Vállalati kapcsolatok Archives - Oldal 9 a 32-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Felvételizőknek ajánljuk! – Jelentkezz duális képzésre 2020. április 30-ig!

Kedves Felvételiző! 2020. április 30-ig jelentkezhetsz duális képzésre!

MIÉRT VÁLASZD A DUÁLIS KÉPZÉST?

✔ munkatapasztalatot szerezhetsz, megtudhatod, milyen egy cég munkavállalójának lenni;
✔ a vállalatnál végzett munkádért hallgatói munkaszerződés alapján fizetést kapsz, melynek mértéke havonta a mindenkori minimálbér 65%-a;
✔ a szakma fortélyait a legkiválóbb gyakorlati szakemberektől tanulhatod meg;
✔ nappali tagozatos hallgatóként jogosult vagy minden juttatásra, amelyre egyébként az egyetemisták jogosultak;
✔ az egyetemi kurzusokon évfolyamtársaiddal közösen veszel részt, így nem maradsz ki semmiből;
✔ tanulmányaid befejezésekor több éves szakmai gyakorlattal rendelkezel majd, ami hatalmas előny lesz a munkaerőpiacon.

Az online jelentkezéshez e-mail üzenetben megkaptad a linket, amelyen keresztül regisztrálni tudsz a jelentkezési felületen.

Bővebb információért kattints ide! >>>

Duális partnereink listája elérhető itt. >>> 

Sosem veszem magam komolyan, de amit csinálok, azt komolyan veszem – Interjú öregdiákunkkal, Véber Zoltánnal

Az Alumni kezdeményezés 8-10 lelkes öregdiáktól indult, majd a Gazdaságtudományi Kar támogatásával 2019 nyarán megalakult az a Pannon GTK Alumni szervezet, amely már több sikeres rendezvényt tudhat maga mögött, s célja egy olyan egymást segítő közösség létrehozása, mely mindenki számára értéket, megbecsülést és a hovatartozás érzését nyújtja.

A következő hetekben, hónapokban egy interjúsorozat formájában szeretnénk betekintést nyújtani az Alumni tagok életébe annak érdekében, hogy megtudjátok, hogy kik ők és mivel foglalkoznak a mindennapok során.

Az első interjúalany a program szíve-lelke és vezetője Véber Zoltán, akit egy skype beszélgetés során kérdeztem többek között arról, hogy mi az, amivel most foglalkozik, milyen emlékek kötik a Pannonhoz, valamint milyen tanácsokat adna a mostani hallgatóknak.

– Hogy kerültél az egyetemre, milyen szakot/szakokat végeztél a Pannonon?

– Annak idején, középiskolában gőzöm nem volt arról, hogy mit szeretnék csinálni. Annyit tudtam, hogy az egyik legnehezebb dolog emberekkel foglalkozni, én pedig azt szerettem – így választottam az Emberi erőforrások alapszakot, ahol ezt követően diplomát szereztem. Ezután fél évet csak a munkára koncentráltam, majd munka mellett, levelezőn végeztem el a Vezetés-szervezés mesterképzést Szervezetfejlesztés és HR-specializáció szakirányon.

– A diploma/diplomák megszerzése után hol helyezkedtél el és hogyan jutottál oda, ahol most vagy?

– Az alapdiploma megszerzése után HR területen kezdtem dolgozni egy termelő cégnél, majd egy kereskedelmi cégnél B2B értékesítés fejlesztéssel, tréningekkel kezdtem el foglalkozni – ekkor voltam 24 éves és már komolyabban érdeklődtem a személyzetfejlesztés iránt.

A fél éves projektmunkám lejárta után megkértek, hogy maradjak, így a következő években nekik dolgoztam kereskedelmi vezetőként és belső trénerként. Ezalatt végeztem el a mesterszakot, majd egy másik kereskedelmi cégnél helyezkedtem el, ahol a B2C szegmensben képzési és személyzetfejlesztési vezetőként voltam jelen. Az előzőhöz hasonlóan itt is vezetőképzés volt a fő feladatom – egyébként a mesterdiplomámat is ebben a témában írtam.

Tréningekkel és szervezetfejlesztéssel 2017-ben kezdtem el hivatásszerűen, saját vállalkozás keretében foglalkozni.

– Miért döntöttél úgy, hogy tréningekkel szeretnél foglalkozni?

