Na meg Ráday Dávid is, aki elsőként lépett a GTK frissen épített színpadára a Fortuna udvarban, július 14-én délután az Utcazene Fesztiválon. Valahogy az ember nem tudja elképzelni, hogy milyen is lehet az, aki megkomponálja Petit és Sanyát, a Szigetreklám arcait… és meglepődve látja, hogy egy baseball-sapkás, fiatal srác, egy babzsákon ül és arról magyaráz, hogy hogyan jött létre A PETI?

Dávid elmesélte, hogy 2008 óta dolgozik a Szigettel, modern megközelítésben, ami annyit tesz, hogy nem agyal azon fél évet, hogy Sanyának vajon milyen legyen a szerelése, hanem megfigyeli a reakciókat és reagál is rájuk, ezek alapján hozza meg a következő döntéseket, forgat le egy új reklámot. Nagyban támaszkodik a fogyasztókra, ahogy ő mondta: a fogyasztó 2.0-ra, mert a mai vásárlók nagyon aktívak, éppen ezért beszélgetni kell velük, nem pedig rájuk ömleszteni a termékeket.

A Sziget reklámsorozat készítése, már a téli időszakban megkezdődik, ahol nemcsak egy szobában néhány ember jó sok sör mellett kitalálja, hogy mitől lesz vicces valami, hanem megnézik az előzetes felméréseket. Az ilyen felmérések persze egyértelműen kimutatják, hogy van egy réteg, aki nem szereti a Szigetet, és nem is volt kinn soha. Az ilyen negatív sztereotípiával élő figurát játszották meg Dávidék, és megszületett Peti, aki soha nem is volt, és nem is lesz a Szigeten. Arról nem is beszélve, hogy egy karakter köré építeni a kommunikációt mindig költséghatékony.

Persze sokan emlegetik, hogy a változásokat figyelembe kell venni, de vannak olyan ritka kivételek, akik valóban figyelembe is veszik. Ilyenek a Sziget reklám alkotói is, hiszen ők eredetileg egy egész bagázs Petit akartak megcsinálni: nőt, férfit, kisgyereket, és egyébként sem Janklovics Pétert választották a szerepre, de hát ki tudta volna előre megmondani, hogy az eredeti színészt a forgatás előtti hétvégén megkéselik.

Ez egy anti-reklámhadjárat volt, ami nagyszerűen működött, ezért lehet most is velünk Peti, aki idén rájött, hogy ez mekkora biznisz, és jegyeket ad el a Szigetre, mégiscsak ez a végső cél. Dávid elmesélte, hogy gyakran semmi tudatosság nincs a reklámokban, egyszerűen csak a helyzet ad ki egy jó filmet, néha meg csak igyekeznek elejteni néhány jól hangzó szót, ami szállóigévé válhat és válik is, mint a „senkiháziak kezében van a popszakma” és a többi.

A Sziget Európában a legnépszerűbb magyar márkák között van, mégsem kell nemzetközi kampány, a levelek viszont sűrűsödnek, nagy igény van egy angolul beszélő Petire. A reklámkészítők olykor csak a saját kedvtelésükből forgatnak le néhány netes reklámot, ilyen volt a 2009-es karácsonyi videó is, amelynek Dávid lakása volt a helyszíne.

Így zajlik a Sziget háttérmunka, figyeljétek az új reklámokat, mert előbb-utóbb Sanyáról is lekerül a kötés.

Részlet az előadásból:

Robit közel 1200 reklám és filmzene megírására kérték már fel, és évek óta állandó „zenefelelőse” nemzetközi vállalatok, cégek reklámfilmjeinek és a legismertebb márkák reklámkampányainak. Több nagylemez producere és zenei rendezője, zeneszerzőként ő jegyzi a “Magyar Vándor”, “Lora”, “Valami Amerika2.” című film zenéjét, továbbá számos tévés produkció főcímdalát. Ezekről és a (reklám)filmzene-készítés titkairól fog beszélni július 17-én (szombaton) 16.30-tól a GTK Színpadon.

Robi egyébként elég korán elkezdett a zenével foglalkozni: 5 évesen kapta meg első hangszerét, azt a szájharmonikát, amely évekig a kedvenc hangszere volt. 6 évesen zongorázni, 9 évesen klasszikus gitározni és énekelni tanult.

Igéretes sportkarrierjét hátrahagyva (Országos Bajnok – lövészet) 14 éves korában a zene mellett döntött. Az első elektromos gitárjával a kezében egyértelművé vált számára, hogy az egyetlen dolog, ami igazán boldoggá teszi, az a zene, a zenélés. Ugyan próbálkozott ejtőernyőzéssel is, de ugyanúgy, mint Jimi Hendrixnek, neki is tériszonya volt.

