november 2020 - Oldal 3 a 3-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Öt év, két diploma és (ezidáig) húszéves pályafutás a Valeo-nál – Interjú öregdiákunkkal, Balázs Rolanddal

Balázs Roland öt éves egyetemi pályafutása alatt nem egy, hanem kettő diplomát is szerzett párhuzamosan műszaki menedzser, valamint közgazdász szakokon. Még tanulmányai alatt kezdett el a Valeo-nál dolgozni, ahol ezidáig húsz évet töltött el különféle logisztikával, illetve beszerzéssel foglalkozó pozíciókban, jelenleg pedig senior projektbeszerzőként tevékenykedik.

– Milyen szakokat végeztél a Pannon Egyetemen?

– Már a gimnázium közepe felé eldöntöttem, hogy műszaki menedzser szakon szeretném megkezdeni a tanulmányaimat. Műszaki és gazdasági beállítottságú vagyok, ráadásul veszprémi születésű, így kézenfekvő volt, hogy az akkoriban még Veszprémi Egyetemre fog esni a választásom.

1995-ben kezdtem meg az egyetemi pályafutásomat és menet közben úgy alakult, hogy a közgazdász szakot is elvégeztem a menedzseri mellett. Mindkettő diplomámat ugyanazon évben, 2000-ben kaptam kézhez.

Akkoriban még nem tudtam, hogy az iparban vagy inkább gazdasági vonalon szeretnék-e elhelyezkedni, emellett úgy éreztem, hogy energiám és időm is engedi, hogy a két szakot párhuzamosan tudjam elvégezni. Ráadásul ez a két szak nagyon jól kiegészíti egymást és a mai napig úgy gondolom, hogy ezen diplomák az ipar mellett a gazdasági vonalon is előnyt jelenthetnek a munkaerőpiacon.

– Hol dolgoztál a diplomáid megszerzése után?

– A kötelező szakmai gyakorlatomat a Valeo-nál végeztem, ezt követően pedig még a diploma megszerzése előtt állást ajánlottak számomra, és azóta is ennél a vállalatnál dolgozom, immáron húsz éve.

A Valeo Logisztikai osztályán diszponensként kezdtem a pályafutásomat: én feleltem egyrészt a gyártáshoz szükséges alapanyagok folyamatos és zökkenőmentes rendelkezésre állásáért, másrészt pedig a késztermékek vevők felé való disztribúciójáért is.

Ezt követően kerültem át a beszerzési osztályra, ahol szériabeszerző pozícióban dolgoztam: a logisztikusok munkájához szükséges anyagok beszerzését végeztem. Ez mindképp egy előrelépés volt a számomra, hiszen amíg logisztikusként operatív tevékenységekért voltam felelős, addig szériabeszerzőként stratégiai feladatokat láttam el.

Mindeközben különféle határozott idejű projektekben is volt szerencsém részt venni, az SAP rendszer bevezetési projektjében például másfél évig vállaltam szerepet.

– Mivel foglalkozol jelenleg? Mesélj kicsit a munkádról!

– A ranglétra következő fokára lépve projektbeszerzőként tevékenykedtem, ami azt jelenti, hogy új, még nem létező termékekhez kapcsolódó beszerzési tevékenységeket végeztem. Itt az új alkatrészek tendereztetése, azok gyártószerszámainak legyártatása, minőségügyi jóváhagyatása, s ezáltal a szériagyártásba való bevezetése volt a feladatköröm.

Immáron öt éve dolgozom senior projektbeszerző pozícióban, amely révén az újabban érkező kollégák mentorálását is ellátom.

– Milyen érdekességet emelnél ki a munkáddal kapcsolatban?

– Az új termékek létrehozása egyértelműen óriási kihívással jár. A folyamat során nagymértékű kreativitásra, problémamegoldó képességre és tapasztalatra van szükség.

Egy olyan multinacionális cégnél, mint a Valeo nagyon fontos a nyelvek ismerete is, hiszen napi rendszerességgel tárgyalunk angolul nem csak európai, hanem amerikai és ázsiai beszállítókkal is.

Emellett megemlíteném azt is, hogy annak köszönhetően, hogy a Valeo a világ egyik vezető autóipari cége a magyarországi cégcsoport is folyamatosan megkapja a legújabb vállalatirányítási és munkaszervezési módszereket és lehetőségeket, így pedig mindig a legfrissebb és legjobb technikákat tudjuk alkalmazni a gyakorlatban.

