Az interjúsorozatunk következő alanya Povázsai Zsuzsa, aki rendkívül izgalmas karriert futott be könyvvizsgálóként, jelenleg pedig a bp budapesti business service centerében dolgozik az internal control csapat tagjaként. Az interjú során egyetemi emlékeiről, volt és jelenlegi munkahelyeiről és szakmai tapasztalatairól számolt be.

– Kérlek, mesélj kicsit magadról! Milyen szakon végeztél Veszprémben?

– 2002-ben végeztem gazdász szakon, ami akkor még 3 éves képzés volt. Az utolsó évünkben már pedzegették, hogy elindul egy új plusz kétéves kiegészítő képzés és mivel nagyon szerettem a sulit, a tantárgyakat, a tanárokat és a hallgatói életet is, kézenfekvő volt, hogy itt maradok és elvégzem ezt is. Végül 2004-ben diplomáztam szervezés-vezetés szakirányon (ami a mostani mesterdiplomával egyenértékű).

– Miért éppen ezt a szakot és miért pont Veszprémet választottad?

– Győrben születtem, ott is nőttem fel. Amikor egyetemet választottam, fontos szempont volt, hogy viszonylag közel legyen a szülővárosomhoz és legyen gazdász képzése. Így kerültem Veszprémbe.

– Mi történt Veled az egyetem után?

– Az egyetem elvégzése után visszaköltöztem Győrbe és először ott próbáltam munkát találni. Pár hónap küszködés után úgy döntöttem, hogy szerencsét próbálok más városokban is. Így jutottam el Budapestre.

Az első munkahelyemet egy volt szaktársam segítségével szereztem, aki akkor egy magánnyugdíj- és egészségpénztárak könyvelésével foglalkozó cégnél dolgozott számviteli területen. Felvettük a kapcsolatot és a sikeres interjú után picivel több, mint egy évig dolgoztam ott könyvelőként.

A következő munkahelyem, a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi könyvvizsgáló cég egy igazán nagy ugrás volt a szakmai életemben. Könyvvizsgáló asszisztensként kezdtem itt a karrieremet, de kétévente mindig sikerült előrébb lépnem és végül asszisztens menedzser pozicióig jutottam az itt eltöltött hat és fél év alatt.

Könyvvizsgálóként nagyon sokféle cég pénzügyi és számviteli folyamataiba belátást nyertem és rengeteg dolgot megtanultam, mivel az ügyfelek és az auditcsapat összetétele is 2-3 hetente változott. Szinte egész Magyarországot bejártam azokban az időkben. Sajnos a munka – magánélet egyensúly kevésbe tudott megvalósulni a munka természeténél fogva, és ez volt az egyik fő oka, hogy eljöttem ettől a cégtől.

Ennek ellenére egyáltalán nem bántam meg, hogy itt dolgoztam, mivel ilyen sokrétű tapasztalatot kevés másik helyen lehetett volna megszerezni ennyi idő alatt. Azoknak a pályakezdőknek, akik érdeklődnek a könyvvizsgálat iránt nagyon tudom ajánlani ezt a karrierutat, mivel már 1-2 év alatt rengeteg tapasztalatra lehet szert tenni.

A PwC után egy nemzetközi energiavállalat (bp) üzleti szolgáltató központjában kezdtem el dolgozni „internal control advisor” munkakörben. A központ a bp különböző üzleti egységeinek nyújt szolgáltatásokat többek között ügyfélszolgálat, pénzügy-számvitel, beszerzés és HR területen.

Az „internal control” csapat célja a belső folyamatok javítása és az operáció szabályoknak való megfelelésének támogatása. Ez szerencsére nem áll messze attól, amit előtte könyvvizsgálóként csináltam. A cégnél töltött 7 és fél év alatt 1000 fősről közel 2500 fősre növekedtünk és mára már két városban, Budapesten és Szegeden működik irodánk.

A bp karrierem során végig az internal control csapat tagja voltam, de 2 évente mindig adódott olyan lehetőség, amivel előrébb tudtam lépni a karrieremben és szélesebb felelősségkörrel rendelkező magasabb pozíciókat szereztem meg: kezdetben csak az egyik brit cégért voltam felelős, később már európai szintet, most pedig egy (globális) egész szegmenst lefedő csapatban dolgozom.

