PANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Tudománykommunikációs hackathon egyetemistáknak

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Miként ismertethetjük meg a tudományos kutatások eredményeit a nagyközönséggel? Ezekre a kérdésekre keresték a választ egyetemisták a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által, immáron harmadik alkalommal szervezett Tudomány Mindenkinek Hackathonon, 2023. december 8-án Veszprémben.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében megvalósuló „Tudomány Mindenkinek” alprojekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassa a nagyközönséghez. Ezt támogatja a Tudomány Mindenkinek Hackathon verseny, amelynek során egy előre kiválasztott tudományos cikket dolgoznak fel a csapatok közérthető módon. A versenyre ez alkalommal kilenc csapat érkezett, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Kodolányi János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Semmelweis Egyetem képviseletében.

A verseny alapját az alábbi tudományos közlemény adta: Obermayer, N., Máhr, T., & Banász, Z. (2023). A digitalizáció társadalmi hatásainak vizsgálata hazai szakértők véleményének tükrében. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 54(6), 32-46. A csapatok a tanulmány alapján a helyszínen közösségi média posztot, infografikát és háromperces pitch jellegű előadást dolgoztak ki.

Az egész napos versenyt Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora nyitotta meg, ezt követően Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Obermayer Nóra, a kiválasztott cikk egyik szerzője beszélt a digitalizáció társadalmi hatásairól, azon belül a mesterséges intelligenciáról.

A feladatok elkészítését szakmai előadások segítették, melyek során az egyetemisták szakemberek tolmácsolásában nyerhettek bepillantást az adott terület sajátosságaiba, kaphattak hasznos tippeket a feladatok kidolgozásához.

Dr. Liska Fanny, a Pannon Egyetem munkatársa a közösségi média poszt készítésének rejtelmeit, illetve annak fortélyait ismertette meg a hallgatókkal, őket tanácsokkal is ellátva. Tornyánszki Éva design menedzser a tudománykommunikációról általánosságban, valamint a vizualizációról tartott előadást. Végezetül, a nap utolsó feladatához kapcsolódóan, a pitch jellegű előadásról Dr. Formádi Katalin, a Pannon Egyetem munkatársa osztott meg értékes információkat a csapatokkal.

A verseny díjazottjai:

I. helyezett: az Eötvös Loránd Tudományegyetem „3T – Tudományos Találmányok Társasága” csapata, melynek tagjai: Bozó Benedek, Ilyés Csenge, Kocsis Eszter

II. helyezett: a Eötvös Loránd Tudományegyetem „Bolyaisok” csapata, melynek tagjai: Glück Krisztina, Hegedűs Dániel, Várkonyi Zsombor

III. helyezett: a Debreceni Egyetem hallgatója, Bogáthy Edina

I. helyezett

II. helyezett

III. helyezett

A szervezők fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapokban tudatosan figyeljük, olvassuk a híreket, kutatóként pedig ne feledkezzünk el a kutatási eredményeink közérthető kommunikációjáról sem.

„Ebben a versenyben nekem azok a válaszok és megközelítések voltak a legizgalmasabbak, amikor nem az eredeti tanulmány feldolgozása jött vissza, hanem valamilyen módon reflektált valaki az ott leírtakra. Talán az egyik példa az, amikor a digitális képességek relatíve alacsony százaléka úgy volt interpretálva, hogy nem a 25 százalék pozitív hozzáállást emelte ki, hanem megfordítva az a szám hangzott el, hogy a magyar emberek 75 százaléka a digitális képességek alatt van. Tehát ez a fajta megkérdőjelező, értelmező megközelítés a kommunikációban nagyon-nagyon fontos. Mindig kérdezzük meg saját magunktól: értjük az eredeti cikket? Értjük azt, amit el akarunk mondani azzal az új interpretációval? És egészen addig menjünk el, ameddig azt gondoljuk, hogy a saját édesanyánk vagy a saját nagymamánk is pontosan érti, hogy mi az, amit közölni szeretnénk. Egyszerűen, közérthetően – ez egy hihetetlenül nehéz feladat.” – Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program sajtófőnöke, zsűritag.

