CROCUS PROJEKT – Sajtóközlemény

Új európai kutatás tárja fel a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus kiaknázatlan lehetőségeit vidéki és távoli térségekben

A Horizont Európa által támogatott CROCUS projekt mérföldkőnek számító szintézisjelentést tett közzé, amely nyolc, határon átnyúló Living Lab terület kutatási eredményeit foglalja össze 14 európai országból

Brüsszel / Veszprém, 2026. május 25. – A CROCUS projekt – egy, a Horizont Európa program által finanszírozott kutatási kezdeményezés, amely a vidéki és távoli térségek határon átnyúló kulturális és kreatív turizmusára (Cultural and Creative Tourism – CCT) fókuszál – közzétette átfogó Szintézis Jelentését (D4.3 Deliverable). A jelentés nyolc, határon átnyúló Living Lab területen végzett kutatás eredményeit összegzi, amelyek összesen tizennégy európai országot érintenek. A több mint 2100 helyi lakos, turisztikai vállalkozás és látogató bevonásával készült kutatás szilárd tudásalapot teremt fenntartható kulturális és kreatív turisztikai modellek kidolgozásához Európa legkülönlegesebb, ugyanakkor gyakran háttérbe szoruló vidéki térségeiben.

A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI

A CROCUS projekt 4. munkacsomagjának (WP4) keretében megvalósított kutatás három egymással összefüggő célra épült: 1, határon átnyúló Living Lab fejlesztői csapatok létrehozása, amelyek kutatókból és a kulturális és kreatív turizmus kulcsszereplőiből állnak; 2, az egyes Living Lab területek társadalmi-gazdasági, kulturális, környezeti és intézményi környezetének részletes feltárása; 3, a helyi lakosok, turisztikai vállalkozók és látogatók kulturális és kreatív turizmussal kapcsolatos tapasztalatainak, igényeinek és prioritásainak feltérképezése. Az átfogó cél a design thinking módszertan „empátia” és „problémameghatározás” szakaszainak alkalmazásával olyan fenntartható kulturális és kreatív turisztikai üzleti modellek közös kialakítása, amelyek az egyes határon átnyúló térségek sajátosságaihoz illeszkednek.

FÖLDRAJZI LEFEDETTSÉG: NYOLC LIVING LAB TERÜLET EURÓPÁBAN

A kutatás az alábbi nyolc határon átnyúló Living Lab térséget foglalja magában, amelyek mindegyike a kulturális örökség, a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági adottságok egyedi kombinációját képviseli:

  • Sønderjylland (Dánia) – Schleswig-Holstein (Németország)
  • Matulji (Horvátország) – Ilirska Bistrica (Szlovénia)
  • Mulgimaa (Észtország) – Valmiera régió (Lettország)
  • Sondrio (Olaszország) – Graubünden (Svájc)
  • Goriška (Szlovénia) – Gorizia (Olaszország)
  • Torne-völgy: Ylitornio (Finnország) – Övertorneå (Svédország)
  • Zala (Magyarország) – Pomurska (Szlovénia)
  • Dobrudzsa/Dobrodgea: Silistra és Dobrich (Bulgária) – Constanța (Románia)

Bár ezek a térségek jellemzően vidéki vagy félvidéki jellegűek, és hasonló demográfiai kihívásokkal néznek szembe – például az elöregedéssel és a népességcsökkenéssel –, közös bennük a gazdag tárgyi és szellemi kulturális örökség, amely kulturális és kreatív turisztikai potenciáljuk alapját képezi.

A KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI

A szintézisjelentés 2138 érvényes válasz elemzésére épül, amely 8,6%-kal meghaladta az eredetileg kitűzött mintanagyságot. Az adatok online kérdőívek és félig strukturált interjúk segítségével kerültek összegyűjtésre helyi lakosoktól, turisztikai vállalkozásoktól, látogatóktól és más érintettektől.

A Living Lab területeken az alábbi fő megállapítások rajzolódtak ki:

  • A kulturális örökség a legfontosabb erőforrás. Mind a tárgyi örökség (történelmi helyszínek, múzeumok, épített örökség), mind a szellemi örökség (helyi szokások, hagyományok, nyelvek, gasztronómia, kézművesség és történetmesélés) a kulturális és kreatív turizmus elsődleges versenyelőnyének bizonyult valamennyi térségben. Különösen a gasztronómia és az étkezési kultúra emelkedik ki olyan területként, amely egész éves turisztikai kínálat alapját képezheti.
  • Erős a turizmus társadalmi támogatottsága. A helyi lakosok, vállalkozások és látogatók egyaránt széles körű támogatásukat fejezték ki a turizmus fejlesztése és népszerűsítése iránt. A közösségek erősen kötődnek lakóhelyükhöz, és a turizmust a helyi gazdasági fejlődés egyik fontos kiegészítő motorjának tekintik.
  • A turizmus gazdasági hajtóerő. A turizmust minden Living Lab területen jelentős foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési tényezőként, valamint az életminőség javításának eszközeként értékelik. Ugyanakkor több helyszínen felmerültek aggályok az emelkedő megélhetési költségekkel és a térségek eltartóképességével kapcsolatban, különösen a magasabb látogatószámmal rendelkező vagy fejlettebb turisztikai desztinációkban.
  • Hiányosságok jellemzik a határon átnyúló együttműködést. Bár az informális határon átnyúló kapcsolatok gyakoriak, közös turisztikai termékek fejlesztése és közös marketingtevékenységek csak korlátozott mértékben valósulnak meg. A kutatás ezt a széttagoltságot a térségek turisztikai potenciáljának teljes kihasználását akadályozó egyik legfontosabb tényezőként azonosította.
  • Infrastrukturális és szezonalitási kihívásokkal néznek szembe. A közlekedési elérhetőség hiányosságai, a korlátozott közszolgáltatások, valamint az erős turisztikai szezonalitás valamennyi térség közös kihívásai közé tartoznak. Ezek a problémák összehangolt, hosszú távú desztinációmenedzsment-megközelítések szükségességére hívják fel a figyelmet.