A mindennapi munkám során rendszeres kapcsolatban vagyok külföldi kollegákkal is, ezért elengedhetetlen az angol nyelv intenzív használata szóban és írásban is. Tulajdonképpen a bp-nél tanultam meg folyékonyan és magabiztosan angolul kommunikálni és prezentálni, mivel az előző munkahelyeimen erre nem nagyon volt szükség, és így ott nem is használtam ezt a készségemet.

– Elég sok mindennel foglalkoztál már. Az egyetemen tanultakat mennyire tudtad hasznosítani az elmúlt években a munkád során?

– A számviteli és a controlling tárgyakon megszerzett tudásomat sokszor hasznosítottam, ezek jó alapot adtak a karrierem kezdetén. A menedzsment tárgyakat nagyon szerettem az egyetemen, és ismerősen csengett néhány fogalom, amikor projektmunkában vettem részt, vagy akár én voltam annak a felelős vezetője.

– Mire emlékszel vissza a legszívesebben az egyetemi évekből? Volt kedvenc kurzusod, oktatód vagy van olyan emléked, ami meghatározó volt a későbbi életében?

– Nagyon szívesen emlékszem vissza a Szervezési és Vezetési Tanszék által oktatott tárgyakra, ezek közül kiemelkednek Gaál Zoltán menedzsment tárgyai.

Az egyetemi életre visszagondolva nagyon élveztem a VEN-eket és az AKÓ-kat és még most is sokszor nosztalgiázunk ezekről az eseményekről az egyetemi barátokkal. Ezen kívül emlékezetesek voltak a szerda esti egyetemi mozik és a DC-s bulik is.

– Említetted, hogy az első munkahelyedet a szaktársad segítségével szerezted. Vannak olyan barátságaid vagy munkakapcsolataid, amelyek az egyetemi évek alatt szövődtek és még most is tartanak?

– Természetesen nem vagyok minden volt évfolyamtársammal napi szintű kapcsolatban, de néhány emberrel még most is rendszeresen találkozom. Ilyen például a korábbiakban említett hölgy, aki beajánlott az első munkahelyemre, vagy a nálatok dolgozó Fekete-Berzsenyi Hajni, akinek ezt az interjút köszönhetem.

– Elég szép szakmai életutat sikerült befutnod. Mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akiknek felkeltette a figyelmét egy, a Tiédhez hasonló munka?

– Szerintem bárki számára hasznos tanács lehet az, hogy nem szabad elkeseredni, ha az álommeló nem az első alkalommal jön össze. A diplomaszerzés után 7-8 hónapig én sem találtam munkát, pedig rengeteg interjún voltam. Sokszor éreztem azt, hogy nem igazság, hogy nem engem választanak, de nem adtam fel. Így utólag visszatekintve végülis jól alakult minden és az összes eddigi munkahelyem adott valamit a szakmai fejlődésemhez.

– Úgy látom, lendületesen haladsz felfelé a ranglétrán, hiszen gyakran kerülsz egyre magasabb és magasabb pozíciókba. Van olyan cél, amit a szakmai életedben szeretnél még elérni?

– Ugyan belekóstoltam a pénzügy-számvitel területbe is, de rá kellett jönnöm, hogy az nem az én világom, úgyhogy szeretnék az internal control vagy controlling vonalon maradni továbbra is, mert ott – véleményem szerint – mindig változatos a munka, semmi sem állandó és erre a területre szinte minden cégnél szükség van. Remélem, hogy a jövő tartogat még lehetőséget a számomra ezen az úton. Nagyon élvezem a nemzetközi cégek világát, így a későbbiekben is mindenképpen ilyen helyen képzelem el magamat.

– A számok világa mellett gondolom szükséged van egy kis pihenésre is. Mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, mi az, amivel könnyen ki tudsz kapcsolódni?

– Mindig is szívesen jártam kiscsoportos sportfoglalkozásokra, régebben az aerobikot, most pedig inkább a funkcionális edzéseket részesítem előnyben. A sport mellett nagy filmrajongó vagyok és gyakran szervezek közös programot a családommal, barátainkkal és a kiskutyánkkal.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>

Alumni interjúsorozatunk legújabb részében Pill Eszterrel beszélgettünk, aki gazdálkodási szakon végzett az akkor még Veszpréni Egyetemen, jelenleg pedig a Zirci Közös Önkormányzati Hivatalban dolgozik pénzügyi osztályvezetőként.

– Kérem, mondjon néhány szót magáról! Mivel foglalkozik jelenleg, mi az, amit mindenképpen fontosnak tart megemlíteni a jelenlegi munkájával kapcsolatban?

