Innovációs hálózatok a Balatonnál, fókuszban a Balatoni Kör

A Budapesten, 2025. november 14-én megrendezésre került Turizmusföldrajzi Szimpóziumon szakmai előadást tartott Madarász Eszter, a Turizmus Intézeti Tanszék vezetője.

Az előadás fókuszában az Empowering Open Innovation Tourism Network projekt keretében végzett kutatás áll. A Visegrádi Alap által finanszírozott projekthez kapcsolódóan munkatársaink a Balatoni Kör tagjai körében végzett interjúk alapján azonosították a hálózatban való részvétel előnyeit, az érintett vállalkozásokat és a szervezetet jellemző innovációkat.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

Sikeresen lezajlott a CROCUS projekt ötletelő workshopja Nagykanizsán

2025. november 20-án került megrendezésre a CROCUS projekt „Ötletelő workshopja” a Halis István Városi Könyvtár földszinti előadójában, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a dél-zalai és a szlovén–magyar határtérség kulturális és kreatív turizmusának jövőjén.

A nyolc ország tíz szakmai szervezetének együttműködésében megvalósuló CROCUS projekt célja olyan üzleti és fejlesztési modellek kidolgozása, amelyek elősegítik a vidéki, távoli és határmenti térségek turizmusának erősítését, munkahelyteremtést és fenntartható beruházásokat ösztönözve. A Pannon Egyetem kutatói 2025 tavaszán kiterjedt adatgyűjtést és elemzést végeztek a Dél-Zala és Pomurske régiókban, feltérképezve a térség adottságait, lehetőségeit és kihívásait.

A rendezvény szakmai facilitátora Vámosi Réka volt, a projektet pedig Dr. Raffay-Danyi Ágnes és Dr. Papp Zsófia mutatták be. A workshop célja az ötletek kidolgozásának elindítása, a résztvevők közötti bizalom erősítése, valamint a későbbi üzleti modell prototípusához szükséges alapok megteremtése volt. A nap során a facilitátor kreatív, strukturált módszerekkel vezette végig a jelenlévőket egy olyan gondolkodási folyamaton, amely segítette őket saját régiójuk kihívásainak és lehetőségeinek új szempontú feltárásában, valamint együttműködési és üzleti lehetőségek azonosításában.

A közös munka eredményeként több ígéretes projektötlet vázlata is megszületett. Ezek közül 1–3 koncepció kerül továbbfejlesztésre a következő (2026 januári) workshopon, amelyek mindegyike a régió egyedi adottságaira és a living labek keretében feltárt potenciálra épül.

CROCUS podcast – Fókuszban a Zala és Pomurske térség

Ebben a podcastban a CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken c. HORIZON nemzetközi projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatással foglalkozunk.

Vámosi Réka beszélgető partnere dr. Raffay-Danyi Ágnes a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszék egyetemi docense, a CROCUS projekt szakmai vezetője és kutatója.

További információ a CROCUS projektről:

Kollégánk előadása a dubrovniki konferencián

Október elején Dubrovnikban került megrendezésre a 20. Sustainable Development of Energy, Water and Environment Systems (SDEWES) nemzetközi konferencia. A rendezvény a fenntartható fejlődés, az energetikai rendszerek, a vízgazdálkodás és a környezeti megoldások legújabb kutatási eredményeit mutatta be.

A konferencián Szigetvári Zsolt képviselte intézményünket, a „Multiobjective topological optimization of waste management systems” című előadással, amely a Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központ 2022-1.1.1-KK-2022-00002 sz. projektje keretében, a hulladékgazdálkodási hálózatot vizsgáló alprojekt tagjai által készült.

A tanulmány elkészítésében részt vettek Dr. Sebestyén Viktor a Mérnöki Kar részéről, valamint Dr. Katona Attila, Dr. Kosztyán Zsolt Tibor és Dr. Hegedűs Csaba a GTK-ról.

Társadalmi innováció új dimenzióban: a TINLAB projekt eredményei a Pannon Egyetemen

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) 2020 őszén alakult az ELTE kezdeményezésére, konzorciumi együttműködésben a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal. Stratégiai célja, hogy definiálja és népszerűsítse a társadalmi innovációt, valamint támogassa a hazai törekvések beágyazását a nemzetközi együttműködésekbe.