 „A CROCUS Living Lab-ek bizonyítják, hogy a vidéki és távoli határ menti térségek rendkívüli, nagyrészt még kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek a fenntartható kulturális és kreatív turizmus számára. A helyi lakosok, vállalkozások és látogatók véleményének meghallgatásával olyan tudásbázist építünk, amely lehetővé teszi gazdaságilag életképes, ugyanakkor az egyes közösségek identitására épülő turisztikai modellek közös kialakítását.” – Prof. Dr. Raffay-Danyi Ágnes, a WP4 vezetője, Pannon Egyetem (Magyarország)

A KUTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ KONZORCIUMI PARTNEREK

A CROCUS Living Lab Szintézis Jelentés egy európai egyetemekből, kutatóintézetekből és innovációs szervezetekből álló konzorcium együttműködésének eredménye: University of Bergamo (Olaszország), Aalborg University (Dánia), University of Oulu (Finnország), Tallinn University (Észtország), University of Maribor (Szlovénia), Pannon Egyetem (Magyarország), Zangador Research Institute (Bulgária), Faculty of Tourism and Hospitality Management – University of Rijeka (Horvátország), ATLAS Association for Tourism and Leisure Education (Hollandia).

A CROCUS PROJEKTRŐL

A CROCUS (Cross-border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizont Európa program által finanszírozott kutatási projekt, amely európai egyetemeket, kutatóintézeteket és iparági partnereket fog össze.

A projekt design thinking és Living Lab módszertanokat alkalmazza annak érdekében, hogy innovatív és fenntartható kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket dolgozzon ki nyolc, határon átnyúló vidéki térség számára.

A helyi lakosok, vállalkozások és látogatók aktív bevonásával a CROCUS célja Európa vidéki örökségében rejlő gazdasági, kulturális és társadalmi értékek felszabadítása, valamint a határon átnyúló együttműködések és az inkluzív turisztikai fejlesztés elősegítése.

A projekt közvetlenül hozzájárul az Európai Unió fenntartható turizmusra, vidékfejlesztésre és kulturális örökség megőrzésére vonatkozó célkitűzéseihez.

CROCUS Projekt

Az Európai Unió finanszírozásával Horizont Európa támogatási szerződés száma: 101132454

E-mail: raffay.agnes@gtk.uni-pannon.hu, vamosi.reka@uni-pannon.hu

Weboldal: www.crocuseurope.eu

A sajtóközlemény letölthető itt. >>>

NONA projekt – GTK-kutatás segíti a Gyárkert jövőjéről szóló városi döntéseket

Veszprém város megbízásából a GTK kollégái kutatást végeztek 2025 májusától több mint egy éven át a Gyárkert Kultúrparknak és környékének megújításával kapcsolatban.  A „NONA” (New gOvernance for New spAces) projekt keretében zajló felmérés során egy átfogó, több módszert ötvöző vizsgálat valósult meg: nagymintás kérdőíves felmérés, szakértői interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések segítségével térképeztük fel a lakossági igényeket.

Az eredmények egyértelműek:

  • a veszprémiek élhető, zöld, közösségi térben gondolkodnak,
  • elutasítják a túlzott beépítést és a lakópark-fejlesztést,
  • ugyanakkor fontosnak tartják a kulturális és közösségi funkciók megőrzését is.

A projekt nem csupán a Gyárkertre fókuszált, hanem a belváros egy tágabb térségére is, így valódi, komplex városfejlesztési megalapozó munkát jelentett. Ez a szakmai munka közvetlenül hozzájárul a városi döntés-előkészítéshez, és erősíti a Pannon Egyetem szerepét a fenntartható, közösségalapú városfejlesztésben.

Június közepén Veszprém város kérésére a projekttel kapcsolatos sajtótájékoztatón Dr. Lőrincz Katalin számolt be a kutatási eredményekről, így több helyi médiumban is megjelentek cikkek, hírek. A kutatás lezárult, köszönjük mindenkinek, aki részt vett a projektben!

Innovációs hálózatok a turizmusban – SAJTÓKÖZLEMÉNY

2026. június 12-én a Pannon Egyetem adott otthont az „Innovációs hálózatok a turizmusban” című szakmai konferenciának. A rendezvény a Visegrádi Alap finanszírozásában megvalósult, innovációs hálózatokkal foglalkozó projekt záróeseménye volt.

A rendezvény során a résztvevő szakemberek nemzetközi és hazai, turizmusban érintett hálózatok jó gyakorlatait ismerhették meg. A konferenciát habil. Dr. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese és Vesna Milovanovic (University of Kragujevac), az „Empowering Open Innovation Tourism Networks” elnevezésű projekt konzorciumvezetője nyitotta meg. Lőrincz Katalin köszöntőjében kiemelte, hogy a technológiai fejlődéssel egyidejűleg ma is nagyon fontosak a személyes találkozások, szakmai rendezvények. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán folyó kutatások kapcsán elmondta, hogy a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet minden évben rendez szakmai konferenciát, ami kiváló lehetőséget biztosít az érintetteknek a közös gondolkodásra. Vesna Milovanovic köszöntőjében kitért a projekt hátterére, az együttműködés kialakítására. A rendezvényen részt vett a Visegrádi Alap képviselője, Karolina Janik is, aki a pályázati rendszerekről adott tájékoztatást.

A mintegy ötven szakember részvételével zajló esemény első részében az érdeklődők a projektben érintett desztinációk előadásait hallgathatták meg. Szerbia részéről Vesna Milovanovic osztotta meg Vrnacka Banja, egészségturizmusáról ismert desztináció jó gyakorlatát. Ezt követően, Krzysztof Borodako és Michal Rudnicki (Krakow University of Economics) előadásukban a Krakkó Network, MICE piacra fókuszáló hálózattal kapcsolatos ismereteket részletezte. A projekt csehországi partnere, a Technical University of Liberec részéről Lenka Cervova adott elő. A kézműves üveggyártásáról ismert térség (Crystal Valley) turizmusának fókuszában a kézművesek állnak.

