
Az alábbiakban Tisler Veronika és Nagy Csilla számol be tapasztalataikról.
„A Pannon Egyetem Logisztikai menedzsment szakos hallgatóinak 2014.09.24.-én, lehetősége nyílt részt venni egy szakmai kiránduláson a Beurer- Hungaria Kft.-nél.
Kora délelőtti időpontban érkeztünk meg a cég telephelyére, ahol az első 20 percben az ügyvezető igazgató tartott egy rövid tájékoztatást magáról a cégről, amikor is megismerhettük a fő mérföldköveket (1919.-ben alapították Ulmban, közép méretű családi vállalkozás), első termékeket, valamint azt, hogy 1992-ben alapították a veszprémi gyárat, ahol 12 évig bérmunkát kölcsönöztek, majd önálló gazdálkodásra tértek át.
A Beurer Kft. ma már közel 300 féle terméket gyárt, mely az „Egészség és jó közérzet” mottót használja. A termékek 6 csoportra vannak osztva, melyek a következők: sport, terápia, szépség, baba, trend és életmód. A piaci részesedés 50%-át az ágymelegítők adják, mely a cég fő húzóterméke.
Miután megismertük a céget, a következő 20 percben a HR vezető tartott előadást, amikor is megtudhattuk, hogy határozott és határozatlan állományban dolgoznak itt az emberek. Az utóbbit a vevői igények határozzák meg. Mivel a korábbi évekre a bérmunkaerő volt valamilyen szinten a jellemző, ezért fontos, hogy a cég már 2014-től nem alkalmazott bérmunkaerőt. A bérrendszer 3 fő részből áll:
1. közvetlen fizikai teljesítménybér
2. közvetett I.
3. közvetett II.
Jellemző a cég által gyártott termékekre a szezonalitás, mely maximálisan a vevői igényekhez alkalmazkodik. A specifikus termékek megrendelésre szezonhoz kötött.

A cég bemutatása után az ügyvezető igazgató úr megmutatta nekünk az egész termelési folyamatot, raktárt.
Először a fűtőszál gyártócsarnokban voltunk, ahol az ágymelegítőkbe épített fűtőszálakat gyártják. Ez egy teljesen gépesített eljárás, ahol a gép akár egy héten keresztül egyfolytában is működhet felügyelet nélkül. A folyamat két poliészter szál összetekercselésével kezdődik, ez az 1. tekercselés munkaállomásnál készül, majd következik az extrudálás az 1. extrudálás munkaállomáson. Ezt követően jön a második tekercselés, itt polietilén szálat tekercselnek a 2. tekercselés munkaállomáson, majd következik a második extrudálás a 2. extrudálás munkaállomáson.
Ezt követően azt néztük meg, hogyan teszik bele a melegítőt alkotó szivacsokba a fűtőszálakat. Három munkaállomáson kézzel összeillesztenek egy méretre vágott textilt és szivacsot, ezekre egy kefe segítségével tűket visznek fel, ezek mentén vezetik fel a fűtőszálakat, majd egy ultrahangos hegesztővel, ami 20.000 Hz/s rezgéseket kelt hozzárögzítik a textilhez a szálakat. Ezután egy másik munkaállomáson blankolják a kilógó vezetékeket majd összeforrasztják őket, végül ellenőrzik. A felhasznált szivacsot Németországból importálják. A melegítő párnákhoz hasonlóan a lábmelegítőket is így készítik azzal a különbséggel, hogy más formájú anyag az alapja, és van benne egy kivehető, mosható bélés. A felvezetékezett melegítők a varrókhoz kerülnek, akik a melegítő párnák esetén felvarrják a szegélyeket, címkét, míg a lábmelegítőknél összevarrják a darabokat, felvarrják a szegélyeket, címkét. Mindkét terméket ellenőrzésnek vetik alá, ami azt jelenti, hogy egy 5 kV-os terhelésnek teszik ki őket, amely ezt kiállja az biztonságosnak tekinthető. A Beurer egyik biztonsági szabadalma, hogy a melegítőkbe elhelyeznek egy kék polietilén szálat, amely egy biztonságosnál magasabb hőmérsékleten leolvad és megállítja a melegítőt a működésben, így megelőzve a baleseteket. Végül az elkészült termékek a csomagolókhoz kerülnek, akik végellenőrzés után díszdobozba teszik őket. A termékek legnagyobb fogyasztója a német lakosság.
