Projektek

A Pannon Egyetem támogatást nyert el a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program által kiírt, kulturális és közművelődési intézmények kapacitásfejlesztésére irányuló pályázatán. A támogatás értelmében intézményünk szakértői korábbi EKF-városok egyetemeit fogják felkeresni az EKF-program megvalósításához kapcsolódó tapasztalataik, jó gyakorlataik tanulmányozására annak érdekében, hogy minél eredményesebben tudjon egyetemünk hozzájárulni az EKF-program megvalósulásához akár a kutatások, akár a közösségi bevonások vagy az oktatás és szemléletformálás területén, a programévre készülve és az azt követő időszakban is.A támogatott tevékenység megvalósulásával a Pannon Egyetem hozzájárul a kulturális sokszínűség ápolásához és bővítéséhez, továbbá a társadalmi és civil kapcsolatok és közösségek fejlesztéséhez Veszprémben, valamint a Bakony és a Balaton régiójában.

Támogatás összege: 2.500.000,- Ft
Megvalósítás: 2023.05.31-ig
Szerződés egyedi azonosító: OC-KPC/2-2022/147985
EKF projekt kód: P-0131

A társadalmi innovációs nemzeti labor létrehozása és működtetése széleskörű együttműködésben valósul meg: tudásintézmények (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem), a települési szintek, a civil (Hárfa Alapítvány) és gazdasági szféra együttműködésével. Ezt a széleskörű együttműködést a társadalmi innováció négyes spirál modellje indokolja (Quadruple Helix).

A labor céljainak megvalósítása két szinten történik egyszerre: egyrészt a horizontális keretrendszer és módszertanok kialakítása lenne a fókusz, másrészt meghatározott tematikák mentén működő fórumok új kutatási és innovációs projekteket generálnának participatív megközelítéssel.

A kezdeményezéssel az új technológiák emberközpontú fejlesztéséhez és penetrációjához is kapcsolódó területen relatív rövid idő alatt gyors fejlődés és eredmény generálható. Az EU országaiban vannak ugyan jó gyakorlatok és egyes országokban nemzeti keretrendszerek is, de ezen a területen egy nagy lépéssel Magyarország a társadalmi innováció élvonalába kerülhet, megalapozva többek között a Horizont Europe Program vonatkozó témáira való felkészülést és egy a korábbiaknál lényegesen sikeresebb nemzeti részvételt a programban.

A társadalmi innováció olyan új ötletek (termékek, szolgáltatások, folyamatok) fejlesztése és megvalósítása, amelyek:
– célja a jólét, az életminőség javítása,
– társadalmi szükségletre reagálnak,
– új társadalmi kapcsolatokat, együttműködéseket hoznak létre,
– olyan innovációk, amelyek nem csak kedvezőek a társadalom számára, de erősítik az állampolgárok aktív részvételét is.

Fenti definíciós keretek mentén valósulnak majd meg a tervezett projektek, amelyek több dimenzió mentén tesztelhetőek. Már az is látszik, hogy a „város, mint laboratórium” megközelítés a tematikus fókuszokat illetően szerepet kap majd a megvalósítás során.

A labor tematikájában szóba jöhető területek különösen (a felsorolás nem kizárólagos):
1. Egészségügyi, demográfiai változás és jólét
2. Digitalizáció nyomán keletkező társadalmi kihívások
3. Élelmiszertermelés, ellátás, fenntartható mezőgazdaság, biogazdaság
4. Tiszta, hatékony és biztonságos energia
5. Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés
6. Klímaváltozás, környezetvédelem, erőforrás- hatékonyság és nyersanyagok, körforgásos gazdaság
7. Inkluzív, innovatív, változó és együttműködő társadalmak és közösségek
8. Biztonságos társadalmak – Európa és az állampolgárok biztonságának védelme

Fenti területekbe illeszkedően a fejlesztési témák lehetnek – többek között, de nem kizárólagosan – az alábbiak:
– Multidiszciplináris innovációk a társadalmi változásért és okos társadalmakért
– Koragyermekkorhoz (0-12) kötődő társadalmi innovációs megoldások
– Kognitív design, neuromarketing művészeti alapokon
– „A jövő városa, a jövő egyeteme”
– Digitalizáció társadalmi hatásainak innovatív kezelése
– Együttműködő közösségek
– Fogyasztóvédelem a digitális fogyasztás korában
– Társadalmi vállalkozások fejlesztési keretrendszerének kialakítása:
– Rurális térségek fejlesztését célzó társadalmi innovációs projektek
– Krízis (pl. járványügyi veszélyhelyzet) által generált gazdasági-társadalmi kihívások innovatív megoldásai
– Környezeti szempontú társadalmi innovációk
– A településirányítás (governance) új formáinak és eszközeinek kifejlesztése, stb.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium projekt keretében egy olyan szakmai keretrendszert és működési folyamatot kell modellezni, amely hosszú távon is fenntarthatóvá, valamint ki- és elterjeszthetővé teszi nemcsak magát a laborhálózatot, hanem az eredményeként kidolgozott és letesztelt társadalmi innovációkat is.

Pentor Program a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán, NTP-FTH-15-0083

Hallgatói tudományos munka támogatása, NTP-HHTDK-16-0040

A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása, NTP-HHTDK-17-0048

A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása, NTP-HHTDK-18-0020

A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik, NTP-HHTDK-19_0018

A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása a PE Gazdaságtudományi Karán, NTP-HHTDK-20_0026
A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által elnyert “ A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása a PE Gazdaságtudományi Karán” című pályázat (NTP-HHTDK-20_0026) megvalósítása folyamatban van. A projekt 2021.06.30-án zárul.

Projekt azonosítója: NKFIH-843-10 / 2019.
Projekt angol címe: Thematic Excellence Program 2019
Projekt leírása :

Tématerületek címe és legfontosabb celjaik

1. Ipar 4.0+: Fenntartható regionális iparfejlesztést megalapozó kutatások – Ipar és digitalizáció kutatási területen

A műszaki innováción és alkalmazott gazdasági megoldásokon alapuló, versenyképes Ipar 4.0 megoldások az általuk okozott gazdasági növekedésen keresztül társadalmi és gazdasági hatást gyakorlnak regionális és országos szinten is. Ezáltal javulnak a magyar nemzedékek életkilátásai, nő a régió népességmegtartó ereje is. A pályázatban megfogalmazott alap- és alkalmazott kutatások összefüggő rendszerének celja az Ipar 4.0 megoldások „globális” fejlesztéséhez szükséges módszertan és eszközrendszer kidolgozása.

A hatás nem marad csak nemzeti szinten, azért dolgozunk, hogy nemzetközileg is elismert tudományos eredményeket érjünk el, amelyek a hazai iparban is hasznosításra kerülnek.

Hazánkban vidéken Veszprém megyében található a legtöbb kutató, egyetemünk Zala megye bevonásával alkalmas a pilot projektek indítására, így minden adott, hogy a kutatás eredményeként nemzetközi szempontból is rendkívül értékes publikációkon kívül egy egész Európában példaértékűként említhető REGIONÁLIS Ipar 4.0 Fejlesztési modell jöjjön létre.

Projekt időtartama: 2019.05.01. – 2020.07.30.
Projekt honlapjánka címe: https : //kutatas.uni-pannon.hu/index.php/hu/

Tématerületi Kiválósági Program 2020 (TKP2020-NKA-10) keretében Nemzeti Kiválóság alprogram

Projekt azonosítója: TKP2020-NKA-10
Projekt angol címe: Thematic Excellence Program 2020 – National Challanges sub-program
Projekt leírása :

Tématerületek címe és legfontosabb céljaik:

1. Ipar 4.0+: Fenntartható regionális iparfejlesztést megalapozó kutatások – Ipar és digitalizáció kutatási területen

A műszaki innováción és alkalmazott gazdasági megoldásokon alapuló, versenyképes Ipar 4.0 megoldások az általuk okozott gazdasági növekedésen keresztül társadalmi és gazdasági hatást gyakorlnak regionális és országos szinten is. Ezáltal javulnak a magyar nemzedékek életkilátásai, nő a régió népességmegtartó ereje is. A pályázatban megfogalmazott alap- és alkalmazott kutatások összefüggő rendszerének celja az Ipar 4.0 megoldások „globális” fejlesztéséhez szükséges módszertan és eszközrendszer kidolgozása.

A hatás nem marad csak nemzeti szinten, azért dolgozunk, hogy nemzetközileg is elismert tudományos eredményeket érjünk el, amelyek a hazai iparban is hasznosításra kerülnek.

Hazánkban vidéken Veszprém megyében található a legtöbb kutató, egyetemünk Zala megye bevonásával alkalmas a pilot projektek indítására, így minden adott, hogy a kutatás eredményeként nemzetközi szempontból is rendkívül értékes publikációkon kívül egy egész Európában példaértékűként említhető REGIONÁLIS Ipar 4.0 Fejlesztési modell jöjjön létre.

2. Hagyományos és önvezető járművekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztések a zalaegerszegi tesztpálya bevonásával

Napjainkban a legaktívabb ipari kutatások a hagyományos és önvezető járművek fejlesztése területén zajlanak. Az alkalmazott kutatások mellett alapkutatási feladatokkal is ellátja a gépjárműipar a tématerület kutatóit. Hazánk gépjárműipara jelentős fejlesztéseken esett át az utóbbi 10-15 évben, ma már a gyártás mellett a kutatás is lényeges szegmense a hazai iparnak, kutató- és felsőoktatási intézményeknek. A nagy részében már felépült zalaegerszegi tesztpálya soha nem látott lehetőségeket nyújt a hazai járműipar és nemzetközi fejlesztők számára. A Pannon Egyetem (PE) Mérnöki Karán és a Műszaki Informatikai Karon évekkel ezelőtt elkezdődtek a hagyományos és az önvezető járművekkel kapcsolatos kutatások. Jelen pályázat óriási lehetőségeket teremt egyrészt a PE kutatói számára, hogy kutatás-fejlesztési és oktatástechnológiai eredményeiket a zalaegerszegi tesztpályán a gyakorlatban is tesztelhessék. Másrészt fontos lehetőség graduális és posztgraduális hallgatóink számára, hogy kapcsolódjanak a „mainstream” önvezető járműves kutatásokhoz. Sokan már duális képzésben résztvevő hallgatóként évek óta élnek ezzel a lehetőséggel, s egyben utánpótlást jelentenek a ZALA ZONE Járműipari Tesztpálya kutatás-fejlesztési személyzetében.

Projekt időtartama:  2020.09.01. – 2022.08.31.

A projektünk célja a duális képzési célkitűzésünk is: „minőségi képzés kiemelkedő szakmai gyakorlattal mennyiségi és minőségi téren egyaránt” támogatása, feltételeinek megteremtése és a fenntartható működés kialakítása.