A Pannon Egyetem 2025. november 11-ei sajtótájékoztatóján Prof. Dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár számolt be a Pannon Egyetem TINLAB projekt keretében kidolgozott jó gyakorlatairól.

Fotó: Vámosi Patrik/vehir.hu

Fotó: Vámosi Patrik/vehir.hu

Kompetenciatükör – a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése

A kutatás feltárta a munkáltatói kompetenciapreferenciákat, így hidat képez a felsőoktatás és a munkaerőpiac között. A hallgatók iránymutatást kapnak az önfejlesztéshez, a felsőoktatási intézmények visszajelzést a képzéseik relevanciájáról, a munkaadók pedig támogatást a kiválasztásban. A rendszer hosszú távon hozzájárul a kompetenciaszakadék csökkentéséhez és a foglalkoztathatóság javításához.

Digitális Intelligencia Profil (DIP) – a digitális felkészültség mérése

A DIP mérőskála nyolc dimenzióban vizsgálja a digitális készségeket, attitűdöket és viselkedést. Pilot vizsgálatok és vállalati felmérések bizonyították, hogy a módszer objektív képet ad az egyének és szervezetek digitális érettségéről. A mérőeszköz segíti a digitális szakadék csökkentését, és nemzetközi szinten is terjeszthető. A mérőeszköz védjegyoltalmat nyert, és DIP (Digitális Intelligencia Profil) néven került bejegyzésre.

Vállalkozói motiváció vizsgálata – egyetemisták körében

Országos kérdőíves kutatás tárta fel, hogy a fiatalok vállalkozói hajlandóságát leginkább négy tényező befolyásolja: a személyes motivációk, a tapasztalatszerzés, a társadalmi megítélés és a családi háttér. Az eredmények rávilágítanak, hogy a nők esetében a társadalmi és családi tényezők erősebb hatással bírnak, míg a férfiaknál a tapasztalatszerzés dominál.

Tudomány mindenkinek – tudománykommunikáció érthetően, élményszerűen

A Tudomány mindenkinek alprojekt célja, hogy a tudományos eredményeket mindenki számára érthetővé és elérhetővé tegye. Ennek keretében sikerrel valósult meg a Tudomány Mindenkinek Hackathon, amely az EU Társadalmi Innovációs jó gyakorlatainak adatbázisába is bekerült. A program részeként a középiskolások számára is készült tudománykommunikációs előadás „Nekem hiszel vagy a szemednek? – Tudománykommunikáció nem csak tudósoknak” címmel, amely a kritikus gondolkodás és a hiteles információk szerepére hívja fel a figyelmet. A „Tudományos Rapid Randi” elnevezésű minikonferencia- és kapcsolatépítő workshop a tudománykommunikáció fejlesztését és különféle szervezetek közötti együttműködést célozta.

Társadalmi Innovációs Menedzser és Mentor képzések

A TINLAB projekt keretében új oktatási program indult, amely szakembereket készít fel társadalmi innovációs projektek tervezésére, menedzselésére és mentorálására. A képzésbe 100 résztvevő kapcsolódott be, akik a közszféra, az akadémiai világ, a gazdaság és a civil társadalom képviseletében vettek részt. Ez a quadruple helix modell megvalósítását segítette.

Tematikus fórumok – az együttműködés zászlóshajói

Öt év alatt több mint 50 alkalommal zajlottak tematikus fórumok, közel 150 előadó részvételével konzorciumi szinten. A fórumok hidat képeznek a tudomány, az önkormányzatok, a vállalatok és a civil szervezetek között. Nyolc fórum indult, amelyek lefedik a legfontosabb társadalmi problémákat és a konzorciumi partnerek meglévő kutatásainak metszéspontjait. A Pannon Egyetemhez kapcsolódik a „Digitalizáció társadalmi hatásai” és a „Környezeti szempontú társadalmi innovációk és klíma” fóruma. A „Környezeti szempontú társadalmi innovációk és klíma fórum” a környezeti fenntarthatóságot helyezi középpontba, különösen a klímaváltozás, a körforgásos gazdaság és a zöld technológiák társadalmi bevezetése terén. A „Digitalizáció társadalmi hatásai fórum” pedig kiemelten foglalkozik a digitális technológiák tanulásra, munkára és mindennapokra gyakorolt hatásaival.

