PANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Digitális intelligencia kutatás – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitális intelligencia – azaz a digitális eszközökhöz való hozzáértés és a felelősségteljes használatával kapcsolatos magatartás – vizsgálata hazánkban épphogy elkezdődött, ugyanakkor nemzetközi szinten is kevéssé kutatott téma. De most a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében a veszprémi Pannon Egyetemen egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszert dolgoztak ki, és kezdenek felmérni a hazai lakosság körében. Ez a remények szerint iránymutatást adhat a jól működő digitális társadalom felépítéséhez.

Hogy miért fontos a digitális intelligencia az egyén és a társadalomszempontjából, erről a kutatás vezetőjével, Dr. Obermayer Nórával, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottjával, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzorával beszélgetett Kálmán Alida.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A digitális intelligencia társadalmi aspektusairól a Civil Rádióban

„A digitális intelligencia társadalmi aspektusai” kutatási projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg egyetemünkön, és egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszer kidolgozását tűzte ki célul egy reprezentatív felmérés keretében.

A tervezési-megvalósítási fázisban lévő társadalmi vizsgálatot Dr. Obermayer Nóra egyetemi tanár mutatta be a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A társadalmi szövetségekről a Kossuth Rádióban

Mik azok a társadalmi szövetségek? Kik lehetnek a tagjai? Miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni? Ilyen és még hasonló kérdésekre keresik a választ kutatóink a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony az MR1 Kossuth Rádió, Trend-idők című műsorában nyilatkozott a kutatásról.

A beszélgetés itt hallgatható meg, és az adás 15:19 percétől kezdődik. >>>

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Államközi ösztöndíjak – 2024-2025

Megnyílt az online pályázati felület, elérhetők a 2024-2025-ös tanévre vonatkozó Államközi ösztöndíjak, Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj és Collegium Hungaricum oktatói-kutatói és hallgatói pályázati felhívásai.

Államközi ösztöndíjak hallgatóknak

Elérhető pályázattípusok:

  • teljes- vagy részképzés
  • nyári egyetem
  • rövid és hosszú tanulmányutak

Kik pályázhatnak?

  • BA, MA, PhD hallgatók

Pályázni itt lehet >>>

Bővebb információ az ösztöndíjról >>>

Aktuális pályázati dokumentumok >>>

Államközi Ösztöndíjak kutatóknak

Elérhető pályázattípusok

  • kutatói tanulmányút
  • nyári egyetem

Pályázaható időtartam

  • tanulmányút: 5 nap – 12 hónap
  • nyári egyetem: 2-4 hét

Pályázni itt lehet >>>

Aktuális pályázati dokumentumok >>>

Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj

Elérhető pályázattípusok:

  • kutatói tanulmányút

Pályázható időtartam

  • 3-6 hónap

Kik pályázhatnak?

  • fiatal kutatók, pre- és posztdoktori kategóriákban

Pályázni itt lehet >>>

Pályázási határidő: 2024.03.14.

Aktuális pályázati dokumentumok >>>

Collegium Hungaricum

Elérhető pályázattípusok:

  • kutatói tanulmányút, osztrák-magyar kapcsolattörténet

Pályázható időtartam

  • 1-4 hónap

Célországok

  • Ausztria, Bécs

Kik pályázhatnak?

  • fiatal kutatók (35 év alatti), és tapasztalt kutatók (35 év feletti)

Pályázni itt lehet >>>

Mikor lehet pályázni?

  • 2024. 02. 08.

Aktuális pályázati dokumentumok >>>

Tudásmegosztás, szemléletformálás és együttműködés – Klubrádió, Szerepvállalás

A társadalmi szövetségek motivációit, struktúráját feltérképező, egyedülálló kutatás zajlik a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében. Karunk kutatói azt vizsgálják, miért éri meg különböző szövetségekhez csatlakozni. Céljuk többek közt, hogy feltérképezzék, melyek a társadalmi szövetségek közös mozgatórugói, milyen sikertényezőket azonosíthatunk és milyen tematikus fókuszokat határozhatunk meg.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony a Klubádió Szerepvállalás című műsorában beszélgetett a kutatásról Bíró Bori műsorvezetővel.