– Az alapszakomon volt egy külsős óraadó, aki a kezembe adta „A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása” című könyvet. Tudom, hogy elcsépelten hangzik, de ez a könyv tényleg megváltoztatta az életemet. Minden tréner így kezdi szerintem: kipróbál valamit, ami nagyon jól működik és szeretne minél több embernek segíteni ezzel a tapasztalattal.

22-23 évesen jelentkeztem a FranklinCovey-hoz, viszont még nagyon fiatal voltam ahhoz, hogy tréner legyek. Az ügyvezető igazgató – aki jelenleg a vezetőm azt mondta akkor, hogy tegyek még egy pár szakmai kilométert magamba és beszéljünk, hogyha elmúltam 30. Ez a visszajelzés elég jó irányt adott akkor számomra. Egész tudatos volt a karrierem építése ezután, hiszen minden munkámban tudtam olyan részt vállalni, ahol tréningekkel és vezetőfejlesztéssel foglalkoztam, így készültem fel a jelenlegi hivatásomra.

– Mesélj kicsit arról, hogy mivel foglalkozol jelenleg! Milyen érdekességeket emelnél ki a munkáddal kapcsolatban?

– Jelenleg a FranklinCovey-nál dolgozom stratégiai szervezetfejlesztési tanácsadóként és trénerként. Érdemes tudni rólunk, hogy a Fortune 500 listáján szereplő cégek 80%-át a FranklinCovey fejleszti, azaz a top szervezetfejlesztési tanácsadók közé tartozunk, valamint az a cég vagyunk, akik világelsők a Blended (Online-Offline) fejlesztési folyamatokban, így talán elmondható, hogy a leginkább felkészültek a jelenlegi helyzet kihívásaira is. Nagyon büszke vagyok, hogy egy ilyen csapatban dolgozhatok – ráadásul én vagyok a legfiatalabb, valamint az egyetlen vidéki FranklinCovey tanácsadó az egész országban.

Emellett van egy saját cégem is, amivel 2017 óta foglalkozom: a MindKiDo. Különböző szakterületekről jövő szakértőkkel kidolgoztunk egy olyan „harcművészeti szemléletmódon alapuló koncepciót”, ami segít legyőzhetetlenné válni a szervezeteknek. Ezt a nevünk is tükrözi: MindKiDo – Legyőzhetetlen szervezetek fejlesztése és benne magunkat úgy határozzuk meg, mint innovációs szervezetfejlesztő csoport. A legmodernebb harcművészetekhez hasonlóan úgy épül fel a MindKiDo, hogy több területről ötvözi a legjobb szemléletmódokat, módszereket és technikákat – ezáltal válik a szervezetfejlesztés harcművészetévé.

A feleségem szokta mondani, hogy milyen jó nekem, hogy én igazából nem is dolgozom, mert élvezem, amit csinálok és a partnereimhez is úgy állok, hogy őszintén érdekel, milyen kihívásokkal néznek szembe.

Az egyetem során megismertem A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokását és a régióban elsőként ezt is tanítom – így az egyik célom az, hogy Veszprémből 7 szokás város válhasson. Ez egy szervezeti kultúrafejlesztő és egyéni eredményességfejlesztő, személetmódformáló program, amit nem csak az üzleti életben lehet alkalmazni, hanem az oktatásban és a városvezetésben is. A használt módszerek implementálhatók a kultúrafejlesztésbe – ezáltal pedig a most aktuális EKF 2023 programba is. Ha olyan dolgot tervezünk létrehozni, amit hosszútávon szeretnénk fenntartani, akkor azt érdemes megfelelő alapokra helyezni – ez a program pedig olyan értékeket tartalmaz, ami biztosan pozitívan járulna hozzá Veszprém jövőjéhez is.

– A következő kérdésemmel kicsit más vizekre evezünk, hiszen nem mehetünk el amellett sem, hogy Te vagy az Alumni program vezetője. Mesélj kicsit arról, hogy mit jelent és miért jó az Alumni program?

– Amikor végeztem az egyetemmel egyre inkább azt vettem észre, hogy elkezdett szétszakadni a társaságunk. Az egyetem volt, ami összekötött minket és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne egy hely, egy csoport, ahol szakmailag és személyesen is meg tudnánk maradni egymásnak.