A Pannon Egyetem részéről Dr. Sulyok Judit és Dr. Madarász Eszter a Balatoni Kör tagjai körében végzett felmérés eredményeiről számolt be. A szakmai konferencia további részében az érdeklődők Magyarország részéről további két hálózat mindennapjaiba nyerhettek bepillantást. Az Éltető Balaton-felvidék Egyesület munkaszervezet-vezetője, Kovács Szilvia a hálózat bemutatása mellett az aktuális pályázati lehetőségekről is tájékoztatást adott. Kanizsai-Nagy Dóra a Veszprém-Balaton Európa Sportrégiója 2026 aktualitásairól tartott értékes előadást.

A nap további részében a szakemberek egy, a munkaidő-csökkenés turisztikai és szabadidő fogyasztásra gyakorolt hatásait megvitató workshopon és kerekasztal beszélgetésen vettek részt. A konferencián a Balatoni Kör jóvoltából lehetőség volt BalatonBor kóstolásra is. A projekt partnerek a szakmai konferencia mellett értékelték a projekt aktivitásait és egyeztettek a jövőbeni együttműködési lehetőségekről. A szabadidős program részeként a projekt partnerek bekapcsolódtak a Mozgás Éjszakája programba, ezen túlmenően Veszprém és a Balaton turisztikai kínálatával ismerkedtek.

A projektet Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatásai keretében, az „Empowering Open Innovation Tourism Network” (Nyílt innovációs idegenforgalmi hálózat fejlesztése) projekt (sz. 22430273) keretében. Az alap célja a fenntartható regionális együttműködés előmozdítása Közép-Európában. Projekt honlapja: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

 A rendezvényen elhangzott előadások a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet www.gtk.uni-pannon.hu/batuki oldalán, a Hírek, események menüpontban lesznek elérhetők.

További információ: Dr. Sulyok Judit tudományos főmunkatárs, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Balatoni Turisztikai Kutatóintézet (e-mail: sulyok.judit@gtk.uni-pannon.hu)

CROCUS projekt – Lehetőségek a szlovén-magyar határmenti termálturisztikai összekapcsolódáshoz

Fenntarthatósági dimenziók és zöld fejlődési lehetőségek

A dél-zalai és a nyugat szlovén térség egyaránt erős termálturisztikai kínálattal rendelkezik, ahol a gyógy- és élményfürdőket wellness-, egészség- és aktív turisztikai elemek egészítik ki. A határ menti közelség és a hasonló termálvíz kiváló alapot adnak a desztináció-összekapcsolásra a tematikus egészségturizmus szintjén.

A határmenti termálturisztikai térség fejlődése csak akkor lehet hosszú távon versenyképes, ha a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusai beépülnek a fejlesztési stratégiába. A termálvíz, mint megújuló, de érzékeny természeti erőforrás, különösen indokolttá teszi a felelős vízhasználatot és energiagazdálkodást.

A három kiemelt desztináció – Moravske Toplice, Lendva és Zalakaros – már ma is számos zöld kezdeményezést alkalmaz: geotermikus fűtés, vízvisszaforgatás, energiatakarékos rendszerek, valamint helyi termékek és rövid ellátási láncok előnyben részesítése a vendéglátásban. Ezekre a jó gyakorlatokra építve létre lehetne hozni egy „Határtalan Termál Háromszög” márkát, amely a környezettudatos pihenés és gyógyulás szinonimájává válhatna.

A fenntarthatóság másik kulcseleme a mobilitás zöldítése lehetne: Fejleszteni lehetne a kerékpárutakat és bővíteni a kerékpáros szervizpontokat és az elektromos járművek töltőpontjainak hálózatát. Hiszen a határon átnyúló környezetbarát tömegközlekedés fejlesztése csökkenti az ökológiai lábnyomot és a gépjárműforgalmat.

A társadalmi fenntarthatóságot is kiemelt célként kell kezelni: jobb eredményt érhetünk el, ha bevonjuk a helyi közösségeket, mivel a helyi munkahelyek erősítése, a helyi gasztronómia és kulturális örökség integrálása a turisztikai kínálatba hozzájárul ahhoz, hogy a termálturizmus ne csak a látogatóknak, hanem a térség lakóinak is hosszú távú értéket teremtsen.

1. Moravske Toplice (Terme 3000): A szlovén fekete termálvize és családi élménye

Moravske Toplice legerősebb vonzereje a fekete termál ásványvíz és annak gyógyhatásai, valamint a nagy vízi-élményközpont, amely beltéri-kültéri medencékkel, csúszdaparkkal és wellness-szolgáltatásokkal szolgál családoknak és egészségügyi okokból oda érkező vendégeknek egyaránt. A vizes programok jól kombinálhatók aktív helyi programokkal, hiszen a termálkomplexumot egy csodaszép golfpálya öleli körbe, a térségben remek kiépített kerékpár és nordic walking útvonalakon érhetők el a nevezetességek. Mindezen élményeket erősítik a vendégszeretetről híres éttermek, melyek a helyben termelt alapanyagok feldolgozásával kínálnak egészséges kézműves termékeket és felejthetetlen gasztronómiai élményeket.

2. Zalakarosi Gyógyfürdő: A klasszikus, de mégis modern magyar gyógyfürdő-  erős gyógyászati háttérrel és a fiatal családosokat is vonzó, gazdag élményrészleggel

Zalakaros Magyarország egyik legismertebb gyógyfürdője: jól kiépített gyógy- és élményfürdővel, fedett- és szabadtéri medencékkel, csúszdaparkkal, gyógycentrummal és medical-wellness szolgáltatásokkal. Erős a háziorvosi/rehabilitációs kínálata is, de a családi szegmensre is nagy hangsúlyt fektetnek.

A Zalakaros turisztikai vonzerejének egyik legnagyobb erőssége a folyamatosan fejlődő és sokszínű szálláshely-kínálat. A városban a wellness-szállodáktól és családbarát hotelektől kezdve az apartmanokon, panziókon és vendégházakon át egészen a magasabb kategóriájú spa szállásokig széles választék várja a látogatókat. A szálláshelyek jelentős része közvetlenül kapcsolódik a gyógy- és wellness turizmushoz, így a vendégek kényelmes, komplex szolgáltatásokat vehetnek igénybe egész évben. A kínálat jól alkalmazkodik a különböző célcsoportok igényeihez: a családos turisták, az idősebb gyógyulni vágyók, valamint az aktív kikapcsolódást kereső vendégek egyaránt megtalálják a számukra megfelelő szállást. A folyamatos fejlesztések és minőségi szolgáltatások hozzájárulnak ahhoz, hogy Zalakaros a Nyugat-Dunántúl egyik meghatározó turisztikai desztinációja legyen. Ezt segítheti egy friss esemény is, miszerint Végh Andort, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatóját választották meg a Magyar Fürdőszövetség elnökének.