A beszélgetés ide kattintva hallgatható meg, és az adás 15:00 percétől kezdődik. >>>

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A társadalmi szövetségekről a Civil Rádióban

Mik azok a társadalmi szövetségek? Kik lehetnek a tagjai? Miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni? Ilyen és még hasonló kérdésekre keresik a választ kutatóink a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában beszélgetett a kutatásról Dudok Dávid műsorvezetővel.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

GSKK Kutatási Fórum 2023

A Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Kutató Központ ezúton meghívja az érdeklődőket a 2023. október 17-én 9:00 órakor kezdődő éves Kutatási Fórumra.

A program letölthető itt pdf formátumban. >>>

Mit kell tudnunk a globális éghajlatváltozásról? – Videósorozat 5. rész

Dr. Gelencsér András akadémikus, a Pannon Egyetem rektorának a GTK hallgatói részére a globális éghajlatváltozásról tartott ismeretterjesztő előadásából videósorozatot készítettünk.

A kis videókból megtudhatjuk mi az az üvegházhatás, milyen változásokat idézett elő az ember a légkörben, mi a hatása a vulkánkitöréseknek és mi a tudomány, a politika és a marketing szerepe az éghajlati modellek társadalmasításában.

A video sorozat az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg melynek Professzor úr a szakmai vezetője.

5. rész: A föld(természet) üvegházgáz-koncentrációval történő hömérsékletszabályozása a múltban
Kattints a videóra, ha kíváncsi vagy arra, hogyan szabályozta a természet az üvegházhatású gázok koncentrációjával a Föld éghajlatát. Hallottál már arról, hogy ilyen hatás 55 millió évvel ezelőtt teljesült a természetben? Na de vajon akkor mi történt és mi ezt honnan tudhatjuk?

Hogyan viszonyulnak Európa Kulturális Fővárosainak fiataljai a környezethez?

„The Green Attitude of Four European Capitals of Culture’s Youth” címmel jelent meg Q1-es cikke kollégáinknak a Sustainability Climate Change, Environmental Behavior, and Sustainable Development in Social and Cultural Psychology c. kiadványban. A szerzők: Dr. Banász Zsuzsanna, Dr. Formádi Katalin és Dr. Kővári Edit.

A publikáció elérhető itt. >>>

Kollégáink a kutatásban 4 Európa Kulturális Főváros  – Veszprém, Temesvár, Kaunas és Tartu – középiskolás és egyetemista fiataljainak környezethez kapcsolódó attitűdjét vizsgálták a NEP nemzetközi kérdőív segítségével.

Fő eredmények a következők:

– A válaszadók 64%-a teljes mértékben egyetértett a következő állítással: „Amikor az ember beavatkozik a természetbe, az gyakran katasztrofális következményekkel jár.”
– A válaszadók 49%-a azzal is egyetért, hogy „Az emberek arra valók, hogy uralkodjanak a természet többi része felett.”
– A fiatalok nagyobb része szerint az emberiségnek alkalmazkodnia kell a természet korlátaihoz.

olcay ertem képe a Pixabay -en.

Mik azok a posztnormál szintézisek?

A videóban a Posztnormál Szintézisek a Gazdálkodás- és Szervezéstudományokban Kutatócsoporttal ismerkedünk meg, vendégeink Dr. Csizmadia Tibor egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője és Dr. Kosztyán Zsolt Tibor egyetemi tanár, a kutatócsoport tagja. A kérdéseket felteszi Dr. Fehérvölgyi Beáta, dékán.

A beszélgetésből kiderül, hogy
– mit takar a kutatócsoport neve, mit jelent a posztnormál szintézis, honnan jött a névválasztás;
– mikor jött létre a kutatócsoport és mik a fő a céljai;
– kik a kutatócsoport tagjai;
– melyek a fő kutatási területek;
– milyen kutatási módszereket, eszközöket alkalmaznak;
– milyen eredményeket értetek el ezidáig.

További információ a kutatócsoport honlapján. >>>

 

Archívum

Go to Top