A projektben felállított célrendszer:

• Vállalati szakemberek bevonása, valamint a munkaerő-piaci igények integrálása a képzésbe
• Oktatási és képzési rendszer fejlesztése (vállalati tantervek fejlesztése; vállalti értékelőlap továbbfejlesztése; elektronikus tananyag kidolgozása; intézményi tantervek átdolgozása; oktatásmódszertani továbbképzés; mentor program; Duális Képzési Központ létrehozása)
• Duális képzésben részt vevő hallgatóknak nyújtott szolgáltatások fejlesztésen (Hallgatói értékelő rendszer kidolgozása; lemorzsolódást csökkentő és a képzésbe való visszakerülést támogató program)
• Középiskolai diákok, felsőoktatásba jelentkezők bevonása (intézményi duális rendezvények, beiskolázási tevékenység)

Projekt időtartama: 2017.04.01-2021.12.29.

Projekt összköltsége: 289.709.010 Ft

Projekt azonosítója: EFOP-3.6.1-16-2016-00015
Projekt angol címe: University of Pannonia’s comprehensive institutional development program to promote Smart Specialization Strategy.
Projekt leírása:
A projekt legfontosabb célja annak elősegítése, hogy a Pannon Egyetem öt karán és kampuszain olyan kapacitásokat építsen ki, olyan tudásbázist fejlesszen valamint kutatási folyamatokat alakítson ki, amely képessé teszi az intézményt a társadalmi innovációt szolgáló és a K+F szféra igényeit kielégítő szolgáltatások nyújtására, valamint a kutatói utánpótlás biztosítására.
A projekt szakmai megvalósítói célul tűzték ki a Pannon Egyetem társadalmi szerepvállalás mértékének növelését, a tudásnégyszög kiépítését és ezeken keresztül hatékony bekapcsolódást a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) megvalósításába.
A Pannon Egyetem a projektnek köszönhetően javítani képes a tudományos és kutatói utánpótlás feltételrendszerén, erősíteni tudja a kutatás-fejlesztési és innovációs területek fókuszait, növelni tudja az intézmény nemzetközi beágyazottságát, valamint kiterjesztheti tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, és tudásközvetítő szerepét.

Projekt időtartama: 2017.02.01 – 2021.06.29.

Projekt holnapjának címe: http://fpi.uni-pannon.hu/index.php/projektek/efop-3-6-1-16-2016-00015

Az Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium a Pannon Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoportjainak szakmai együttműködésével, multidiszciplináris szemléletben, egységes szakmai irányítás mellett valósul meg. Az éghajlatváltozást okozó tényezők és azok természeti, gazdasági rendszerekre és a társadalomra gyakorolt hatásainak tanulmányozása mellett a technológiai, gazdasági és társadalmi adaptáció területén is végzünk kutatás-fejlesztési tevékenységet.

A Klímaváltozás Hatásai a Gazdasági és Üzleti Életre alprojekt

Az éghajlatváltozás korunk meghatározó kérdése, és egyben a fenntartható fejlődés egyik legnagyobb kihívása. Magyarország a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjait egyaránt figyelembevevő pályán fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra.

Az „A klímaváltozás hatásai a gazdasági és üzleti életre” alprojekt az éghajlatváltozás társadalmi és gazdasági hatásait vizsgálja konkrét aspektusból, úgymint a helyi gazdaságfejlesztés és élelmiszerpazarlás, a vállalati CSR tevékenységek szintje, az egyéni fogyasztás (életstílus, attitűd) és a felelősségteljes marketing kérdésköre. Az alprojekt az EU28 kontextusba helyezi a Magyarországon mért indikátorokat (EU SDG).

Épületenergetikai és szemléletformáló smart megoldások a fenntarthatóság érdekében

A Pannon Egyetem veszprémi campusa 7 épületből áll. Jelen projekt keretében a Műszaki-Informatikai Karnak helyet adó „I” épületben valósítunk meg egy energetikai-szemléletformáló mintaprojektet.

A projekt közvetlen célja egy olyan információs tér létrehozása a Pannon Egyetem veszprémi campusának „I” épületében, mely pilot helyszínként szolgál a zöld megoldások hasznosíthatóságára, egyben hozzájárul a fenntartási költségek és a CO2 kibocsátás csökkentéséhez.

A Pannon Egyetem minden karán vannak olyan tárgyak, ahol a környezeti fenntarthatóság a tematika része, ill. több olyan oktatáson kívüli akció és tevékenység is van, amely a környezeti attitűd erősítését is célozza. A Gazdaságtudományi Karon a mesterszakos hallgatóknak van kifejezetten a környezeti problémákkal, kihívásokkal foglalkozó angol és magyar nyelvű „Fenntarthatóság” kurzus, valamint több uniós projektben is foglalkoznak környezeti-társadalmi- gazdasági fenntarthatósági kérdésekkel.

A tervezett projektelemek a következők:

• Tipizált közösségi tér létrehozása az I épület aulájában, ahol az összes fejlesztési elem bemutatásra kerül egy terepasztal segítségével;
• Tipizált előadóterem és folyosó az „I” épület első emeletén;
• Demonstrációs helyiség kialakítása fenntarthatósági képzések tartására;
• Komplex energetikai előrejelző rendszer, mely a projekt eredményeinek validálásához járul hozzá;
• Nyílászáró-csere;
• Okoseszközök, szenzorok és szenzorhálózatok alkalmazása;
• A fűtési rendszer felülvizsgálata és az épület közös fűtési rendszerről való leválaszthatóságának vizsgálata;
• Intelligens, felhasználó központú világítás, világításkorszerűsítés a tipizált helyiségekben
• Különböző elvű világítási technológiák összehasonlítása;
• Webmodul alkalmazása az elért eredmények bemutatására, ami mind Veszprém város mind a Pannon Egyetem honlapján elérhető;
• Hőmennyiségmérő és smart mérők felszerelése: a projekt keretében kialakított mérőrendszer segítségével demonstráljuk a beruházás során végzett tevékenységek megtérülését és azokat nyilvánosan elérhetővé tesszük;
• Levegőminőségmérő állomás működtetése (más forrásból tervezett projektelem);
• Elektromos autó töltő kialakításának lehetősége (más forrásból tervezett projektelem);
• Körforgásos gazdaság értelmezése demonstrációs eszközökkel és példákkal szemléltetve a kialakított helyiségekben;

A Gazdaságtudományi Kar megvalósításában:

• „Fenntarthatósági kérdések, hétköznapi válaszok” címszó alatt olyan közösségi médiás platformot hozhatunk létre, amely végigveszi, hogy mit teszünk, és mit tehetünk a környezetünkért;
• Fókuszcsoportos interjúk keretében vizsgáljuk a hallgatók és a kiválasztott középiskolás csoportok környezettudatát, környezettudatos viselkedését és emócióját, miközben fenntarthatósági programok résztvevői lesznek, így mérhetők az egyes akciók hatásai. A fókuszcsoportos interjúkat az egyetemen elérhető Fókuszlaborban végezzük, ahol hang- és videofelvételek készülnek az elemzéseket megkönnyítendő, valamint kvalitatív kutatásokat segítő statisztikai szoftvereket használunk az elemzésekhez;
• Közösségi médiás platform indítása a fenntarthatóság témaköréről: A szemléletformálás hatást gyakorolhat a fiatalok szemléletmódjának, életstílusának alakítására, így nagy szerepet játszhat a fenntarthatóság elveinek elterjesztésében. Az Y és a Z generáció számára a leghatékonyabb információ megosztási csatorna a youtube, az instagram és a podcast;
• A hosszútávon fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtését célzó megoldások felkutatását elősegítheti egy irányított ötletbörze elsősorban a fiatal korosztály körében. Egy ötletpályázat meghirdetésével arra ösztönözhetjük a klímaváltozásnak leginkább kitett fiatalokat, hogy fogalmazzanak meg konkrét megoldási javaslatokat a szűkebb családi, iskolai, egyetemi vagy más intézményi környezetükben, amelyek a körforgásos gazdaság szempontjait szem előtt tartva növelik a megújuló energiafelhasználást és az energiafelhasználás hatékonyságát, illetve csökkentik a hulladékképződést.

A projekt megvalósítása során szorosan együttműködünk a Pannon Egyetem számára is számos lehetőséget rejtő Európai Kulturális Fővárosa projekt szervezőivel, megvalósítóival, mivel Veszprém 2023-ban viseli ezt a címet. Továbbá a projekt eredményeit kiemelten tesszük közzé a kutatók éjszakáján, nyílt napokon, illetve olyan programokon ahol a fenntarthatóság kiemelt cél. Együttműködünk ipari partnereinkkel, ami lehetőséget nyújt prototípusok megoldásának bevonására a projekt témaköreiben.

A mintaprojekt megvalósítását követően számos lehetőségünk nyílik a további „zöld” fejlesztések megvalósítására, így például a campus további épületeinek energiahatékony fejlesztésére, a campus teljes környezetének fenntarthatóvá tételére. A projekt eredményeit felhasználjuk arra, hogy a későbbi pályázati ciklusok számára a leghamarabb megtérülő megoldások tényszerű adatokkal, tipizált műszaki leírásokkal, jó gyakorlatokon keresztül elérhetőek legyenek.

A Pannon Egyetem 2019-ben a 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO – „Egyetemi innovációs ökoszisztéma” elnevezésű konstrukció keretében sikeresen pályázott és nyert el 76 758 525 forint vissza nem térítendő támogatást a 2019-1.2-1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00005 azonosító számú és „Innovációs ökoszisztéma fejlesztése a Pannon Egyetemen” című projekt megvalósítására.

A 2020. február 01-én induló projekt elsődleges célja, hogy a Pannon Egyetemen működő Tudás- és Technológiatranszfer Központ (továbbiakban T3K) jelenlegi és jövőbeli tevékenységéhez új lendületet adjon. Ennek érdekében a projektet megvalósító szakemberek harmonizálják az intézményen belüli innovációs tevékenységet, kiépítik az egyetemi ökoszisztéma elemeit és a vállalati innovációs ökoszisztémához való kapcsolódási pontokat. Frissítésre kerülnek a már meglévő adatbázisok és újak is kialakításra kerülnek. Olyan üzleti és működési modell kerül alkalmazásra, mely versenyképesebbé teszi az Intézményt a kutatási eredmények hatékony hasznosítása területén is. A projekt támogatja a szellemi tulajdon védelmet intézményi keret biztosításával. Innováció – és kutatásmenedzsment képzések, start-up vállalkozói tréningek és versenyek kerülnek megrendezésre, melyeknek elsődleges célcsoportjai az egyetem hallgatói, kutatói. A projekt támogatásával egy Információs Pont fog kiépülni az uniós kutatási és innovációs keretprogramokban való részvétel javítása érdekében. A projekt fontos részét képezi még a T3K céljainak, feladatainak és működésének megismertetése mind az egyetemen belüli, mind az egyetemen kívüli szereplőkkel, elősegítve ezzel a vállalkozószellem, tudás, valamint a technológia terjedését és társadalmi hasznosulását.

 „A ’Fokozatváltás a felsőoktatásban’ stratégia szerint az intézmények akkor teljesítik a feladatukat, ha a hallgatóknak átadott ismeretek a munkaerőpiacon relevánsak, a társadalom és a nemzetgazdaság számára egyaránt hasznosak, és ha az ország minden régiójában kellő számú, megfelelő végzettséggel rendelkező szakember áll rendelkezésre.” – olvashatjuk a felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a felsőoktatásban című EFOP-3.4.4-16 kódszámú Felhívásban.