3. Lendva (Thermal Resort Lendava): A szlovén határmenti szállás-wellness-strand kombináció

A Terme Resort Lendava Szlovénia egyik ismert wellness- és egészségturisztikai központja, amely a magyar határ közelében, festői környezetben várja a látogatókat. A komplexum különlegessége a paraffinos termálvíz, amely egyedülálló összetételének köszönhetően kedvező hatással van a mozgásszervi és reumatikus panaszokra. Habár Lendva termálkomplexuma kisebb léptékű, de komplett szolgáltatást kínál: szálláshelyekkel, wellness-részleggel, termálmedencékkel és családbarát szolgáltatásokkal rendelkezik, így egyszerre ideális a pihenni vágyó turisták és az aktív kikapcsolódást kereső vendégek számára. A környék gazdag kulturális és gasztronómiai kínálata, valamint a kerékpáros és borturisztikai lehetőségek tovább növelik a turisztikai vonzerejét.

A piaci pozícionálás

Termálvíz jellege szerint: Moravske Toplice kiemelkedik („fekete” termálvíz) — gyógyhatás és különleges wellness-élmény, Lendava lokális jellegű, parafin/ásványi komponenseket emelnek ki, Zalakaros hagyományos, jól dokumentált gyógyvízi indikációkkal.

Kapacitás és attrakciók szerint: Moravske Toplice nagy vízi-élménycentrummal és szolgáltatásválasztékkal rendelkezik; Zalakaros komplex gyógy- és csúszdaparkkal, jelentős orvosi-rehab kapacitással; Lendava kisebb, rugalmas kiszolgálással és jó szállás-integrációval.

Célcsoportok szerint: Moravske Toplice: családok + wellness/élmény; Zalakaros: gyógy és medical wellness + családok; Lendava: rövid pihenések, költségtudatos párok/családok, regionális vendégek.

Esetleges kapcsolódási lehetőségek

Közös csomagok és tematikus útvonalak kidolgozása

Mind a fiatalabb, aktív célközönségének, mind az idősebb, pihenni, gyógyulni vágyóknak is vonzó lehet a „3 fürdő 3 nap” csomag (Zalakaros – Lendava – Moravske Toplice), melyet a különböző profilú, különböző célközönséget megszólító programokkal (gyógykezelés, családi vízi élmény, wellness rituálék) színesíthetjük. Ezek növelnék az átlagos tartózkodási időt, a vendégéjszakák számát és szélesítenék a vendégkört.

Transzfer- és közlekedési együttműködések fejlesztése

A szlovén–magyar határmenti térségben a transzfer- és közlekedési együttműködések fejlesztése kiemelt jelentőségű a turizmus, a gazdasági kapcsolatok és a térségi mobilitás erősítése szempontjából. Az összehangolt közlekedési szolgáltatások – például a turisztikai transzferek, kerékpáros kapcsolatok, közösségi közlekedési együttműködések hozzájárulnak ahhoz, hogy a látogatók könnyebben és gyorsabban érjék el a térség turisztikai attrakcióit és szolgáltatásait.

A fejlesztések célja a térségi szereplők – önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, szálláshelyek és közlekedési partnerek – közötti együttműködés erősítése, valamint a fenntartható és környezetbarát közlekedési megoldások ösztönzése. Az integrált közlekedési hálózat javítja a határmenti desztinációk elérhetőségét, növeli a vendégéjszakák számát, és támogatja a közös szlovén–magyar turisztikai kínálat versenyképességét.

A térség olyan meghatározó desztinációi, mint Zalakaros, Lendava vagy Moravske Toplice a jövőben még szorosabban kapcsolódhatnak egymáshoz közös mobilitási és turisztikai fejlesztések révén. Ezt valószínűleg önerőből nem, csak esetleges pályázati forrásból (interreg) lenne megvalósítható.

Közös egészségturisztikai protokollok és referenciák kidolgozása

A Lendava – Moravske Toplice – Zalakaros térségében a közös egészségturisztikai protokollok és szakmai referenciák kidolgozása jelentős lépést jelenthet a határon átnyúló egészségturisztikai együttműködés erősítésében. Az egységes szakmai irányelvek hozzájárulnak a szolgáltatások minőségének összehangolásához, a vendégélmény javításához, valamint a térség nemzetközi versenyképességének növeléséhez.

A közös protokollok kialakítása kiterjedhet a wellness- és gyógyászati szolgáltatások standardizálására, a vendégfogadási és egészségmegőrzési folyamatokra, valamint a fenntartható és preventív egészségturisztikai szemlélet erősítésére. Emellett a szakmai együttműködések lehetőséget teremtenek közös kutatások, tapasztalatcserék és képzések megvalósítására is.

A három desztináció termál- és wellness adottságai kiváló alapot biztosítanak egy közös egészségturisztikai brand kialakításához, amely a minőségi szolgáltatásokra, a természetes gyógyászati tényezőkre és az aktív életmód támogatására épülhet. Az együttműködés hosszú távon hozzájárulhat a térség turisztikai vonzerejének erősítéséhez és a vendégforgalom növekedéséhez.

Közös marketing és online csomagértékesítés rendszer kidolgozása és működtetése

Megfontolandó lenne egy határon átnyúló „termál-térség” brand létrehozása, többnyelvű foglalóoldallal és csomagajánlatokkal.

A térségében a közös marketing- és online csomagértékesítési rendszer kidolgozása jelentős lehetőséget teremt a határon átnyúló turisztikai együttműködések megerősítésére. Az integrált rendszer célja, hogy egységes turisztikai desztinációként jelenítse meg a térséget, összehangolt kommunikációval és közös arculattal növelve annak nemzetközi láthatóságát és versenyképességét.