Az Alumni arról szól, hogy öregdiákként építünk egy közösséget, ahol magunkat és egymást is tudjuk fejleszteni. Többek között azt a célt is szolgálja, hogy a jövő nemzedékét bevonjuk a saját munkahelyeinkre és megmutassuk, hogy mivel foglalkozunk. Emellett mentorálást és külső óraadást is vállalunk. Összességében tehát egy olyan platform létrehozása a cél, ahol fejlődünk mi, ez pedig hasznos a hallgatóknak és ezáltal az egyetemnek is.

Az érték, ami összeköt minket és nem önnön érdekeink. Nagyon fontos az Alumni építésénél, hogy ez egy magas bizalmi szintű csapat.
A program keretén belül különféle eseményeket szervezünk. Ezek egy-egy téma köré épülnek, amellyel kapcsolatban vállalati és egyetemi kutatói előadókat állítunk „szembe” egymással – ők elmondják, hogy mi kapcsolódik az adott témához az elméletben, hogyan történik a megvalósítás a gyakorlatban, majd a résztvevők egy workshop keretén belül bővíthetik az ismereteiket.

– Milyen élményekre emlékszel vissza a legszívesebben a Pannonon eltöltött évekkel kapcsolatban?

– A legszebb élményeim a közösséghez kapcsolódnak. Egyrészről a kollégiumi másrészről pedig a sportközösség, ami nagyon fontos volt számomra – Szentessy Balázs evezőse voltam.

Amikor hajnalban kelt fel a nap és mi a csapattal már lent eveztünk a Balatonon és készültünk a versenyre; a kollégiumi bulik; ahogy egy-egy vizsgára segítettünk egymásnak felkészülni, infókat és anyagokat szerezni – együtt vettük az akadályokat és nekem ezek a legkedvesebb emlékeim.

Úgy tekintettem az egyetemi évekre, hogy ez egy once-in-a-lifetime dolog és a lehető legtöbbet akartam kihozni belőle. Mindenbe teljesen beletettem magam: a tanulásba és a bulizásba is – azt hiszem ebben egészen jeles voltam a szaktársaim között.

– Milyen tanácsod lenne a mostani hallgatók számára?

– Ha most magammal skype-olnék egy pár évvel ezelőttről, akkor azt mondanám, hogy nagyon gyorsan el fognak menni az egyetemi évek, és ha most nem élsz az egyetem adta lehetőségekkel tudatosan, akkor azt biztosan meg fogod bánni.

Azt tanácsolnám minden hallgatónak, hogy olvassa el a 7 szokás című könyvet, ossza be úgy az idejét, hogy beleférjen minden fontos: a sport, a tanulás, a szakmai tapasztalat szerzése és persze szórakozás; valamint legyen fegyelmezett. Azt szoktam mondani, hogy sosem veszem magam komolyan, de amit csinálok, azt komolyan veszem.

Tartsd egyensúlyban az életed, használd ki a lehetőségeket és éld meg az élményeket, mert csak azt tudod kivenni az egyetemből, amit beleteszel.

– Miért ajánlanád a Pannon Egyetemet másoknak?

A Pannon Egyetem olyan, mint Veszprém városa maga: egy gyöngyszem az országban. Itt van mellettünk a Balaton, lehet síelni Eplényben, történelmi és modern városrészek is vannak Veszprémben – és az egyetem is ilyen: kicsi, viszont egy nagyon értékes közösség, értékes lehetőségekkel. Itt még nem személytelenedtek el a dolgok, így pedig valós, értékes és minőségi emberi kapcsolatokat lehet kialakítani az oktatókkal és a szaktársakkal is.

Az interjút készítette: Gyulai Edina


Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>

Tanulmányi kirándulás a Károlyi Gasztro Akadémiára

„2020. március 6-án „Vendéglátás menedzsment” és „Szállodai menedzsment” tantárgyak keretében ellátogattunk Fehérvárcsurgóra a Károlyi-kastélyba, ahol 4. alkalommal került megrendezésre a Károlyi Gasztro Akadémia. A 40 fős csoportot Hajmásy Gyöngyi tanárnő és Horváth Zoltán tanár úr kísérte.

10 órára érkeztünk meg autóbusszal a kastélyhoz, ahol már a kastélypark lenyűgözött minket. Amikor beléptünk a főbejáraton, egyből kedves fogadtatásban volt részünk, és megkezdhettük a felfedezést.