– Milyen élményekre emlékszel vissza a legszívesebben a Pannonon eltöltött évekkel kapcsolatban?

– A legnagyobb élményt az egyetem által nyújtott szabadság jelentette számomra. Egyetemistaként sokkal tudatosabban és szabadabban tudja az ember alakítani az életét és az időbeosztását, ami azért is hasznos, mert ránevelt minket az önállóságra és végsősoron felkészített minket a nagybetűs életre.

Természetesen az egyetemi napokra és a diákcentrumban végigmulatott éjszakákra is szívesen emlékszem vissza. A legtöbb tanárral nagyon jó volt kapcsolatunk és a társaság is szuper volt – csak azt sajnáltam, hogy az évek során sokan lemorzsolódtak.

Az egyetem sokféle sportolási lehetőséget nyújtott számunkra. Amikor időnk engedte előadások között ping-pongozni jártunk, emellett fociztunk és teniszeztünk is.

– Mit tanácsolnál a mostani hallgatóknak?

– Csak tanácsolni tudom, hogy aki érez magában elég elszántságot és erőt, az végezzen el egy másik szakot is az elsővel párhuzamosan, hiszen nagyjából másfélszeres energiabefektetéssel kettő diplomára tehet szert az ember, ami pedig hatalmas előnyt jelenthet a munkaerőpiacon.

Akkoriban a műszaki menedzser szakon kettő, középfokú nyelvvizsgára volt szükség a diploma megszerzéséhez: az angol és a német nyelvtudásom pedig nagyon sokat segített abban, hogy könnyebben végezzem el a feladataimat. Saját tapasztalatból beszélve javasolnám a mai hallgatóságnak, hogy a nyelvekre fektessenek minél nagyobb hangsúlyt, hiszen ma már minden szektor tele van külföldi partnerekkel. A tárgyalóképes angol nyelvtudás egyre inkább követelmény a belépő munkavállalókkal szemben, így azt javaslom, hogy ne dőljön hátra az sem, akinek van egy középfokú nyelvvizsgája, hanem folyamatosan fejlessze tovább magát ezen a téren is.

Az utolsó tanácsom pedig az lenne, hogy használjanak ki minden szakmai lehetőséget a hallgatók, amit az egyetem illetve a cégek kínálnak a tanulók számára. Menjenek gyárlátogatásokra, cégvezetők által tartott előadásokra, tanulmányi versenyekre, és ha van rá lehetőségük, próbálják ki magukat szakmai gyakornoki pozíciókban is. Ezeken az alkalmakon az egyetemen megszerzett elméleti tudást lehet minél több szakmai információval megtámogatni.

– Miért ajánlanád a Pannon Egyetemet másoknak?

– Lassan több mint 20 éve végeztem el az egyetemet, a mai felsőoktatási viszonyokat és az egyetem helyzetét pedig nem ismerem túl mélyen. Az akkori viszonyokból és a tapasztalataimból kiindulva viszont elmondhatom, hogy egy nagyon diákközpontú és élhető egyetemnek ismertem meg az akkori Veszprémi Egyetemet.

Emellett a Valeo a mai napig többoldalú együttműködést folytat a Pannon Egyetemmel: különféle analízisekre és kémiai, sőt, radiológiai elemzésekre is fel szoktuk kérni az itt dolgozó kutatókat, oktatókat. Emiatt pedig csak ajánlani tudom a Pannon Egyetemet nem csak a hallgatók, hanem a cégek számára is, hiszen sok segítséget kaphatnak a különféle, speciális feladatok elvégzésében.

Az interjút készítette: Gyulai Edina


Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>

8/2020. (XI.13.) számú rektori és kancellári közös utasítás

Az egészségügyi veszélyhelyzetre tekintettel a Pannon Egyetem rektora és kancellárja a kormány által kihirdetett 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete alapján, a 6/2020. (IX.1.) számú rektori és kancellári közös utasításon felül az alábbi utasítást adja ki:

8/2020. (XI.13.) számú rektori és kancellári közös utasítás >>>

Hallgatóink 2. helyezése a Global Wellness Summit-on

Hallgatóink 2. helyezést értek el a Global Wellness Summit, Shark Tank 2020 nemzetközi versenyen!

A versenyre 36 országból 121 pályázat érkezett, így óriási eredmény Bakay Richárd, Horváth Fruzsina és Csatlós Balázs ezüst érmes helyezése. Szívből gratulálunk, és nagyon büszkék vagyunk Rátok!

