális intelligencia társadalmi aspektusai” kutatási projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg egyetemünkön, és egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszer kidolgozását tűzte ki célul egy reprezentatív felmérés keretében.

A tervezési-megvalósítási fázisban lévő társadalmi vizsgálatot Dr. Obermayer Nóra egyetemi tanár mutatta be a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A társadalmi szövetségekről a Kossuth Rádióban

Mik azok a társadalmi szövetségek? Kik lehetnek a tagjai? Miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni? Ilyen és még hasonló kérdésekre keresik a választ kutatóink a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony az MR1 Kossuth Rádió, Trend-idők című műsorában nyilatkozott a kutatásról.

A beszélgetés itt hallgatható meg, és az adás 15:19 percétől kezdődik. >>>

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Archívum

Go to Top