A VoWoCo projekt bemutatja a női vállalkozók készségmátrixát – SAJTÓKÖZLEMÉNY

A VoWoCo Erasmus+ projekt bemutatja a női vállalkozók készségmátrixát – bizonyítékokon alapuló eszköz négy ország tapasztalatai alapján

A női vállalkozóknak nem általános „vállalkozói tanácsokra”, hanem olyan támogatásra van szükségük, amely valóban tükrözi mindennapi munkájuk készségeit, kihívásait és lehetőségeit. A VoWoCo projekt ezt az igényt fordította le a gyakorlatra azzal, hogy kidolgozott egy bizonyítékokon alapuló készségmátrixot (Skill Matrix), amely meghatározza a legfontosabb vállalkozói kompetenciákat a magyar, olasz, portugál és török női vállalkozók körében.

A mátrix nem pusztán elméleti munka eredménye. Egy többlépcsős, alapos kutatási folyamatból született, amely női vállalkozókkal és karrierváltáson gondolkodó nőkkel folytatott fókuszcsoportos beszélgetéseket, munkaerőpiaci elemzést, valamint 22 nemzetközi szakértő – akadémiai, üzleti, civil és közintézményi szereplők – visszajelzéseit foglalta magában. A négy országban végzett kutatás összesen 66 elsőszintű készséget, 17 másodszintű készséget és 4 átfogó készségdimenziót azonosított, így átfogó képet ad arról, milyen képességekre támaszkodnak a nők különböző vállalkozói helyzetekben.

Több mint pénzügyi tudás – mi áll a női vállalkozói siker mögött?

Az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a vállalkozói siker jóval túlmutat a pénzügyi ismereteken vagy a hagyományos növekedési mutatókon. A Skill Matrix legerősebb pillére a kapcsolati és társas készségek köre, ezt követik a menedzsment- és működési készségek, a személyes és viselkedési kompetenciák, majd a kognitív és stratégiai készségek.

A szakértők különösen fontosnak ítélték a networkinget és a társadalmi tőkét, a lehetőségek felismerését, az önszabályozást, a stratégiai tervezést és az adaptív vezetést. Más szóval a mátrix azt tükrözi, hogyan építenek és tartanak fenn valójában vállalkozásokat a nők: kapcsolatok, intézményi környezet, bizonytalanság és változó élethelyzetek folyamatos menedzselésével.

Miért hasznos a Skill Matrix a gyakorlatban?

Éppen ez teszi a készségmátrixot igazán hasznossá: gyakorlati, bizonyítékokon alapuló kiindulópontot ad célzott képzések, mentorprogramok és önreflexiós eszközök tervezéséhez, amelyek valódi szükségletekre reagálnak, nem csupán feltételezésekre. Erre építve a VoWoCo egy ingyenesen elérhető online tanulási modult is fejleszt, amely segít a női vállalkozóknak megerősíteni azokat a készségeket, amelyek a mindennapi működésben a legtöbbet számítanak.

A mátrix így nemcsak kutatók és döntéshozók számára lehet eszköz, hanem trénereknek, mentoroknak, támogató szervezeteknek és maguknak a vállalkozónőknek is – vagyis mindazoknak, akik szeretnék tisztábban látni, hol tartanak, és mely területeken érdemes továbbfejlődniük.

Négy ország, négy jellegzetes profil

Az országonkénti eredmények látványos különbségekre világítanak rá:

  • Magyarországon a női vállalkozókra jellemző, hogy erősen támaszkodnak az önismeretre, a szakmai és személyes szerepeik újragondolására, valamint a tudatos karrierváltásra – részben azért, mert kevesebb kapcsolati és társadalmi tőkét tudnak mozgósítani.
  • Olaszországban a női vállalkozás erősen kapcsolati beágyazottságú: kiemelt szerepe van a közösségi networkingnek és a kapcsolati empátiának, ami jól tükrözi a társas kötelékek üzleti jelentőségét.
  • Portugáliában intézményesen strukturált profil rajzolódik ki, erős stratégiai térképezéssel, bizonytalanságkezeléssel és nagy igénnyel a döntéshozatalt támogató, gyakorlati eszközök iránt.
  • Törökországban lehetőségvezérelt profil jelenik meg: erős piaci érzékenység, magas kockázatvállalási hajlandóság, valamint feltörekvő digitális kompetenciák jelennek meg, például adatvizualizáció és prompt engineering.