Ezután az alapanyag raktárt néztük meg, amely 2004-ben újult meg teljesen. Az alapanyagok raklapos, tekercses tárolással vannak elhelyezve. Kb 1000 raklap és 700-800 karos hely van. Minden alapanyagnak megvan a pontos pozíciója, és fel van címkézve, ezen kívül egy rendszerbe be vannak vezetve. A raktárból könyvelés nélkül semmi nem vehető ki. A tekercsek karokon vannak tárolva, egy karon csak azonos cikkszámú termék helyezkedhet el, a nagyobb tekercsekből maximum négy darab lehet egy karon a kisebbekből ennél több is elfér. A raktár galériáján a szivacs tekercseket tárolják, melyeket Kínából importálják. A szivacsokból egy vákuum segítségével kiszívják a levegőt, így a behozatalkor, a szállításkori helytakarékosság miatt mindössze 60cm szélesek. Mielőtt használják őket ún. dekomplimálásnak vetik alá a szivacsokat, ami azt jelenti, hogy 24 órán keresztül szobahőmérsékleten (20˚C) hagyják, hogy visszanyerje eredeti formáját, ami így 1,40cm széles lesz. Az alapanyagraktárban vannak még a kapcsolók, amiket szintén Kínából hoznak be, továbbá a díszdobozok és a saját készítésű fűtőszálak. A készáruraktár nem a vállalat területén helyezkedik el, hanem egy közeli raktározási cég, a Locargo Kft. egyik raktárában, ahova a késztermékeket targonca segítségével szállítják el.

A Beurer-Hungaria Kft. követi az 5S-t és a kaizent. Ennek szellemében a gyárban található egy közérdekű termelési információ feliratú tábla, melyen mindenki látja, hogy mennyit termeltek, ez megfelelt-e a kívánt mennyiségnek, mennyi selejt keletkezett. Minden nap az ügyvezető igazgató úr vezetésével gyár túrát ún. gemba walk-ot tesznek, ahol felfedik a hibákat, a dolgozók elmondhatják, hogy milyen észrevételeik vannak. A kaizen elvét követve a dolgozók tehetnek javaslatokat arra, hogyan lehetne a munkafolyamatokat jobbá, hatékonyabbá tenni. Minden pénteken 5S meeting-et tartanak, ezen kívül a gyárban van egy 5S tábla is, tovább egy 5S csoport, ezek is a munka jobb, hatékonyabb végzése miatt léteznek. A gyárban az 5S észrevehető volt, mivel minden munkaállomáson volt egy szabványosított, illusztrált leírás arról, hogy hogyan kell az adott munkafolyamatot elvégezni.
Összességében a gyárlátogatás érdekes volt, teljes képet kaptunk a gyár működéséről és nagyon pozitív volt, hogy az összes feltett kérdésünkre készséggel válaszolt az igazgató úr.”
Köszönjük fogadó partnerünknek, a BEURER-Hungária Kft-nél. Soós Csaba ügyvezető igazgató úrnak és Molnár Erika HR vezető asszonynak, hogy lehetőséget biztosított hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamit a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkár asszonyának, Dr. Somogyi Istvánnénak és a Humán Szakemberek Klub titkárának Pallósi Krisztina asszonynak, hogy hallgatóink részt vehettek a gyárlátogatáson.