A földszinten egy esküvői asztalteríték kiállítást tekinthettünk meg, ahol minden asztal más és más színben, díszben és terítékfajtában pompázott. Láthattunk az asztalon még ültetőkártyákat is, illetve egy menükártyát is megtekinthettünk. Az egyik terem falán ízléses tálalású ételfotókat is kiállítottak, továbbá lehetőségünk volt egy asztalnyi finom süteménybe is belekóstolni.

Ezt követően a kastély sales managereként dolgozó Bajkai-Szépvölgyi Petra körbevezetett minket, és rengeteg érdekes információt hallhattunk tőle, a szobákon kívül pedig bepillantást nyertünk a kulisszák mögé is.

A szobatípusokból megtekintettünk egy superior szobát és egy lakosztályt, bepillanthattunk a takarítószertárba és az ágynemű raktárba is. Az étkezőt is megtekintettük, majd tartottunk egy kis szünetet a sétában, és megpihentünk a kastély saját felszentelt kápolnájában. Itt leginkább az esküvőkről hallhattunk információkat, illetve a kastély tulajdonosi múltjáról és a tulajdonos grófnőről is szó esett.
A kápolna után az emeletet vettük célba, ahol tárgyalótermeken kívül a könyvtárat is megtekintettük. Megtudtuk, hogy kisebb konferenciákat is rendeztek, sőt már filmet, videoklippet is forgattak itt.

Miután az idegenvezetésünk véget ért, csoportunk felkereste a pincében helyet kapott Gasztro Akadémiát, ahol mindenki szabadon látogathatta meg a kedvére való étel- és italstandokat, melyeknél szívélyesen fogadták az érdeklődőket, megválaszolták a kérdéseket, és nagy szeretettel adtak kóstolókat is.

Pár szaktársammal a szürkemarha kolbászokat kóstolgattuk, mindeközben az árus rengeteg információt adott a termékekről, és a többi standhoz hasonlóan vásárlásra is volt lehetőség.

A standokon kívül megtekinthettünk még főzőbemutatókat, ahol egyik séf követte a másikat, és kommentár kíséretében finomabbnál finomabb ételeket készítettek el a szemünk láttára.

Miután mindent jól körbekóstoltunk, éppen vége lett az egyik főzőbemutatónak, ezért leültünk, hogy megnézzük a soron következőt. A szakács fürjmellet és combot sütött bulgurral és édes zöldborsóval, közben pedig rengeteg hasznos tanácsot, személyes tapasztalatot is hallhattunk, és hogy az élmény teljes legyen, az elkészült és gyönyörűen tálalt ételt sorban lefotóztuk, majd meg is kóstoltuk.

Végül a csoport tele élményekkel utazott vissza Veszprémbe.”

A beszámolót készítette: Kosztolányi Rebeka Lea, harmadéves turizmus-vendéglátás alapszakos hallgató

A program a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által elnyert az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által támogatott „A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása a PE Gazdaságtudományi Karán” című projekthez (NTP-HHTDK-19-0018) kapcsolódóan valósul meg.

logo

101/7 – Képzés: költség vagy megtérülő befektetés?

Számos gazdasági tudósítás fest mostanában sötét fellegeket a piac egére, és prognosztizálja az üzleti folyamatok lassulását, a növekedés visszaesését…

Ilyenkor azonnal elkezdünk aggódni a nyereség csökkenése miatt, és igyekszünk  – ahol lehet – faragni a költségeken.

Képzési vezetőként már megtapasztaltam, hogy az első terület, amelyen a cégvezetők szeretik szorosabbra húzni a nadrágszíjat, az a képzés területe. “Most nincs pénzünk képzésre!  Majd ha újra jobban mennek a dolgok!”, hallhatjuk.

Ismerős a helyzet?

Nyilván…  De hadd tegyem fel a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a borús idő miatt nem fejlesztjük a vezetőket és a dolgozókat?  Ha hagyjuk romlani a hatékonyságot és a munkahelyi morált?  Nem lehet, hogy akkor a negatív belső tényezők még tovább csökkentik az eredményeket?

És hogyan leszünk felkészültek arra az időre, amikor majd megint hétágra süt a nap??

Mindezek tükrében érdemes végigondolni, hogy a képzésre elsősorban költségként vagy megtérülő befektetésként tekintsünk-e.