A magyar felsőoktatási intézmények hallgatói kibocsátása a felvett diákok számához viszonyítva arányaiban alacsony, magas a lemorzsolódás is. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy nem olyan mértékű a matematikai, természettudományos, műszaki, vagy informatikai (a továbbiakban MTMI, angol rövidítés: STEM) képzésekre, mint amit a hazai munkaerő-piaci szereplők igénye megkíván. A növekvő szakemberigényt a felsőoktatás nem tudja követni, mivel a jelentkezők és a felvettek száma nem növekszik.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara a projektben 4 modullal vesz részt.

Célunk, hogy a 12-16 éves korosztály számára példákon keresztül mutassuk be a továbbtanulásban rejlő lehetőségeket, és segítsük őket abban, hogy magabiztosan döntsenek az egyetemi tanulmányok mellett. Szeretnénk meggyőzni őket, hogy képesek elérni a céljaikat, bekerülni a felsőoktatásba, diplomát szerezni és olyan pályát választani, mely tartalmas és biztonságos, mégis kihívásokkal teli életet biztosít a számukra.

1. „Építsd fel magad!” Készségfejlesztő és kommunikációs tréningsorozat

Az „Építsd fel magad!” kurzus célja, hogy önmenedzselési képességeket nyújtson a középiskolásoknak. Célunk az, hogy a kurzust elvégző középiskolások képesek legyenek hosszú távú céljaikat meghatározni és a bemutatott technikák segítségével meg is valósítani azokat. Ehhez tanulási, időgazdálkodási technikákat, önérvényesítést támogató kommunikációs módszereket és a közösségi médiában rejlő lehetőségeket mutatunk be nekik.

2. Hírlevél alkalmazás

A Hírlevél alkalmazás fő célja, hogy a hírlevélre feliratkozott diákok a számukra hasznos információt első kézből, közvetlenül az egyetemtől kapják meg, s időben értesüljenek a lehetőségekről, határidőkről, programokról (pl. tréningek, pályaorientációs rendezvények, szakmai előadások, nyelvtanfolyamok, érettségi felkészítő kurzusok, stb.). Célunk a középiskolások tájékozottságának növelése, a pályaválasztási, továbbtanulási döntés meghozatalának elősegítése, továbbá a kommunikáció hatékonyságának növelése.

3. „Mesterségtájoló” alkalmazás

A középiskolásakkal való kapcsolattartás során gyakran tapasztaljuk, hogy az általuk választott, vagy kívánatosnak tartott szakma, vagy egyetemi szak nem illeszkedik a személyes erősségeikhez. Ennek oka, hogy nem ismerik magukat eléggé (alul vagy éppen felülértékelik magukat), ill. szülői vagy társadalmi nyomás, vélt társadalmi presztízs vágya miatt számukra nem megfelelő szakmát választanak. Leggyakoribb probléma, hogy félnek a nehézségektől, az iskolai évek alatt magukévá teszik azt a gondolatot, hogy nem elég jók bizonyos szakmák műveléséhez (pl. „én nem vagyok jó matekból”, „nekem nincs nyelvérzékem”).

Célunk, hogy létrehozzunk egy olyan, 2 platformon működő applikációt, amely segíti az érdeklődő középiskolásokat és akár szüleiket is abban, hogy a szakmai érdeklődésüknek és személyes kompetenciájuknak, képességeiknek megfelelően válasszák ki azt az egyetemi szakot, amely segíti őket a szakmailag sikeres élet elérésében.

4. „Életpálya Építő” előadássorozat

A XXI. században már most olyan munkahelyek, foglalkozások és munkakörök vannak, amelyekre 10 évvel ezelőtt még nem is gondoltunk. Ez a tendencia várhatóan folytatódik, így ma még nem tudjuk kiszámítani, hogy mi lehet az ideális szak, vagy munkakör egy mostani középiskolás számára. Erre a helyzetre ugyanakkor fel kell készülni, és ehhez szeretnénk inspirációt, tanácsokat adni a mai középiskolásoknak.

Célunk, hogy egy olyan előadássorozatot hozzunk létre, amelyet egy jól kidolgozott tematika szerint építünk fel, és külső, főként a Pannon Egyetemen végzett előadók mutatják be az életpályájukat, amely felhívja a figyelmet arra, hogy melyek azok a fordulópontok az életben, ahol változtatni érdemes és kell, hogyan lehet erre lelkileg és tudásban felkészülni.

A projekt címe: „A felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása a Pannon Egyetemen”
A projekt azonosító száma: EFOP-3.4.3-16-2016-00009
A kedvezményezett neve: Pannon Egyetem
A támogatás összege: 1.246.546.969,- Ft
A támogatás mértéke: 100%
A projekt kezdési időpontja: 2017. július 01.
A projekt fizikai befejezésiének tervezett dátuma: 2021. augusztus 31.
A projekt fő megvalósítási helyszíne: Pannon Egyetem 8200 Veszprém Egyetem u. 10.
Finanszírozó alap: Európai Szociális AlapProjekt leírása:
A Pannon Egyetem pályázatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Emberi Erőforrás Operatív Program, Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében című pályázati felhívására. A támogatási kérelem pozitív elbírálásban részesült, így az Egyetem az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásában 1.246.546.969 Ft összegű támogatásban részesült. A pályázati projekt 2017. július 1. és 2021. augusztus 31. között kerül megvalósításra.
A projekt megvalósításával a Pannon Egyetem célja, hogy a források hatékony felhasználásával és minőségi hasznosulásával hozzájáruljon a felsőoktatási részvétel (kiemelten a bennmaradás) javításához, saját képzési portfóliójához illeszkedően elérje a képzési szerkezet, az alkalmazott módszerek és a tartalom modernizálását, a munkaerő-piaci relevancia fokozását. A projekt deklarált célkitűzése továbbá a Pannon Egyetem külföldi hálózatosodási potenciáljának kiterjesztése. A hallgatók és oktatók digitális kompetenciájának fejlesztése. Megfelelő partneri kapcsolatai révén, telephelyein a felsőoktatási sporttevékenység további színesítése, a hallgatói részvétel növelése.
A projektelemeket a támogatható tevékenységekkel összhangban 4 főirányba és egy átfogó tevékenységbe rendezetten valósítjuk meg
1. főirány – Felsőoktatási részvételt növelő beavatkozások
2. főirány – Oktatási Innováció
3. főirány – Gazdasági igények beépítése / Nemzetköziesítés
4. főirány – Pedagógiai fejlesztések / Kárpát-medencei tér fejlesztése
Átfogó tevékenység: Digitális készségek és Egészségnevelés fejlesztése.
A projekt főirányainak megvalósítása során elsődlegesen érintettek a jelenlegi és a jövőbeni hallgatók, akik számára tájékoztatókat, felkészítő és felzárkóztató kurzusokat szervezünk. Kiemelten fókuszálunk a hátrányos helyzetűekre. Az oktatók, és egyetemi munkatársak mellett a célok megvalósításába bevonjuk a gyakorlati szakembereket, ezáltal erősítve a gazdasági igények becsatornázását a Pannon Egyetem képzési tevékenységébe, szolgáltatási portfóliójába. A nemzetköziesítés keretében a jó gyakorlatok megismerésével hozzájárulunk a Kárpát-medencei tér fejlesztéséhez.
A pályázat során létrejövő minőségi fejlődésnek köszönhetően az Egyetem jelentős mértékben hozzájárul a vonzáskörzetében a szellemi potenciál erősödéséhez, munkaerő vonzó, és megtartási képességének növekedéséhez.

A Pannon Egyetem és konzorciumi parnerei, köztük a MOL, 4,775 milliárd forintos támogatást nyertek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, amelynek keretén belül a következő három évben létrehozzák a „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatóság” kompetencia központot Veszprémben és Nagykanizsán.

A létrejövő fenntarthatósági kompetencia központ legfőbb célja a magas szintű kutatás-fejlesztési infrastruktúra és tudásbázis kiépítése, valamint egy versenyképes K+F+I fejlesztőgárda felállítása. A fenntarthatósági kompetencia központ kiépítése 2020 márciusában indult és várhatóan 2023 februárjában fejeződik be Veszprémben és Nagykanizsán.

A kompetencia központ jól illeszkedik a MOL 2030 stratégiájába, melynek egyik kiemelt célja a fenntarthatóság, illetve tovább erősíti az egyetemi együttműködést is. A projekt megvalósításával a környezetvédelem, a fenntarthatóság, a nyersanyag- és ásványkincsekkel való felelős gazdálkodás területein az ország vezető kutató-fejlesztő erejévé válhat a konzorcium.

A pályázaton elnyert 4,775 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás a fenntarthatósági fejlesztéseket támogatja öt fő téma mentén:

• víztechnológiák,
• hulladék- és műanyag-újrahasznosítás,
• fenntartható energiatermelés,
• a jövő városainak fejlesztése
• a turizmus környezettel összhangban megvalósuló alakítása.

A megvalósításban a Pannon Egyetem együttműködő partnerei

• a MOL Nyrt.,
• a Hidrofilt Kft.,
• a Netta Pannónia Kft.,
• a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.,
• valamint a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft.

https://susmain.uni-pannon.hu

 

A Pannon Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem konzorciumi pályázatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Emberi Erőforrás Operatív Program, Tematikus kutatási hálózati együttműködések című pályázati felhívására. A támogatási kérelem pozitív elbírálásban részesült, így a Konzorcium az Európai Szociális Alap és Magyarország társfinanszírozásában 1.207.498.902 Ft összegű támogatásban részesült. A pályázati projektet 2017. július 1. és 2021. január 31. között kerül megvalósításra.

A tematikus pályázati projekt megvalósításával a konzorciumi tagok célja, hogy a gazdaságtudományok területén növekedjen a projektben résztvevő intézmények Kutatási-Fejlesztési-Innovációs potenciálja. Általános cél, hogy a projekt során definiált alapkutatások nemzetközi beágyazottsága növekedjen a Horizon2020 projektekben, az európai kutatói hálózatokban és kutatási programokban való részvétel, valamint az európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítése által.

A szakmai megvalósítás kutatási oldala három fő pillérre épül fel:

I.főriány: Térségi sikert és versenyképességet meghatározó faktorok azonosítása, modellalkotás

II.főirány: Társadalmi és gazdasági fenntarthatósági modell a természeti és a kulturális örökség menedzsmentben

III.főirány: Társadalmi innováció

A pályázati projekt keretében a közös és célzott alapkutatásokban kiemelt figyelmet kapnak a tudományterületükön tehetséges hallgatók és doktoranduszok is, akik hallgatói ösztöndíjrendszerben segítik a tudományos munkát. A hálózatépítés és kapcsolatépítés ösztönzésére különböző szakmai és kutatói teamek kerülnek felállításra és közös szakmai programok, fórumok keretében kerül sor a tapasztalatcserére, az elért eredmények bemutatásra. A szakmai és egyéni fejlődés érdekében különböző tréningek és képzések kerülnek megszervezésre, amelyek elsősorban a nemzetközi pályázati menedzsment, innováció- és kutatásmenedzsment, és az előadói készségek fejlesztésére fókuszálnak. Kialakításra kerül továbbá a Pannon Egyetemen egy Marketing Fókuszlabor, amely jelentősen hozzájárul a kutatási tevékenységek sikereihez.