Ezek a sajátos nemzeti profilok jól mutatják, hogy a női vállalkozók támogatása nem működhet az „egy méret mindenkinek jó” megközelítés szerint: ugyanazok a készségek nem minden országban bírnak azonos súllyal, és a hatékony képzéseknek figyelembe kell venniük a helyi valóságot, az ágazati különbségeket és a vállalkozás életszakaszát is.

Közös európai keret, rugalmas helyi alkalmazás

Éppen ezért a Skill Matrix egyszerre jelent közös európai keretrendszert és rugalmas, országos szinten adaptálható eszközt. Lehetővé teszi, hogy a partnerek összehasonlítható módon dolgozzanak, miközben teret adnak a helyi sajátosságoknak, a különböző vállalkozói útvonalaknak és élethelyzeteknek.

A VoWoCo projektről

A VoWoCo – Volcanoes’ Women Co-creation egy transznacionális Erasmus+ projekt, amelynek célja, hogy kutatáson alapuló eszközökkel, gyakorlati tanulási anyagokkal és országokon átívelő együttműködéssel értse meg és támogassa a női vállalkozókat Európa-szerte. A projekt kutatási eredményeket, szakértői validációt és felhasználóbarát megoldásokat ötvöz annak érdekében, hogy segítse a nőket vállalkozásaik megerősítésében, tudatos döntések meghozatalában és abban, hogy valóban hozzájuk illő támogatásokhoz férjenek hozzá.

A Skill Matrix ebben kulcsfontosságú mérföldkő: gyakorlati híd a kutatás és a cselekvés között, amely megmutatja, milyen készségek segítik leginkább a női vállalkozókat abban, hogy fenntartható, rugalmas és értékteremtő vállalkozásokat építsenek.

Tovább a Skill Matrix honlapjára. >>>

Infografika >>>

Vezetői jelentés >>>

Kövesd a VoWoCo projekt alakulását a hivatalos honlapon: www.vowoco.eu, vagy csatlakozz hozzánk a közösségi oldalainkon:

CROCUS projekt – Múzeumok, amelyek összekötnek: kulturális hidak a magyar-szlovén határ mentén

A határ menti térségek egyik legnagyobb lehetősége a közös kulturális örökség kiaknázása, összekapcsolása. Bár a történelmi és közigazgatási határok sokáig elválasztották a közösségeket, a 21. században egyre inkább azok a kezdeményezések kapnak hangsúlyt, amelyek a kulturális értékeket hidakként használják – összekötve a térség lakóit és erősítve a közös identitást. Ebben kiemelt szerep jut a múzeumoknak és a határokon átnyúló kulturális programoknak.

Nagykanizsa új múzeumi fejlesztései: turisztikai és közösségi erőközpont születik

Az Interreg VI-A Magyarország–Horvátország Program 2021–2027 támogatásával útnak indult AKT – Around the Kettle Together / Együtt a bogrács körül című projekt célja egy új, közös, határon átnyúló turisztikai desztináció kialakítása és fejlesztése Kalinovac (Horvátország) és Nagykanizsa (Magyarország) együttműködésében. A projekt a térség közös történelmi és kulturális értékeire építve kívánja erősíteni a turisztikai együttműködést, valamint növelni a térség látogatottságát.

A projekt alapgondolata a két térség közös történelmi múltjára épül, különös tekintettel az Oszmán Birodalom időszakára, amely mindkét terület kulturális örökségében fontos szerepet játszik. Nagykanizsa a török hódoltság idején jelentős stratégiai központ volt, amelynek emlékei ma is megtalálhatók a város kulturális és történeti örökségében. A fejlesztésnek köszönhetően Nagykanizsa 610 000 euró, mintegy 230 millió forint támogatást nyert, mely beruházás egyik legfontosabb eleme a nagykanizsai Thúry György Múzeum tetőterének teljes átalakítása: az itt kialakítandó interaktív kiállítótér a kanizsai vár és a török kori mindennapok világát kelti majd életre.