A londoni BPP University posztgraduális Human Resource Development kurzusán tanultam meg, hogy a megtérülési ráta (Return on Investment vagy ROI) kőkemény számokban kifejezve a képzésre is alkalmazható.

Nézzük meg, hogyan is néz ez ki, de először vegyük számba, hogy valójában mi a képzés célja, azaz mit is akar elérni egy cég ezáltal:

  • Teljesítménynövekedés (jobb hatékonyság / nagyobb mennyiség / magasabb minőség)
  • Költségcsökkentés
  • Magasabb bevétel
  • Magasabb munkavállalói elégedettség
  • Magasabb ügyfélelégedettség
  • Jobb piaci imázs

A fent felsoroltak közül az első hármat könnyű számszerűsíteni, míg az másik hármat nehezebb, – elemezzük tehát az első hármat számszakilag (különösen az adott tényezőkkel kapcsolatos megtakarítást, bevételnövekedést és költségeket), hogy el tudjuk dönteni: költség vagy megtérülő befektetés-e a képzés?

  1. Mi az, amit megtakaríthatunk a képzés által?
  • Motiváltabbak lesznek a dolgozók, jobb lesz a munkahelyi légkör, és ezek eredményeképpen csökken a távolmaradás aránya (ezáltal csökken a táppénz költsége)
  • Jobb lesz az együttműködés, a dolgozók jobban odafigyelnek
    • a biztonságra, és így csökken a balesetek száma, kevesebb lesz a hiányzás utáni táppénz
    • a minőségre, és így csökken a selejtarány, és ennek eredményeképpen több lesz a megtakarítás, kevesebb lesz az ügyfélpanasz és az ezzel kapcsolatos kompenzáció összege
  1. Mi az, amivel a képzés hozzájárulhat a nagyobb bevételhez?
  • A dolgozók nemcsak jobban, hanem (remélhetőleg) egy kicsit többet is dolgoznak, tehát nő a produktivitás
  1. Mi az, ami valóban költségként merül fel a képzéssel kapcsolatban?
  • A tréner díjazása (külső vagy belső)
  • A képzésben résztvevők munkából való kiesésének és esetleges helyettesítésének a költsége
  • Egyéb költségek (adminisztráció, külső helyszín, stb.)

Hogyan kell ezeket a tényezőket összekombinálni, hogy megkapjuk a megtérülési rátát, ill. a megtérülési időt, és mit jelentenek a kapott számadatok?

Megtérülési ráta: (Megtakarítás + bevétel) / Költségek x 100%

Ha az érték 100% fölötti, akkor megtérül a befektetés!

Megtérülési idő: Költségek / (Megtakarítás + bevétel)  x 100%

Az érték a program lezárultát követő év százalékát mutatja (pl. 25% azaz 3 hónap), amelyen belül megtérül a befektetés.

Kattintson ide, ha érdekli egy konkrét eset megtérülési rátájának és megtérülési idejének a kiszámítása!

Az excel fájl letölthető, és saját adatokkal is behelyettesíthető, így Ön is percek alatt kikalkulálhatja, hogy megéri-e képzés-fejlesztésbe fektetnie!  Hogy a borús idő is eredményesebb legyen, és hogy kellően fel legyen készülve a visszatérő napsütésre! 🙂

                                                                                                                                           

Fókuszban: LEADERSHIP – Összefoglaló a 3. Alumni Délutánról

A 3. Alumni Délutánt 2019. november 29-én rendeztük meg.

A rendezvény központi témája ezúttal a vezetés vagy leadership volt, és a témában kifejezetten jártas alumninkat, Pápai Tamást, a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját hívtuk meg mint külső előadót, a Gazdaságtudományi Kart pedig Kovács Zoltán professzor képviselte.

Pápai Tamás tapasztalatait, legkedvesebb idézeteit és a legfontosabb vezetői kihívásokat osztotta meg velünk. Kovács tanár úr pedig egyetemi vezetői tapasztalataiból indult ki, jellemezte vezetői stílusát, és kiemelte a csapat szerepét a sikerben.

A kávészünet után az Üzleti Tudásközpontunk vezetői tréningjén vehettek részt egykori hallgatóink, akik lelkesen gondolkodtak a Makkay-Chambers Andrienne által adott feladatokon.