A konzorciumi pályázat során kialakuló szakmai együttműködésnek köszönhetően több tudományterületet felölelő szakmai közösség munkája jelentős mértékben hozzájárul a tudásalapú gazdaság kiépítéséhez a Dunántúlon.

A projekt logisztikai mérnök és menedzser szakos hallgatók számára dolgoz ki e-learninges tananyagokat. A projekt magában foglalja 18 tantárgy – előadások és szemináriumok – interaktív, e-learninges tananyagának kifejlesztését, a programban részt vevő tanárok e-learning orientált módszertani és pedagógiai képzését, a virtuális osztálytermek kialakítását, valamint hallgatók egyéni felkészülésű szakmai nyelvtanulását segítő angol nyelvű rendszer kialakítását.

Tekintettel arra, hogy jelenlegi tudásunk szerint az éghajlatváltozás hatásai szinte megjósolhatatlanok, a pályázat keretében tervezett multidiszciplináris alapkutatások a hosszútávú lehetséges hatások vizsgálata helyett, a már most is jelenlevő, az elkövetkező néhány évtizedben a trendelemzések alapján egyre növekvő valószínűséggel és intenzitással bekövetkező szélsőséges időjárási események hatásait és az azzal kapcsolatos védekezés, kárenyhítés módjait vizsgálja. A vizsgálandó terület kiterjed a különböző természeti rendszerekre és ökoszisztémákra, a természeti jelenségeknek kiszolgáltatott mezőgazdaságra (Környezettechnológia, környezetvédelem, környezetbiztonság, természetvédelmi technológiák; Éghajlatváltozás kutatás; Vízgazdálkodás, valamint más gazdasági tevékenységekre gyakorolt hatásokra és az éghajlatváltozás tényének és következményeinek befogadásával kapcsolatos szociokulturális aspektusok (gazdasági és társadalmi változások által felvetett társadalmi problémák feltárásához és megoldásához kapcsolódó interdiszciplináris kutatások, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos vizsgálatok) tanulmányozására is. A szélsőséges időjárási események gazdasági hatásai és az adaptív védekezés gazdasági lehetőségei modul: a klímaváltozással foglalkozó eddigi projektek (VAHAVA, Stern-jelentés) természettudományos és műszaki alapokon nyugvó kutatásokra alapozva közelítették meg a klímaváltozásból eredő gazdasági következményeket. A Stern-jelentés szerint is “az éghajlatváltozás egy egyedülálló kihívást jelent a közgazdaságtannak: ez a valaha létezett legnagyobb és a legkiterjedtebb piaci kudarc.”
Az innovációs kutatások esetében a Grinnovate és egyéb projektek közvetlenül is érintik a klímaváltozással kapcsolatos gazdasági hatások mérését és azok kezelését is.
Az agrárgazdasági jellegű kutatások rámutatnak arra, hogy hogyan lehet kezelni az éghajlatváltozás okozta gazdasági problémákat, az agrártámogatások hogyan tudják kezelni a kérdést ill. hogyan kell felkészülnie az agráriumnak úgy politikai mint infrastrukturális szinten a klímaváltozás okozta kockázatokra.

A pályázat konkrét célja a Pannon Egyetem szaknyelvi képzésének és az intézmény idegen nyelvi oktatásának komplex fejlesztése, annak munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazítása, valamint az Egyetem hallgatóinak piacképes nyelvtudáshoz és nyelvi bizonyítványhoz való juttatása. A projekt keretében tananyagfejlesztés is megvalósul, mely elősegíti a hallgatók szaknyelvi képzését. A projekt során kidolgozásra kerül angol és német nyelven a Gazdaságtan alapjai I. és a Gazdaságtan alapjai II. tananyag.

A projekt kiemelt célja, hogy a Pannon Egyetem támogassa a hazai felsőoktatás és a magyar tudomány eredményeinek megismertetését, elismerését és társadalmi elfogadottságát, valamint a kutatók, a tudományos iskolák, műhelyek nemzetközi elismertségének növelését. Mindemellett cél, hogy hozzájáruljon a tudományos utánpótlás biztosításának elősegítéséhez a tudomány és a kutatói életforma népszerűsítésével.

A célok elérése érdekében a projekt keretében végzett disszeminációs és tehetséggondozási tevékenységek kiterjednek az alap- mester- és doktori képzés népszerűsítésének emelésére, a középiskolákkal történő szorosabb együttműködés és a tehetséggondozási rendszer fejlesztése által. A disszeminációs tevékenység az egyetem és a szakmai együttműködő partnerek közreműködésével válik az eddigi gyakorlatnál hatékonyabbá. A projekt keretén belül megvalósul a Pannon Management Review angol nyelvű kiadvány megjelentetése; Legyél a Saját menedzsered c. kurzus elindítása, Esettanulmányi verseny megtartása, valamint az Esettanulmányi versenyekről szóló kiadvány elkészítése, konferenciákon való részvétel, az Egyetem által elért tudományos eredmények bemutatása, nemzetközi kapcsolatok építése.

A Pannon Egyetem az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által a Nemzeti Tehetség Program keretén belül meghirdetett meghívásos pályázat során 3.000.000 Ft. támogatásban részesült a kiemelkedően tehetséges fiatalok elismerésnek támogatására.

A Pannon Egyetem Tehetséges Hallgatóiért Program célja, hogy a tanulmányaik folytatása mellett többlet ráfordítást és teljesítményt nyújtó hallgatók számára erkölcsi és anyagi elismerést is nyújtsunk. A program keretében ezért különböző versenyeket, konferenciákat szerveztünk az érdeklődő hallgatóknak, hogy ezáltal is olyan kompetenciáikat fejlesszük, melyek a munka világában, a karrierépítés során értéket képviselnek. A többlet feladatot teljesítő és tudományos eredményeket elért hallgatók számára bizonyítási és publikálási lehetőséget, valamint ösztöndíjat biztosítottunk.
A Harsányi Konferencia a gazdaságtudományi szakos hallgatók számára biztosít publikálási és előadási lehetőséget, a Georgikon Kar hallgatói a Georgikon for Agriculture folyóiratban kapnak rendszeresen publikálási lehetőséget, a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar hallgatói pedig a Tudományos Műhely keretein belül mutathatják be kutatásaikat. A Mérnöki Kar diákjai a program keretein belül nem csak a kutatási eredményeiket mutathatták be, a „Mérnökhallgatók a jövő mérnökeiért” ösztöndíj pályázatnak köszönhetően oktatói vénájukat is kipróbálhatták az alsóbb éves hallgatók körében, míg a Műszaki Informatikai Kar hallgatói a 24 órás Programozási Verseny keretein belül nem csak szakmai versenyen vettek részt, de élesben is megtapasztalhatták, milyen csapatban dolgozni.

A projekt leírása:

A lengyel Wroclaw Business University of Applied Sciences hat magyarországi, csehországi, grúziai, törökországi és azerbajdzsáni partneregyetemmel együtt valósította meg az Erasmus Mundus Design Measures programot 15 hónapon keresztül, 2022 szeptemberétől 2023 novemberének végéig.

A program célja:

Előkészíteni az Erasmus Mundus közös mesterképzést, és elindítani a következő tanévekben. A partneregyetemekkel együtt: Pannon Egyetem – Gazdaságtudományi Kar (Magyarország), Tbiliszi Európai Egyetem (Grúzia), Jihlava-i Műszaki Főiskola (Csehország), Alanya HEP Egyetem (Törökország), Batumi Állami Egyetem (Grúzia) és Baku Mérnöki Egyetem (Azerbajdzsán), az ERASMUS-EDU-2022-EMJM-DESIGN pályázat keretében uniós finanszírozású támogatást nyertünk az egyedülálló „Slow Tourism Management” mesterképzés létrehozásához. A projekt eredményeként egyetemünk oktatási és szervezési potenciálja is javult, nyitottabbá vált a külföldi és hazai szervezetekkel való szélesebb körű együttműködésre, valamint didaktikai újításokat és egyetemünk nemzetközivé válásának és versenyképességének fokozását eredményezte.

Projektről bővebb információ itt található >>>

Projekttalálkozó Wroclawban >>>

Projekttalálkozó Tbilisiben >>>

Projekttalálkozó Veszprémben >>>

Fő cél: Együttműködés olyan tréning hotelek alapítására és működtetésére, amelyek a képzési környezetnek köszönhetően fejlesztik a turizmus szakos egyetemisták vendéglátási szakértelmét.

Konkrét célok:

1. Valódi szálloda elvein alapuló szálloda létrehozása.
2. Az oktató szálloda infrastruktúrájának és létesítményeinek megtervezése és kiépítése, elsősorban három területre összpontosítva, az alábbiak szerint:

• szállodai információs rendszerek
• interkulturális digitális marketing
• fenntartható fejlődés

1. Tantervek és elektronikus oktatási anyagok létrehozás a designgondolkodás (tervezői gondolkodás) módszer alapján.
2. A projektben részt vevő oktató szállodák nemzetközi hálózatának létrehozása széles körű együttműködés céljából.

A projekt leírása: A projekt azokra a dinamikusan változó és széles körű elvárásokra válaszol, melyet a munkaerőpiac támaszt a turizmus szakon végzett hallgatókkal szemben. A digitális technológiák gyors fejlődése, a globalizáció folyamata és az egyre növekvő igény a „környezetbarát” cselekvésre a koronavírus járvány utáni időszakban, olyan oktatási helyzetbe juttatja a turizmus szakon tanuló hallgatókat, amelyben a lehető legjobb módon kell megküzdeniük a kihívásokkal, hogy mind szakmailag, mind személyesen felkészüljenek arra, hogy a társadalom számára nagy értéket teremtsenek. A bemutatott projekt-terv ötlete, egyfajta üzleti képzési környezet megteremtésének szükségességéből fakad, melyben a valós állapotokhoz és körülményekhez hasonló szakmai tevékenységet végeznek a vendéglátás és az idegenforgalom területén. A képzési környezet egy kitalált szálloda lesz, amely szakmai és oktatási jellegű kettős funkciót tölt be. Az idegenforgalom területén releváns tanulmányokat folytató hallgatók számára készült képzési munkahelyek létrehozásának fő célja, a fontos és szükséges szakmai készségek, „kemény készségek” és kompetenciák elmélyítése.  Emellett, sok hallgató és oktató együttműködésének köszönhetően, az „oktató szálloda”  a személyes készségek, „puha készségek” és transzverzális kompetenciák fejlesztésének környezetét is képviseli.

Az „oktató szállodában” a vendéglátási készségek gyakorlásának fő célja, hogy megfelelő válaszokat találjanak a következő kérdésekre, amelyekre a „6 Hogyan lehet…” néven hivatkozunk.

1a. Hogyan lehet integrálni az információs technológiákat a szálloda-irányítási rendszerekben?

1b. Hogyan lehet az irányítási rendszereket megfelelően alkalmazni egy adott környezetben?