További információ a TINLAB projekt honlapján érhető el: https://tinlab.hu/

Közös pontok: társadalmi innovációk a gyakorlatban

2025. november 5-én került sor a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratróium rendezvényére az ELTE Innovációs Napok keretében. A program célja az volt, hogy közös térbe hozza a kutatókat, a fejlesztőket, a társadalmi innovátorokat, a szakpolitikai szereplőket és a piaci partnereket.

A rendezvényen a Pannon Egyetem kollégái is részt vettek:

  • Dr. Cserháti Gabriella „Társadalmi innováció a felsőoktatási kompetenciafejlesztésben a munkaerőpiaci kompetenciaszakadék csökkentése érdekében” címmel tartott tudományos pitch-et.
  • A „Kutatás & Piac – sikeres együttműködéseink” c. szekcióban Prof. Dr. Obermayer Nóra és Dr. Simon Attila számolt be a „Partnerség a jövőért – Digitális intelligenciafelmérés a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatai körében” c. kutatás eredményeiről.
  • A Pannon Egyetem TINLAB projekcsapatát pedig Vámosi Réka és Mészáros Péter képviselte az eseményen.

A rendezvény nem csupán beszámoló, hanem találkozási pont is volt: különböző nézőpontokból közelíttek ugyanahhoz a kérdéshez – hogyan képes a társadalmi innováció mérhető módon javítani az életminőséget és a közösségek működését.

A CROCUS projekt az MRTT Vándorgyűlésen

2025. október 30-31-én került megrendezésre a Magyar Regionális Tudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése. A kapcsolódó konferencián a CROCUS projekt eddigi eredményeiről két kollégánk számolt be.

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a helyi lakosokra fókuszált azt bemutatva, hogy a vizsgált élő laboratóriumban hogyan érzik magukat, illetve hogyan ítélik meg a turizmus által megjelenő pozitív és negatív hatásokat.

Dr. Papp Zsófia Márta az eddigi kvantitatív eredményekből a fenntarthatóság vonatkozásúakat „mazsolázta ki”, összevetve a határ két oldalát.

CROCUS projekt: Gasztrofesztiválok és határon átnyúló turizmus

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál turisztikai kapcsolódási lehetőségei a határon átnyúló együttműködés erősítésében

A határ menti térségek fejlesztésében egyre fontosabb szerepet kap a kulturális és gasztronómiai turizmus, amely a helyi identitás megőrzésén túl a nemzetközi kapcsolatok erősítését is szolgálhatja.

A Lendvai Bográcsfeszt (Szlovénia) és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál (Magyarország) két, földrajzilag és kulturálisan is egymáshoz közel álló rendezvény, amelyek kiváló példát nyújtanak a határon átnyúló együttműködés lehetőségeire. Mindkét esemény a helyi gasztronómiai örökség megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul, miközben erős közösségi alapokon nyugszik.

A Lendvai Bográcsfeszt a muravidéki magyarság és a szlovén lakosság közös ünnepe, amely a bográcsos ételek – mint a régió hagyományos főzési formái – köré szerveződik. Lendva, amelyet a bogrács fővárosának is neveznek, évről évre otthont ad a legnagyobb szlovéniai bográcsfőző versenynek. Így a hagyományossá vált gasztronómiai rendezvény már több mint egy évtizede látogatók ezreit vonzza a város főutcájára, ahol részesei lehetnek a csapatok egésznapi sürgésének-forgásának.

A Dödöllefesztivál a zalai tájegység ikonikus ételét állítja középpontba, hangsúlyozva a vidéki gasztronómia értékét és a közösségi összetartozást. Az esemény több közel 2 évtizede 2006-ban indult útjára, egyik különlegessége a fesztiválnak a rekordkísérletek, 2006-ban “2500 adag dödölle egy üstben való elkészítése” volt ilyen rekord. Ahogy telt az idő, Nagykanizsa „a dödölle fővárosává” vált, nemcsak helyben, hanem a szélesebb Zala megyei és országos érdeklődésben is. Ez részben annak köszönhető, hogy a fesztivál szervezői tudatosan dolgoznak: főzőverseny, kulturális kísérő programok, zenék, vásári forgatag, borházak, kézműves standok.