– Negyvenhárom éves vagyok, Zircen születtem, jelenleg is itt élek és itt is dolgozom. Férjnél vagyok, két fiam van, az idősebb húsz, a fiatalabb pedig tizenkét éves. Jelenleg szülővárosom pénzügyeit igazgatom, a Zirci Közös Önkormányzati Hivatalban dolgozom pénzügyi osztályvezetőként. A „tartozik-követel” világában kifejezetten üdítőnek hat, hogy időnként anyakönyvvezetői feladatokat is ellátok, hiszen anyakönyvi szakvizsgával is rendelkezem.

A pénzügyi osztályvezetőség nagyon felelősségteljes és összetett feladat, hiszen közös önkormányzati hivatalról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a Zirc Városi Önkormányzat, hanem a közös hivatalhoz tartozó települések – Borzavár és Lókút községek – továbbá a településeken tevékenykedő nemzetiségi önkormányzatok gazdasági vezetője is én vagyok. Itt viszont még nincs vége a sornak, hiszen Zirc két társulás székhelye is. A Zirci Járás Önkormányzati Társulás, valamint a Zirc és Lókút Óvodatársulás gazdasági vezetői feladatait is én látom el. A települések vezetői, a képviselő-testületek és társulási tanácsok által megálmodott célokat, a közfeladatot ellátó intézmények igényeit igyekszem összefésülni az önkormányzatok és társulások költségvetési lehetőségeivel. Ez a legtöbb esetben nagyon nehéz feladat.

–  Tehát pénzügyi osztályvezetőként dolgozik. Miért választotta ezt a pályát?

– Valójában az élet sodort erre a pályára, korábban sokáig tanárnak készültem. Egyszer a 90-es évek elején, még általános iskolás diákként egy pénzintézetnél kellett hosszasan várakoznom, így közben lehetőségem nyílt megfigyelni az ott dolgozók munkáját. Megtetszett, amit csináltak és megkérdeztem, hol kell tanulnom ahhoz, hogy ilyen munkát végezhessek. Azt mondták: közgazdasági szakközépiskolában. A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolába adtam be a jelentkezésemet és pénzügyi szakirányon, pénzügyi ügyintézőként és képesített könyvelőként végeztem. Akkor már tudtam, hogy valóban ez az én utam. Nem túlzás azt mondanom, hogy a gondviselés vezetett erre a pályára, mert imádok mindent, amit ez a terület tudás és ismeret szintjén nyújtani tud számomra.

– A diploma megszerzését követően hogyan jutott el az osztályvezetői pozícióig? Rögös volt az út, vagy könnyen mentek a dolgok?

– A diploma megszerzésekor az idősebb fiam már kétéves volt. Akkoriban kis gyermekkel, pályakezdőként nem volt egyszerű állást találnom. Sok helyre pályáztam, de nem jártam sikerrel. Később beadtam a pályázatomat a zirci Polgármesteri Hivatalba is, gondoltam, nem veszíthetek vele. Az önkormányzatiság egyébként is a véremben csörgedezik, hiszen anyai nagypapám hosszú évtizedekig pénzügyi csoportvezetőként dolgozott ugyanitt, Zircen. Végül 2004. december 1-jével, közfoglalkoztatottként, egy éves időtartamra szóló munkaszerződéssel felvételt nyertem a Pénzügyi Osztályra. Ez alatt az egy év alatt az osztályon előforduló minden feladattal megismerkedtem. Az ismerkedés olyan jól sikerült, hogy egy év után meghosszabbították a szerződésemet, majd kineveztek köztisztviselőnek. Az akkori polgármester nagy lehetőséget látott bennem és úgy gondolta, alkalmas vagyok a pénzügyi osztályvezetői feladatok ellátására. Nagy szakmai tudású kollégák dolgoztak az osztályon, a családom is a támogatásáról biztosított, így éltem a lehetőséggel, elvállaltam a feladatot. Elődöm nyugdíjba vonulásakor, 2006. április 1-jével neveztek ki.