Az új kiállítótér nemcsak a város kulturális kínálatát bővíti, de modern múzeumpedagógiai eszközökkel olyan élményt kínál, amely minden generációt megszólít.

A projekt másik fontos eleme a történelmi Török kút ivókútként való visszaállítása a Deák téren, eredeti felállításának közelében. Ez nemcsak a város múltjának tisztelete, hanem egy olyan közösségi pont létrehozása is, amely a helyiek és a turisták számára egyaránt értéket képvisel.

A projekt egyik legjelentősebb eleme a közös kulturális és turisztikai programok szervezése, amelyek célja a térség turisztikai kínálatának bővítése és a határon átnyúló együttműködés erősítése. A projekt keretében közös nyári tábor kerül megrendezésre Nagykanizsán, amely elsősorban fiatalok számára kínál lehetőséget a történelmi és kulturális örökség megismerésére. Emellett megszervezésre kerül egy török történelmi és gasztronómiai fesztivál, amely a térség közös történelmi múltját és gasztronómiai hagyományait mutatja be.

ENNEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SEGÍTSÉG LEHET A CROCUS PROJEKTBEN MEGSZÜLETETT VÁR-ATLAN FESZTIVÁL ÖTLETE, MELYET A PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁÉRT FELELŐS NAGYKANIZSAI VÁROSFEJLESZTŐ VEZETŐJE NYESTE PÉTER IS MEGISMERT, HISZEN RÉSZESE VOLT A CROCUS ÖTELETELŐ WORKSHOPOKNAK. EZÁLTAL A CROCUS PROJEKTBEN SZÜLETETT ÖTLETEK KÖZVETLENÜL IS BEÉPÜLHETNEK EGY PROJEKTBE ÉS MÉG SIKERESEBBÉ TEHETIK AZT.

A projekt során elkészül egy közös turisztikai stratégia is, amely hosszú távon meghatározza a térség turisztikai fejlesztésének irányait, és hozzájárul a határon átnyúló turisztikai együttműködés erősítéséhez.

Ez a rég várt fejlesztés a város kulturális turizmusára is kedvező hatással lesz.

Szlovén-magyar határ menti múzeumok – mint kulturális kapcsolódási pontok

A fent említett fejlesztésnek köszönhetően megújuló nagykanizsai Thúry György Múzeum így már méltón veheti fel a kapcsolatot és a versenyt is a szlovén határ menti térségek hasonló intézményeivel, hiszen a Lendván és Muraszombaton az elmúlt években szintén jelentős múzeumi és kulturális fejlesztéseket valósítottak meg.

  • A Lendvai Galéria és Múzeum rendszeresen szervez nemzetközi kiállításokat, magyar–szlovén kulturális találkozókat és művészeti fesztiválokat. Ez is jó kapcsolódási pont lehet a magyar és a szlovén értékőrző intézmények között. A LENDVAI MÚZEUM A NAGYKANIZSAI THÚRY GYÖRGY MÚZEUMMAL ESETLEGES KÖZÖS EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ REMEK SEGÍTSÉGET JELENTHET A KANIZSAI EGRY JÓZSEF GALÉRIA ÉS NYITOTT MŰTEREM EGYIK ALKOTÓJA BECSKEI ANDOR, AKI A SZLOVÉN MÚZEUM MŰVÉSZTELEPÉNEK RENDSZERES KÖZREMŰKÖDŐJE, SZERVEZŐJE. Ő IS RÉSZTVEVŐJE VOLT A CROCUS PROJEKT ÖTLETELŐ WORKSHOPJAINAK, ÉS SZÁRNYAI ALÁ VETTE EZT A KEZDEMÉNYEZÉST.
  • A Muraszombati Regionális Múzeum történeti és etnográfiai bemutatói a térség közös örökségére fókuszálnak, erősítve a határon átnyúló identitást.
  • A kisebb helytörténeti gyűjtemények és tematikus kiállítóhelyek pedig olyan lokális történeteket elevenítenek meg, amelyek mindkét oldalon ismerősek a lakosság számára. Ilyen a Dobronaki György Ház, a mely a helyi hagyományokat őrző kincsesláda.