Az online csomagértékesítési platform lehetőséget biztosíthat komplex turisztikai ajánlatok kialakítására, amelyek egyesítik a wellness- és gyógyturisztikai szolgáltatásokat, a gasztronómiai élményeket, az aktív turizmust és a kulturális programokat.

A látogatók egyetlen felületen keresztül foglalhatnának szállást, wellness-csomagokat, programokat és transzferszolgáltatásokat, ami egyszerűbbé és vonzóbbá teszi az utazásszervezést.

A közös marketingtevékenységek – digitális kampányok, közösségi média megjelenések, nemzetközi turisztikai vásárokon való részvétel és közös promóciós anyagok – hozzájárulnak a térség egységes turisztikai brandjének kialakításához. A rendszer hosszú távon elősegítheti a vendégforgalom növekedését, a tartózkodási idő meghosszabbítását és a helyi turisztikai szolgáltatók gazdasági megerősödését.

Mindez elképzelés folyamatos szakmai együttműködés és tapasztalatcserén alapuló fejlesztéssel valósítható meg, melyek a helyi egyetemek bevonásával, szakmai tudásuk és tapasztalatuk felhasználásával garantálható. A PANNON EGYETEM NAGYKANIZSAI KAMPUSZA már több szlovén-magyar Inetrreg projektben (5 Postakocsi, TELE-KA-LAND) is működött közre, a hozzá tartozó SOÓS ERNŐ KUTATÓ-FEJLESZTŐ KÖZPONT pedig a termálvizek komplex vízkezelésével kapcsolatos tudását építhetné be a projektbe. És természetesen a CROCUS projektben már megismert Maribori Egyetem turisztikai szakemberei, úgy mint dr. Tina Šegota is sok hasznos tapasztalattal erősíthetik a szlovén–magyar határmenti termálturisztikai összekapcsolódását.

A megvalósítás esetleges lépései:

Konzorcium alapítása: három fürdő menedzsmentje + helyi turisztikai hivatalok + gazdaságfejlesztési ügynökségek, egyetemek.

Piackutatás és program csomagok kidolgozása: közös felmérés az idegenforgalmi igényekről és árérzékenységről; prototípus csomagok kidolgozása (wellness, family, medical).

Transzfer járatok indítása: hétvégi minibusz Zalakaros ↔ Lendava ↔ Moravske Toplice – jegyrendszerrel.

Közös online kampány: többnyelvű weboldal+ közös foglalási rendszer + közös promóciós csomagok.

Pályázati forrás társítás: határon átnyúló turizmusfejlesztési programok feltérképezése

Nyelvi és szolgáltatási adaptáció: többnyelvű recepciók, kezelési leírások és online tartalom fontos, mivel a célközönség szlovén és magyar nyelvű, de szélesebb célközönség miatt a német és angol nyelv használata is ajánlott.

A három desztináció a termálvízen keresztül történő összekapcsolása növelné a térség versenyképességét: kiegészítő szolgáltatásaik révén hosszabb tartózkodásra és magasabb költésre ösztönözhetik a vendégeket, miközben a közös marketing és közlekedési megoldások csökkentik a határmenti térségek átjárhatósági akadályait. A stratégia különösen jól illeszkedik a fenntartható, élmény- és egészségalapú turizmus növekvő igényéhez.

Muravidéki Vágta – ahol a hagyomány és a turizmus vágtat kéz a kézben

Hosszúfalu határában ilyenkor már korán reggel felhangzik a paták dobogása, a levegőben kürtszó és izgalom rezdül. A nézők zászlókkal a kézben gyülekeznek, a lovasok díszes huszárruhában sorakoznak.

Ez a Muravidéki Vágta – mely sok lendvai futam után újra visszatért a kiindulási helyszínére – nem csupán egy verseny, hanem egy ünnep, ahol a hagyomány, a lovas kultúra és a turizmus különleges elegyet alkot. A szlovén-magyar határ menti térség leggrandiózusabb és legfontosabb lovas eseménye a Muravidéki Vágta – mint a Nemzeti Vágta egyik előfutama – egyszerre verseny és kikapcsolódási lehetőség.

Egy muravidéki történet, ami Budapestre vezet

A Nemzeti Vágta, amelyet 2008 óta – kezdetekben Budapesten a Hősök terén rendeznek meg-, mára a magyar lovas kultúra egyik legnagyobb ünnepévé vált. A versenyhez számos regionális előfutam kapcsolódik, amelyek közül a Muravidéki Vágta a határon túli magyar közösségek egyik legjelentősebb állomása.

A Muravidéki Vágta a Nemzeti Vágta muravidéki előfutama, a magyar lovas hagyományok egyik legszebb határon túli ünnepe. A magyarországi megrendezett döntőre vezető út innen is indul: Dobronak, Lendva, Muraszombat és a környező falvak lovasai évről évre megmérettetik magukat, hogy képviselhessék térségüket az idei szilvásváradi viadalon.

A 2025 évi Muravidéki Vágta már a kilencedik verseny volt, amit a szlovéniai magyarság rendez közösen a Nemzeti Vágta szervezőbizottságával.

De a Muravidéki Vágta több, mint kvalifikációs verseny. Ez a rendezvény a muravidéki magyarság identitásának és összetartozásának szimbóluma, ahol a ló, a lovas és a közösség együtt alkot egy hagyományt őrző egységet. A Muravidéki Vágta, amely nem csupán egy lovasverseny, hanem identitáserősítő, közösségépítő és turizmust élénkítő rendezvény is.

Dobronak és Lendva: a hagyomány éltetői

A muravidéki előfutamokban az utóbbi években Dobronak és Lendva neve egyre gyakrabban került a dobogóra. Dobronak lovasai fegyelmezettségükkel, felkészültségükkel és sportszerűségükkel tűnnek ki, miközben a község a Vágta hétvégéjét turisztikai fesztivállá varázsolja.