„Idegenvezetés módszertana tárgy keretein belül elmehettünk egy több települést érintő kirándulásra, ahol a kurzusra járó hallgatók tartották a helyszínek ismertetését a többieknek. Szerencsére nagyon kellemes időt fogtunk ki, és lelkesen indultunk reggel az egyetem elől az első helyszínre, Nagyvázsonyba. Kicsit korán érkeztünk, de így pont volt idő arra, hogy két csoporttársunk megossza velünk a várról tudni érdemes információkat. Mivel ők voltak az elsők, nagyon izgultak, de egy helyi cica mókás színre lépése miatt mindenkinek jó kedve lett, s ez valamelyest oldotta az előadók feszültségét. Nyitás után megrohamoztuk a vár minden zegét- zugát, mindenki mehetett felfedezni a történelem maradványait. A vár tornyában egy kiállítást néztük meg, és nagy élmény volt sétálni a vár udvarában korhű zenei aláfestés mellett.
Miután jól belakmároztunk, a Tavas-barlang felé vettük az irányt. Nagy izgalommal vártuk, hogy bejussunk, és csónakokba ülhessünk. Itt is volt egy tájékoztató előadás, melyet a barlang egyik dolgozója még ki is egészített egy ismertetéssel tovább fokozva az izgalmunkat. Csillogó szemekkel indultunk a csónakok felé, majd szépen lassan mindenki megtalálta az útitársait, s elkezdődhetett a közel 300 méteres barlangtúra. Amit többen is megjegyeztek, az a víz tisztasága volt. Ilyet csak a mesékben látni. Miközben a szűk alagútszakaszokon próbáltunk átvergődni anélkül, hogy túl közelről is megismerkedjünk a páratlan tisztaságú vízzel, sorra készültek a barlang-selfie-k. Annak rendje és módja szerint a hazaúton már vissza is köszöntek ismerőseim Facebook faláról a pár órája készült képek. Legalább pártoljuk a hazai turizmust, ha már ilyen szakon tanulunk.
Kisétáltunk a kikötőbe, ahonnan elég jó kilátás tárult mind a hegységre, mind a Balatonra. Most következett az én előadásom. Zöldfülű voltam én is, gyanítom, picit látszott is, hogy izgulok. A busztól lassan szállingóztak az emberek, addig próbáltam viccekkel oldani a lámpalázam és egy kicsit fel is kelteni a már korábban érkezettek figyelmét. Már a nap vége felé fogyatkozott az energia, lankadt a figyelem is. Az előadásom egészen pontosan Badacsonytomaj településről szólt, főleg a közigazgatásáról, hagyományairól, ünnepeiről, látványosságairól. Ezután már csak a pincelátogatás maradt hátra. Kiderült, hogy busszal lehetetlenség megközelíteni a helyet, így gyalogszerrel vágtunk neki az emelkedőnek reménykedve, hogy nem kell sokat sétálni. Rövid idő után megérkeztünk a Lénárt pincészet elé, ahol kedves fogadtatásban volt részünk. A tulajdonos részletekbe menően ismertette a helyi borokat, majd mesélt saját szőlőültetvényeiről, szőlőfajtáiról, és borairól. Miután elénk tárta a borkínálatot, mindenki kedvére válogathatott a borok közül. A társaság nagy része kitelepedett a teraszra, ahol káprázatos kilátás mellett tesztelhette a jobbnál jobb borokat. Őszintén mondhatom, hogy nagyon jó hangulatban telt az ott töltött idő, nevetésből nem volt hiány. Fájó szívvel, de búcsút kellett vennünk Badacsonytól is, és haza indultunk.
Lassan elmúlnak azok az idők, amikor még a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók is értetlenül vették tudomásul, hogy olyan tantárgyat kell hallgatniuk, ami a rajzfilmkészítésről szól. Az animáció fogalmat ugyanis mindenki csak ezzel tudta azonosítani. Manapság azonban egyre több hazai szállodában megtalálható az animátor, aki animációs programokat szervez a szálloda vendégeinek – főleg a gyerekeknek – így a kifejezés ezen jelentése is egyre ismertebb.