Mindkettő jelentős turisztikai vonzerőt képvisel, növelve a térség látogatottságát és gazdasági aktivitását. A két fesztivál közötti hasonlóságok lehetőséget kínálnak egy strukturált együttműködés kialakítására, melyek a következők lehetnének:

  • Közös tematikus programok: Testvérfesztivál-jellegű együttműködés, ahol a rendezvények évente vendégül látják egymást, bemutatva a másik ország gasztronómiai specialitásait.
  • Turisztikai útvonal kialakítása: Egy „Muravidék–Zala Gasztroút” létrehozása, amely Lendvát, Nagykanizsát és a környező településeket köti össze, gasztronómiai és kulturális állomásokkal.
  • Közös promóciós és marketingstratégia: Egységes vizuális és kommunikációs arculat kialakítása a régió „határokon átnyúló ízvilágának” bemutatására, akár EU-s források (Interreg, V-A programok) bevonásával.
  • Képzési és ifjúsági programok: Gasztroműhelyek, főzőiskolák, közösségi rendezvények szervezése fiatalok számára, a hagyományőrzés és a fenntartható turizmus jegyében.
  • Turisztikai csomagajánlatok fejlesztése: Fesztiválidőszakokra épített hétvégi csomagok, amelyek szállást, ételkóstolókat

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál a közös kulturális örökség és identitás eszközei, amelyek a gasztronómia segítségével képesek hidat képezni Magyarország és Szlovénia között.

Az együttműködésükből születő, közös turisztikai termék nem csupán a helyi gazdaságot erősítheti, hanem hozzájárulhat a határon átnyúló régió integrált turisztikai fejlesztéséhez és a Közép-Európai kulturális együttműködés elmélyítéséhez.

A CROCUS kutatás új betekintést nyújt a kulturális és kreatív turizmusba vidéki és távoli határon átnyúló térségekben

A Horizon Europe program keretében megvalósuló CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken projekt elkészítette és közzétette első összefoglaló jelentését, amelyet a Zangador Kutatóintézet (Bulgária) koordinált.

A kutatás átfogó elemzést nyújt nyolc, Európa-szerte működő, határon átnyúló Living Lab (élőlabor) térség társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextusáról, és megalapozza az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozását a kulturális és kreatív turizmus területén.

Példátlan kutatás nyolc európai vidéki és távoli határon átnyúló térségben

A WP4-jelentés összegzi nyolc Living Lab eredményeit, amelyek 14 országot ölelnek fel Skandináviától a Balkánig, az Alpoktól egészen a Fekete-tengerig.
A kutatásban összesen 2 138 fő vett részt: 1 048 helyi lakos, 233 turisztikai vállalkozás képviselője, 731 látogató, valamint 126 mélyinterjú készült kulcsszereplőkkel.

Stan Ivanov, a Zangador Intézet vezérigazgatója így foglalta össze az eredményeket:

„Ez a jelentés az egyik legátfogóbb empirikus kutatás a kulturális és kreatív turizmus témájában, amelyet valaha Európában vidéki és távoli térségekben végeztek. A nyolc élőlabor és több mint 2100 válaszadó segítségével sikerült megragadnunk Európa vidéki területeinek lüktetését: rezilienciájukat, kreativitásukat és fenntartható fejlődés iránti vágyukat. Az eredmények megerősítik, hogy a kulturális örökség a közösségi identitás alapköve és a helyi gazdaságok kulcsfontosságú hajtóereje, miközben rávilágítanak az inkluzív kormányzás és a növekedés és megőrzés közötti egyensúly fontosságára. Ezek az eredmények szilárd tudományos alapot jelentenek a CROCUS partnerei számára, amikor közösen dolgoznak az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozásán, amelyek összekötik az embereket, a helyeket és a kultúrát a határokon át.” Stan Ivanov, vezérigazgató, Zangador Kutatóintézet

Fő megállapítások

A jelentés azonosította azokat a közös kihívásokat és lehetőségeket, amelyek jellemzik Európa vidéki és határon átnyúló térségeit:

