PANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Egészséges táplálkozás, kisebb vízlábnyom

Photo by Tony Pham on Unsplash

Az olyan apró lépések is számítanak, mint a csap elzárása fogmosás közben, de valójában a táplálkozásunk ennél sokkal nagyobb hatással lehet vízlábnyomunkra. Az egyes élelmiszerek előállításához szükséges víz mennyisége ugyanis jelentősen eltér.

Tudtad például, hogy:

  • 1 kg marhahús előállítása közel 15 400 liter vizet igényel, és 2 500 kalóriát tartalmaz?
  • Ezzel szemben 1 kg csicseriborsó mindössze 2 000 liter vizet használ fel, és 3 640 kalóriát nyújt, míg 1 kg tofu, amely szintén nagyszerű fehérjeforrás, csupán 1 800 litert?

Néhány más növényi alapú élelmiszer vízlábnyoma is jóval kisebb! 1 kg paradicsom 214 liter vizet igényel, 1 kg kukorica 1 220 litert, 1 kg sárgarépa pedig körülbelül 322 litert.

Az étrendünk átalakításával nemcsak saját egészségünket támogathatjuk, de a környezetünk vízterhelését is csökkenthetjük. Kisebb vízlábnyomú növényi alapú fehérjék, mint a hüvelyesek és a tofu, kiváló választások lehetnek mind a fenntarthatóság, mind az egészségünk szempontjából.

Ha szeretnéd pontosabban megtudni a vízlábnyomod, használhatod a Water Footprint Network vízlábnyom kalkulátorát: Extended Water Footprint Calculator.

Forrás:

Miért fontos védenünk a méheket?

A méhek és más természetes beporzók (pollinátorok) elengedhetetlenek az élelmiszer-termeléshez, de sajnos az számuk az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent. Egy 2021-es kutatás (Dicks et al., 2021) arra figyelmeztet, hogy a globális méhpopulációk közel 90%-al is csökkenhettek bizonyos régiókban, ami az élelmiszertermelésre és a biodiverzitásra is komoly hatással van.

A méhek eltűnéséhez hozzájárulnak a vegyszer és peszticid-használat, a nagyipari monokultúrás mezőgazdaság, az élőhelyeik elvesztése, és a klímaváltozás is. Ha a méhek eltűnnek, sok gyümölcs és zöldség nem fog megteremni, és az élelmiszertermelésünk drámaian csökkenhet. A fent említett kutatás arra figyelmeztet, hogy a méhek számának csökkenése akár 1,1 milliárd ember élelmezését is veszélyeztetheti a jövőben.

Mi segíthet? A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, a zöld területek védelme és a peszticidek használatának csökkentése.

Mi, fogyasztóként mit tehetünk? A fenntartható fogyasztás, mint például a biogazdálkodásból és kistermelőktől származó élelmiszerek vásárlása már nagy lépést jelenthet!

Ha jobban elmerülnél a témában ezt a cikket ajánljuk: 

Forrás:

  • Dicks, L.V., Breeze, T.D., Ngo, H.T. et al. A global-scale expert assessment of drivers and risks associated with pollinator decline. Nat Ecol Evol 5, 1453–1461 (2021). https://doi.org/10.1038/s41559-021-01534-9

In vitro hús – Innováció az élelmiszeriparban

Photo by Drew Hays on Unsplash

Felválthatja az állattenyésztést az in vitro hús?

Az in vitro hús – más néven sejttenyésztett vagy laboratóriumban előállított hús – jelentős innovációnak számít az élelmiszeriparban, és ígéretes megoldás lehet a fenntarthatóbb húsfogyasztás érdekében.

Az in vitro hús előnyei közé tartozik a kedvezőbb környezeti hatás, mivel az állattenyésztéshez képest kisebb erőforrás-felhasználással és alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással jár. A technológia viszont jelenleg még nagyon költséges.

Az első in vitro hamburger 2013-ban több mint 300 ezer dollárba került; bár az árak azóta csökkentek, még ma is kb. 20-50 dollárba kerülne egy ilyen hamburger. Az íz és textúra továbbfejlesztésén is dolgoznak, hogy jobban hasonlítson a hagyományos húsra. Egyelőre csak kevés helyen vásárolható meg, például Szingapúrban és hamarosan az Egyesült Államokban, ahol az engedélyezési folyamat már megindult.

Hogyan készül az in vitro hús?

Az in vitro hús előállítása sejttenyésztésen alapul. A folyamat során állati sejteket (általában izomsejteket) nyernek, majd egy tápanyagokban gazdag folyadékban, mesterséges környezetben növesztik őket. A sejtek szaporodnak és izomszövetekké fejlődnek. A sejtnövekedéshez szükséges optimális környezetet mesterségesen biztosítják, például hőmérséklet, oxigén és tápanyagok szabályozásával. A technológia még fejlesztés alatt áll, de már most is lehetséges hús előállítása ilyen módon, ha bár nem mindennapi, hanem kísérleti jellegű, vagy kis mennyiségben.