2a. Hogyan lehet kiépíteni az interkulturális digitális marketinget?  

2b. Hogyan lehet kommunikálni a különböző kultúrával rendelkező alkalmazottakkal és ügyfelekkel?  

3a. Hogyan lehet fenntartható szállodát kialakítani?  

3b. Hogyan lehet csökkenteni a szálloda ökológiai lábnyomát?

https://skipperproject.eu/about/

Az Európai Bizottság által finanszírozott SKIPPPER – „Skills Portfolio of Personal Development”- projekt 2022. december 30-án indult.

Az Európai Unió a projekt megvalósításához 400 000 eurós támogatást nyújt 2022. december 30. és 2025. március 29. között időszakra.

Partnerség: Pannon Egyetem (koordinátor, Magyarország), Wrocławi Közgazdaságtudományi Egyetem (Lengyelország), Menat BV. (Hollandia), Learning Innovation (Magyarország), Ljubljanai Egyetem (Szlovénia).

Projektünk célja, hogy a hallgatók számára létrehozzuk a Személyes Fejlődés Portfólióját (SKIPPER-Skills Portfolio of Personal Development), amely tartalmazza az egyetemi évek alatt elért eredményeiket oly módon, hogy mind a tantervi, mind a tanórán kívüli tevékenységeik elismerésre kerülnek. Annak érdekében, hogy a portfólió hasznos legyen és a felsőoktatási intézmények mindennapi gyakorlatának részévé váljon, felmérjük a készségbeli eltéréseket és elősegítjük a készségfejlesztést, hogy a hallgatók és az egyetemek megértsék a készségek fejlesztésének szükségességét. Mindezt egy olyan konzorcium keretében tervezzük megvalósítani, amelynek tagjai jelentős tapasztalattal rendelkeznek a kompetenciamérés, a készségfejlesztés és a felsőoktatás területén.

Ez a cél a következő 4 konkrét célkitűzést foglalja magában:

1, A felsőoktatási intézmények által kifejlesztett kompetenciák/készségek és a munkaerőpiac készségekkel kapcsolatos elvárások közötti szakadék felmérése.

2, A diplomásoktól megkövetelt kulcskompetenciákat tartalmazó, a kutatások és az érdekelt felek visszajelzései alapján azonosított készségmátrix (Skills Matrix) létrehozása.

3, A portfólió (Skills Portfolio) kidolgozása, ami egy olyan játékosított digitális eszköz, amely a hallgatók készségeinek fejlesztéséhez hozzájáruló tantervi és tanórán kívüli tanulási utakat tartalmaz.

4, A portfólión alapuló készségútlevél (Skills Passport) kidolgozása, amely a diplomamellékletként szolgál a diplomás hallgatók számára, és objektív képet ad készségeikről.

https://greencoolproject.eu/hu

A projekt általános célja az egyetemi hallgatók környezettudatosságának fejlesztése, valamint a fenntartható fejlődés gondolatának terjesztése a különböző korosztályok széles körében, nagy közönséget vonzó rendezvényeken. Elköteleztük magunkat egy innovatív online tananyag kifejlesztése és a fenntartható fejlődésnek a felsőoktatási hallgatók számára készült bármely tantervbe való beépítése mellett. Felismerve a fiatal influenszerek meggyőző erejét, a projekt célja, hogy a különböző európai kulturális fővárosok kulturális rendezvényein és fesztiváljain a közönség minden korosztályát megszólítsa, hogy ösztönözze a környezettudatos tevékenységet, és hogy aktív tagjai és haszonélvezői legyenek a fenntartható fejlődésnek. Célunk továbbá, hogy a diákokat kommunikációs eszközökkel és fenntartható szemlélettel ruházzuk fel, hogy hatékony szószólóivá váljanak az EU zöld gazdaságának és kultúrájának.

Ez a célkitűzés a következő konkrét célokat foglalja magában:

Greenfluence Gyakorlatok Gyűjteménye és Kutatás: egy módszertani keret kidolgozása a 21. században elérhető befolyásoló eszközök és technikák, valamint a fiatalok által használt kommunikációs csatornák feltárásával.
Massive Online Open Course fejlesztése: kurzus és tananyag fejlesztés két platformon.
Vegyes EKF Greenfluencer kísérleti kurzus nemzeti szinten (résztvevő országonként): a kurzus eredménye egy EKF rendezvényen/fesztiválon való részvétel, ahol a hallgatók kipróbálhatják és tesztelhetik tudásukat és offline is befolyásolhatják a közönséget.
Vegyes EKF Greenfluencer nemzetközi kurzus (a résztvevő országok vegyes hallgatói csoportjaival): a kurzus eredménye, hogy a legjobb 4 hallgató és 2 oktató minden egyetemről jogosult részt venni a GreenCool EKF zárórendezvényén Tartuban.
SZAKMAI TARTALOM ÉS ÚTMUTATÓK kidolgozása nemzetközi online workshopon résztvevők számára, amely javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehet ezeket a technikákat bármely tudományág tantárgyaiba beépíteni, és hogy a tudást bármely egyetem számára rendelkezésre bocsássák.
A projektben rejlő innováció

A projekt innovatív jellege a következő mérföldkövekben foglalható össze:

Tudásmegosztás és a technológiai fejlesztések oktatásba történő integrálása.
Az új kezdeményezések és mozgalmak mozgatórugójának tekinthető influenszerek, vagyis az egyetemi hallgatók zöld nagykövetként való mozgósítása szintén innovatív és kreatív módja annak, hogy elérjük a célcsoportot, és így nagyobb hatást érjünk el.
Az influenszerek könnyen kapcsolatba tudnak lépni követőikkel (közönségükkel), ezért képesek növelni a tudatos viselkedést és cselekvésre ösztönözni őket. Innovatív eszköz a 21. századi influenszer technikák offline kipróbálása, az online technológia offline környezetben történő alkalmazása.
A többi innovatív szempont, hogy az egyetemi projektpartnerek mind Európa Kulturális Fővárosai lesznek az elkövetkező három évben. Az egyetemi és városi (EKF) értékeik és kihívásaik összekötik őket, mivel mindannyian az integritásra, a közösségre, az elkötelezettségre, a fenntarthatóságra, az örökségre, az innovációra és a sokszínűség tudatosítására összpontosítanak.

Az utóbbi években megfigyelhető, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a távoktatásra. Ez nem csoda, hiszen az egyre gyorsuló élettempó arra kényszeríti az embereket, hogy a lehető leghatékonyabban tervezzék meg az idejüket. A hagyományos oktatási formához képest az e-learningben a hallgatók elsősorban önállóan tanulnak.

A projekt célja:

A projekt fő célja, hogy olyan megoldások kidolgozásával támogassa az egyetemeket és az egyetemi oktatókat a távoktatásban, amelyek tartósan javítják az ilyen típusú oktatás minőségét. A Covid-19 világjárvány következtében tapasztalt problémák a felsőoktatási rendszer számos hiányosságát tárták fel. Ez a rendszer három területen mutatkozó gyengeségéből fakad:

• hardver és felszerelés (elavult infrastruktúra, rossz internetkapcsolat, túlterhelt hálózatok, túl sok felhasználó egyszerre);
• az egyetemi oktatók készségei a modern technológiák használatában;
• a hallgatók viselkedése – a hallgatók gyakran etikátlanul viselkednek a távoktatás során, ami lehetetlenné teszi tudásuk és készségeik szintjének értékelését.

A projekt innovatív jellege abban nyilvánul meg, hogy hatékonyan és eredményesen használja a digitalizációt a hallgatók kompetenciáinak értékelésére, a tudás bemutatására és a hallgatók által elsajátított készségek megbízható értékelésére. Az alkalmazás a távoktatás területén szerzett különböző tapasztalatok keveréke, amely magában foglalja az e területen alkalmazott jó és megbízható, főként skandináv országokból (Finnország) származó megoldások használatát.

A projekt célcsoportjai:

A projekt résztvevőinek három fő csoportját lehet megkülönböztetni:

Az egyetemeket képviselő döntéshozók – az egyetemek a távoktatást támogató modern digitális felületet, az oktatókat felkészítő és a hatékony oktatást segítő tananyagot, valamint a tanulási eredmények távoli ellenőrzésére szolgáló eszközt kapnak. A döntéshozókat a projekt megvalósítása során szakértőként bevonják az igényfelmérés szakaszába, valamint a projekt eredményeinek disszeminációjába és fenntartásába.

Egyetemi oktatók – fejlesztik tudásukat és készségeiket a távoktatás területén. Megfelelő, az oktatási folyamatot támogató eszközt kapnak, amelynek köszönhetően nagyobb önbizalmat szereznek, és új lehetőségeket látnak, amelyek növelik az órák vonzerejét. Részt vesznek az elsődleges kutatásban, a kiválasztott szakmák kompetenciamátrixának kidolgozásában, a megoldások tesztelésében különböző diákcsoportokban, az eredmények kommunikálásában és azok hosszú távú felhasználásában.

Hallgatók – a vonzóbb távoktatásban való részvétel lehetősége. A kompetenciaprofiloknak köszönhetően jobban fel lesznek készülve a munkaerőpiacra való belépésre, és készek lesznek készségeik megfelelő értékelése – részvétel az elsődleges kutatásban és tesztelésben.

Közvetve – a munkaadók és a kiválasztott szakterületek gyakorlati szakértői – részvétel véleményük kifejtésével a kompetenciaprofilok kialakításában.

Feltételezzük, hogy legalább 2000 ember részesül a projekttevékenységek és eredmények előnyeiből, vagy bizonyos mértékig azok célpontja lesz. Közülük legalább 1000 fő vesz részt közvetlenül a projektben, nevezetesen egy 600 fős hallgatói csoport az elsődleges kutatásban (minden országban legalább 100 fő), 80 fő az egyetemi személyzetből (beleértve a döntéshozókat, oktatókat, valamint a felsőoktatásban dolgozó adminisztratív munkatársakat) és 300 fő disszeminációs tevékenységeket végző résztvevő. A közvetett résztvevők azok, akik a különböző kommunikációs csatornákon keresztül értesülnek a projekt keretében végzett tevékenységekről és a partnerség keretében elért eredményekről. Ily módon mintegy 1200 ember szerez tudomást a projektről, vagy használja fel annak eredményeit.

Partnerek: Wroclaw University of Economics and Business – Lengyelország, University of West Attica – Görögország  Eduko – Kouvola Vocational Institute Ltd. – Finnország, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar

A projekt eredményei:

IO1: Kiválasztott szakterületeken távoktatásban résztvevő hallgatók kompetenciáinak mérésére szolgáló eszköz kidolgozása. (01.06.2021 – 31.08.2022)

Felelős partner: Wroclaw University of Economics

A kvalitatív kutatás fő célja az volt, hogy feltérképezze a projekt résztvevői által erőre kiválasztott, és oktatott szakterületeken szükséges kompetenciákat és azok erősségének szükségességét. Az összegyűjtött adatokat egy olyan, távoktatásban is jól használható eszköz kidolgozására használják fel, melyek megfelelnek majd a hallgatók távoli kompetenciaértékeléséhez.