Lendva szintén évről évre erős jelenléttel vesz részt a Vágtán. A város nem csupán versenyzőivel, hanem vendégszeretetével és kulturális sokszínűségével hívja fel magára a figyelmet. A futamok napján kézműves vásár, borbemutatók és népzenei programok várják az érdeklődőket, este pedig a szőlőhegyen pazar kilátás nyílik a muravidéki tájra – és a naplementére, ami a lovak nyergében is más színben tündököl.

Lovas hagyomány – turisztikai lehetőség

Mindkét lovas vágta a sport szerelmeseinek és a turistáknak is különleges élményt kínál. A patadobogás ritmusa mögött gazdasági és kulturális pezsgés rejlik.

A Muravidéki Vágta idején a régió turisztikai szolgáltatói – vendégházak, borászatok, éttermek – megtelnek élettel. A látogatók helyi borokat kóstolnak, kézműves termékeket vásárolnak, és megismerik a Muravidék egyedi gasztronómiáját. A rendezvény így egyszerre vonzza a turistákat és erősíti a helyi gazdaságot.

A vágta napja tehát nemcsak a lovakról szól, hanem a térség bemutatkozásáról is. Minden település standokkal, zászlókkal, népviselettel képviselteti magát – egy élő, mozgó turisztikai kiállítás bontakozik ki a pálya körül. E sikerek és kezdeményezések azt mutatják, hogy a lovas versenyek képesek összekapcsolni a hagyományt a modern turisztikai szemlélettel, és nemzetközi figyelmet irányítani a Muravidékre.

Híd két ország között

A Muravidéki Vágta különlegessége, hogy kulturális hidat képez Magyarország és Szlovénia között.

A magyar és szlovén látogatók, lovasok és szervezők együtt ápolják a közös hagyományt – a ló szeretetét, a természet közelségét és a közösség erejébe vetett hitet. Ez a rendezvény nemcsak a sporton, hanem a kulturális diplomácián keresztül is összeköti a két országot.

Ahogy a dobornaki Göntér Ferenc lovas fogalmaz:„Amikor a lovon ülök, nem érzem, hogy határon innen vagy túl vagyok – csak azt, hogy a hagyományaink közösek.”

A vágta jövője: a turizmus új motorja

A Muravidéki Vágta ma már nemcsak egy esemény, hanem turisztikai márkanév is lehetne.
A hagyományos lovas programok, a gasztronómiai és zenei kísérőrendezvények, valamint a természetközeli helyszínek mind olyan élményt kínálnak, amelyet a modern utazó keres: autentikus, közösségi és látványos.

Turisztikai kitöréspont lehetne, hogy a Vágta ne csupán egy napos esemény maradjon, hanem a térség turisztikai naptárának meghatározó pillére legyen – amelyhez túrák, borutak, tematikus programok, sőt akár lovas túraútvonalak is kapcsolódhatnak.

A Muravidéki Vágta a Nemzeti Vágta szellemiségét viszi tovább – muravidéki módra.
Egy nap, amikor Dobronak és Lendva újra megmutatja, hogy a lovas hagyomány nem múltidézés, hanem élő turisztikai lehetőség. Egy nap, amikor a ló nemcsak versenyez, hanem hidat ver kultúrák, országok és emberek között. És egy nap, amikor a Muravidék – paták dobogásán keresztül – újra hallatja a hangját a Kárpát-medencében.

A Muravidéki Vágta legjobb lovasai az október elején, Szilvásváradon megrendezésre került Nemzeti Vágta indulói közé kvalifikálták magukat.

A versenynapot a kishuszárok kezdték, s a 7 előfutamból 12 település lovasa jutott tovább a vasárnapi középdöntőbe, ahol az előfutamot a Dobronakot képviselő Gombóc Lea nyerte meg.

Egy kiélezett döntő futamon a Magyarkanizsát képviselő Rozs Anna Júlia nyerte meg a 18. Nemzeti Vágtát.

A lovas vágta turisztikai jelentősége:

A lovas vágták komplex turisztikai események. Jelentőségük több dimenzióban is mérhető:

Kulturális turizmus:
A vágták a lovas hagyományokat, a huszárkultúrát, a népviseleteket és a magyar identitás szimbólumait elevenítik fel. A nézők nemcsak sportélményt, hanem kulturális időutazást is kapnak.

Gasztronómiai és vidéki turizmus:
A Muravidéki Vágta idején a helyi termelők, borászok és kézművesek bemutathatják portékáikat. Az esemény a helyi gazdaságot is fellendíti – szálláshelyek, vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók profitálnak a látogatók áramlásából.

Határon átnyúló együttműködés:
A rendezvény a magyar–szlovén kapcsolatok élő példája, amely nem csupán sport, hanem diplomáciai és kulturális szempontból is értékes. A Muravidék és Magyarország közötti együttműködés új turisztikai csomagokat, közös programokat és promóciós lehetőségeket is teremt.

Közösségépítés és identitáserősítés:
A Muravidéki Vágta a muravidéki magyarság számára a közösségi összetartozás ünnepe. A lovasok, szervezők és nézők egyaránt részesei annak az élménynek, amely megerősíti a lokális identitást és a nemzeti összetartozást.

További információ a CROCUS projektről:

Innovatív válaszok a társadalmi kihívásokra

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium az elmúlt öt évben a hazai társadalmi innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőjévé vált.

A tudásközösség hosszú távú küldetése, hogy úttörő kutatási és oktatási programokkal, egyedülálló kísérleti fejlesztésekkel, hazai és nemzetközi partnerségekkel, valamint tudásmegosztással járuljon hozzá egy befogadóbb és élhetőbb jövő kialakításához.

A TINLAB egy multidiszciplináris, kutatásvezérelt, konzorciumi háttérrel rendelkező tudásközpont, amely elsősorban a társadalmi innovációk gyakorlati tesztelésére és adaptációjára fókuszál. Az együttműködés az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetésével, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA)részvételével 2020 őszén azzal a céllal indult, hogy a társadalmi innováció eszközeivel fejlessze a közösségi, piaci és állami rendszerek problémamegoldó képességét. A projekt 2026. február 15-ig számos eredményt ért el.

