Az adatok forradalma, az innováció kora – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„Most a negyedik ipari forradalomban élünk, ami az adatok forradalma, az innováció kora. Mindez alaposan átalakította a gazdaságot, az ipart és a társadalmat is. Mindemellett teljesen újfajta szemléletet vár el tőlünk. És közben hihetetlen újítások, innovációk lepnek meg bennünket az élet minden területén. Mobilos applikációk, intelligens robottechnológia, géntechnológia, 3D-nyomtatás, virtuális valóság… hogy csak néhányat említsünk. Mindenek felett a mesterséges intelligencia, ami az adatokból tanul és azokat használja fel. Hogyan néz ki a 4. ipari forradalom a hétköznapi életben? Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A robotok és az ember együttélése – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„Bár sokan még ma is úgy tekintenek a robotokra, mint a jövőnk szereplőire, de bizony már itt vannak velünk. Robotok nyírják a füvet, porszívóznak, vezetnek traktort vagy metrót, operálnak, dolgoznak a gyárakban, válaszolnak a kérdéseinkre. Egyre többet találkozunk velük, és meg kell tanulnunk együtt élni, együtt dolgozni a gépi intelligenciával és a hozzánk egyre jobban hasonlító gépemberekkel. Vajon sikerül? Erre adott választ Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidának.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A digitális szakadék – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitalizáció megjelenése és elterjedése nem ugyanúgy érint mindenkit. Van különbség aszerint, hogy ki hány éves, mi a végzettsége, mi a foglalkozása, hol él. Másképpen fogalmazva, ki hogyan tud hozzáférni a digitális technológiához, illetve akarja-e használni, megtanulni vagy nem. És ezek a különbségek bizony társadalmi, egészen pontosan digitális szakadékhoz vezetnek az emberek között. Pedig a jövőnk erről szól. Aki lemarad, az sok minden másról is le kell, hogy mondjon, ami az életet könnyebbé teszi minden tekintetben. Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Digitális intelligencia kutatás – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitális intelligencia – azaz a digitális eszközökhöz való hozzáértés és a felelősségteljes használatával kapcsolatos magatartás – vizsgálata hazánkban épphogy elkezdődött, ugyanakkor nemzetközi szinten is kevéssé kutatott téma. De most a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében a veszprémi Pannon Egyetemen egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszert dolgoztak ki, és kezdenek felmérni a hazai lakosság körében. Ez a remények szerint iránymutatást adhat a jól működő digitális társadalom felépítéséhez.

Hogy miért fontos a digitális intelligencia az egyén és a társadalomszempontjából, erről a kutatás vezetőjével, Dr. Obermayer Nórával, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottjával, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzorával beszélgetett Kálmán Alida.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A digitális intelligencia társadalmi aspektusairól a Civil Rádióban

„A digitális intelligencia társadalmi aspektusai” kutatási projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg egyetemünkön, és egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszer kidolgozását tűzte ki célul egy reprezentatív felmérés keretében.

A tervezési-megvalósítási fázisban lévő társadalmi vizsgálatot Dr. Obermayer Nóra egyetemi tanár mutatta be a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A társadalmi szövetségekről a Kossuth Rádióban

Mik azok a társadalmi szövetségek? Kik lehetnek a tagjai? Miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni? Ilyen és még hasonló kérdésekre keresik a választ kutatóink a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony az MR1 Kossuth Rádió, Trend-idők című műsorában nyilatkozott a kutatásról.

A beszélgetés itt hallgatható meg, és az adás 8:15 percétől kezdődik. >>>

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Tudásmegosztás, szemléletformálás és együttműködés – Klubrádió, Szerepvállalás

A társadalmi szövetségek motivációit, struktúráját feltérképező, egyedülálló kutatás zajlik a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében. Karunk kutatói azt vizsgálják, miért éri meg különböző szövetségekhez csatlakozni. Céljuk többek közt, hogy feltérképezzék, melyek a társadalmi szövetségek közös mozgatórugói, milyen sikertényezőket azonosíthatunk és milyen tematikus fókuszokat határozhatunk meg.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony a Klubádió Szerepvállalás című műsorában beszélgetett a kutatásról Bíró Bori műsorvezetővel.

A beszélgetés ide kattintva hallgatható meg, és az adás 15:00 percétől kezdődik. >>>

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A társadalmi szövetségekről a Civil Rádióban

Mik azok a társadalmi szövetségek? Kik lehetnek a tagjai? Miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni? Ilyen és még hasonló kérdésekre keresik a választ kutatóink a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában beszélgetett a kutatásról Dudok Dávid műsorvezetővel.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Fenntarthatóság témájú előadások a karon

Veszprém jövőjével kapcsolatos fejlesztésekről tartott előadást dr. Temesvári Balázs, a VKSZ Zrt. vezérigazgatója szombaton a Pannon Egyetemen, majd Dr. Gelencsér András, egyetemünk rektora a levegőszennyezésről és az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásairól beszélt az érdeklődőknek.