„A tudományos kommunikációban eleve két kritikus pont van: egy, hogy legyen egy olyan téma, amit fel lehet jól dolgozni, kettő, hogy a publikumnak, aki nem a tudományos közeg, hogyan tudjuk úgy tálalni, hogy akarjon a témával kicsit mélyebben foglalkozni. A kommunikációt végző szakember szempontjából azért kulcsfontosságú, mert vissza tudok olyan dolgokra hivatkozni, amit nem én találok ki. Ezt hívjuk forrásnak. Az egyensúlyt mindig nagyon nehéz megtalálni, hogy a forrás, a mondandó, és az azt kiváltó hatás milyen viszonyban vannak egymással. Ebben nagy segítség, amikor tűpontosan tudom, hogy mit is akarok üzenni, és aztán ahhoz kell megkeresni a formát – posztot, infografikát, videót, prezentációt stb. Ez egy valódi nehézség, és nagyon sokat kell gyakorolni,  hogy az ember már érezze, mikor vagyok még az objektivitásban, és mikor vagyok már a spekulatív újságírás vagy kommunikáció talaján.” Birincsik Albert, a Bemind Kft. ügyvezetője, zsűritag

„Azt emelném ki, hogy az előadások [pitch-ek] rendkívül kiemelkedtek a többi feladatmegoldás közül, valahogy belülről jöttek, és lehetett látni, hogy mennyire alkalmasak a versenyzők arra, hogy egy ilyen témát feldolgozzanak. Úgyhogy előttük a jövő!” – Dr. Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó Zrt. digitális tartalomfejlesztési vezetője, zsűritag.


A Tudomány Mindenkinek Hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg. A TINLAB projekt átfogó célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni. A lokális társadalmi aktivitás növekedése, a közösségek szerepvállalása elősegítheti, hogy csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma, növekedjen a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás, és erősödjön a társadalmi összetartozás érzése. Ez javíthatja és erősítheti a különböző generációk társadalmi integrációját, valamint az időskorúak széleskörű társadalmi részvételét.

Tudomány Mindenkinek Hackathon

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Tudunk-e különbséget tenni a valós tudományos eredmények és az álhírek között? Hogyan közvetíti a média a tudományos eredményeket?

Ha tájékozott vagy a világról, kritikusan szemléled a feléd áramló információkat és szívesen beszélgetsz erről másokkal, akkor ott a helyed Tudomány Mindenkinek Hackathonon 2023. december 8-án!

A Hackathon célja, hogy a tudományos kutatások eredményeit közérthető módon, széles közönség számára ismertté tegyük. A verseny során a csapatok innovatív megoldások segítségével dolgoznak fel egy konkrét, adott tudományos kutatás eredményeit bemutató akadémiai publikációt.

Bővebb infó és jelentkezés itt. Kattints! >>>

Hogyan értessük meg a tudományt?

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Miként ismertethetjük meg a tudományos kutatások eredményeit a lakossággal? Hogyan közvetíti a média a tudományos eredményeket? Ezekre a kérdésekre keresték a választ egyetemisták a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által, immáron másodjára, szervezett Tudomány Mindenkinek Hackathonon. A rendezvény ez alkalommal angol nyelven került megrendezésre, 2022. november 11-én, Veszprémben.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében megvalósuló “Tudomány Mindenkinek” alprojekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassa a nagyközönséghez. Ennek keretében került sor a Tudomány Mindenkinek Hackathon versenyre, amelyen egyetemi hallgatók mérhették össze tudásukat. Az angol nyelven zajló rendezvényen öt csapat mérte össze tudását, a Pannon Egyetem mellett a Miskolci Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói képviseltették magukat.

Az egész napos versenyt Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rekorhelyettese nyitotta meg Sensing and forming the future of science című előadásával, ezt követően Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja köszöntötte a résztvevőket.

A szervezők által előre kiválasztott – és a nevezett csapatokkal megosztott – tudományos közlemény alapján a csapatok a helyszínen dolgozták ki a feladatokat. A verseny alapjául “Can festivals bring social change in an ECoC city? Emotional intelligence and willingness to volunteer among university students” című publikáció szolgált, melynek szerzői Dr. Kővári Edit és Dr. Raffay-Danyi Ágnes.

A kutatási eredményekről infografikát, rövid-videó forgatókönyv tervezetet és blogbejegyzést készítettek a versenyzők. Az egyes feladatok kidolgozását szakmai előadások előzték meg, amelyek során az egyetemisták szakemberek tolmácsolásában nyerhettek bepillantást az adott terület sajátosságaiba, kaphattak hasznos tippeket a feladatok kidolgozásához.