A csapat felkészítéséért pedig hálás köszönet Dr. Sulyok Judit tanárnőnek!

GreenLike – Környezettudatos középiskolások versenye a Pannon Egyetemen

Óriási érdeklődés kísérte a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának első, körforgásos gazdaság jegyében meghirdetett GreenLike versenyét. Több, mint 120 középiskolás diák vett részt a megmérettetésen, mely a környezettudatosság, fenntarthatóság és körforgásos gazdaság témáját helyezte középpontba.

A kétfordulós GreenLike verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projekt keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg.

Az online előválogatón, 2020. október 20-án a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos feladatokat oldottak meg, melyek között volt keresztrejtvény, feleletválasztós teszt és kifejtendő kérdésekre történő válaszadás. A tíz legtöbb pontot elérő csapat jutott tovább a november 6-ai döntőre, amely a járványhelyzet miatt szintén online került megrendezésre.

A döntőn interaktív és kreatív feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek: egy rövid videóban mutatták be a csapatot és körforgásos gazdasághoz kapcsolódó viszonyukat, majd rögtönzött beszéd formájában körforgásos gazdasággal kapcsolatos fotók alapján alkottak összefüggő szöveget, végül pedig megtervezték és prezentálták a jövő körforgásosan gazdálkodó városát.

A döntőn, a csapatok teljesítményét értékelő szakértő zsűri tagjai Dr. Lukács Pál Zoltán, a Pannon Egyetem Körforgásos Gazdasági Fenntarthatósági Kompetencia Központjának igazgatója, Dr. Temesvári Balázs, a “VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója és Mike Friderika, a VEB2023 EKF Veszprém-Balaton 2023 Zrt. programfejlesztésért felelős igazgatója voltak.

Az országos versenyre összesen 34 csapat regisztrált, így több, mint 120 diák vett részt az online előválogatón. Jelentkeztek csapatok Egerből, Budapestről, Szekszárdról, Székesfehérvárról és természetesen Veszprém megyéből – Pápáról, Várpalotáról és Veszprémből – is. A döntőre 10 csapat jutott tovább, vagyis kb. 40 diák mérte össze tudását.

A verseny végeredménye:

1. helyezett: az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium “Andrássy zöldjei” csapata, melynek tagjai: Buzás Blanka, Géczi Janka, Híves Janka, Várszegi Virág.

2. helyezett: a Pápai Petőfi Sándor Gimnázium “Többsejtű eukarióták” csapata, melynek tagjai: Barta Boglárka, Csicsai Hanna, Horváth Fanni, Nagy Ákos.

3. helyezett holtversenyben:

  • a Pápai Petőfi Sándor Gimnázium “Nyerő páros a négyzeten” csapata, melynek tagjai: Bognár Csenge, Hunyadi-Nagy Sára, Marton Anna, Szalay Violetta.
  • és a budapesti Városmajori Gimnázium “Óceán” csapata, melynek tagjai: Bacsó Dániel, Bodó Sándor, Hajdu Erik, Jámbor Marcell.

„Az idősebb generációk számára már életbevágó, hogy a mostani fiatalok mit gondolnak, mit tudnak a klímaváltozásról, a fenntarthatóságról és a körforgásos gazdaságról, és mit fognak tenni a szebb jövőnkért. Fontos, hogy a fiatalok már ne csak nézzék, de lássák is a körülöttük levő világot, és cselekedjenek érte! Hiszem, hogy a versenyen résztvevő 120 diák nem csak többet tud ma már a körforgásos gazdaságról, mint a verseny előtt, de a téma iránt elkötelezett és tevékeny állampolgárrá is válik.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja, a verseny fővédnöke.

Maszkok vs. Újrahasznosítás

Lassan kezdünk hozzászokni, hogy maszkot viselünk a munkahelyen, az iskolában, a boltokban, a tömegközlekedési eszközökön, a rendezvényeken és sorolhatnám.

Hogyan kapcsolódik ez a körforgásos szemlélethez? Több szempontból is.