A vehir.hu cikke a programról itt érhető el. >>>

Megyénkben képzeli el jövőjét – Interjú mesterszakos hallgatónkkal, Gyenei Orsolyával

Megyénkben képzeli el jövőjét - Interjú mesterszakos hallgatónkkal, Gyenei Orsolyával2017 januárjában vezetés és szervezés mesterszakos hallgatónkkal, Gyenei Orsolyával jelent meg egy interjú a Napló karrier mellékletében. Az alábbiakban ezt az interjút olvashatjátok.

Mesterszak – Gyenei Orsolya, a Pannon Egyetem hallgatója a dipoma átvétele után is itt tanulna

Gyenei Orsolya, a Pannon Egyetem vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója az utolsó évét kezdi, nyári szakmai gyakorlatára, diplomadolgozatára készül. A Tamásiban élő egyetemista kihívással teli munkát vállalna, és mivel megszerette Veszprémet, szívesen maradna a városban.

Gyenei Orsolya Tamási gimnáziumában érettségizett, angol nyelvből és matematikából emelt szinten. Sokáig nem tudta eldönteni, milyen irányba, merre menjen tovább, majd ajánlották neki a Pannon Egyetemet, a nyílt napon sok információt kapott. Úgy érezte a legtöbb tudást a gazdálkodás és menedzsment alapszakon kapja. Mivel jelentkezésekor, 2012-ben nem volt államilag támogatott képzés, a családban felmerült a kérdés: megengedhetik-e a felsőfokú tanulmányokat, de ma Orsi úgy értékeli: bőven megérte a képzés, sokkal többet adott, mint amit elképzelt.

Az alapszakon a gazdaság minden területét megismerte, az üzleti élet bármely területén jól hasznosítható gazdasági képzettséget szerzett. Őt elsősorban a marketing érdekelte, az utolsó félév tizennégy hetes szakmai gyakorlatát marketingasszisztensként töltötte. Az egyetemi évek alatt a Harsányi János Gazdasági Szakkollégium tagja volt, melynek keretében plusz előadásokat hallgatott, kutatómunkát, tudományos diákköri dolgozatot írt. A felsőoktatási rangsor és a hallgatói értékrend különbségei témában végzett kutatást, írt szakkollégiumi, diákköri, majd szakdolgozatot. Kutatásában összehasonlította a hallgatói rangsort a hivatalos rangsorral, azt vizsgálta, a hallgatók milyen szempontok alapján ítélnek meg egy egyetemet, az mennyire egyezik meg azzal, amit a rangsor mutat. Kiderült, mennyire mást gondolnak az egyetemek, mint a hallgatók: számukra például fontos, hogy a diploma megszerzése után milyen arányban tudnak elhelyezkedni, mennyire tudnak naprakész és a gyakorlatban alkalmazható tudást szerezni, az egyetemi rangsorokban ezek a szempontok nem szerepelnek.

Gyenei Orsolya már az alapszakra való jelentkezéskor biztos volt benne, hogy a mesterszakot is elvégzi. A logisztikai menedzsment, valamint a vezetés és szervezés mesterszak közül az utóbbit választotta: úgy vélte ennek elvégzésével képes leginkább elérni céljait. Korábbi közösségekben is töltött be vezető szerepet, jól tud szervezni, koordinálni, társait ösztönözni, biztatni, a későbbiekben is vezető szerepre vágyik. A vezetés és szervezés mesterszakot tavaly februárban kezdte, a négy félévből még kettő van vissza. Azt mondta, tanulni vágyó, hajtós, jó csapat az övék. Alapítottak egy terület-és településfejlesztéssel foglalkozó egyesületet – Helyben a helyiekért vidékfejlesztő egyesület -, kutatótáborokat szerveztek, lakossági igényfelméréseket végeztek. Nemesvámoson például három területet kutattak: egy óvoda-, egy bérlakásprogramban, illetve azt, hogy a helyi vállalkozóknak van-e igényük szolgáltató központra. Az elemzések eredményeit a település pályázatban használta fel.

Gyenei Orsolya a nyári négyhetes szakmai gyakorlatát a siófoki Balatoni Hajózási Zrt. minőségbiztosítási osztályán tölti, mint minőségirányítási gyakornok. Az elmúlt nyáron is dolgozott már a cégnél, mostani jelentkezésénél szívesen fogadták, hogy ott töltené a szakmai gyakorlatát, írná a diplomadolgozatát.

Azt mondja, megszerette Veszprémet, szívesen itt maradna az egyetem elvégzése után. Itt lakna még úgy is, hogy ingázik Siófokra, de az lenne a legjobb, ha Veszprémben találna munkahelyet. Valószínűleg több helyre is elküldi majd az önéletrajzát. Kezdetben asszisztensi pozícióra gondolt, idővel azonban egyre több kihívással járó munkát szeretne. Az egyetem elvégzése után is tanulna, fejlődne, azt soha nem szabad abbahagyni.”

Az interjút Balla Emőke készítette. 

Az eredeti cikk megtekinthető itt. >>> 

Archívum

Go to Top