Az energiaigény és a jövőbeli kihívások

Az in vitro hús fenntarthatósága még kétséges, mivel bár kevesebb földet és vizet igényel, a magas energiaigény miatt a környezeti hatása nem feltétlenül alacsonyabb a hagyományos hús előállításhoz képest. Továbbá, az in vitro hús még mindig drága, és a széleskörű elterjedéshez további technológiai fejlesztésekre van szükség. A technológia hosszú távú fenntarthatósága attól függ, hogyan tudják csökkenteni az energiafelhasználást és költségeket, miközben a környezeti hatásokat kedvező szinten tartják.

Források:

Élelmiszerpazarlás Magyarországon

A világon előállított élelmiszer egyharmada vész el. Ez nemcsak pénzügyi veszteséget jelent, hanem hatalmas környezeti terhet is. Az élelmiszerpazarlás felelős a globális üvegházhatású gázok 8%-áért, ami több, mint amennyit a közlekedési szektor okoz. Magyarországon évente 594 ezer tonna élelmiszert dobunk ki, ebből 247 ezer tonna elkerülhető hulladék – ami háztartásonként évente 40 ezer forintos veszteséget jelent.

Ez a probléma többről szól, mint pénzről. Az élelmiszer előállítása erőforrásokat igényel: vizet, földet, energiát – tehát amikor elpazaroljuk, nemcsak ételt, hanem mindezeket az erőforrásokat is elpazaroljuk. Például egyetlen hamburger előállításához szükséges vízmennyiség egy ember éves ivóvizének megfelelő mennyiség.

Szerencsére a magyar helyzet javulni látszik: az élelmiszerpazarlás az elmúlt 7 évben 22%-kal csökkent. Mégis, mindenkinek felelőssége van abban, hogy tovább csökkentsük ezt a számot: tudatos vásárlással, jobb étkezési szokásokkal és hatékony tárolással mind hozzájárulhatunk a környezet megóvásához.

További tippek és információk a pazarlás csökkentésére itt: Maradék nélkül

Forrás:

  • Maradéknélkül (2024). Forrás: https://maradeknelkul.hu/
  • UN (2024). Food Waste Index Report 2024. Forrás: https://www.unep.org/resources/publication/food-waste-index-report-2024
  • WRAP project. Action on food waste. Forrás: https://www.wrap.ngo/taking-action/food-drink/actions/action-on-food-waste

Ami divatos, nem biztos, hogy egészséges – Fókuszban a divatdiéták | GreenLike #42

Mi a különbség az egészséges étrend és az ét-trend között? Nyikos Ráhel dietetikussal az aktuális ét-trendekről, diétákról beszélgetünk legújabb GreenLike podcastunkban.

Szó lesz például az időszakos böjtölésről, a gluténmentes és a plant-based étkezésről, a ketogén diétáról, de néhány hasznos tanácsot is kapnak azok, akik életmódváltást terveznek.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Társadalom és digitalizáció – Társbérlet podcast

A Civil Rádió és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) közös podcast sorozata, a Társbérlet legújabb epizódjában Obermayer Nóra egyetemi tanár (Pannon Egyetem) és Gedeon Valéria branch manager (Randstad Hungary) beszélgetett digitális intelligenciáról, generációs különbségekről, munkáltatói és munkavállalói elvárásokról és sok minden másról Dudok Dáviddal.

Az adásból többek között kiderül:

  • Milyen kihívásokra reagál a „Digitális intelligencia társadalmi aspektusai” című, a Pannon Egyetemen futó kutatás?
  • Mit jelent a digitális szakadék, milyen mindennapi szituációkban találkozhatunk a jelenséggel? Ugyanarról beszélünk-e, ha digitális attitűdről és kompetenciáról beszélünk?
  • Mire utalnak a Randstad munkaerőpiaci-felmérésének adatsorai? Milyen elvárásokkal élnek a munkáltatók a hazai munkavállalók digitális készségeivel kapcsolatban?
  • Milyen társadalmi kihívásokat hoz létre a digitalizáció, hogyan kezelhetők ezek a kihívások? Hogyan birkóznak meg az állampolgárok a digitális tér adta elvárásokkal, ha bármilyen ügyintézésről van szó?
  • Milyen szempontok alapján állították össze a Pannon Egyetem kutatói azt a skálát, amely hazánkban először lesz alkalmas a digitális intelligencia értékelésére?

Rejtett, helyi kincsekből fejlesztettek turisztikai attrakciót középiskolások

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2024. december 13-án kilencedik alkalommal rendezte meg “Tour de Pannon” elnevezésű turizmus versenyét középiskolások számára.

A versenyzőknek idén a saját lakóhelyükhöz kapcsolódva kellett egy elfeledett legendát, híres helyi hőst vagy titkos történetet felkutatniuk, és megmutatniuk a világnak egy izgalmas turisztikai termék formájában. Lehetett az egy szuper fesztivál, egy múzeum, egy kreatív városnéző applikáció – csak a képzeletetük szabott határt.

