Kedves Pályaválasztók!

Sokatok döntött már pályájával kapcsolatban, megdönthetetlen elképzelései vannak, arról mi szeretne lenni. Sokatok pedig várja a véleményeket, impulzusokat, a nyílt napok eredményét, hogy egyáltalán ötletet kapjon. Sokan pedig teljesen eltérő területek között vacillálnak, hogy humán vagy reál, mi a kifizetődőbb, mi fog jobban tetszeni.

A Pannon Egyetem Karrier Irodájának Pályaorientációs tréningsorozata abban segít, hogy megerősít, ha már választottál, ötletet ad merre érdemes elindulni, fókuszpontok keresésével eldönti a mérleget valamelyik irányba.

További részletekért kattints ide!

A hivatalos ponthatárok elsőként – még 2011. július 21-én este – a Felvin jelennek meg. A regisztrált jelentkezők a személyes oldalukon (Én felvim) is megtalálják a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat. Akik felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukon megadták mobiltelefonszámukat, sms-ben is kapnak értesítést.

A ponthatárok este nyolc után a Felvi nyitóoldaláról érhetők majd el intézmények-karok-szakok szerint böngészve, vagy akár a teljes listában keresve. A ponthatárok a Facebookon és androidos okostelefonokon is böngészhetők lesznek.

De mi lesz utána?

A ponthatárok kihirdetését követően az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek ún. besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, és ott mennyi a ponthatár, valamint hogy besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt.

A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.

(Forrás: felvi.hu)

A felsőoktatási felvételi eljárásban a ponthatárokat az országos államilag támogatott hallgatói létszámkeret, az adott egyetemre, főiskolára összesen felvehető létszám (ún. kapacitás), valamint maguk a jelentkezők is befolyásolják választásaikkal és megszerzett pontszámaikkal. A ponthatárokat immár tizenöt éve egy matematikai algoritmuson alapuló informatikai szoftverrel állapítják meg, mely 100%-ban magyar fejlesztés eredménye.

A ponthatárok megállapítását a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal vezetői, szakemberei készítik elő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével, melyhez az Educatio Nonprofit Kft. nyújt informatikai, szakmai hátteret. Munkájukat olyan összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított jelentkezési rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet és az intézmény által felvehető hallgatók számát is. A matematikai algoritmuson alapuló szoftver alapjait 1996-ban készítették el magyar szakemberek, melyet azóta is nemzetközi szakmai érdeklődés övez. Az eredetileg kialakított szoftveren a mindenkori aktuális jogszabályokhoz való alkalmazkodás miatt 2001-ben majd 2008-ban is jelentős fejlesztést hajtottak végre az Educatio Kft. szakemberei.

Létszámkeret és az összlétszám

A kormány évről évre meghatározza a felsőoktatás államilag támogatott létszámkeretét – azaz országosan megállapítja, hogy az egyes képzési területeken hány hallgató kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésben. (Ehhez jön még a költségtérítéses képzésekre felvehetők száma, együtt adják az egyetemek, főiskolák által felvehető összlétszámot.)

Az algoritmus működése

A számítógépes rendszer – az általuk elért felvételi összpontszám alapján – szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre. Amennyiben egy-egy intézményben már betelt a felvehető összlétszám, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, és így tovább.
Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve képzésen el nem éri a felvettek száma az országosan felvehető létszámkeretet vagy az intézmény adott képzésre vonatkozó keretét.

Így tehát a ponthatárok országos jelentkezői rangsor alapján, de intézményenként külön megállapítva születnek, hiszen minden intézmény más és más ponthatárnál éri el az általa felvehető összlétszám határát. A rendszer biztosítja, hogy a jelentkező arra a képzésre nyerjen besorolást, ahol a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt.

Lehet előre becsülni a ponthatárokat?

A fentiekből is látszik, hogy a ponthatárokat több, évente eltérő változó is alakítja. Ilyen például a jelentkezők teljesítménye. Minél több jelentkező szeretne bejutni az adott képzésre, annál valószínűbb, hogy ott magas lesz a megállapított ponthatár. Ezért nehéz előzetes jóslatokba bocsátkozni. A Felvi Ponthatárok, rangsorok menüpontjában, az Elmúlt évek statisztikái alatt a 2001-ig visszamenőleg megtalálható adatokból látható, mely képzéseken és intézményekben volt jellemzően nagy a túljelentkezés. A jelentkezések alapján annyi bizonyosan elmondható, hogy a hagyományosan nagy túljelentkezésű képzéseken és intézményekben idén is valószínűleg magasak lesznek a ponthatárok.

(Forrás: felvi.hu)