Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.
Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).
A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.
Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.
Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.
A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak.
A szemléletformáló programok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében valósulnak meg.