A kutatás 2 fő célcsoportja:

1. A felsőoktatási/szakképzési ágazat oktatói – és az adott területért felelős személyek, akik együttműködnek a gazdasági környezettel, és felelősek az oktatás eredményeinek meghatározásáért.
2. Gyakorló szakemberek – vezetői pozícióban lévő, az alkalmazottak felvételéért, a munkavállalók kompetenciáinak és azok szintjének felméréséért, valamint a munkavállalók fejlesztésének megtervezéséért felelős személyek.

A kiválasztott tanulmányi területek:

• Gazdasági elemző
• Menedzsment
• Turizmus
• Autóipar

Az IO1 a tervezett időpontban lezárult.

Kutatási eredmények:

A projekt első szakaszában kétféle kutatás zárult le:

1. A megjelölt szakterületekre (közgazdasági elemző, management, turizmus, autóipar) szakosodott szakértőkkel készített egyéni mélyinterjúk formájában végzett kvalitatív primer kutatás. A kutatásra 2021 novembere és 2022 februárja között került sor. A kutatásban 40 interjú (IDI) készült egyetemi oktatók és szakemberek részvételével az elvárt kompetenciák feltérképezése céljából.
2. Kvantitatív primer kutatás kérdőíves felmérés formájában (PAPI) a kiválasztott szakterületek egyetemi hallgatóinak és a felnőttképzésben résztvevő (finnországi) diákok mintáján. A kutatásra a 2021. október-december közötti időszakban került sor. A kompetenciák feltérképezéséhez 600 kitöltött kérdőívet dolgoztak fel és elemeztek a kutatók. A lekérdezés során szakterületenként kiválasztásra került 4-5 munkakör, melyek kompetenciaszükséglete feltérképezésre került. A kutatási eredményeire alapozva elkészített kompetenciamátrix segítségével kerülnek kidolgozásra az adott tanulmányi területen elvárt speciális szakmai ismeretekre, és a szükséges készségekre vonatkozó modulok. A kutatásban tanulmányi területenként meghatározásra kerültek speciális munkakörök, melyek magas szintű ellátásához a kompetenciák 4 szintje került megfogalmazásra.

Az eredmények egy szakértői elemzés formájában kerültek összefoglalásra, mely elérhető itt (angol nyelvű) >>>

Alkalmazási útmutató a kompetenciaszintek átfogó értékeléséhez (angol nyelvű) >>>

Online kompetencia teszt >>>

Hallgatók véleménye a távoktatásról a COVID-19 pandémia idején (tudományos cikk: (Dorota Kwiatkowska-Ciotucha, Ursula Załuska) >>>

IO2: Modern e-learning tanfolyamok kidolgozása képzési anyagokkal egyetemi oktatók számára (2021.10.01. – 2022.12.31.)

Felelős partner: Eduko (Kouvola Vocational Institute Ltd.)

A Covid19 világjárvány idején az e-learning az oktatás alapjává vált. Elősegíti a tanulás rugalmasságát, fejleszti a diákok digitális alkalmazások használatának készségeit, és felkészíti őket a távoli környezetben végzett aktív munkára.

Az eredmény részeként kidolgozásra kerülnek a fiatalok számára vonzó és a felsőoktatás szintjének megfelelő e-learning kurzusok sablonjai szakterületenként, valamint egy kész kurzus is előkészítésre kerül mintaként. Az egyetemi oktatók számára egy kézikönyv és egy oktató videó készül, amely bemutatja, hogyan kell egy ilyen kurzust elkészíteni.

A projekt keretében EU támogatással a partnerek másfél éves előfizetésre kötöttek megállapodást a norvég fejlesztésű „Itslearning” digitális online platform használatára (https://itslearning.com/global/). Ennek eredményeképpen 300 hallgató próbálhatja ki a rendszert minden partneregyetemen. Az IO2 projektelem az „Itslearning” felület használatához való felkészítést és a távoktatásra alkalmas tananyagok előkészítéséhez szükséges didaktikai tréningeket foglalja magában. A tréningeken online formában vettek részt a partnerek, melynek tananyagát a finn partner készítette el.

Kézikönyv az e-learning tervezéshez, elérhető itt >>>

O3: A hallgatók tanulási eredményeinek távoli ellenőrzésére szolgáló eszköz (2022.01.01.01. – 2023.02.28.)

Felelős partner: Pannon Egyetem

Az utóbbi években megfigyelhető, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a távoktatásra. Ez nem csoda, hiszen az egyre gyorsuló élettempó arra kényszeríti az embereket, hogy a lehető leghatékonyabban tervezzék meg az idejüket. 2020 óta a világjárvány miatt még sürgetőbb igényt lehetett tapasztalni a távoktatásra. Az ilyen körülményekből adódó legfontosabb és legproblematikusabb kérdések közé tartozik a motiváció fenntartása és a tanulási eredmények távoktatással történő ellenőrzése. Ezért elengedhetetlen egy olyan megoldás kidolgozása, amely segít felmérni a hallgatók tényleges tudását és annak gyakorlati alkalmazására való képességét, valamint a kompetenciák mérését.

A folyamatos értékelés mind az oktatók, mind a hallgatók számára fontos, hiszen jelzi, hogy a diák mely készségei vagy kompetenciái szorulnak fejlesztésre. Ez pedig segít abban, hogy az oktatás során nagyobb figyelmet fordítsanak bizonyos elemekre.

A hagyományos oktatási formához képest az e-learningben a diákok elsősorban önállóan tanulnak. Az oktatóktól való visszajelzéshez is több időre van szükség, a kommunikációs csatornák gyakran eltérőek. Ezért fontos, hogy a hallgatók saját maguk is felmérhessék készségeiket és tudásukat, és olyan eszközt használjanak, amely lehetővé teszi az önellenőrzést. Olyan rendszer használata számít előnyösnek, mely gamifikációs eszközökkel teszi lehetővé a hallgatók számára, hogy értékeljék a fejlődésüket, például a játék következő szintjére/szakaszára való továbblépéssel. A diákok – egyénileg vagy csoportosan – valós időben vagy a következő szintekre lépve csatlakozhatnak majd különböző játékokhoz. A játékoknak a csoporthoz/tanulóközösséghez való tartozás érzését kell adniuk, és biztosítaniuk kell a folyamatos versengést (csapatmunkát/együttműködést is) és a győzelemre való törekvést (vagy egyszerűen csak a pontszerzést) az újonnan megszerzett tudásnak köszönhetően. A gamifikációnak köszönhetően a hallgatók fejleszteni fogják készségeiket és kompetenciáikat, és amikor magasabb szintre lépnek, az oktató is biztos lehet abban, hogy az oktatás és a didaktikai anyagok hatékonyak voltak.

A játékosított számonkérés lehetőségeinek vizsgálatához kétféle kutatást végeznek el a partnerek:

1. Személyes interjú (IDI) keretében 40 hallgató ad számot játékszokásairól (mely számítógépes, online játékokat részesítenek előnyben és milyen közösségi vagy pontnyerő játékokban vesznek részt szívesen).
2. Fókuszcsoport keretében (FGI) 4 oktatói csoport gyűjti össze gamifikációs ötleteit, tapasztalatait.

Disszemináció

• Workshopok
• Szenimáriumok
• Megjelent kiadványok
• Hírlevelek
• Elérhető kérdőívek

Kapcsolat:

Dorota Kwiatkowska-Ciotucha – Projektmenedzser (dorota.kwiatkowska@ue.wroc.pl)
A főprojekt iroda: Uniwersytet Ekonomiczny mi Wrocławiu – Sekcja Obsługi Projektów Rozwojowych
ul. Komandorska 118/120 53-345 Wrocław Lengyelország

A projekt Facebook oldala: https://www.facebook.com/thefutureprofessionals

A projekt fő célja: az egyetemek jobb felkészítése a nemzetköziesedés folyamatára.

A projekt két célcsoportja:

• Az egyetemek adminisztratív, tudományos és didaktikai alkalmazottai;
• Az egyetemeken tanuló külföldi diákok (az adott egyetemen teljes diplomaprogramban, illetve a nemzetközi mobilitás programban résztvevő külföldi hallgatók).

A projekt tevékenységekeinek közvetlen, illetve közvetett részeiben 1870 fő részvételét tervezzük. A projektben közvetlenül legalább 870 fő vesz részt; amiből 400 fő az elsődleges kutatásban résztvevő hallgató, 200 fő egyetemi alkalmazott (köztük döntéshozók, adminisztratív alkalmazottak, kutatók és oktatásban résztvevő személyek), 270 fő a projekt szemináriumaiban és terjesztési tevékenységeiben részt vevők száma.

Szemináriumok Lengyelországban, Görögországban és Magyarországon valósulnak meg, valamint konferencia szerveződik Lengyelországban egyetemi alkalmazottak, helyi döntéshozók, diákokat támogató alkalmazottak, hallgatói szervezetek, külföldi diákok képviselői valamint karrier irodák bevonásával.

A projekt közvetett résztvevői olyan személyek lesznek, akik a különböző információs csatornákon keresztül ismerik meg a projektben végzett tevékenységeket és a partnerek kutatási eredményeit.

A projekt nemzetközi résztvevői 5 projekt találkozót terveznek, kettőt Lengyelországban (első és utolsó) és egyet-egyet minden más partnerországban.

A projekt eredményei:

IO1. Kézikönyv az egyetem számára: Hogyan készüljünk fel egy külföldi diák fogadására? (vezető: WROCŁAW GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM, Lengyelország)
A kézikönyv kidolgozása primer kutatásban, (kérdőív és mélyinterjú) a projekt partnerek aktív részvételével valósul meg. A primer kutatás célcsoportjai: a kutatásban résztvevő partner országokban tanuló külföldi hallgatók, egyetemi alkalmazottak kérdőíves felmérése. A kutatás második felében az EU országaiban működő egyetemek nemzetközi hallgatók fogadásával kapcsolatos jó gyakorlatainak összegzésével valósul meg.

A szekunder kutatásban a kutatás első szakaszában összegyűjtött adatok és információk kerülnek feldolgozásra, melynek lépései:

• az elsődleges kutatás eredményeinek értékelése – külföldi diákok és egyetemi alkalmazottak (mind az adminisztrációs, mind a tanári személyzet) felmérése alapján;
• az értékelés alapján összeállított kézikönyv tesztelése a célcsoportoknak megfelelően;
• a teszt eredményeknek megfelelően a szükséges módosítások elvégzése;
• a kézikönyv végleges változatának elkészítése.

A kézikönyv öt nyelven elérhető itt:

Magyar >>>

Angol >>>

Lengyel >>>

Görög >>>

Ukrán >>>

IO2. Külföldi hallgatói kézikönyv: Mit kell tudni a külföldi tanulmányok/cserediák program megkezdése előtt? (vezető: PANNON EGYETEM)

• a primer kutatásból illetve a „Desk Research”-ből származó eredmények értékelése, elemzése és a következtetések összegzése;
• az értékelés alapján összeállított kézikönyv tesztelése a célcsoportoknak megfelelően;
• a teszt eredményeknek megfelelően a szükséges módosítások elvégzése;
• a kézikönyv végleges változatának elkészítése.