Dr. Liska Fanny, a Pannon Egyetem munkatársa az infografika készítésének rejtelmeit, illetve annak fortélyait ismertette meg a hallgatókkal, őket tanácsokkal is ellátva. Fekete Zsolt, a Black Media Production reklámfilm és videókészítő cég vezérigazgatója, pedig hasznos információkkal látta el az egyetemistákat a rövidfilmek készítésének világáról. Végezetül, a nap utolsó, blogbejegyzésekről szóló előadását Dr. Sulyok Judit tartotta.

A verseny első helyezettje a Pannon Egyetem hallgatóiból álló „Ponty” csapat lett, amelynek tagjai Adeliia Gimadieva és Narmin Atakishieva voltak. A második helyezést a „1999 2.0” csapat érte el Saw Sandi Maung vezetésével, Audrey Meivina Lukito, illetve Aseel Obeidi közreműködésével, szintén a Pannon Egyetem képviseletében. A harmadik díjat a Miskolci Egyetem „EA Community” csapata kapta, amelynek tagjai Bagaine Aidan Birimbi, illetve Ndegwa Simon, Rebecca Nambooze voltak.

A szervezők fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapokban tudatosan figyeljük, olvassuk a híreket, kutatóként pedig ne feledkezzünk el a kutatási eredményeink közérthető kommunikációjáról sem.

„Kiváló, nagyon értékes munkát végeztek, mert, ahogy említettem az előbb, a tudománykommunikáció nagyon fontos. Szerintem a tudománykommunikáció a háttérben van, és ezt kell felerősíteni. Nagyon fontos, hogy kommunikáljon egy adott intézmény, egy kutatási intézmény, hogy milyen eredményei vannak és milyen értékei vannak, hiszen így tudja igazából bemutatni, hogy mivel is foglalkozik, és nem valami teljesen elszigetelt, ködös szigetként lehet így akkor rátekinteni, hanem így lehet közelebb hozni. Úgyhogy kiváló munkát végeztek a diákok, értették ennek a feladatnak, ennek a mai napnak a lényegét és a célját, azt gondolom, hogy minél több ilyen programra van szükség, és a kollégáknak is szeretném megköszönni a kezdeményezést, mert tényleg kiváló munkát végeztek mindannyian a szervezők is és a csapattagok egyaránt.” – értékelte a csapatok munkáját Takácsné Ferenczik Brigitta zsűritag.

A rendezvény a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az NKFI Hivatal támogatásával valósult meg.

NAK TechLab – Hackaton 2022

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2019-ben elindította Magyarország történetének egyedülálló agrárinnovációs programját, a NAK TechLab-et, melynek kiemelt célja az agrárium megújítása. A NAK TechLab több programelemen keresztül segíti az agrár startupokat, innovatív ötlettel rendelkezőket annak érdekében, hogy a szektor digitalizációs szintje növekedjen, így például idén egy hackathon keretében, mely a Design Terminal szakmai támogatásával valósul meg.

A NAK TechLab fent jelzett következő állomása egy olyan felsőoktatásban tanulókat megszólító verseny, ahol 2-4 fős hallgatói csapatok (egy csapatból minimum két hallgatói jogviszonnyal rendelkező csapattagnak kell lennie) előre megfogalmazott kihívások innovatív megoldásán dolgoznak, egy intenzív 24 órás szakmai program keretében agrár szakmai és üzleti mentorok támogatásával, majd a nap végén közönség előtt prezentálják megoldásukat. Az alábbi témakörökben keresnek innovatív megoldásokat: Állattenyésztés, Szántóföldi növénytermesztés, Kertészet, Fenntarthatósági szabályozások.

A csapatok az eseményre április 10-ig jelentkezhetnek a NAK TechLab honlapján, a versenyre május 6-7-én, Budapesten kerül sor.

Jelentkezés itt >>>

A szervezők március 30-án egy online tájékoztató esemény keretében megosztják a versennyel kapcsolatos legfontosabb információkat >>>

Hogyan értsük meg a tudományt?

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Tudunk-e különbséget tenni a valós tudományos eredmények és az álhírek között? Hogyan közvetíti a média a tudományos eredményeket? Ezekre a kérdésekre keresték a választ egyetemisták a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által szervezett Tudomány Mindenkinek Hackathonon 2022. február 18-án Veszprémben.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében megvalósuló “Tudomány Mindenkinek” alprojekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassa a nagyközönséghez. Ennek keretében került sor a Tudomány Mindenkinek Hackathon versenyre, amelyen egyetemi hallgatók mérhették össze tudásukat.