A tudásközpontban az elmúlt években közel 40 kutatási projekt valósult meg, a résztvevők több mint 230 hazai és nemzetközi előadást tartottak. A négy fókuszterületet – digitalizáció társadalmi hatásai; társadalmi innovációs módszertanok; életminőséget javító társadalmi innovációk; kultúra, kompetencia és humán tőke – érintően több mint 150 tudományos közlemény jelent meg. A kutatási programok között szerepeltek a társadalmi jóllétet célzó pedagógiai és pszichológiai fejlesztések, az inkluzív munkahelyeket támogató attitűdformáló, valamint a digitális és vállalkozói kompetenciákat célzó programok is.

A projekthez több mint 280 kutató kapcsolódott, valamint ugyanekkora nagyságrendben vontak be fiatal kutatókat, PhD-hallgatókat és egyetemi hallgatókat is. A TINLAB a kezdetektől egy fenntartható, komplex társadalmi innovációs ökoszisztéma kiépítését célozta, amelyben a problémák felvetése, a megoldási javaslatok kidolgozása, tesztelése, „piacra” vitele, hasznosítása fontos feladatként jelent meg. A TINLAB számos sikeres egyetemi-vállalati együttműködést is létrehozott, valamint szabadalmi és védjegybejelentések is kapcsolódnak a projekthez.

A TINLAB fontos célkitűzése, hogy az egyetemi tudás ne maradjon az intézmények falai között, hanem valós közösségi, gazdasági és környezeti problémák megoldásában hasznosuljon. A HÁRFA koordinációjában 2022 és 2025 között összesen 20 társadalmi innovációs kísérleti fejlesztés valósult meg. A fejlesztések különböző tématerületeken és eltérő szervezeti környezetekben zajlottak, közös jellemzőjük azonban a tudatos kísérleti szemlélet és a módszertani tanulás iránti elköteleződés volt. Hazánkban egyedülálló konstrukcióban 2025 őszén tizenöt szervezet tesztelte a labor elért kutatási eredményeit az ún. A-komponens keretében.

A tudásközpontban két egyedülálló oktatási programot is kidolgoztak. A Társadalmi innovációs menedzser, valamint a Társadalmi innovációs mentor képzések célja, hogy felkészítsék a résztvevőket a társadalmi innovációs projektek tervezésére, menedzselésére és mentorálására – erre korábban hazánkban nem volt példa. A 2021-től induló képzéseken csaknem 250 fő vett részt az ország minden pontjáról: a kialakuló szakmai közösség jelentette annak a mentorhálózatnak az alapját, amely többek között a projekt kísérleti fejlesztéseinek megvalósítását is támogatta.

A projekt ún. tematikus fórumai rendszeres találkozókat jelentettek a társadalmi innovációs ökoszisztéma különböző szereplőinek bevonásával. A szakmai műhelyek a társadalmi problémákra és a technológiai változásokhoz kapcsolódó igényekre reagáló újszerű megoldások kidolgozását és azok valós környezetben történő tesztelését segítik elő. A projektben több mint 50 alkalommal rendezett hibrid találkozókon közel 150 előadó vett részt.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumot a fenti komplex, rendszerszintű megközelítés és nemzetközi integráció tette egyedivé más társadalmi innovációs szervezetekhez képest. A több mint egymilliárd forintból megvalósított projekt fenntarthatóságának érdekében az elmúlt években több mint negyven nemzetközi pályázati felhívásra nyújtottak be projektterveket a laboratórium szakértői. Az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázis közel 450 európai jó gyakorlatot tartalmaz, a gyűjteményben jelenleg negyvenegy hazai projekt szerepel, ebből huszonnégy projekt (közel 58%) a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban valósult meg, valamint fejlesztésükben részt vettek a TINLAB mentorhálózatának tagjai. A projekt saját, a társadalmi innovációkra fókuszáló podcastot indított, valamint egy online hozzáférhető, többkötetes, jó gyakorlat-gyűjteményt is közzétett.

A projektről bővebb információ érhető el a https://tinlab.hu/ oldalon.

Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.

VoWoCo nemzetközi projekttalálkozó Veszprémben

2026. március 10-11-én Veszprémben, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán került megrendezésre a VoWoCo projekt nemzetközi partnerségi találkozója, magyar, török, olasz és portugál partnerek részvételével.

A program során a résztvevők áttekintették a projekt eddigi szakmai eredményeit, különösen a WP2 munkacsomaghoz kapcsolódó eredményeket, valamint workshop keretében véglegesítették a VoWoCo Skill Matrix elemeit, és megvitatták a mentor – mentorált adatbázis kialakításának szabályait.

A találkozó második felében a WP3 munkacsomag keretében a VoWoCo képzési modulok és az online tanulási platform fejlesztése, valamint a kapcsolódó feladatmegosztás és munkaterv meghatározása került napirendre.

A második napon a partnerek a VoWoCo mentorprogram előkészítéséről, a projektmenedzsment kérdéseiről, a disszeminációs eredményekről, valamint a minőségbiztosítási és értékelési folyamatokról egyeztettek. A találkozó a következő időszak feladatait és a partnerség további együttműködésének irányait összegző zárómegbeszéléssel ért véget.

A szakmai programot közös városi séta és informális networking események is kísérték, amelyek hozzájárultak a partnerség megerősítéséhez és a jövőbeli együttműködések előkészítéséhez.

Kövesd a VoWoCo projekt alakulását a hivatalos honlapon: www.vowoco.eu, vagy csatlakozz hozzánk a közösségi oldalainkon:

Nemzetközi összefogással indult el a VoWoCo projekt – a női vállalkozások új korszaka – SAJTÓKÖZLEMÉNY

A nők gazdasági önállóságát és vállalkozói fejlődését támogatja a 2025 októberében indult VoWoCo – Volcanoes’ Women Co-creation projekt, amely az Erasmus+ program keretében valósul meg magyar, portugál, olasz és török partnerek együttműködésével.

A 28 hónapos nemzetközi program célja, hogy megerősítse a női vállalkozókat és karrierváltó nőket, akik új irányt keresnek a munka világában. A VoWoCo kutatások, mentorprogramok és digitális tananyagok révén segíti a nők szakmai fejlődését és az európai vállalkozói közösségek hálózatának megerősítését.