Az ezekben a múzeumokban zajló programok – kézműves workshopok, közösségi napok, iskolai tematikus foglalkozások – egyre több magyar és szlovén látogatót vonzanak, így akár határtalan, nemzetközi találkozási pontokká is válhatnának.

A kulturális turizmus összekapcsolja a térséget

A határ menti múzeumok fejlesztései nem elszigetelt beruházások: ma már egyre nagyobb hangsúly helyeződik a közös tematikus útvonalakra, digitális megoldásokra és közös marketingre.

A kanizsai vár története, a Mura-vidék közös magyar–szlovén hagyományai vagy a török kori helyszínek hálózatba szervezése olyan kulturális turisztikai útvonalakat hozhat létre, amelyek integrált módon mutatják be a térség múltját és értékeit.

Ezek a programok eredményei lehetnek:

  • összekapcsolni a helyi közösségeket, hiszen a közös kulturális fejlesztések közös szervezést és együttműködést igényelnek;
  • élénkíteni a gazdaságot, mivel a kulturális turizmus többnapos látogatásokat generál;
  • erősíteni a közös identitást, hiszen bemutatják, hogy a határ két vagy három oldalán élők története, hagyományai és értékei sokkal inkább közösek, mint különállók.

Közösség, kultúra és együttműködés – Egy új kulturális tengely esélye

A Nagykanizsán induló fejlesztés és a szlovén térségekben zajló projektek közösen körvonalazhatnak egy új kulturális tengelyt a Mura–Dráva régióban. A múzeumok nem csupán kiállítóhelyek, hanem közösségi terek, találkozási pontok és olyan kulturális csomópontok, amelyek képesek összekapcsolni az embereket, városokat és országokat.

A határ menti régió így nemcsak földrajzi értelemben válik átjárhatóbbá, hanem kulturálisan is, hiszen a múzeumok hidakat építhetnek közéjük.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS projekt – Stakeholder találkozó Magyar–Szlovén Living Lab keretében

A CROCUS projekthez kapcsolódóan a Magyar-Szlovén Living Lab keretében két stakeholder találkozóra került sor Nagykanizsán és Kisrécsén. A helyi művészek, kulturális szervezetek és turisztikai szereplők közös gondolkodása során új együttműködések és szakmai kapcsolatok jöttek létre a CROCUS hálózatán belül.

További információ a CROCUS projektről:

Szakmai sikerek és Best PhD Paper díj az EATSA 2026 konferencián

2026. június 29 – július 3. között került megrendezése az EATSA – The Euro-Asia Tourism Studies Association XII. éves konferenciája Lengyelországban, amelyen Turizmus Intézeti Tanszékünk kollégái és PhD hallgatói aktívan képviselték egyetemünket. 

A „Bridges over Borders: Tourism in an Accelerating World” címet viselő 2026-os EATSA konferencia központi témája a turizmus összekötő szerepe volt egy egyre gyorsabban változó, geopolitikailag megosztott és technológiailag átalakuló világban.

A résztvevők azt vizsgálták, hogyan teremthet a turizmus hidakat kultúrák, országok, generációk és közösségek között, miközben választ ad a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság és a klímaváltozás kihívásaira. A konferencia kiemelt figyelmet fordított a felelős, emberközpontú és együttműködést ösztönző turizmus jövőjére.

Kollégáink és PhD hallgatóink több prezentációt is tartottak a konferencián és számos bemutatott kutatásban voltak érintettek:

  • Csontó Eszter: Artificial Intelligence in Hotels: Research Directions for PhD Dissertation
  • Hiezl Kitti (társszerző: Juhász-Dóra Katalin): AI Literacy and the Recognition of AI-Generated Hotel Review Responses: The Effects of Raising Awareness
  • Papp Zsófia (társszerző: Hiezl Kitti): From Prompting to Professional Judgement: How Tourism Education Shapes Students’ Revisions of AI-Assisted Travel Plans
  • Horváth Mónika (társszerző: Papp Zsófia): Luxury Retail as an Urban Experiencescape: Personalized Experiences and Satisfaction
  • Fauszt Márk: Immersive Exhibitions and Cultural Consumption: Reframing Visitor Experience in Cultural Tourism
  • Gyurácz-Németh Petra (társszerző: Emeneth Petra): Factors Leading to Career Transition in Tourism with a Focus on Generation Y and Generation Z
  • Michalkó Gábor (társszerző; az előadást Tömöri Mihály – Nyíregyházi Egyetem – prezentálta): The Millers on the Road: Crime-Related Travel in the Era of Total Tourism (további társszerzők: Kökény László, Michalkó Lili)

Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy Csontó Eszter PhD hallgató megnyerte a Best PhD Paper díjat a konferencián, amelyhez ezúton is szívből gratulálunk.