Ezért úgy döntött, a zenei pályán a helye. 1989-től napjainkig több mint 150 nagylemezen gitározott és énekelt. Zenekaraival számos itthoni és külföldi fesztiválon és rendezvényen vett részt. 2001-ben Sting budapesti nagykoncertje előtt játszott társaival, a Pénz zenekarral. Többek között együtt dolgozott a Kretens (1981-1998), R-GO (1991-1993), Rapülők (1993-1995), Lerch István és barátai (1995-1997), Pénz (1997-2002), Bon Bon (1998-2002), Tolcsvay T-monográf (1998-), Hrutka Róbert-Jamie Winchester (2001-2008), Cotton Club Singers (2004) zenekarokkal, Für Anikóval, Dés Lászlóval és Bereményi Gézával is.  (Díjak: Fonogram-díj, Artisjus-díj, Cann, Portorozs, Dublin, Aranypenge, Ezüstpenge, stb.)

A címben szereplő kérdésre a választ megtudhatjuk a Gazdaságtudományi Kar Színpadán az Utcazene Fesztiválon július 17-én, szombaton. 18.30-tól ugyanis Vörös Tamás tart előadást valóságshow-k, bulvármagazinok témában.

Vörös Tamás eredeti végzettségét tekintve agrármérnök, de immár 15 éve a médiában dolgozik. Még abban az időben kezdte pályafutását, amikor a kereskedelmi televíziózás ismeretlen volt Magyarországon. Amikor beköszöntött az új világ, az RTL Klub Fókuszában készített riportokat, majd több műsornak is a főszerkesztője lett (MMM, Kedvenc Magazin, Nekünk 80). Egy rövid kitérő során megízlelte milyen saját céggel műsort készíteni: dolgozott Romániában, de több ismert német bulvármagazinnak is gyártott anyagokat. A következő lépcsőfok az RTL Klub egyik legnagyobb produkciója, a Való Világ volt, ennek egyik főszerkesztőjeként sajátította el a reality-készítés tudományát. Mindeközben többféle műfajban is kipróbálta magát: morning show (Reggeli), show műsorok (Az ország tesztje, Szombat esti láz – finálé), scripted reality (Kontra). Dolgozott már mindkét nagy kereskedelmi csatornának, illetve több Viasat 3-as produkcióban is részt vett. Jelenleg a TV2 gyártásában készülő Aktív és a Magellán főszerkesztője.

Július 17-én Vörös Tamás bevezeti közönségét a valóságshow-k és bulvármagazinok izgalmas világába, remélhetőleg néhány kulisszatitokra is fény derül. És hogy hogyan képes tükörbe nézni egy producer? Az előadást követően  kiderül!

Július 15-én, csütörtökön 18.30-tól a televíziózásé a főszerep a Gazdaságtudományi Kar Színpadon. Szalay Ádám a TV2 népszerű riportmagazinja, a Napló főszerkesztője bevezeti a közönséget a műsorkészítés rejtelmeibe.

Szalay Ádám a Külkereskedelmi Főiskolán végzett 1993-ban, angol-spanyol szakon. Mindig vonzotta a média, így az elsők között jelentkezett, amikor a Magyar Televízió riporteri tanfolyamot hirdetett. Televíziósként az MTV-ben kezdett 1994-ben. Hírszerkesztő, majd a Gazdasági Stúdió munkatársaként az Üzlet című napi magazin riportere, később szerkesztője és műsorvezetője. A TV2 alapító munkatársa, 1997-ben a Tények csapatában indult, később a Jó estét, Magyarország!, a Forró nyomon, és a Napló riportere. 2002 óta főszerkesztőként vezeti a Napló csapatát.  Évek óta tart előadásokat különböző médiaintézményekben, főiskolákon, konferenciákon. Több szemesztert műhelytanárként tanított végig a Komlósi Oktatási Stúdióban.

A Napló a TV2 vasárnaponként jelentkező műsora, ahol a közéletet és a hétköznapi gondokat bemutató riportok kíméletlenül mérlegre teszik a valóságot. Immár 11 éve Magyarország egyik meghatározó magazinja, a TV2 egyik zászlóshajója, vitás társadalmi ügyek esetén sokszor véleményformáló erő és igazodási pont.

Szalay Ádám az előadás során elkalauzolja a közönséget a színfalak mögé, ahol megtudhatjuk, milyen munkálatokat követően kerül kedvenc riportmagazinunk minden vasárnap a képernyőre.