„A nők megerősítése fellendíti a világgazdaságot is. A sokszínűség révén képesek vagyunk jobban megérteni a megoldandó problémákat” – vallja Cristina Aleixendri Muñoz, startup-alapító, az EIT Woman Award díjazottja, startup-alapító. E gondolat mentén a VoWoCo célja, hogy valós tudást, támogató közösséget és inspirációt adjon a női vállalkozóknak Európa-szerte.

„Szeretnénk, ha a VoWoCo valódi lehetőséget teremtene azoknak a nőknek, akik újrakezdik vagy újraépítik karrierjüket” – mondta el Nagyné Czuri Eszter, a projektkoordinátor BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület elnöke.

A projekt már elkezdett első szakaszában nemzetközi kutatás és készségmátrix készül, amely feltérképezi, milyen kompetenciákra van leginkább szükségük a női vállalkozóknak a mai gazdasági környezetben. Ezekre az eredményekre épül majd a többnyelvű, online tananyag és mentorprogram, amelynek tesztelésén az érintett országokból összesen 80 vállalkozónő vehet részt. A mentorálás középpontjában az együttműködés és a közös alkotás (co-creation) áll, a résztvevők pedig saját üzleti ötletükön keresztül tesztelik a tanultakat. A projekt időszak végén az elkészült tananyag a VoWoCo projekt hivatalos honlapjáról elérhető lesz bárki számára. A VoWoCo projekt csapata hisz abban, hogy a női vállalkozások nemcsak gazdasági, hanem társadalmi motorjai is a fejlődésnek – hiszen ahol a nők sikeresek, ott a közösségek is megerősödnek.

A VoWoCo projekt vezetője a BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület, amely több éves tapasztalattal és kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik a helyi női vállalkozók körében. A BENT nemcsak projektkoordinátorként irányítja a nemzetközi együttműködést és menedzsmentet, hanem kulcsszerepet vállal a vállalkozónők bevonásában, támogatásában és motiválásában is, jól ismerve a közösség igényeit, kapcsolódási pontjait.

A Pannon Egyetem társult partnerként vesz részt a VoWoCo projektben, fő feladata a tananyagok és az online tanulási platform fejlesztése. A magyar szakértői csapat készíti el azokat a gyakorlati modulokat, amelyek a kutatási eredményekre és a vállalkozói visszajelzésekre épülnek. A fejlesztés célja egy olyan rugalmas, inkluzív és minőségi digitális tanulási környezet létrehozása, amely valós képzési, átképzési lehetőséget nyújt a már vállalkozó vagy vállalkozást tervező nők számára, elősegítve a felnőttképzés elérhetőségét, minőségét és szélesebb körű, gyakorlati hasznát a régióban, országosan és nemzetközi szinten egyaránt.

Kövessék a VoWoCo projekt alakulását a hivatalos honlapon: www.vowoco.eu, vagy csatlakozzanak hozzánk a közösségi oldalainkon:

A VoWoCo partnerség:

Dokuz Eylül Egyetem, Törökország / www.global.deu.edu.tr
Macerata Egyetem, Olaszország / www.unimc.it
Azori-szigetek Egyeteme, Portugália / www.international.uac.pt
Pannon Egyetem, Magyarország – társult partner / www.uni-pannon.hu
BENT Egyesület, Magyarország – projektkoordinátor / www.bentbalaton.hu

A BENT Egyesületről: A BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület 2019-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja, támogassa és láthatóvá tegye a Balaton-felvidéki, valamint a régió női vállalkozásait. Széles körű tapasztalattal rendelkezik közösségépítés, mentorálás, szakmai programok és női vállalkozói hálózatok szervezése terén. A BENT aktív szerepet vállal regionális és országos szintű események, konferenciák, képzések, valamint innovatív kezdeményezések (pl. EmpowerHER Balaton női üzleti konferencia, SWITCH Üzleti Klub) lebonyolításában is. Fő célja, hogy szakmai kapcsolódási és fejlődési lehetőségeket teremtsen, támogassa a tudásmegosztást, és hozzájáruljon a női vállalkozói szféra megerősítéséhez – ezáltal vált az Egyesület a VoWoCo nemzetközi projekt koordinátorává is.

Kapcsolat: BENT Egyesület – VoWoCo projektkoordinátor, e-mail: info@vowoco.eu

A sajtóközlemény letölthető itt. >>>

Előadás a gamifikáció és a turizmus kapcsolatáról az EOITN projekttalálkozón

2026 február elején a szerbiai Vrnjačka Banja adott otthont a V4 Empowering Open Innovation Tourism Network projekt következő találkozójának.

A szakmai rendezvényen kollégáink, Dr. Madarász Eszter és Dr. Sulyok Judit, a gamifikáció és a turizmus kapcsolatáról tartottak előadást, jó gyakorlatként a sárvári GreenGo applikációt, kezdeményezést megosztva.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

Elindult a VoWoCo projekt!

Vállalkoznál, vagy újrakezdenéd, esetleg elakadtál és csak kell egy új lökés? Neked ajánljuk a VoWoCo projektet!

Az Erasmus+ Volcanoes’ Women Co-Creation (VoWoCo) projekt olyan nőket támogat, akik vállalkozók, a munkaerőpiacra vállalkozóként térnek vissza, pályát váltanak, vagy saját vállalkozásukat vezetik, és új lendületre, készségekre és irányokra van szükségük.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának szakértői aktívan részt vesznek a projekt megvalósításában. Az egyetemi csapat elsősorban a VoWoCo képzési modulok és egy online tanulási platform tervezésén és fejlesztésén dolgozik, a kutatási eredményeket gyakorlati, könnyen hozzáférhető tanulási lehetőségekké alakítva a női vállalkozók számára.

A következő hónapokban további részleteket osztunk meg a projektről, valamint valódi történeteket, gyakorlati eszközöket és inspiráló példákat mutatunk be női vállalkozóktól és mentoroktól Európa-szerte.

Kövesd a VoWoCo projekt alakulását a hivatalos honlapon: www.vowoco.eu, vagy csatlakozz hozzánk a közösségi oldalainkon:

Archívum

Go to Top