Farkas Alexandra a Pannon Egyetem volt hallgatójaként még tanulmányai elején került kapcsolatba az egyetemen működő Pentor Programmal. Először mentoráltként vett részt a programban, később pedig mentorként is tevékenykedett egészen az alapszakos tanulmányai végéig. A következő interjúban a programmal kapcsolatos tapasztalatairól és élményeiről kérdeztem, valamint kiderül az is, hogy mi is valójában a Pentor Program és hogy szerinte miért érdemes akár mentoráltként, akár pedig mentorként részt venni benne.
– Mesélj kicsit magadról! Milyen szakokat végeztél a Pannonon?
– A Pannon Egyetemen először emberi erőforrások alapszakon tanultam, majd közvetlenül annak elvégzése után jelentkeztem a vezetés és szervezés levelező mesterszakra, amely diplomámat idén nyáron vehettem kézhez.
– Hogyan és mikor szereztél tudomást a Pentor Programról?
– Még a gólyatábor előtt kaptam az értesítést az egyetemtől, hogy néhány hallgatótársammal együtt lesz egy mentorunk, aki az első évünket végigkíséri. Az én mentorom Dr. Bogdány Eszter volt, akivel már az első félévben sikerült egy jó kapcsolatot kialakítanunk. Nagyjából négyszer találkoztunk a szemeszter során szervezett keretek között, emellett pedig különféle csoportos tréningeken is volt lehetőségünk részt venni, ezeket Pentor Műhelyfoglalkozásoknak hívták.
– Mesélj egy kicsit a Pentor Programról! Mi is ez valójában?
– A Pentor Program eredeti célja az egyetemre frissen felvett hallgatók minden téren való segítése. Szerintem mondanom sem kell, hogy az első hetekben, hónapokban nagyon sok ingerrel találkozik az újdonsült egyetemista, és emiatt sokan elveszettnek érezhetik magukat. Emellett pedig kézenfekvő az is, hogy nem mindenki olyan nyitott, mint annak idején mi voltunk és sokan nem tudják, hogy kihez fordulhatnak a kérdéseikkel. Ekkor jöttünk a képbe mi, mentorok, tőlünk ugyanis gyorsan és egyszerűen kérhettek segítséget a diákok egy épület megtalálásával, egy tantárggyal vagy oktatóval, sőt, akár éttermekkel és szórakozóhelyekkel kapcsolatban is.
– Hogyan és miért lettél mentor? Mi volt a motivációd?
– A program mentori oldalán eredetileg csak tanárok álltak. Az alapszak második félévét kezdtem, amikor a szervezők elkezdtek gondolkozni azon, hogy hallgatókat is bevonnának a program mentori részébe. Személy szerint úgy éreztem, hogy Eszter, a mentorom valamilyen szinten számít rám, ezen kívül pedig az egész egyetemi pályafutásom során igyekeztem nyitott lenni a különféle lehetőségekre. Néhány szaktársammal karöltve tehát jelentkeztünk a mentorképzésre, ami 2-3 napos programnak ígérkezett, a képzés végén pedig kézhez kaptuk az oklevelünket arról, hogy immáron mi is tevékenykedhetünk mentorként.
– Hogyan élted meg a mentorkodást? Milyen emlékeid vannak erről az időszakról?
– Az egész alapképzés során benne maradtam a programban, emiatt pedig egész sok gólyám volt az évek alatt. Az első hetekben mindig nagyobb szükség volt ránk, mentorokra, hiszen ekkor még nagyobb a zavarodottság a hallgatók fejében. A kezdeti aktivitás az idő előrehaladtával és a ZH időszak beköszöntével minden alkalommal természetes módon alább hagyott. Ennek ellenére azonban sok mentoráltammal még külön programokat is szerveztünk és bármikor összefutottunk, nagyon szívesen elbeszélgettünk egymással. Az egész tapasztalatot egy pozitív élményként éltem meg, sok gólyámmal pedig még ma is tartjuk a kapcsolatot. A programban való részvétel nélkül még az is lehet, hogy sosem ismertük volna meg egymást.
– Mit tudtál a későbbiekben hasznosítani ebből az élményből?
– Amellett, hogy természetesen nagyon szívesen segítettem a gólyáknak, úgy gondoltam, hogy a program remek kapcsolatépítési lehetőséget is rejt magában, és a jövőben mindenképp hasznomra válhat ez a tapasztalat. Jelenleg ugyan egy kisebb cégnél dolgozom, ahol nincs kialakítva mentorprogram a munkavállalóknak, mégis úgy érzem, hogy sokat tanultam a programban való részvétel által. Az egyetemi éveim alatt a TDK dolgozatomba, sőt, még a szakdolgozatomba is beépítettem az így szerzett tudást.
– Ajánlanád-e a hallgatóknak, hogy vegyenek részt a programban? Ha igen, miért?
– Mint azt már említettem: a programban való részvétel mentoráltként nagy segítséget jelenthet az első időszakban, valamint lehetőséget biztosít arra is, hogy szabályozott keretek között teremthess kapcsolatokat; a mondás pedig most is megállja a helyét, hogy akikkel most együtt jársz egyetemre, azok a későbbiekben a munkatársaid, sőt, akár a főnökeid is lehetnek. Mentorként szintén lehetőséged nyílik kapcsolatokat építeni, valamint nagyon sokat tanulhatsz magáról a mentorprogram felépítéséről és az emberi kapcsolatokról. Szívesen ajánlom minden hallgatónak a Pentor Programot, akár mentoráltként akár mentorként szeretnének részt venni benne.
Az interjút készítette: Gyulai Edina
Elsőévesként segítségre van szükséged…
✔ bármilyen egyetemet érintő kérdésben, problémában?
✔ személyes nehézségek megoldásában?
✔ tanulmányi és szakmai céljaid megvalósításában?
✔ személyes és szakmai fejlődésedben?
Felsőbb évesként pedig szeretettel várunk mentor csapatunkba! Miért csatlakozz?
✔ Egy szuper csapat tagja lehetsz.
✔ Részt vehetsz tréningjeinken, műhelyfoglalkozásainkon, élménynapjainkon.
✔ Támogathatod szaktársaidat.
✔ Kipróbálhatod magad mentorként, tapasztalatot gyűjthetsz e téren is, ami még az önéletrajzodban is „jól fog mutatni”.
✔ Kapcsolatokat építhetsz.
✔ Pályázhatsz ösztöndíjra is.
Ha kedvet kaptál a mentorkodáshoz, vedd fel a kapcsolatot Dr. Cserháti Gabriellával, a Pannon Pentor Program koordinátorával a cserhati.gabriella@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen!
A Pentor Program az EFOP-3.4.3-16-2016-00009 azonosítószámú „A felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása a Pannon Egyetemen” című projekt támogat
ásával valósul meg.
Van ötleted arra, hogyan lehetne a nyersanyag vagy az alapanyag értékláncokat innovatívabbá tenni?