Július 15-én, csütörtökön mérlegen a valóság a Gazdaságtudományi Kar Színpadon!

Egy üzletbe belépve már az első másodpercben eldöntjük, körülnézünk-e ott, vagy éppen rövid időn belül továbbállunk. E döntésünk azonban kevésbé mentális, sokkal inkább emocionális, érzelmi döntés. Olyan dolgok befolyásolnak minket ebbéli döntésünkben, hogy például milyen illat fogad a boltban, bántóak, vagy kellemesek-e a fények, és nem utolsósorban, hogy milyen zene szól a hangszórókból. Ezen érzeteink befolyásolására törekszik az érzékszervi marketing, melynek végső célja természetesen az, hogy minél többet költsünk az adott üzletben.

Egyre több, magára valamit adó márkabolt kezdi illatokkal is különválasztani egymástól a férfi és a női teret, és persze magához csábítani a kuncsaftokat. Az általánosan nyerő illat nők esetében a teaillat, míg a férfiruhák részlegénél elegáns ébenfa illat terjeng.

Olyan egyedi zenei arculatokat alakítanak ki, amelyek egyrészről közvetítik ügyfeleik márka értékeit, kiegészítik üzleteik hangulatát és erősítik a vásárlókkal való azonosulásukat. A zene, gyakran vizuális tartalommal és „Branded Radio-s” elemekkel kiegészítve, növeli a márka ismertségét és elősegíti az értékesítés maximalizálását. A Mood Media az audio és vizuális kommunikációs lehetőségek mellett illatmarketinggel is foglalkozik, vagyis kifejleszti ügyfelei számára az adott márkához legjobban illeszkedő illat arculatot, többek között zene, színek, tér, forma, célközönség és termékek alapján.

Július 14-én (szerdán) 18.30-tól Fehér Barbara hazánk vezető érzékszervi marketing cégének PR&Marketing vezetője mesél minderről. Barbi így mutatja be önmagát: „A Külkeren végeztem reklám szakirányon, azóta ezen a területen tevékenykedem. A Mood Mediával több, mint 3 éve foglalkozom, és mivel a kultúra és a különböző művészeti ágak különösen közel állnak a szívemhez, ezért nagyon izgalmas olyan ügynökségnél dolgozni, ahol nem egy hagyományos reklámügynökségi, marketinges tevékanységről van szó. Mivel a cégcsoport nemzetközi szinten, körül-belül 40 országban tevékenykedik, ezért sok olyan megvalósítással találkozom, amit itthon még nem alkalmaznak, így olyan rálátásom van az érzékszervi marketing területére, ami a jövőt vetítheti előre itthon is. Bízom benne, hogy hasznos és különleges információkat tudok megosztani a hallgatósággal egy olyan innovatív területről, ami még újdonságnak számíthat a szakmabeliek és a laikusok számára egyaránt.”

A Gazdaságtudományi Kar Színpada izgalmasabbnál izgalmasabb előadásoknak ad otthont az Utcazene Fesztivál alatt. Igazi csemegének ígérkezik Torday Gábor LOVERTISING: a reklám kámaszútrája című előadása július 16-án pénteken 16.30-tól.

Torday Gábor, a  TBWA Budapest Reklámügynökség kreatív igazgatója. Közgazdasági Egyetemet végzett, majd újságíróként dolgozott a Világgazdaságnál. 1996-ban csatlakozott a Hager reklámügynökséghez, mint szövegíró. 1998-tól a TBWA Budapest kreatív igazgatója. A cég ügyfelei közt olyan jelentős vállalatokat találunk, mint az  adidas, a Nivea, a Nissan, a Media Markt, a Mars, a Lidl. Torday Gábor 2005-ben az egyik legrangosabb európai reklámverseny, a Golden Drum egyik zsűritagja volt. Szabadidejét leginkább 3 kislánya tölti ki, és a Kis Kreatív Band nevű, reklámszakemberekből álló zenekarban játszik.

És hogy jön képbe a Kámaszútra? A válasz egyszerű. A jó reklám örömet szerez, valóra váltja a fogyasztók vágyait, hat az érzékekre… Az előadás során Torday Gábor párhuzamba állítja a Kámaszútra és a reklámkészítés művészetét, s mindezt érdekes példákon, reklámokon keresztül szemlélteti.

És hogy milyen párhuzamokat lelhetünk még fel a Kámaszútra és a reklám között? Július 16-án a Gazdaságtudományi Kar színpadán kiderül!