A rendezvényt Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektorának rendkívül érdekes szakmai előadása nyitotta meg “Kellemetlen igazságok” címmel, melyben a klímaváltozás problémáját helyezte fókuszba, kiemelve az ehhez kapcsolódó tudományos tényeket és tévhiteket.

A verseny keretében a szervezők által előre kiválasztott – és a nevezett csapatokkal megosztott – tudományos közlemény alapján a csapatok a helyszínen dolgozták ki a feladatokat. A verseny alapjául “A felsőoktatási kínálat és a munkaerőpiaci kereslet találkozása” című publikáció szolgált, melynek szerzői Gadár László, Dr. Banász Zsuzsanna, Dr. Kosztyán Zsolt Tibor és Dr. Telcs András.

A kutatási eredményekről sajtóközleményt, közösségi média tartalmat és podcast tervezetet készítettek a versenyzők. Az egyes feladatok kidolgozását szakmai előadások támogatták, amelyek során a résztvevő egyetemisták szakemberek tolmácsolásában nyerhettek bepillantást az adott terület sajátosságaiba.

Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 sajtófőnöke a sajtóközlemény összeállításának rejtelmeibe avatta be a résztvevőket, Dr. Liska Fannytól a jó social media tartalom készítésének módszerét ismerhették meg, Dr. Tóth-Nagy Georgina pedig a podcast-készítéshez szolgált hasznos tanácsokkal.

Az országos verseny első helyezettje a Pannon Egyetem hallgatóiból álló “Élretörők” csapat lett, melynek tagjai Barabás Bianka, Kenyeres Éva és Szultos Boglárka voltak. A 2. helyezést a “Fast and Curious” csapat érte el Méhes Csenge és Várnai Emese közreműködésével. A 3. helyezés pedig a Miskolci Egyetem hallgatóiból álló „Researchers” csapaté lett, melynek tagjai Francuz Anna, Lukács Eszter és Németh Zsombor voltak.

“Nagyon örülünk, hogy részt tudtunk venni a versenyen, a feladatokkal számos új ismeretre tettünk szert. A feladatok kidolgozásában segítségünkre voltak a színvonalas szakmai előadások. Szívből ajánljuk a versenyen való részvételt másoknak is, mert közösségépítő ereje van, és hasznos kapcsolatokat alakíthatsz ki.” – osztották meg tapasztalataikat az első helyezett csapat tagjai.

A szervezők fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapokban tudatosan figyeljük, olvassuk a híreket, kutatóként pedig ne feledkezzünk el a kutatási eredményeink közérthető kommunikációjáról sem.

“A Tudomány Mindenkinek alprojektünk azért nagyon fontos, mert szeretnénk a tudományos eredményeket közérthető módon átadni a vállalkozóknak, a helyi lakosoknak, hogy a mindennapi döntéseikben fel tudják használni ezeket. Továbbá szeretnénk bebizonyítani azt is, hogy az egyetemen nem csak önmagáért a kutatásért kutatunk, nem egy elefántcsonttoronyban vagyunk, hanem olyan eredményeink is vannak, melyeket fel lehet használni a mindennapokban. Ez most egynapos rendezvény volt, de hosszú távú terveink között szerepel egy többnapos nemzetközi hackathon megszervezése tudománykommunikáció témában.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

A rendezvény a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az NKFI Hivatal támogatásával valósult meg.

Tudomány Mindenkinek Hackathon

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Tudunk-e különbséget tenni a valós tudományos eredmények és az álhírek között? Hogyan közvetíti a média a tudományos eredményeket?

Ha tájékozott vagy a világról, kritikusan szemléled a feléd áramló információkat és szívesen beszélgetsz erről másokkal, akkor ott a helyed Tudomány Mindenkinek Hackathonon 2022. február 18-án!

A Hackathon célja, hogy a tudományos kutatások eredményeit közérthető módon, széles közönség számára ismertté tegyük. A verseny során a csapatok innovatív megoldások segítségével dolgoznak fel egy konkrét, adott tudományos kutatás eredményeit bemutató akadémiai publikációt.

Bővebb infó és jelentkezés itt. Kattints! >>>

Archívum

Go to Top