Rengeteget kellett tanulnom és fejlődnöm, hiszen a tanulmányaim során eredményszemléletű számvitelt tanultam. A költségvetési gazdálkodás, az államháztartási számvitel akkoriban még teljesen más világ volt. Nagyon sokat dolgoztam azért, hogy ne csak egy pozíció legyek, hanem ténylegesen vezetni tudjam az osztályt, szakmai támaszt, iránymutatást nyújtva a kollégáimnak és a feletteseimnek is. Az osztályomon én voltam a második legfiatalabb kolléga, 29 éves kisgyermekes anyukaként kellett megállnom a helyem az első munkahelyemen. Ki kellett vívnom a kollégáim, a feletteseim és a képviselők tiszteletét, illetve megbecsülését. Úgy vélem, hogy ez hamar sikerült, a dolog nehezebb részét az jelentette, hogy mindemellett családanyaként is helyt kellett állnom.

– Ön a Pannon Egyetem szerezte a diplomáját. Milyen szakon végzett, mit tanult pontosan?

– Mivel a Közgazdasági Szakközépiskolában végeztem, nagy álmom volt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Akkoriban Veszprémben még nem volt Gazdaságtudományi Kar, így édesanyám betegsége és a családunk anyagi helyzete miatt végül a Veszprémi Egyetem Mérnöki Karának Műszaki menedzser szakára jelentkeztem, hogy közel maradhassak a szülővárosomhoz, a családomhoz. Azért erre a szakra esett a választásom, mert itt a műszaki ismeretek mellett gazdasági tárgyakat is tanulhattam. Amikor a Veszprémi Egyetemen (napjainkban Pannon Egyetem – a szerk.) elindult a gazdász képzés, átjelentkeztem a Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodási szakára. Itt főiskolai oklevelet szereztem, közgazdász lettem.

– Hogyan emlékszik vissza a hallgatóként töltött évekre? Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok? Mi az, ami elsőként eszébe jut az egyetemről?

– Szerettem az egyetemre járni. Elsőként a B épület aulájának sajátos hangulata jut eszembe. Eszembe jut még az „A” épület alagsorában lévő ping-pong asztal, ahol két előadás közti hosszabb szünetekben hatalmas meccseket vívtunk a csoporttársaimmal. Leginkább az első hónapok, az akkor történtek emlékezetesek, hiszen az egyetem világa nagyon más volt a középiskolás évekhez képest.

– Hallgatóként mit szeretett leginkább a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karában?

– A tudást, amit ott kaptam.

– Hallott már a GTK öregdiákokat tömörítő alumni programjáról? Tervezi esetleg a szervezethez való csatlakozást?

– Ebben az évben hallottam róla először egyetemi csoporttársamtól és barátnőmtől Dr. Fehér Helgától, aki az egyetemen tanít. Elképzelhető, hogy csatlakozni fogok.

– Ön miért ajánlaná egy pályaválasztás előtt álló fiatalnak a PE-GTK-t?

– Azt gondolom, hogy a karon megszerzett tudás rendkívül sokrétű, így sok lehetőséget hordoz magában. Az a fiatal, aki tényleg szeretné gazdasági területen képezni magát, szeretne ebben a szakmában dolgozni, nagy dolgokat érhet el azzal a tudással, amit a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerez. Viszont azt is látom és tapasztalom, hogy ezt a szakmát szeretni kell, hiszen csak úgy lehet szívvel-lélekkel és igazán jól csinálni.

– A szorgalmas munka elengedhetetlen a szakmai előmenetel szempontjából, néha azonban lazítani is kell. Önnek van valamilyen hobbija? Hogyan tudja azt összeegyeztetni a munkahelyi teendőkkel?

– Most trenírozom magam arra, hogy képes legyek elengedni a munkahelyi gondokat és feladatokat, hogy képes legyek kiüríteni a fejemet, helyet engedve másnak is. Szabadidőmben olvasok és kirándulunk a családdal.

– A szakmai sikerek egyik alapja lehet az egyetemi oklevél megszerzése. Hallgatóként a munka világa azonban sokszor távolinak és rémisztőnek tűnhet. Mit tanácsolna a jelenlegi, végzés előtt álló diákoknak a jövőre nézve?

– Az oklevél megszerzése egy fontos állomás a fiatalok életében. Kezükbe kerül egy kulcs, amivel sok ajtó kinyílhat. A munkahelyen, a munka világában azonban új tanulási folyamat kezdődik. Fontos, hogy a szakmájukat kellő alázattal és tisztelettel képviselve végezzék feladataikat annak érdekében, hogy elérhessék a saját maguk számára kitűzött célokat, álmokat. Kívánom, hogy megszerzett tudásukkal olyan munkát tudjanak végezni, amit igazán szeretnek, amiben kiteljesedhetnek.

Az interjút készítette: Strack Flórián

Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>