A konferencia során az EATSA közgyűlésének tagjai megválasztották az elkövetkező három évre szóló új igazgatótanácsot. Büszkeséggel tölt el minket, hogy kollégánk, Gyurácz-Németh Petra lett az EATSA európai régió alelnöke. Erről bővebben itt írtunk. >>>

Best Oral Presentation Award elismerés az IOCSS 2026 konferencián

Kollégánk, Dr. László Veronika „Best Oral Presentation Award” elismerésben részesült az IOCSS 2026 konferencián. Előadásának címe: “Too human to resist – AI Anthropomorphism and Manipulation Vulnerability in Gen Z” volt.

Az előadás az EKÖP kutatásához kapcsolódott, amely az MI-fogyasztó kapcsolat, az észlelés és az antropomorfizáció kérdéseit vizsgálja. A pozitív szakmai visszajelzések és az elismerés fontos megerősítést jelentenek a kutatási irány folytatásához.

Kollégánknak szívből gratulálunk, munkájához további sok sikert kívánunk.

A BEAMING Szövetség a fenntartható biogazdasági átállásért

A BEAMING PROJECT, amelyben a Pannon Egyetem is részt vesz, célja a biogazdasági átállás felgyorsítása a BIOEAST makrorégióban.

A BEAMING projekt szövetség a kapacitások megerősítésére, a regionális szereplők összekapcsolására, valamint a tudás gyakorlati hatássá alakítására törekszik. A projekt egymással szorosan összekapcsolódó 4 alappillére:

  • Támogatja a kutatási együttműködések megerősítését, és hidat képez a tudomány és a gyakorlat között.
  • Előmozdítja a nyílt, hozzáférhető és újra felhasználható tudás terjedését a jobb döntéshozatal érdekében.
  • Segíti a kutatási eredmények innovációvá, szolgáltatásokká, üzleti modellekké és társadalmi értékké alakítását.
  • Olyan befogadó innovációs kultúrát ösztönöz, amelyben a kutatók, gazdálkodók, kis- és középvállalkozások, szakpolitikai döntéshozók és állampolgárok egyaránt aktívan hozzájárulhatnak az átálláshoz.

Ezek az erőfeszítések együttesen egy ellenállóbb, versenyképesebb és fenntarthatóbb biogazdaság kialakítását szolgálják Közép- és Kelet-Európában, miközben összekapcsolják a regionális innovációs ökoszisztémákat a szélesebb körű európai szakpolitikai célkitűzésekkel.

Tovább a projekt honlapjára. >>>

GTK-s kutatási eredmények a XIV. IRI Társadalomtudományi Konferencián

2026. június 11-13. között Szlovákiában, Marcelházán került megrendezésre a XIV. IRI Társadalomtudományi Konferencia, amely lehetőséget biztosított a társadalomtudományok különböző területein dolgozó kutatók, oktatók és szakemberek számára kutatási eredményeik bemutatására, valamint szakmai tapasztalataik megosztására.

A Számvitel és Pénzügy Intézeti Tanszék 3 kollégája is részt vett a konferencián. Előadásaikat a Gazdasági élet szekcióban mutatták be:

  • Almásné Kincse Hajnalka: Egészségtőke és az ESG: A betegségek miatti munkaerő-kiesések szerepe a vállalati fenntarthatóságban
  • Dr. Bosnyák-Simon Nikolett: Hazai nagyvállalatok fenntarthatósági beszámolási gyakorlata – Vizsgálat a környezeti számvitel és az ESG aspektusából
  • Dr. Fehér Helga: Valós idejű áfa-adatszolgáltatás és adózói megfelelés: oksági bizonyítékok a magyar online számlarendszer hatásairól

Emellett a felsőoktatás-módszertan szekciónak is aktív tagjai voltak, melynek keretében szó volt többek közt a szakdolgozat jövőjéről, a tréningmódszer alkalmazási lehetőségeiről a felsőoktatásban, valamint az mesterséges intelligencia integrációjáról. A konferencia jó lehetőséget biztosított a szakmai kapcsolatépítésre is.