Egyrészről az egyszer használatos maszkok sajnos növelik a műanyaghulladék mennyiségét. Biztosan mindenki látott már itt-ott eldobott, megtaposott maszkokat és nemcsak a látvány szomorú, de rávilágít arra a pazarlásra, amit átszövi a mindennapjainkat. De mégis mit tehetünk, hiszen az arcmaszk, az arcfedés viselése jelentősen csökkentheti a vírus átterjedését, kikerülni nem lehet és nem is tanácsos. Hordhatunk textilmaszkot, elég sok igényes darabot lehet már vásárolni, de választhatjuk a plasztik maszkokat is, és így nem szennyezzük vele a környezetünket.

Másrészről több cég is felismerte, hogy újrahasznosított műanyagból készít szemüveget és maszkot elsődlegesen a koronavírus frontvonalában küzdő egészségügyi dolgozók számára. Példaértékű, hogy az óceánban felhalmozódott műanyag hulladék újrahasznosításával nem csak a környezetünket védjük, de életeket menthetünk meg!

Ha a témában további cikkeket olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az alábbiakat:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Felvételi a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolába

A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola felvételt hirdet a 2020/21-es tanév 2. félévére.

Kedves Végzősök! A PhD képzés nagy kihívás, de óriási lehetőségeket tartogat, ezért érdemes ezt az opciót is átgondolnotok jövőtök tervezése során.

A teljesség igénye nélkül, néhány előny, mely a PhD tanulmányok mellett szól:

✔ A közgazdaságtudomány és az alkalmazott gazdaságtudományok nemzetközi élvonalának megfelelő tudományos és kutatási ismereteket szerezhettek, amelyeket gyakorlatban is hasznosítani tudtok.

✔ Bekapcsolódhattok a vezető oktatók kutatási tevékenységébe, ezáltal nemzetközileg elismert eredményeket érhettek el, melyeket publikálhattok is.

✔ A tudományos pálya karrierlehetőségek egész tárházát kínálja.

✔ Lehetőségetek lesz széleskörű nemzetközi tudományos-kutatási kapcsolatok kiépítésére a tudományterületek nemzetközi és hazai elismert intézményeivel.

✔ Számos kutatói ösztöndíjat megpályázhattok PhD hallgatóként.

✔ Bekapcsolódhattok az egyetemi oktatásba.

Erasmus ösztöndíjjal külföldi egyetemek kutatásaiba és képzési programjába is bekapcsolódhattok.

Hallgatói jogviszonyotok feljogosít Benneteket kedvezmények igénybevételére.

A Gazdaságtudományi Kar lehetőséget biztosít állami ösztöndíjas és önköltséges formában is a doktori képzésre.

Életkörülményeiteknek megfelelően a nappali órák tömbösítve kerülnek megtartásra. A doktori iskola az ösztöndíjas doktoranduszokat bevonja az alapfokú képzési feladatokba, ezzel is ösztönözve a PhD hallgatókat, hogy további munkájukat egyetemi oktatóként folytassák.

A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolánkban három kutatási főirány közül választhattok:

  • közgazdaságtudomány,
  • menedzsment tudományok,
  • agrárökonómiai kutatások.

Februártól új, hallgatóközpontú képzési tervvel várjuk a doktoranduszokat.

A felvételi eljárás folyamatáról bővebben tájékozódhattok itt. >>>

A jelentkezési lap innen tölthető le. >>>

A GSDI jelentkezési határideje: 2021. január 8.

A felvételi elbeszélgetések várható időpontja: 2021. január 20-31.

Ha a doktori képzéssel, a Doktori Iskolával kapcsolatban kérdése van, forduljon Csehi Dianához a csehi.diana@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen.

MNB Monetáris politikai verseny

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre a monetáris politikai tanulmányi verseny a Magyar Nemzeti Bank szakmai támogatásával, a korábbi gyakorlathoz képest még interaktívabb formában.

A két fordulóból álló verseny a játék izgalmával vegyítve teszteli a lexikális és alkalmazott közgazdasági tudást, teszi próbára a tájékozottságot, felkészültséget és a szakmai érveléstechnikát, valamint azonnali döntéshozatalra, logikus gondolkodásra sarkall.

A versenyre 2020. november 26. 23:59-ig lehet regisztrálni 2-3 fős csapatokban.

Bruttó nyeremények:

– I. helyezett: 250.000,- Ft/fő

– II. helyezett: 200.000,- Ft/fő

– III. helyezett: 150.000,- Ft/fő

További információ és jelentkezés itt. >>>

(Fotó: facebook.com/jegybank)

Rendezvényzöldítési törekvések a Veszprém-Balaton régióban 2020-2023

A Music Hungary Konferencia keretében Sigmund Eszter és Dominus Ákos tart előadást “Rendezvényzöldítési törekvések a Veszprém-Balaton régióban 2020-2023” címmel a Hangvilla Nagytermében, mely online követhető.