A kézikönyv öt nyelven elérhető itt:

Magyar >>>	Angol >>>	Lengyel >>>	Görög >>>	Ukrán >>>

IO3. Felkészítő tananyagok és didaktikai anyagok készítése a külföldi diákok fogadásában dolgozó egyetemi adminisztratív személyzet képzéseire (vezető: HELLENIC OPEN UNIVERSITY)

• tananyagok és képzési anyagok elkészítése;
• az összeállított anyagok tesztelése az összes partner egyetem adminisztratív munkatársai részvételével;
• a vizsgálati szakaszból eredő ismeretek alapján a változtatások elvégzése;
• a képzések és tananyagok végleges változatának elkészítése.

Partnerek:

Wrocław Gazdaságtudományi Egyetem, Lengyelország – Projektkoordinátor
Hellenic Open University, Görögország
Ternopil Nemzeti Gazdasági Egyetem, Ukrajna
Pannon Egyetem, Magyarország

Kapcsolat:

Dorota Kwiatkowska-Ciotucha – Projektmenedzser (dorota.kwiatkowska@ue.wroc.pl)
A főprojekt iroda: Uniwersytet Ekonomiczny mi Wrocławiu – Sekcja Obsługi Projektów Rozwojowych
ul. Komandorska 118/120 53-345 Wrocław Lengyelország

A projekt tervezet eredményei – három kiadvány:

• 1. számú kiadvány: Kézikönyv az egyetem számára: Hogyan készüljünk fel egy külföldi diák fogadására?
• 2. számú kiadvány: Kézikönyv a külföldi diák számára: Mit kell tudni a külföldi tanulmányok / csereprogramok megkezdése előtt?
• 3. számú kiadvány: Tematika és didaktikai anyagok az egyetemek adminisztratív személyzete számára a külföldi diákok érkezését célzó felkészítő képzésekhez.

Elérhető kérdőívek:

• IO2: Kérdőív hallgatóknak

lelle2.gtk.uni-pannon.hu

www.facebook.com/lelleproject

https://www.linkedin.com/company/lelleproject

Az Európai Bizottság által meghirdetett ERASMUS+ Program keretében 2018-ban „LELLE2 – Tanuljunk meg tanulni! – Középiskolások tanulási készségeinek fejlesztése” címmel nyert pályázati támogatást a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által vezetett konzorcium. Az Európai Unió 297.386,- euró összegű támogatást nyújt a 2018. szeptember 1-jén elindult 2018-1-HU01-KA201-047839 azonosító számú projekthez, amelynek tervezett befejezési dátuma 2020. december 31. A Gazdaságtudományi Kar által vezetett stratégiai partnerség projekt megvalósításában az Eszterházy Károly Egyetem –  Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Statny Pedagogicky Ustav  (Szlovákia), a Cirkevná spojená škola MARIANUM (Szlovákia), Liceul Teoretic „Téglás Gábor” (Románia), Kuressaare Gümnaasium (Észtország), és a Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola vesznek részt.

A LELLE2 projekt az egyetemi hallgatók tanulási készségeinek fejlesztésére irányuló LELLE projekt (http://lelle.gtk.uni-pannon.hu/en/home/) továbbgondolásán alapul, melynek fókuszában 3 kompetencia a tanulási út menedzselése, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás feltárása, mérése és fejlesztése volt. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen felsőfokú tanulmányai során, vagy munkába állásakor, a tárgyi tudáson kívül szüksége van olyan ’finom készségekre’ és jellemvonásokra is, amiket oktatási intézményekben ma még nem tanítanak, így azokat a diákoknak maguknak kell elsajátítaniuk. A projekt elsődleges célja, hogy a középfokú oktatási intézményekből kikerülő fiatalok rendelkezzenek ezekkel a készségekkel és képességekkel még azelőtt, hogy a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyernek, vagy a munkaerőpiacon elhelyezkednek.

A kitűzött célokat a 28 hónapos projekt futamideje alatt a Gazdaságtudományi Kar vezetésében létrejött partnerség az alábbi szellemi termékek (outputok) létrehozásával tervezi elérni:

• Legjobb gyakorlatok gyűjteménye (legjobb tanulási eredményekkel rendelkező országok gyakorlatai, középiskolás diákok tanulási készségeinek felmérését és fejlesztését célzó, rendelkezésre álló eszközök),
• Középiskolás diákok tanulási készségeinek felmérésére szolgáló eszköz (a középiskolások jellemző tulajdonságaihoz, készségeihez és képességeihez igazítva, figyelemmel a felsőoktatás és a munkaadók által támasztott követelményeket is),
• Tréning és oktatási anyag középiskolai tanárok részére – Hogyan tanítsuk meg azt, hogy hogyan kell tanulni? (javaslatok, ajánlások, esetek, példák, tippek, trükkök, figyelemmel a tanulási készségek felmérésének eredményére),
• Tanulási készségek fejlesztésére kidolgozott új módszerek, amelyek illeszkednek a meglévő tantervekhez és tanmenethez,
• Learning Skill Development Gateway –  Internetes portál létrehozása a projekt eredményeinek bemutatására illetve egy online közösség létrehozására, amely a tanulási készségek fejlesztését célzó módszereket oszthat meg egymással.

https://www.bouncebackathletes.eu

www.facebook.com/bouncebackEU/

www.linkedin.com/company/bounceback-athletes/

 

Az Európai Bizottság által meghirdetett ERASMUS+ Program keretében 2020-ban „BOUNCEBACK – A veterán/visszavonult sportolók foglalkoztatását, valamint üzleti és vállalkozói szférában történő érvényesülését megkönnyítő innovatív tanulási módszerek kidolgozása” címmel nyert pályázati támogatást a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által vezetett konzorcium.

Az Európai Unió 230.158,- euró összegű támogatást nyújt a 2020. október 1-jén elindult 2020-1-HU01-KA204-078804 azonosító számú projekthez, amelynek tervezett befejezési dátuma 2022. szeptember 30.

A Gazdaságtudományi Kar által vezetett stratégiai partnerségi projekt megvalósításában a görög AEK Athletic Club, az olasz A.S.D. Società Sportiva Lazio Karate, a görög Militos Consulting S.A., a ciprusi R&DO LIMITED, a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club, valamint a Pannon Egyetem Felnőttképzési Intézete vesznek részt.

A PROJEKTRŐL

A projekt fő célja egy olyan innovatív tréningmódszer kidolgozása a veterán sportolók számára, amely a sportpályafutásuk során megszerzett készségeiket átalakítja olyan képességekké, amelyek a vállalkozói és üzleti világban szükséges sikereik eléréséhez hasznosak, valamint célzott támogatást nyújt a veterán sportolók számára, akiknek célja, hogy a munkaerőpiacon sikeres szakemberekké vagy vállalkozókká váljanak. Ez a célkitűzés a további négy célfeladatot foglalja magába:

1. A veterán profi sportolók gondolkodásmódjának, hozzáállásának, készségeinek és kompetenciáinak összehangolása a vállalkozások által támasztott különféle készségek iránti igényekkel a gazdaság különböző szektoraiban, valamint arra vonatkozó iránymutatások kidolgozása, hogyan valósulhat meg a készségek átadása a sport- és a többi szektor között.
2. Tananyagok és oktatási eszközök kifejlesztése, amelyek használatával a veterán sportolók a képességeiket új karrierjükhöz alakíthatják/transzformálhatják.
3. A szemlélet gyakorlati alkalmazhatóságának biztosítása kísérleti képzéseken keresztül.
4. Politikai ajánlások kidolgozása ezen megközelítésmód az Európai Unión belüli széles körű elterjesztésének biztosítása érdekében.

A Projekt innovatív sajátossága

A projekt innovatív jellege négy fő mérföldkőben foglalható össze:

Először is egy olyan innovatív eszköz és innovatív módszertan kidolgozása, amely a veterán sportolókra szabott, a foglalkoztatásra és a vállalkozási készségekre vonatkozó kutatásalapú iránymutatásokat fogalmaz meg, melynek alapja a már megszerzett és nem teljesen új készségek átalakítása, továbbá amely biztosítja a belépést az üzleti életbe/vállalkozói világba.

Másodszor, az EntreComp keretrendszer használatának elérése az üzleti élet és a vállalkozói készség kulcskompetenciáinak megszerzése érdekében, különös tekintettel a sport világában és a veterán sportolók körében, akik nagyon korán szembesülnek a nyugdíjazás/visszavonulás kihívásaival, és akik az uniós munkaerőpiac gyakran figyelmen kívül hagyott, ám folyamatosan növekvő részét alkotják.

Harmadszor, elsőként alakít ki az EntreComp keretrendszeren alapuló tréning megközelítésmódot a veterán sportolók igényeihez igazítva, és figyelembe veszi a felkínált tréningek gyakorlati relevanciáját, adaptálja az EntreComp keretrendszert az álláskereső veterán sportolók számára, ugyanakkor elősegíti a vállalkozói gondolkodásmód kialakulását az állampolgárok körében, és kidolgozza az EntreComp tanulási eredmények gyakorlati szempontból lényeges dokumentációit.

Negyedszer pedig innovatív azért, mivel nincsenek jelenleg olyan szakpolitikai ajánlások, amelyek közvetlenül foglalkoznának a veterán sportolók szakmai fejlődésének szükségleteivel oly módon, hogy a sportban a már megszerzett készségeiket adaptálhassák más ágazatokban.

http://eco-mode-project.eu/?page_id=644&lang=hu

https://www.facebook.com/Ecomodeproject

EcoMode- Öko tudatos innovatív üzleti modellfejlesztés kis- és középvállalkozások számára a vendéglátás szakágazatban című projekt egy Erasmus+ stratégiai partnerségi együttműködési pályázat. A projekt hozzájárul az öko-innovatív üzleti modell tréning programjainak népszerűsítéséhez annak érdekében, hogy a fenntarthatóság részévé váljon a vendéglátóipar szekciónak. Az EcoMode küldetése, hogy fejlessze a szakmai tréningek minőségét az öko-innovatív üzleti menedzsment területen köszönhetően egyrészt egy kompetencia fejlesztésen alapuló rugalmas, átlátható, innovatív tanulási eredménynek, másrészt pedig egy új tanulási útnak. A projekt legfőbb célja, hogy keretrendszer feltételeket hozzon létre az öko-innovatív üzleti modellekre vonatkozóan a partnerországok kis- és középvállalkozások számára a vendéglátás szakágazatban, valamint, hogy összevesse a már meglévő jó gyakorlatokat egy sztenderd gyakorlat fejlesztésével , mely szerepel a tréning módszertanban és a tanúsítványban egyaránt. Az EcoMode projekt elsődleges célcsoportja a szakképző intézmények oktatói, akik menedzserek és vendéglátóipari vállalatok számára tréningeket tartanak az öko-innovatív üzleti modellek témakörében.

Partnerek:

Training 2000

Bit management Tanácsadó Kft.