Nemzetközi turizmuskonferencián képviselték karunkat kollégáink

Turizmus Intézeti Tanszékünk kollégái részt vettek a THE INC 2026 – Tourism, Hospitality & Events INternational Conference nemzetközi konferencián, amelyet 2026. június 17–19. között rendeztek meg Portugáliában.

A THE INC az ATHENA (Association of Tourism, Hospitality and Events Networks in Academia) nemzetközi akadémiai szervezet hivatalos konferenciája, amelynek karunk Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Kutatóközpontja is a tagja.

Kollégáink több aktuális turizmus- és vendéglátáskutatási témával képviselték egyetemünket. Előadásaikban többek között a személyre szabott szállodai élmények, a fenntarthatósági tudatosság mérése, a pályakezdő diplomások szakmai útjának alakulása, valamint a Living Lab módszer közösségi bevonásban betöltött szerepe is fókuszba került.

Kollégáink kutatási témái:  

  • Hiezl Kitti, Gyurácz-Németh Petra, Michalkó Gábor: From Experiencescape to Place Attachment: The Mediating Role of Personalised Hotels
  • Gyurácz-Németh Petra, Raffay-Danyi Ágnes & Bosnyák-Simon Nikolett: Conceptualizing and Measuring Sustainability Awareness: A Multidimensional Indicator-Based Approach
  • Formádi Katalin, Gyurácz-Németh Petra, Gadár László & Bogdány Eszter: Personalizing the professional path: a persona-based longitudinal analysis of early career graduates
  • Papp Zsófia Márta, Raffay-Danyi Ágnes, Lőrincz Katalin: The Living Lab Method to Help Community Involvement

A kutatásokról bővebb információ a konferenciakötetben olvasható, ami elérhető itt.

Nagy megtiszteltetés, hogy Dr. Hiezl Kitti, Dr. Gyurácz-Németh Petra és Dr. Michalkó Gábor „From Experiencescape to Place Attachment: The Mediating Role of Personalised Hotels” c. publikációja Hospitality Paper Awards kategóriában bekerült az első három díjazott közé. További információ itt.

Kollégáinknak ezúton is gratulálunk, további sok sikert kívánunk.

CROCUS PROJEKT – Sajtóközlemény

Új európai kutatás tárja fel a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus kiaknázatlan lehetőségeit vidéki és távoli térségekben

A Horizont Európa által támogatott CROCUS projekt mérföldkőnek számító szintézisjelentést tett közzé, amely nyolc, határon átnyúló Living Lab terület kutatási eredményeit foglalja össze 14 európai országból

Brüsszel / Veszprém, 2026. május 25. – A CROCUS projekt – egy, a Horizont Európa program által finanszírozott kutatási kezdeményezés, amely a vidéki és távoli térségek határon átnyúló kulturális és kreatív turizmusára (Cultural and Creative Tourism – CCT) fókuszál – közzétette átfogó Szintézis Jelentését (D4.3 Deliverable). A jelentés nyolc, határon átnyúló Living Lab területen végzett kutatás eredményeit összegzi, amelyek összesen tizennégy európai országot érintenek. A több mint 2100 helyi lakos, turisztikai vállalkozás és látogató bevonásával készült kutatás szilárd tudásalapot teremt fenntartható kulturális és kreatív turisztikai modellek kidolgozásához Európa legkülönlegesebb, ugyanakkor gyakran háttérbe szoruló vidéki térségeiben.

A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI

A CROCUS projekt 4. munkacsomagjának (WP4) keretében megvalósított kutatás három egymással összefüggő célra épült: 1, határon átnyúló Living Lab fejlesztői csapatok létrehozása, amelyek kutatókból és a kulturális és kreatív turizmus kulcsszereplőiből állnak; 2, az egyes Living Lab területek társadalmi-gazdasági, kulturális, környezeti és intézményi környezetének részletes feltárása; 3, a helyi lakosok, turisztikai vállalkozók és látogatók kulturális és kreatív turizmussal kapcsolatos tapasztalatainak, igényeinek és prioritásainak feltérképezése. Az átfogó cél a design thinking módszertan „empátia” és „problémameghatározás” szakaszainak alkalmazásával olyan fenntartható kulturális és kreatív turisztikai üzleti modellek közös kialakítása, amelyek az egyes határon átnyúló térségek sajátosságaihoz illeszkednek.