Az esemény időpontja: 2020.11.09. 15-15:30

Amennyiben lemaradnál az élő közvetítésről, az előadást megtalálod itt >>>

Bővebb információ: https://musichungary.hu/programbontas/

Kicsit és könnyűt sosem akartam – Interjú öregdiákunkkal, Böröcz Istvánnal

Következő interjúalanyunk Böröcz István, aki jelenleg a Balatonfüredi Yacht Club ügyvezető igazgatója. István munka mellett, levelező tagozaton végzett nálunk vezetés és szervezés mesterszakon, szakmai életútja pedig rendkívül érdekes. Karrierje során számos pozíciót betöltött már és olyan értékes tapasztalatokat szerzett, melyek a mai napig meghatározzák a személetmódját és a munkája során felmerülő problémákhoz való hozzáállását.

– Először talán arra kérnélek, hogy mutasd be magad egy kicsit. Hogyan kerültél kapcsolatba az egyetemmel, milyen szakon végeztél?

– Levelező tagozaton végeztem vezetés és szervezés mesterszakon. Alapvetően nem ez az irány érdekelt a legjobban, hiszen akkoriban egy gyártó cégnél dolgoztam logisztikai vezetőként. Amikor 2005-ben bevezették a Bologna-rendszert Magyarországon, szó volt róla, hogy logisztika mesterszak is indul majd Veszprémben, de sajnos nem így lett. Az azonban sosem volt kérdés, hogy elvégezzek-e egy mesterszakot, hiszen mindig úgy gondoltam, hogy folyamatosan képben kell lenni a legújabb ismeretekkel, nem szabad lemaradni másoktól. Tanulni kell folyamatosan. Végül a vezetés és szervezés szak mellett döntöttem, ahol a vezetési ismeretekkel foglalkozó szakirányt választottam.

– Ezek szerint elég elkötelezett voltál az iránt, hogy a tudásod tovább gyarapítsd. Miért pont Veszprémre esett a választásod?

– Ennek több oka is volt. Egyrészt családi kötődéseim vannak az egyetem felé, hiszen édesapám itt oktatott az akkoriban még Veszprémi Vegyipari Egyetem nevet viselő intézményben. Másrészt, mivel a munkám is a városhoz kötött, kézenfekvő volt, hogy Veszprémet válasszam.

Mindezek mellett sok jót hallottam az egyetemről azoktól, akik korábban itt végeztek. A munkám révén pedig személyesen is kapcsolatba kerültem néhány oktatóval. Céges együttműködés keretein belül például Kovács tanár úrral és Gaál tanár úrral többször is dolgoztam együtt azokban az időkben, különböző témákban.

– Hogyan emlékszel vissza azokra az évekre, amikor ide jártál?

– Magában az egyetemi életben nem igazán vettem részt, hiszen, ahogy már említettem, én levelezőre jártam. Ennek ellenére nagyon tetszett, hogy az órák során különböző életkorú emberekkel kerültem kapcsolatba. Mindig is úgy gondoltam, hogy a fiataloktól nem szabad lemaradni, mert nagyon sokat lehet tanulni tőlük. A fiataloké a jövő! A tanulmányaim során pedig én is igyekeztem átadni a tapasztalataimat ifjabb hallgatótársaim számára, illetve sokat is tanultam tőlük.

Az órákra visszagondolva, körülbelül hárman-négyen voltunk a csoportban, akik a mesterszak mellett már dolgoztak, ami talán mindannyiunk hasznára vált. Az általunk megszerzett munkatapasztalat sokszor a csoporttársainknak is jól jött, hiszen összevethettük a tankönyvi anyagot a különböző szemléletekkel és a valós élet történéseivel.

– Egész biztos másképp élted meg a mesterszakot, hiszen, ha jól tudom, már akkoriban is szép szakmai karrier állt mögötted. Hogyan kezdődött a szakmai pályafutásod?

– Erdészeti és faipari középiskolába jártam Sopronban, majd ezt követően egy technikusi képzőt is elvégeztem. Akkoriban más iskolarendszer volt. Az iskola után, egy faházak gyártásával foglalkozó cégnél helyezkedtem el. Ezután másfél évig sorkatonaként, egy reptéren teljesítettem szolgálatot. Itt rengeteget lehetett tanulni, hiszen nagyon sok érték van a repüléskiszolgálásban és a logisztikában. Ezekre az évekre jó szájízzel gondolok vissza, számos pozitív élményt szereztem.