Eddig ez volt a legnagyobb érdeklődésre számot tartó alumni rendezvényünk, és a délutánra vonatkozóan nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Köszönjük a részvételt mindenkinek.

Képgaléria itt. >>>

Vállalkozói meetup – Sikeres vállalkozók

Utaztatok már Oszkár telekocsival? És azt tudjátok, hogy honnan indultak?

Gyertek el az Input Program november 20-i meetupjára, ismerkedjetek meg az egyik alapítóval, Gyürüs Mátéval, aki elmeséli nektek indulásuk történetét, és azt, hogyan jutottak odáig, hogy az ország legjelentősebb telekocsirendszerévé nőtték ki magukat.

Arra is választ kaphattok, milyen buktatókkal kellett szembenézniük, illetve, hogy milyen fejlődési lehetőségek vannak még a rendszerben.

Gyertek el, tegyétek fel kérdéseiteket, és tanuljatok a legnagyobbaktól!

Helyszín: A épület, A/2-es terem (Veszprém, Egyetem u. 10.)

Időpont: 2019. november 20., 14:00-15:30

Az esemény ingyenes és egyetemistákon kívül is bárki számára szabadon látogatható.

Ha úgy tervezed, hogy jössz, kérjük, nyomj egy „Ott leszek” gombot a facebook eseménynél! >>>

Alumni Délután – 2019. november 29.

LEADERSHIP – PÁPAI TAMÁS – PROFESSZOR KOVÁCS ZOLTÁN – „HOGYAN LEGYEK JOBB VEZETŐ?” VEZETŐI TRÉNING

Időpont: 2019. november 29., 14:00-19:00

Helyszín: Pannon Egyetem, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., A épület, 2. emelet Kari Könyvtár

Program:

13:30-tól regisztráció
14:00-tól köszöntő
Pannon GTK Alumni tervek ismertetése – Véber Zoltán, Alumni vezető és Dr. Gyurácz-Németh Petra, egyetemi Alumni vezető
Pápai Tamás, a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatójának előadása. Téma: „Nemzetközi vezetés nemzetközi vállalatnál, nemzetközi környezetben”
Professzor Kovács Zoltán előadása
Hogyan legyek jobb vezető? – vezetői tréning az Üzleti Tudásközpont szervezésében. Tréner: Makkay-Chambers Adrienne, menedzsment tréner és coach
Összegzés, a rendezvény vége kb. 19:00-kor

Regisztráció 2019. november 26-ig itt! >>>

Szeretettel várjuk a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar öregdiákjait az ingyenes ALUMNI rendezvényre!

Üzleti tervezés képzés és ötletverseny felkészítő

Szeretettel várjuk az érdeklődőket az Input Program által szervezett Üzleti tervezés képzésre 2019. november 7-én 15:00-19:00 között. Helyszín: A épület 2. emelet 234-es terem (Dékáni tárgyaló).

A képzést nem csak azoknak ajánlják, akik szeretnének részt venni a Virgo Ventures és az INPUT program által szervezett online ötletversenyen. Várnak mindenkit, aki szeretné elsajátítani az üzleti tervezés kulisszatitkait, és egy befektetők számára is jól érthető üzleti tervet létrehozni.

A képzés tematikáját és a kapcsolódó tudásanyagot a PwC szakmai támogatásával alakították ki, és a workshopot egy sikeres hazai startupper, Kratochvill Dóra, a ViddL társalapítója vezeti. Dóra az elméleti tudásanyag mellett saját tapasztalatait is megosztja veletek.

A képzés tartalma:
– az üzleti terv célja, terjedelme, felépítése
– termék vagy szolgáltatás bemutatása
– piacelemzés
– piacra lépési stratégia
– pénzügyi tervek és befektetési szükséglet
– szervezet és csapat kompetenciák
– Business Model Canvas
– One pager

További részletek és a jelentkezés feltételei itt.>>>

Alumni Délután az együttműködés jegyében

2019. szeptember 27-én tartotta a kar alumni közössége a második Alumni Délutánt, melynek témája az együttműködés volt.

Az esemény előadójának Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszonyt kértük fel, aki először felvázolta a kar jellemzőit, szolgáltatásait és az együttműködési területeket. Az előadás informális, baráti hangulatban telt, melyet hosszú diszkusszió és kezdődő brainstorming követett.