  • Demográfia: Az elöregedő és csökkenő népesség, valamint az alacsony népsűrűség veszélyezteti a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot.
  • Gazdaság: A helyi gazdaságok hagyományosan a mezőgazdaságra, erdészetre és könnyűiparra épülnek, de egyre inkább a szolgáltatások és a turizmus felé fordulnak.
  • Kulturális örökség: A kézzelfogható és szellemi örökség – a gasztronómiától és kézművességtől a történelmi építészeten és fesztiválokon át – minden térségben a kulturális és kreatív turizmus (CCT) alapját képezi.
  • A turizmus, mint éltető erő: A turizmust a helyi és regionális gazdaság kulcstényezőjeként értékelik. Elősegíti a kulturális értékek megőrzését, a helyi szolgáltatások javítását és az életminőség növelését.
  • Kihívások: Aggályok merülnek fel a forgalmi torlódások, a kulturális örökség túlzott kereskedelmi hasznosítása és a turisztikai kapacitás túllépése miatt a főszezonban. A környezeti hatások megítélése vegyes – pozitív és negatív vélemények egyaránt megjelentek.
  • Közösségi jóllét: A lakosok erős helyi kötődést mutatnak és általában elégedettek az életminőségükkel.
  • Kormányzás és részvétel: A szereplők nagyobb állami támogatást, a turizmus hatékonyabb promócióját és inkluzív közösségi stratégiákat sürgetnek.
  • Nemek közötti különbségek: A jelentés kiemeli, hogy a nők erősebb érzelmi kötődést mutatnak lakóhelyükhöz, jobban felismerik a turizmus gazdasági előnyeit, és nagyobb elégedettséget jeleznek a desztinációval kapcsolatban.

Alapok a jövőbeli cselekvéshez

A jelentés eredményei meghatározzák a CROCUS projekt következő lépéseit: a partnerek fenntartható és inkluzív kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket terveznek és prototípusokat készítenek, amelyek az egyes élőlaborok sajátosságaihoz igazodnak.
E modellek célja a jövőbeni együttműködés megerősítése, a közösségi részvétel előmozdítása és a felelős, határon átnyúló turisztikai gyakorlatok ösztönzése.

A CROCUS projektről

A CROCUS (Cross-Border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizon Europe projekt (Támogatási megállapodás száma: 101132454), amely a HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01 felhívás keretében valósul meg.

A projekt 2024 áprilisától 2027 márciusáig tart, és egyetemeket, kutatóintézeteket és turisztikai szereplőket kapcsol össze Európa-szerte annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható és inkluzív kulturális turizmust a ritkábban lakott régiókban.

További információ a projektről és a Living Lab területekről: https://crocuseurope.eu/

Sajtókapcsolat: Stan Ivanov – info@zangador.institute

Gasztronómiai elismerések a CROCUS Core Development Team tagjainak

Büszkén osztjuk meg, hogy a CROCUS Core Development Team két tagja, Gerencsér Andrea és Gerencsér Janka, kiemelkedő szakmai elismerésben részesültek a rangos Gault&Millau Étteremkalauz díjátadó gálán.

Gerencsér Janka a nagykanizsai Lokalista étteremmel került díjazásra, szülei, Gerencsér Andrea és László, a Szőlőskert étterem vezetőiként egy szakácssapkát kaptak, míg Janka férje, Csillag Richárd, a fonyódi Lokal at the Lake és a kanizsai Lokalista szakácsaként az Év Ifjú Tehetsége címet érdemelte ki.

Ezek a sikerek nemcsak a személyes teljesítményt mutatják, hanem azt is bizonyítják, hogy rurális térségekben is megtalálható a kiemelkedő gasztronómiai minőség, a szakmai tudás és az elkötelezettség.

A Zala–Pomurske térségben a gasztronómia az egyik legerősebb kulturális és gazdasági pillér, amelyre bátran lehet építeni. A díjazott szakemberek nemcsak a vendéglátásban, hanem a tudásmegosztásban is példát mutatnak: workshopok keretében adják át tapasztalataikat a nagyközönségnek, miközben a boltjukon és a termelői piacokon keresztül a helyi kistermelők minőségi alapanyagait is elérhetővé teszik.

Ez a szemlélet nemcsak a régió gasztronómiai vonzerejét erősíti, hanem hozzájárul a fenntarthatósághoz is: a helyi forrásból származó alapanyagok felhasználása támogatja a kistermelőket, csökkenti az ökológiai lábnyomot, és erősíti a közösség gazdasági önállóságát.

A CROCUS projekt számára mindez kiváló példát mutat arra, hogyan válhat a gasztronómia híd szereplővé a kulturális örökség megőrzése, a fenntartható fejlődés és a rurális térségek gazdasági megerősítése között.

Archívum

Go to Top