Miután leszereltem, a Balaton Bútorgyárhoz kerültem a rendszerváltás környékén. Az évek során nagyon sok és sokrétű feladatom volt, a termelési logisztika keretein belül többek között raktárrendszerekkel, beszerzéssel, készletezéssel, nemzetközi szállítmányozással és garanciális ügyintézéssel is foglalkoztam. 19 évet töltöttem el ennél a cégnél, jelen voltam az ERP rendszer bevezetésénél, a gyárépítésnél és különböző technológiai fejlesztéseknél is. A munkám indulásakor félig-meddig manufakturális gyárként működött, de egy nagyon jó és kiváló képességű szakember gárda dolgozott ott, a technológiai fejlődés folyamatos volt. Számos technológiát alkalmaztunk az elsők között nemzetközi szinten is, de a beszállítói klaszterépítésben is vezetők voltunk. Ezek az évek is meghatározóak voltak számomra, viszonylag fiatalon kerültem a cégnél vezetői pozícióba és mindig egy támogató és segítőkész csapat részeként dolgozhattam. Rendkívül inspiratív és változatos munkakörnyezetben dolgozhattam. Azonban volt egy pont a változásokban, amikor a véleményem egyszerűen nem egyezett a kialakult iránnyal.

– Mi történt veled ezután?

– A munka mellett az egyik meghatározó környezetem a vitorlázás volt, mindkét gyermekem ebben nőtt fel. Akkoriban elnökségi tagként tevékenykedve épp kerestünk valakit a Balatonfüredi Yacht Clubba (BYC) egy megújuló beruházási projekt lebonyolításához és a klub operatív vezetésére, végül úgy alakult, hogy ez a valaki én lettem. Nagyívű gondolkodással indultam, sok tervem volt a klubbal és ebben sok társra is találtam. Azt gondolom, ez sikeres időszak volt, hiszen többek között kikötőt és klubházat építettünk, az utánpótlás képzés keretein belül pedig nagyon sok gyerekkel foglalkozunk, van világbajnok, olimpikon sportolója a klubnak és hazai, nemzetközi versenyrendezésben is magas szinten teljesítünk. A szakmai múltamnak köszönhetően úgy gondolom, hogy talán az egyik legnagyobb változás, amit az egyesületnek hoztam, az a logisztikai és termelési gondolkodás, ami már sok probléma megoldásának szolgált az alapjául.

A BYC és projektjei kapcsán Balatonfüred turisztikai életével is egyre szorosabb kapcsolatba kerültem, különböző pályázatok lebonyolításában is részt vettem az évek során. Ennek kapcsán feladataim is sokasodtak. Önkormányzati képviselőként Balatonfüreden, a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségi tagjaként is van feladatom. Mindezek közben szerencsére nem szakadtam el teljesen az erdőtől, és a faipartól sem.

Alapvetően mindig azzal foglalkozhattam, ami érdekelt, de ahogy eddig tapasztaltam az életben, minden összefügg mindennel. A katonai reptéren, a Balaton Bútorgyárban szerzett tudás kiegészülve a tanulmányokkal a Balatonfüredi Yacht Clubban is meghatározó volt.

– Ezek szerint elég sok mindent kipróbáltál már, sokféle feladatot kellett ellátnod a különböző munkakörök során. Hogyan maradtál végig motivált?

– Én kicsit és könnyűt sosem akartam. Jó példa erre, hogy 2013-ben a BYC szervezte meg a világ akkor legnagyobb létszámú ifjúsági vitorlás világ-és Európa-bajnokságainak versenyét a Laser hajóosztályok számára. Magyarország a nemzetközi vitorlázásban ennek kapcsán sok lehetőséget kapott. A versenyen a kollégák olyan jó munkát végeztek, hogy a rendezési leírásainkat már nemzetközi szinten is beépítik. A szakma mellett pedig a magánéletemben is profitáltam a dologból, hiszen a fiam részben ennek köszönhetően lett a legfiatalabb versenybíró a világon, ma már az olimpián.