A versenyre összesen 12 csapat nevezett szerte az országból. A beérkezett pályázatokból a zsűri 10-et választott ki, melynek készítői december 13-án egy veszprémi döntőn mérték össze tudásukat és mutatták be ötleteiket.

A versenyzők ügyesen megoldották a feladatot, igazán színvonalas prezentációkat láthattunk, s végül az alábbi eredmény született:

  • 1. helyezett: a BSZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium „A nektár nyomában” csapata, amelynek tagjai: Klemm Alex, Pis Zoltán Benedek, Tóth Borbála
  • 2. helyezett: a DSZC Rudas Közgazdasági Technikum és Kollégium „Úriemberek” csapata, amelynek tagjai: Darabos Kevin, Demeter Róbert, Fridrich Levente
  • 3. helyezett: a BSZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium „Expedícionisták” csapata, amelynek tagjai: Demkó Emma, Gyantár Lilla, Hevesi István

A nyerteseknek és minden résztvevő csapatnak szívből gratulálunk!

1. helyezett

2. helyezett

3. helyezett

Elindult a Nemzeti Tehetség Központ vállalkozásfejlesztési programja, a START!

A Design Terminal és a Nemzeti Tehetség Központ szervezésében immár negyedik alkalommal indul el a START program, mely a fiatalok vállalkozóvá válását hivatott támogatni szakmai képzéssel, mentorációval és akár 3-5 millió forint értékű díjazással.

A kezdeményezés keretében kiemelten keresik a Fenntartható energia, Tudatos életmód fejlesztése okosmegoldásokkal (pénzügyi tudatosság, ökotudatosság, mentális egészségmegőrzés és egészséges életmód), és Generációk közötti tudásmegosztás erősítése témakörökben ötletelő csapatokat.

A program 18-27 év közötti, vállalkozni vágyó fiataloknak szól, és célja, hogy támogassa az innovatív megoldást hozó ötleteket. A program 2025. március 7 – június 13. között zajlik majd. Az első 10 hétben sprintekben tanulnak a vállalkozás alapjairól, majd május 9-én egy felező nap után további kulcsmentorálásokkal és pitch gyakorló alkalmakkal készülnek a Demo Day-re. A program első és utolsó alkalma, valamint a felező nap személyesen zajlik, minden mást az online térben szervezünk.

A jelentkezési határidő: 2025. január 17.

További információért kattints ide! >>>

SIKKEDD – A Zöldbolt története

Az idei második SIKKedd alkalmával Zelenák Adrián látogatott el a Pannon Egyetemre, aki nálunk végezte tanulmányait a Mérnöki Karon. Bemutatta saját ötletének, vállalkozásának, a Zöldboltnak az egész életútját a kezdetektől egészen a üzemeltetéséig, aminek 15 éven keresztül volt az ügyvezetője és tulajdonosa.

Egy vállalkozás megalakulása számos kérdést vet fel: van-e igény az ötletre, miben lehet más, mint a versenytársak, és milyen célközönséget szólít meg? Adrián történetei rávilágítottak arra, hogy ezek az alapkérdések folyamatos újragondolást igényelnek. A Zöldbolt indulásakor a fenntarthatóság még nem volt központi téma, ezért sokan kételkedtek a sikerben. Kezdetben minden munkafolyamatot a kis csapat végzett, de az érdeklődés növekedésével a feladatokat szét kellett osztani, és bővítésre volt szükség.

Egy népszerű heti magazin cikke után fellendült a bolt forgalma, és a megnövekedett kereslet nagyobb helyiséget, több árucikket és alkalmazottat követelt. Az üzlet idővel annyira kinőtte magát, hogy nagy drogérialáncokkal versenyzett, azonban a túl sok rendelés és az árak emelkedése miatt nehézségek jelentkeztek. A fenntarthatósági piac idővel zsúfolttá vált, a nagy láncok sajátmárkás termékei pedig komoly konkurenciát jelentettek.

A Zöldbolt végül eladásra került, ám története tanulságos: a stratégiai árazás, a célpiac pontos meghatározása és az online jelenlét fontossága ma már elengedhetetlen a sikerhez.

Az összefoglalót készítette: Kovács Petra, hallgató

Sikeresen lezajlott az I. Gaál Zoltán Konferencia

120 résztvevővel, 42 szakmai és 16 PhD előadással a Gazdaságtudományi Kar sikeresen megrendezte az I. Gaál Zoltán Konferenciát 2024. november 28-29-én, Veszprémben.

A kar által alapított Gaál Zoltán PhD Nívódíjat Dr. Mihalik-Kucsma Daniella nyerte el kimagasló menedzsment témájú doktori disszertációjával.

A konferencia Gaálavacsoráján Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán adta át a legjobb előadói díjat, egy apponyi mintás herendi vázát Dr. Fazekas Balázsnak, a Debreceni Egyetem adjunktusának.

A legjobb PhD előadó Freund Anna lett.

A díjazottaknak ezúton is gratulálunk! 2026 novemberében folytatjuk!

Archívum

Go to Top