Muğla Sıtkı Koçman Egyetem (MSKU)

Grúz Műszaki Egyetem

Ankara Hacı Bayram Veli Egyetem

Pannon Egyetem

A projekt innovatív megoldást kínál a diákok tanulási készségeinek felmérésére, a felsőoktatási intézményekben tanuló diákok tanulási készségének fejlesztésére, valamint a tanulási készségek képzésének beültetésére a már meglévő tantervbe.A projekt célja:

• olyan tevékenységek támogatása, amik a hallgatók számára fontos tanulási módszerek tantervbe való beépítését segítik
• segíteni a hallgatókat olyan tanulási készségek elsajátításában, amelyek szükségesek egyetemi tanulmányaikhoz és jövőbeli munkavállalásukhoz
• a felsőoktatási intézménybe lépő diákok tanulási készségeinek felmérése.

A projekt eredményeképpen létrejövő szellemi termékek:

• Tanulási módszerek jó gyakorlatainak gyűjteménye
• A hallgatók hiányzó / alacsony fokú tanulási készségeinek felmérésére szolgáló szűrő (teszt)
• Tananyagba/tantervekbe beépített tanulási készség fejlesztési eszközök
• LELLE csomag – más tantárgyakba/tantervekbe való beépítés céljából.

További információ a projektről a http://lelle.gtk.uni-pannon.hu oldalon olvasható.

A LELLE KIT letölthető itt.>>>

Az I-SICS projekt hosszú távú célja megoldást találni a legfontosabb társadalmi problémákra a világban azáltal, hogy felhívjuk a jövő vállalkozóinak és vezetőinek figyelmét azokra, és lehetővé tesszük számukra a változás lehetőségét ma, egy kiegyensúlyozottabb jövő érdekében.

Az I-SICS projekt innovatív karaktere három aspektusból adódik:

1. Olyan jó példák, megfelelő gyakorlatok összegyűjtése a vállalkozások és hallgatói versenyek területéről, amelyek a társadalmi innováció témaköréhez kapcsolódnak.
2. Társadalmi Innovációs Verseny mint kommunikációs csatorna, mellyel felhívhatjuk az egyének, vállalkozások, média, és más érintettek figyelmét a legfontosabb társadalmi problémákra, és ösztönözhetjük őket, hogy társadalmilag felelősségteljesebb életet éljenek.
3. Társadalmi Innovációs Verseny Kézikönyv összeállítása, mely útmutatást, segítséget ad a hasonló témájú versenyek szervezéséhez, s Európa bármely részén alkalmazható lesz.

A projekt az alábbi partnerek együttműködésével valósul meg: Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar (Magyarország), CVO Antwerpen (Belgium), Európa Konzorcium Regionális Fejlesztési Nonprofit Kft. (Magyarország), BIC Group s.r.o. (Szlovákia), Regional Development Agency of Slavonia and Baranja (Horvátország), Rovira I Virgili Egyetem (Spanyolország).

További információ a projektről a http://isics.gtk.uni-pannon.hu/ és a http://isics.gtk.uni-pannon.hu/competition/ oldalon olvasható.

Az I-SICS KIT letölthető itt.>>>

A Gazdaságtudományi Kar részt vesz az EU Erasmus+ programja által támogatott Vir2Cope projektben. A projekt alapvetően a HDR (High Dynamic Range Photography) fotózási technológia elsajátítása és oktatása céljából jött létre annak érdekében, hogy példákkal igazolja a „Blended learning” módszer hatékonyságát.

https://www.thewinelab.eu

Az Európai Unió ’The Wine Lab’ elnevezésű projektje kapcsolatot teremt a kutatók, az üzleti élet és a regionális szintű közösségek, szereplők között. A fő célcsoportokat mezőgazdasági, borászati tevékenységekre szakosodott felsőoktatási intézmények és kisebb, hátrányos helyzetű területeken tevékenykedő borászatok alkotják. A projekt célja, hogy hozzájáruljon a tudás és a tapasztalatok megosztásához, a modern kor kihívásainak való megfeleléshez, valamint az innováció felgyorsításához a borágazatban. A projekt elősegíti a klaszter- és a hálózatépítést, biztosítja a tanulási lehetőségeket, összekapcsolja a gyakorlati ismereteket az oktatással, és kihasználja a rendelkezésre álló tudást az új technológiák fejlesztéséhez és korszerű szabályozási rendszerek kialakításához. Ez a beavatkozási modell tovább integrálható más területekre is, mint például az élelmiszeripar vagy az agroturizmus.
Tartalom
Európa vezető szerepet tölt be a világ bortermelésében, a Föld összes szőlőtermelő vidékének 45%-a itt található meg. A kontinensen évente mintegy 175 millió hl bort termelnek, amely a termelés 65%-át, a fogyasztás 57%-át és az export 70%-át teszi ki globális szinten (Forrás: DG Agriculture data). A borágazat az európai élet számos szintjét áthatja, jelentős a társadalmi, környezeti és gazdasági szerepe: a szőlő borította területeken a boripar milliókat foglalkoztat, segítve ezzel a vidéki társadalom szerkezetének és életmódjának fenntartását, ami központi szerepet játszik az európai identitás kialakításában (Comité Européen des Entreprises de Vin/ CEEV).
A borágazatot főként kistermelők alkotják, ellentétben az élelmiszeripar más területeivel (DG Agriculture data), így ez az ágazat igen széttöredezettnek tekinthető Európában (Anderson, 2001; Visser, 2004).
A kihívás
A kis- és mikroborászatok hasonló kihívásokkal néznek szembe a más területeken (értékesítés, marketing, számvitel, csomagolás, szállítás, stb.) tevékenykedő azonos méretű cégekkel, miközben az ágazatspecifikus nehézségek is jelentősek:
• Területi problémák, pl. a kisméretű szőlőültetvények nem mindig összefüggőek, és gyakran teraszokon vagy kisebb szőlőskertekben találhatóak;
• Munkaintenzitás, pl. 800-1600 hektár óránkénti termelés;
• Sok, különböző szőlőfajta (az ősi szőlők dominanciája) jelenléte kis mennyiségű borban, pl. nagy biológiai sokféleséggel rendelkező termékek,
• Elhelyezkedés, pl. a szőlőültetvények sok esetben olyan területeken találhatóak, amelyek környezeti érdeklődésre tartanak számot vagy ahol a borászat nem fő gazdasági tevékenység és nem a bevételek legnagyobb forrása,
• Elszigetelődés, pl. tanulási lehetőségekhez való korlátozott hozzáférés, annak ellenére, hogy nagy az igény a különféle kompetenciákra és kicsi a kapacitás a kapcsolatépítésre.
Háttérkutatások kimutatták, hogy a piaci lehetőségek megragadása – amely a vállalkozók tipikus vonása – a pincészet vezetési stílusától és helyétől függően változik (Gilinsky et al., 2008). Továbbá, széles körben elismert, hogy a kis pincészetek nagyobb teljesítményt érnek el hálózatosodás vagy klaszterek létrehozása esetén (Visser 2004; Porter, 1998; Giuliani & Bell, 2004). Mivel azonban a kisebb pincészetek többnyire aktívak az informális hálózatépítésben, a földrajzilag hátrányos helyzetű térségekben található vállalkozások gyakran nehézségekbe ütköznek az effajta létfontosságú kapcsolatok kialakításában.
A projekt
A projekt a következő fejlesztésekért felelős:
• csomópontok (klaszterek, hub-ok) mint érdekcsoportok és tanulási közösségek, amibe beletartoznak a bortermelők, a kutatók, a felsőoktatási intézmények hallgatói; a borágazatban a köz- és magánszféra érdekeltjei,
• a felsőoktatási intézmények hallgatói számára olyan szakmai gyakorlatok biztosítása, amelyek során vállalkozói készségeket sajátíthatnak el;
• a tudás strukturált megosztása a kutatók és a vállalkozók között;
• innovatív módszerek és eszközök alkalmazása a tudás regionális szintű hasznosítására, regionális és nemzeti szintű összekapcsolására;
• az egyetemek és vállalkozások közötti új együttműködési formák létrehozása az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek növelése érdekében;
• olyan eszközök használata, amelyek képesek a tanulási igényekre időben és személyre szabottan válaszolni;
• politikai diskurzus kialakítása a regionális hub-ok és a döntéshozók közötti párbeszédnek köszönhetően.

A RECULTIVATUR projekt fő célja, hogy a Dél-kelet Európai Térség kulturális-vallási tematikus értékeit (épített és szellemi örökségeit) a helyi kincsekkel, emberi erőforrásokkal, infrastruktúrával és szolgáltatásokkal együtt hasznosítsa, olyan vallásturisztikai lehetőségeket fejlesszen, amelyek az érintett területek társadalmi és gazdasági felemelkedéséhez hozzájárulhatnak – új munkahelyeket teremtve és gazdasági növekedést eredményezve. A projekt során a partnerek a vallási turizmus fellendítése érdekében közös modellt dolgoznak ki az EU által finanszírozott projektek korábbi eredményeinek és a partnerek sikeres tapasztalatainak kiaknázásával, Helyi Vallásturisztikai Fejlesztési Szervezeteket hoznak létre és kísérleti projekteket vezetnek be – többek között Magyarországon, valamint a szisztematikus vallásturisztikai kínálatot nemzetközi turisztikai konferenciákon és nemzetközi vásárokon is bemutatják.

A projekt célja két féléves, levelező tagozatú, angol nyelvű projektmenedzsment képzés indítása.

A projekt célja a határon átnyúló ICT klaszter kialakítása.

A projekt célja web-alapú e-learning anyagok készítése a KKV-k innovációs képességének fejlesztése érdekében.

A projekt célja, hogy a határtérség természeti és kulturális vonzerőit turisztikai termékké fejlessze, és megteremtse a közös turisztikai márkaépítés feltételeit.

A projekt célja hallgatói csereprogram lehetőségeinek kidolgozása a határtérségben, konkrét csereprogram megvalósítása.

A projekt célja a magyar-horvát határzóna fesztivál- és rendezvényszervezői igények feltárása, innovatív marketing megoldások kidolgozása.

Kutatási projekt, mely során a térség oktatási keresletét tárjuk fel.

A projekt célja a helyi termelőkre épülő virtuális tematikus út kialakítása a négy város térségében, ennek támogatására rendezvények szervezése.

E-learniges gyakorlatok vizsgálata. A projekt célja a legjobb 50 gyakorlat kiválasztása.

A projekt során kutatási tevékenység valósult meg, többek között az alábbi területeken: Turisztikai szolgáltatás megnevezéseiről ontológia összeállítása, projekthez kapcsolódó adatgyűjtés, adatosztályozás, felhasználói preferenciák és érdeklődési körök modellezéséhez kapcsolódóan a legjobb gyakorlatok összegyűjtése, célcsoportok tipikus osztályozására, alternatív szolgáltatás csomagokat szintetizáló algoritmus kidolgozásához kereső kérdések összeállítása és mintaadatokon eredményezett találatok rangsorolása, kedvezmény rendszerek matematikai modellezéséhez, kedvezmények számítási módjának meghatározása.

A projekt célja a Pannon Management Review angol nyelvű folyóirat elkészítése, kiadása; a Gazdálkodási- és Szervezéstudományi Doktori Iskola kutatási-fejlesztési tevékenységének támogatása, 2 publikáció elkészítése és megjelentetése.