FÖLDRAJZI LEFEDETTSÉG: NYOLC LIVING LAB TERÜLET EURÓPÁBAN

A kutatás az alábbi nyolc határon átnyúló Living Lab térséget foglalja magában, amelyek mindegyike a kulturális örökség, a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági adottságok egyedi kombinációját képviseli:

  • Sønderjylland (Dánia) – Schleswig-Holstein (Németország)
  • Matulji (Horvátország) – Ilirska Bistrica (Szlovénia)
  • Mulgimaa (Észtország) – Valmiera régió (Lettország)
  • Sondrio (Olaszország) – Graubünden (Svájc)
  • Goriška (Szlovénia) – Gorizia (Olaszország)
  • Torne-völgy: Ylitornio (Finnország) – Övertorneå (Svédország)
  • Zala (Magyarország) – Pomurska (Szlovénia)
  • Dobrudzsa/Dobrodgea: Silistra és Dobrich (Bulgária) – Constanța (Románia)

Bár ezek a térségek jellemzően vidéki vagy félvidéki jellegűek, és hasonló demográfiai kihívásokkal néznek szembe – például az elöregedéssel és a népességcsökkenéssel –, közös bennük a gazdag tárgyi és szellemi kulturális örökség, amely kulturális és kreatív turisztikai potenciáljuk alapját képezi.

A KUTATÁS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI

A szintézisjelentés 2138 érvényes válasz elemzésére épül, amely 8,6%-kal meghaladta az eredetileg kitűzött mintanagyságot. Az adatok online kérdőívek és félig strukturált interjúk segítségével kerültek összegyűjtésre helyi lakosoktól, turisztikai vállalkozásoktól, látogatóktól és más érintettektől.

A Living Lab területeken az alábbi fő megállapítások rajzolódtak ki:

  • A kulturális örökség a legfontosabb erőforrás. Mind a tárgyi örökség (történelmi helyszínek, múzeumok, épített örökség), mind a szellemi örökség (helyi szokások, hagyományok, nyelvek, gasztronómia, kézművesség és történetmesélés) a kulturális és kreatív turizmus elsődleges versenyelőnyének bizonyult valamennyi térségben. Különösen a gasztronómia és az étkezési kultúra emelkedik ki olyan területként, amely egész éves turisztikai kínálat alapját képezheti.
  • Erős a turizmus társadalmi támogatottsága. A helyi lakosok, vállalkozások és látogatók egyaránt széles körű támogatásukat fejezték ki a turizmus fejlesztése és népszerűsítése iránt. A közösségek erősen kötődnek lakóhelyükhöz, és a turizmust a helyi gazdasági fejlődés egyik fontos kiegészítő motorjának tekintik.
  • A turizmus gazdasági hajtóerő. A turizmust minden Living Lab területen jelentős foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési tényezőként, valamint az életminőség javításának eszközeként értékelik. Ugyanakkor több helyszínen felmerültek aggályok az emelkedő megélhetési költségekkel és a térségek eltartóképességével kapcsolatban, különösen a magasabb látogatószámmal rendelkező vagy fejlettebb turisztikai desztinációkban.
  • Hiányosságok jellemzik a határon átnyúló együttműködést. Bár az informális határon átnyúló kapcsolatok gyakoriak, közös turisztikai termékek fejlesztése és közös marketingtevékenységek csak korlátozott mértékben valósulnak meg. A kutatás ezt a széttagoltságot a térségek turisztikai potenciáljának teljes kihasználását akadályozó egyik legfontosabb tényezőként azonosította.
  • Infrastrukturális és szezonalitási kihívásokkal néznek szembe. A közlekedési elérhetőség hiányosságai, a korlátozott közszolgáltatások, valamint az erős turisztikai szezonalitás valamennyi térség közös kihívásai közé tartoznak. Ezek a problémák összehangolt, hosszú távú desztinációmenedzsment-megközelítések szükségességére hívják fel a figyelmet.