Nem szeretem a rombolást, igyekszem mindig valami újat létrehozni. A BYC-ben most például próbáljuk lerakni a virtuális vitorlázás hazai alapjait, ami hamarosan olimpiai e-sportág lesz. Itt is szeretünk nagyobb léptékben gondolkodni, mint mások, világszintű technológiai megoldásokat törekszünk alkalmazni ebben is.

Emellett pedig több projekten is dolgozunk, kikötőbővítés, energetikai beruházás és a régi klubház visszavásárlása is szerepel a konkrét terveink között, de igyekszünk a BYC hosszú távú működésének a gazdasági és szakmai alapjait is megteremteni. Személy szerint sok fiatalt szeretnék még magam körül látni az elkövetkező években a Balatonfüredi Yacht Clubban, velük és rajtuk keresztül figyelni a jövőre.

– Van valami jó tanácsod a hallgatóknak?

Végezzék el az egyetemet minél rövidebb idő alatt és tapasztalják meg a valódi életet, hasznosítsák a tudásukat. Munkájuk során pedig törekedjenek arra, hogy csak, és kizárólag minőséget hozzanak létre! Emellett a legfontosabb, hogy tiszteljék a többi embert a környezetükben, hiszen bárkitől – legyen az idős vagy fiatal – lehet tanulni.

– Végezetül már csak egy kérdésem maradt. Mivel szoktál kikapcsolódni?

– Én szerencsés helyzetben vagyok, hiszen azzal foglalkozom, ami egyébként is érdekel, és amit szeretek csinálni. Úgy gondolom, hogy amíg egyik tevékenységem sem megy a másik rovására, addig minden feladatommal más energiákat mozgatok meg magamban. Talán ez az, ami igazán pihentet.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia


Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>

Mentoráltból mentor – Interjú Farkas Alexandrával a Pentor Programról

Farkas Alexandra a Pannon Egyetem volt hallgatójaként még tanulmányai elején került kapcsolatba az egyetemen működő Pentor Programmal. Először mentoráltként vett részt a programban, később pedig mentorként is tevékenykedett egészen az alapszakos tanulmányai végéig. A következő interjúban a programmal kapcsolatos tapasztalatairól és élményeiről kérdeztem, valamint kiderül az is, hogy mi is valójában a Pentor Program és hogy szerinte miért érdemes akár mentoráltként, akár pedig mentorként részt venni benne.

– Mesélj kicsit magadról! Milyen szakokat végeztél a Pannonon?

– A Pannon Egyetemen először emberi erőforrások alapszakon tanultam, majd közvetlenül annak elvégzése után jelentkeztem a vezetés és szervezés levelező mesterszakra, amely diplomámat idén nyáron vehettem kézhez.

– Hogyan és mikor szereztél tudomást a Pentor Programról?

– Még a gólyatábor előtt kaptam az értesítést az egyetemtől, hogy néhány hallgatótársammal együtt lesz egy mentorunk, aki az első évünket végigkíséri. Az én mentorom Dr. Bogdány Eszter volt, akivel már az első félévben sikerült egy jó kapcsolatot kialakítanunk. Nagyjából négyszer találkoztunk a szemeszter során szervezett keretek között, emellett pedig különféle csoportos tréningeken is volt lehetőségünk részt venni, ezeket Pentor Műhelyfoglalkozásoknak hívták.

– Mesélj egy kicsit a Pentor Programról! Mi is ez valójában?

– A Pentor Program eredeti célja az egyetemre frissen felvett hallgatók minden téren való segítése. Szerintem mondanom sem kell, hogy az első hetekben, hónapokban nagyon sok ingerrel találkozik az újdonsült egyetemista, és emiatt sokan elveszettnek érezhetik magukat. Emellett pedig kézenfekvő az is, hogy nem mindenki olyan nyitott, mint annak idején mi voltunk és sokan nem tudják, hogy kihez fordulhatnak a kérdéseikkel. Ekkor jöttünk a képbe mi, mentorok, tőlünk ugyanis gyorsan és egyszerűen kérhettek segítséget a diákok egy épület megtalálásával, egy tantárggyal vagy oktatóval, sőt, akár éttermekkel és szórakozóhelyekkel kapcsolatban is.

– Hogyan és miért lettél mentor? Mi volt a motivációd?

