Ellátási logisztika óra keretében ellátogattunk a paksi atomerőműbe, aminek külön érdekessége, hogy nem is biztos, hogy Pakson van, hiszen a település vége táblát elhagyva lehet megközelíteni. Mindenesetre mindenki így ismeri, hiszen több évtizede a település lakosságának jelentős részét foglalkoztatja, és Paks közvetlen közelében, a biodiverzitást (természeti sokszínűséget) megőrizve folytatja működését.
Megtudtuk, hogy mindenhol van úgynevezett sugárzás, amik az emberrel, az élő és az élettelen környezettel állandó kölcsönhatásban vannak – a világűrből például a sugárzások 11%-a, a földkéregből pedig 75% érkezik, míg a nukleáris sugárzás csupán 0,0001%-ot tesz ki. Az erőmű tevékenységéből származó sugárzást 30 kilométeres körzetben víz, talaj, élőlény és levegő minták segítségével folyamatosan műszerekkel ellenőrzik, hogy a megadott, egészségre nem veszélyes határértéken belül maradjanak.
A Paksi Atomerőmű 4-es blokkjának vezénylőjébe belépve, láthattuk, hogy négyen dolgoznak egyszerre. Ezen pozíciók valamelyikébe csak úgy lehet bekerülni, ha valaki már végigjárta a létra összes lépcsőjét, kezdve az alapokkal, ez körülbelül 6-8 évet tesz ki. Mivel normál működés esetén nem tudják gyakorolni a hibaelhárítást az atomerőműben, így erre egy külön gyakorlóközpont áll rendelkezésre, ahol azt is figyelik hogy hogyan tud az adott négy ember együttműködni a feladat megoldása érdekében.
A vezénylő után tettünk egy sétát a szekunder körben, ahol a turbinát és egyéb berendezéseket tekintettük meg, itt sajnos nem tudtunk idegenvezetői instrukciókkal gazdagodni, mivel előírás, hogy csak füldugóval lehet bemenni a zaj miatt. Ezt egy hosszabb séta követte az épületben felfelé, hiszen 33 méter magasra gyalogoltunk fel, ami jó pár emeletet jelent. A magasból a primer körbe tudtunk lenézni és fentről megtekinteni azt, ahova egyébként csak védőfelszerelésben lehetne bemenni.
A látogatás során a radioaktív hulladékok kezelését is megtekintettük, ahol megtudtuk, hogy radioaktív hulladékok nem csak az atomerőművekben keletkeznek, hanem például az iparban, a mezőgazdaságban, az orvostudományban valamint kutatási és oktatási céllal is.
Az atomerőműben termelődött kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezéséig a hulladékokat az erőmű területén létesült, szilárd és folyékony halmazállapotú radioaktív hulladékok tárolását lehetővé tevő átmeneti tárolókban tárolják. A szilárd hulladékokat 200 literes hordókba helyezve raktározzák.
Magyarország jelenleg üzemelő radioaktív hulladéktárolója Püspökszilágyon felszín közeli. A paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak elhelyezésére tervezett és jelenleg épülő tároló felszín alatti lesz.
A Paksi Atomerőmű újonnan megnyitott múzeumában nem csupán az atomerőmű technológiájához szorosan kapcsolódó tárgyak kerültek kiállításra, hanem például teremnagyságú számítógép, fénymásoló, régi kamerák és fényképezőgépek, de még egy rendőri felvezető kíséretet biztosító motor is. A kiállított nagyobb eszközöket közelről is meg lehetett nézni, felmenni rájuk, például volt egy sugárzásmérő műszer, amibe be is lehetett állni. Egy interaktív eszköz segítségével pedig a látogatók az egyes üzemanyag cellákat emelhették át daruval egy tárolóba, így a gyakorlatban is egy kicsit kipróbálhattuk az atomerőműben végzett munkát.
A Paksi Atomerőmű meglátogatása logisztikai menedzsment és a logisztikai mérnök mesterszakos hallgatók részvételével Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta Tanárnő vezetésével, „Elosztási logisztika” óra keretében 2012. április 25-én történt.
Köszönjük fogadó partnerünknek az MVM Paksi Atomerőmű ZRt-nek, hogy lehetőséget biztosított hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamint Molnár Dóra logisztikai mérnök mesterszakos hallgatónak, aki a kapcsolat felvételben és a szervezésben nyújtott segítséget. A bejegyzés Kocsi Péter, Molnár Dóra, Németh Anna, Varjas Tibor hallgatók élménybeszámolója alapján készült.