 „A CROCUS Living Lab-ek bizonyítják, hogy a vidéki és távoli határ menti térségek rendkívüli, nagyrészt még kiaknázatlan lehetőségeket rejtenek a fenntartható kulturális és kreatív turizmus számára. A helyi lakosok, vállalkozások és látogatók véleményének meghallgatásával olyan tudásbázist építünk, amely lehetővé teszi gazdaságilag életképes, ugyanakkor az egyes közösségek identitására épülő turisztikai modellek közös kialakítását.” – Prof. Dr. Raffay-Danyi Ágnes, a WP4 vezetője, Pannon Egyetem (Magyarország)

A KUTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ KONZORCIUMI PARTNEREK

A CROCUS Living Lab Szintézis Jelentés egy európai egyetemekből, kutatóintézetekből és innovációs szervezetekből álló konzorcium együttműködésének eredménye: University of Bergamo (Olaszország), Aalborg University (Dánia), University of Oulu (Finnország), Tallinn University (Észtország), University of Maribor (Szlovénia), Pannon Egyetem (Magyarország), Zangador Research Institute (Bulgária), Faculty of Tourism and Hospitality Management – University of Rijeka (Horvátország), ATLAS Association for Tourism and Leisure Education (Hollandia).

A CROCUS PROJEKTRŐL

A CROCUS (Cross-border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizont Európa program által finanszírozott kutatási projekt, amely európai egyetemeket, kutatóintézeteket és iparági partnereket fog össze.

A projekt design thinking és Living Lab módszertanokat alkalmazza annak érdekében, hogy innovatív és fenntartható kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket dolgozzon ki nyolc, határon átnyúló vidéki térség számára.

A helyi lakosok, vállalkozások és látogatók aktív bevonásával a CROCUS célja Európa vidéki örökségében rejlő gazdasági, kulturális és társadalmi értékek felszabadítása, valamint a határon átnyúló együttműködések és az inkluzív turisztikai fejlesztés elősegítése.

A projekt közvetlenül hozzájárul az Európai Unió fenntartható turizmusra, vidékfejlesztésre és kulturális örökség megőrzésére vonatkozó célkitűzéseihez.

CROCUS Projekt

Az Európai Unió finanszírozásával Horizont Európa támogatási szerződés száma: 101132454

E-mail: raffay.agnes@gtk.uni-pannon.hu, vamosi.reka@uni-pannon.hu

Weboldal: www.crocuseurope.eu

A sajtóközlemény letölthető itt. >>>

NONA projekt – GTK-kutatás segíti a Gyárkert jövőjéről szóló városi döntéseket

Veszprém város megbízásából a GTK kollégái kutatást végeztek 2025 májusától több mint egy éven át a Gyárkert Kultúrparknak és környékének megújításával kapcsolatban.  A „NONA” (New gOvernance for New spAces) projekt keretében zajló felmérés során egy átfogó, több módszert ötvöző vizsgálat valósult meg: nagymintás kérdőíves felmérés, szakértői interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések segítségével térképeztük fel a lakossági igényeket.

Az eredmények egyértelműek:

  • a veszprémiek élhető, zöld, közösségi térben gondolkodnak,
  • elutasítják a túlzott beépítést és a lakópark-fejlesztést,
  • ugyanakkor fontosnak tartják a kulturális és közösségi funkciók megőrzését is.

A projekt nem csupán a Gyárkertre fókuszált, hanem a belváros egy tágabb térségére is, így valódi, komplex városfejlesztési megalapozó munkát jelentett. Ez a szakmai munka közvetlenül hozzájárul a városi döntés-előkészítéshez, és erősíti a Pannon Egyetem szerepét a fenntartható, közösségalapú városfejlesztésben.

Június közepén Veszprém város kérésére a projekttel kapcsolatos sajtótájékoztatón Dr. Lőrincz Katalin számolt be a kutatási eredményekről, így több helyi médiumban is megjelentek cikkek, hírek. A kutatás lezárult, köszönjük mindenkinek, aki részt vett a projektben!

Archívum

Go to Top