– A program mentori oldalán eredetileg csak tanárok álltak. Az alapszak második félévét kezdtem, amikor a szervezők elkezdtek gondolkozni azon, hogy hallgatókat is bevonnának a program mentori részébe. Személy szerint úgy éreztem, hogy Eszter, a mentorom valamilyen szinten számít rám, ezen kívül pedig az egész egyetemi pályafutásom során igyekeztem nyitott lenni a különféle lehetőségekre. Néhány szaktársammal karöltve tehát jelentkeztünk a mentorképzésre, ami 2-3 napos programnak ígérkezett, a képzés végén pedig kézhez kaptuk az oklevelünket arról, hogy immáron mi is tevékenykedhetünk mentorként.

– Hogyan élted meg a mentorkodást? Milyen emlékeid vannak erről az időszakról?

– Az egész alapképzés során benne maradtam a programban, emiatt pedig egész sok gólyám volt az évek alatt. Az első hetekben mindig nagyobb szükség volt ránk, mentorokra, hiszen ekkor még nagyobb a zavarodottság a hallgatók fejében. A kezdeti aktivitás az idő előrehaladtával és a ZH időszak beköszöntével minden alkalommal természetes módon alább hagyott. Ennek ellenére azonban sok mentoráltammal még külön programokat is szerveztünk és bármikor összefutottunk, nagyon szívesen elbeszélgettünk egymással. Az egész tapasztalatot egy pozitív élményként éltem meg, sok gólyámmal pedig még ma is tartjuk a kapcsolatot. A programban való részvétel nélkül még az is lehet, hogy sosem ismertük volna meg egymást.

– Mit tudtál a későbbiekben hasznosítani ebből az élményből?

– Amellett, hogy természetesen nagyon szívesen segítettem a gólyáknak, úgy gondoltam, hogy a program remek kapcsolatépítési lehetőséget is rejt magában, és a jövőben mindenképp hasznomra válhat ez a tapasztalat. Jelenleg ugyan egy kisebb cégnél dolgozom, ahol nincs kialakítva mentorprogram a munkavállalóknak, mégis úgy érzem, hogy sokat tanultam a programban való részvétel által. Az egyetemi éveim alatt a TDK dolgozatomba, sőt, még a szakdolgozatomba is beépítettem az így szerzett tudást.

– Ajánlanád-e a hallgatóknak, hogy vegyenek részt a programban? Ha igen, miért?

– Mint azt már említettem: a programban való részvétel mentoráltként nagy segítséget jelenthet az első időszakban, valamint lehetőséget biztosít arra is, hogy szabályozott keretek között teremthess kapcsolatokat; a mondás pedig most is megállja a helyét, hogy akikkel most együtt jársz egyetemre, azok a későbbiekben a munkatársaid, sőt, akár a főnökeid is lehetnek. Mentorként szintén lehetőséged nyílik kapcsolatokat építeni, valamint nagyon sokat tanulhatsz magáról a mentorprogram felépítéséről és az emberi kapcsolatokról. Szívesen ajánlom minden hallgatónak a Pentor Programot, akár mentoráltként akár mentorként szeretnének részt venni benne.

Az interjút készítette: Gyulai Edina


Elsőévesként segítségre van szükséged…

✔ bármilyen egyetemet érintő kérdésben, problémában?
✔ személyes nehézségek megoldásában?
✔ tanulmányi és szakmai céljaid megvalósításában?
✔ személyes és szakmai fejlődésedben?

Fordulj bizalommal szakod oktatói vagy hallgatói/kortárs mentorához! Elérhetőségeiket itt találod! >>>

Felsőbb évesként pedig szeretettel várunk mentor csapatunkba! Miért csatlakozz?

✔ Egy szuper csapat tagja lehetsz.
✔ Részt vehetsz tréningjeinken, műhelyfoglalkozásainkon, élménynapjainkon.
✔ Támogathatod szaktársaidat.
✔ Kipróbálhatod magad mentorként, tapasztalatot gyűjthetsz e téren is, ami még az önéletrajzodban is “jól fog mutatni”.
✔ Kapcsolatokat építhetsz.
✔ Pályázhatsz ösztöndíjra is.

Ha kedvet kaptál a mentorkodáshoz, vedd fel a kapcsolatot Dr. Cserháti Gabriellával, a Pannon Pentor Program koordinátorával a cserhati.gabriella@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen!

Bővebb infó a Pentor Programról itt. >>>


A Pentor Program az EFOP-3.4.3-16-2016-00009 azonosítószámú “A felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása a Pannon Egyetemen”  című projekt támogatSzéchenyi 2020ásával valósul meg.

>>>

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.