A Balaton jelenéről, jövőjéről, a fejlődési lehetőségekről, a tópart és vonzáskörzete kulturális identitásáról, a tó által kínált üzleti lehetőségekről, turizmusról, vendéglátásról, ingatlanpiaci és fejlesztési lehetőségekről, valamit ökológiai kérdésekről tanácskoztak a Balaton Konferencia 2024 résztvevői május 2-án, Veszprémben.

A Balaton és térségének jövőjével kapcsolatos gondolatok, elképzelések, tervek már sokszor, sok műhelyben születtek, és fogalmazódnak meg ma is folyamatosan, de igazi egyetértés még nincs. A Portfolio és a Pannon Egyetem hagyományteremtő jelleggel arra vállalkozott, hogy egy platformra hívja össze azokat a legfontosabb döntéshozókat, szabályozásban érdekelteket, az üzleti és civil szféra kiemelt képviselőit, a helyi kulturális értékeket őrző és fejlesztő szervezetek vezetőit, akik a szakmai érvek megosztásával és megbeszélésével valóban előrébb tudják mozdítani a legfontosabb közös ügyet, a Balaton építésének és fenntartható fejlődésének jövőjét.

Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a Pannon Egyetem élen jár a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság területén a magyar felsőoktatási intézmények között, és célja, hogy a későbbiekben Kelet- és Közép-Európában is meghatározó szereplővé váljon e téren. A Pannon a Balaton régió kiemelkedő egyeteme, beiskolázási vonzáskörzete, fő vállalati kapcsolatai és kulturális értékei is a térséghez kötik. Az egyetemen a közelmúltban létrejött Balaton Kutatóközpont (BKK) küldetése a Pannon Egyetem balatoni kutatásaihoz kapcsolódó, nemzetközileg elismert tudományos munka és harmadik missziós tevékenység összehangolása, koordinálása és támogatása.

Dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter „Otthon vagy nyaraló?” című előadásában kiemelte: annak érdekében, hogy a Balaton ne csak nyaralóhely, hanem otthon, lakóhely is legyen, a versengés helyett az együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt.

Bár a Balaton egy nagyszerűnek tűnő üdülési övezet, ahol remekül érezheti magát az ember, azt láthatjuk, hogy a helyi társadalmak folyamatosan küzdenek a jövőért, a mindennapi túlélésért, számos nehézséggel kell szembenézniük, úgymint az elöregedés, az alacsony végzettségi szint és foglalkoztatottság, a magas ingatlanárak, az elvándorlás, az állam és önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások elérhetősége. Át kell gondolni, hogyan tekintünk a Balatonra: mint ökológiai rendszerre, vagyontárgyra vagy lakóhelyre.

Dr. Gelencsér András, akadémikus, a Pannon Egyetem rektora „Az esélytelenek nyugalmával… – őszintén a globális klímaváltozás “megállíthatóságáról”” című előadásában elmondta, hogy a klímaváltozás tényeinek tiszteletben tartása helyett sokan alternatív valóságokat építenek, amiben látszatmegoldások születnek. A zöld átállásban a CO2 kibocsátás csökkentése önmagában nem elegendő és nehezen kivitelezhető: a klímacsúcsok, klímaegyezmények ellenére 2022-ben a CO2 kibocsátás 0,9%-ot növekedett az előző évhez képest, és a fosszilis energia részaránya továbbra is több, mint 80% a teljes energia-mixből.

A globális energiafelhasználás nagy részét jelentő iparágakban nincs érdemi karbonmentes alternatíva. Előadásában az akkumulátorforradalom, a zöld hidrogén és a hidrogénforradalom, valamint az űrbányászat realitásaira és árnyoldalaira is felhívta a figyelmet.

A Balaton jövőjéről szóló panelbeszélgetés résztvevői megfogalmazták a Balaton régiót érintő legnagyobb kihívásokat, ilyen például a közüzemek és a közműellátottság elégtelensége, nehézségei, a szezonalitás problémájából fakadó kiszámíthatatlanság. A szakemberek többek között az együttműködésben, az érdekek összehangolásában, a négyévszakos kínálat kialakításában látják a megoldást. Változatos, egész évben elérhető programokra van szükség, melyek az aktív, a bor- és gasztro-, az egészség-, és a kulturális turizmus pillérekre támaszkodnak. Rendkívül fontos a szemléletformálás, a helyi lakosok edukálása, hiszen mindenki, aki a régióban él, a Balaton nagykövete.

A második szekciót Isola Anna, kiemelt tanácsadó, az MFOI veszprémi képviselet-vezetőjének „Együttműködés és Fejlődés: a térség jövője a közvetlen uniós támogatások tükrében” című előadása nyitotta, majd Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa év eredményeiről és a régió jövőjéről tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy az EKF év 3600-nál több eseménye, és ezek sikere, valamint a kulturális infrastruktúra fejlesztések hosszú távon is megerősítik Veszprém és a Bakony-Balaton térség láthatóságát és helyét Európa kulturális térképén.

A „Lehet jó üzlet a kultúra!” panelbeszélgetés során szóba került a Balaton régió borturizmusában rejlő potenciál, az EKF örökség fenntartása, továbbvitele, az együttműködés és a rendszerszemlélet fontosságának hangsúlyozása. A családi vállalkozásokról szóló panelbeszélgetés során izgalmas és érdekes életutakat ismerhettünk meg, megtudhattuk, hogy a családi vállalkozások a profitorientáción túl a hosszú távú értékmegőrzésben érdekeltek, szóba került a generációváltás és az utódlás kérdése, valamint a társadalmi felelősségvállalás és értékteremtés témaköre is.

A harmadik szekcióban Dr. Sulyok Judit tudományos főmunkatárs a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének friss kutatásáról számolt be „Drága a Balaton? – Balaton vs. Adria (Nemzetközi ár összehasonlítási kutatás alapján)” című előadásában. A kutatás során egy 7 éjszakás nyaralást hasonlítanak össze az Adria partján, illetve a Balatonnál egy pár, és egy négy tagú család esetében.

A „Turizmus és vendéglátás a tó körül” panelbeszélgetés során elhangzott, hogy a balatoni vendéglátás az elmúlt 10-15 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül: szélesebb választék, országosan jegyzett éttermek jellemzik, sőt több balatoni étterem a Michelin Guide nemzetközi kalauzba is bekerült. A beszélgetés során szó volt többek között a horgászturizmusról, a balatoni vitorlázásról, a Balatoni Kör szerepéről és céljairól, a négyévszakos kínálatról, a jó minőségű és helyi alapanyagok felhasználásáról.

A „Természeti erőforrás és örökség” panelbeszélgetés során, a Balaton mint sérülékeny ökológiai rendszer került középpontba, olyan témákat érintve mint a geológiai értékek, a vízminőség, a fenntartható, felelős vízgazdálkodás.

A konferencia zárásaként Mihályi Jeromos atyával, a Tihanyi Bencés Apátság perjelével beszélgetett Felföldi Gábor kulturális referens, aki Váci Mihály „Balatoni félrevezető” című versének strófáira fűzte fel a diskurzust. Az inspiráló beszélgetés során számos értékes gondolat hangzott el. „A Balatont szeretni kell, mert amit szeretünk, azt alapból védjük és óvjuk.” – mondta Mihályi Jeromos atya, méltó lezárást adva ezzel a Balaton Konferencia 2024 rendezvénynek.

Fotók: Fux Marcell