A kávészünet után pedig a kerekasztal beszélgetések során a részvevők egymást és a kart is jobban megismerhették, valamint felvázolták a további együttműködési lehetőségeket, emellett javaslatokat is tettek a működés javítására, új ötletek kipróbálására.

A rendezvény kötetlen beszélgetéssel zárult és a kutatók éjszakáján folytatódott.

A következő alumni délután november 29-én lesz Leadership témában, melyre nagy szeretettel várjuk majd az érdeklődőket.

Képgaléria >>>

101/6  –  Mi is az a stratégiai vezetés?

Több, mint 2000 éve foglalkoztatja az emberiséget ez a kérdés: már az ókori Görögország egyik leghíresebb filozófusa, Szócratész (K.e. 469-399) is értekezett a témáról, – az ő gondolatait tanítványa, Xenophon rögzítette.

socrates

Szókratész

Szókratész szerint egy vezetőnek jól láthatóan az élen kell járnia, rendelkeznie kell a szükséges technikai és szakmai tudással, példát kell mutatnia, osztoznia kell az adott küldetés kockázataiban, a nehéz helyzetekben tartania kell a lelket az emberekben, és emlékeztetnie kell őket törekvéseik magasabbrendű céljára.  A vezetőnek empátiát kell mutatni a vezetettek felé, és határozottnak kell lennie, hogy elnyerje a tiszteletüket.

A modern embert a XXI. század megváltozott körülményei között változatlanul foglalkoztatja a stratégiai vezetés kérdése, hiszen egy-egy szervezet életbenmaradása, sikere függ tőle.  Nem véletlen hát, hogy a Pannon Egyetem MiniMBA programja is a Stratégia modullal indul 2019. szeptember 20-án Veszprémben!

A jelen blogban (hasonlóan a MiniMBA-hez) arra kérdésre keressük a választ, hogy a mi mindent kell tudnia jól csinálni, azaz milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy stratégiai vezetőnek.  Mielőtt azonban a részletekbe belemennénk, fontos hangsúlyozni, hogy az üzleti tudás és a vezetési képesség ma már nemcsak egy szervezet csúcsán lévők, hanem az adott szervezet bármely szintjén aktív vezetők számára egyaránt fontos!

Melyek tehát ezek a kompetenciák?  A szakirodalom széles kínálatából az alábbiakban mi most John Adair (2002) „Effective Strategic Leadership” (magyarul „Hatékony Stratégiai Vezetés”)  című könyvében[1] megadott kompetencia listát, valamint az ott bemutatott vezetési szinteket ábrázoló modellt osztjuk meg Önökkel.  Láthatják majd, hogy Szókratész gondolatai nem állnak nagyon messze a mai társadalomtudósok által vallott elvektől:

Az Adair által megadott stratégiai vezetői kompetenciák:

  1. Tiszta jövőkép és célorientáltság
  2. Stratégiai gondolkodás és tervezés
  3. A stratégia megvalósítása a szervezet működése során.
  4. Az emberek és az erőforrások megszervezése az igények szerint.
  5. A szervezet lelkesítése: energia sugárzása, jó hangulat és önbizalom kialakítása.
  6. Jó kapcsolatok kialakítása az érintettekkel és okos politika.
  7. A ma vezetőinek helyes kiválasztása és a jövő vezetőinek fejlesztése

Az Adair által kialakított, a vezetés szintjeit ábrázoló modell (amelyben jól láthatóak az átfedések is!):Amennyiben akár munkatársait, akár saját magát szeretné „megmérni” ezen kompetenciák, illetve vezetési szintek mentén, valamint szeretne elgondolkodni a fejlesztés módjain, kattintson az alábbi linkre, és kérje ajándék értékelőlapunkat, amely

  • Mélyebb betekintést ad az Adair által megnevezett 7 legfontosabb vezetői kompetencia lényegébe
  • Lehetővé teszi a kitöltő számára, hogy megállapítsa erősségeit és fejlesztendő területeit ezen hét kompetencia kapcsán, és
  • Alapul szolgál egy vezető és beosztott, illetve kollégák közötti párbeszédhez a közös stratégia minél hatékonyabb elérése érdekében

 

Kérem, küldjék el nekem az ajándék értékelő- és fejlesztő lapokat a stratégiai vezetői kompetenciákról!

 

 

[1] Adair, J. (2002) Effective Strategic Leadership. London: Macmillan.

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.