FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Szakmai elismerés a Vezetéstudománytól

Nagy öröm számunkra, hogy a Vezetéstudomány – Budapest Management Review szerkesztőbizottsága beválasztotta a 2023-as évfolyam legjobb 4 cikke közé kollégáink – Dr. Bukta-Liska Fanny, Dr. Kővári Edit és Dr. Hargitai Dávid – „Aki kimarad, az tényleg lemarad? Hallgatók mindennapi és munkahelyi FOMO-jelenségének és közösségimédia-függőségének összefüggés-vizsgálata három magyar egyetemen” c. cikkét, annak olvasottsága, a bemutatott téma újszerűsége, módszertani megalapozottsága, a feldolgozott irodalom minősége és a cikk gyakorlati és elméleti relevanciája alapján.

„A FOMO (Fear of Missing Out) jelensége arra a félelemre utal, amikor egy felhasználó tart attól, hogy az online tartalmakat és mások interakcióit nem láthatja, nem időben reagálhat rájuk, vagy vesz részt élőben az adott aktivitáson. A FOMO érzése szorongáshoz, alvászavarokhoz, a koncentráció hiányához és a közösségi médiától való krónikus függéshez vezethet. Megjelent azonban az “ellentrend”, a Joy of Missing Out: az egészséges “diszkonnektivitás”, az online platformokról történő szándékolt, jó érzésű lecsatlakozás. A szerzők kutatása az általános és munkahelyi FOMO-jelenség dinamikáit vizsgálja a közösségimédia-addikció függvényében. A szakirodalmi elemzés eredményeit a Web of Science adatbázisát alkalmazva összefüggés-vizualizáció illusztrálja. A négy kutatási hipotézis vizsgálatához többváltozós elemzést alkalmaztak. A FOMO-jelenség elemzésénél két faktort azonosítottak: a másokhoz való viszonyítást (online) és a kimaradásélményt (offline). A munkahelyi FOMO esetén is két faktort emeltek ki: a kapcsolati kirekesztést és az információs kirekesztést.”

Kollégáink a díjat 2025. december 3-án az MTA Gazdálkodástudományi Bizottság évzáró konferenciáján vették át. A szakmai elismeréshez szívből gratulálunk, további sok sikert kívánunk.

A cikk az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóké-pességi Eszközének támogatásával készült.

Nemzetközi adatbázisba kerültek TINLAB projektjeink

Az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázisban csaknem minden harmadik hazai projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumhoz kapcsolódik.

A társadalmi innovációk európai szintű elterjedésének elősegítését és bővítését célozza az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázis. A SIM több lehetőséget is kínál a társadalmi innovátorok és az érdeklődők számára: lehetőséget nyújt a társadalmi innovációs példák bemutatására, továbbá ösztönzi és felületet is biztosít a társadalmi innovációban érdekelt felek számára, hogy tanuljanak más jó gyakorlatokból és új partnerségeket hozzanak létre.  A SIM egy nyílt adatbázis, amelybe társadalmi innovációs projektgazdák vagy más érdekelt felek feltölthetik a projektjük leírását azzal a céllal, hogy megosszák hasznos, sikeres és inspiráló társadalmi innovációs példáikat.

Az összesen közel négyszáz európai jó gyakorlatot tartalmazó gyűjteményben jelenleg huszonkilenc hazai projekt szerepel, ebből tizenhárom projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban valósult meg, valamint fejlesztésükben részt vettek a TINLAB mentorhálózatának tagjai.

A Pannon Egyetem SIM adatbázisban szereplő TINLAB projektjei az alábbiak: 

Kompetenciatükör

A program elsődleges célja egy olyan kompetencia-térkép kialakítása a gazdaságtudományi területen végzettek számára, amely a szakmai gyakorlaton lévő hallgatók, a pályakezdők és leendő foglalkoztatóik számára átláthatóvá teszi, hogy a képzési program milyen kompetenciák fejlesztéséhez járult hozzá. Bővebben >>>

Tudomány Mindenkinek Hackathon

A projekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassák a nagyközönséghez. Az évente egyetemistáknak rendezett tudománykommunikációs verseny résztvevői támogató, mentorált folyamat során dolgoznak fel és interpretálnak tudományos eredményeket.
Bővebben >>>

Vállalkozói attitűdvizsgálat a felsőoktatási intézmények hallgatói mintáján

A hallgatók vállalkozói attitűdjének, kompetenciáinak és motivációinak feltérképezésére irányuló kutatás feltárja a jelenlegi gazdaságtudományi képzés szereplői számára, hogy melyek az erősíteni és fejleszteni kívánt kompetenciák, attitűdök, amelyek a hallgatók vállalkozói hajlandóságát jelentősen befolyásolják.
Bővebben >>>

A digitális intelligencia társadalmi aspektusai

A projekt központi célja egy digitális intelligencia mérőskála kifejlesztése volt. A mérőeszköz védjegyoltalmat nyert, és DIP (Digitális Intelligencia Profil) néven került bejegyzésre. A digitális intelligencia (digitális kompetencia: digitális eszközök használatára vonatkozó technikai felkészültség és tudás + digitális attitűd: az eszközhasználathoz kapcsolódó viselkedés) mérése és fejlesztése mind a társadalmi, mind a vállalati szinten elengedhetetlen a sikeres digitalizációhoz. A DIP 8 dimenzióban, 3 szinten, 3 területet mér, alkalmas egy nemzet, régió, város, vállalat vagy szervezet (pl. iskolák) állampolgárainak felmérésére. A DIP mérőskála interdiszciplináris jellegű: az oktatás, pszichológia (digitális érzelmi intelligencia), informatika (digitális védelem, digitális műveltség) mellett érinti a médiatudományt, jogot (digitális jogosultság), szociológiát (digitális társadalmi viszonyok) és vezetéselméletet (digitális párbeszéd). Bővebben >>>

Innovációs hálózatok a Balatonnál, fókuszban a Balatoni Kör

A Budapesten, 2025. november 14-én megrendezésre került Turizmusföldrajzi Szimpóziumon szakmai előadást tartott Madarász Eszter, a Turizmus Intézeti Tanszék vezetője.

Az előadás fókuszában az Empowering Open Innovation Tourism Network projekt keretében végzett kutatás áll. A Visegrádi Alap által finanszírozott projekthez kapcsolódóan munkatársaink a Balatoni Kör tagjai körében végzett interjúk alapján azonosították a hálózatban való részvétel előnyeit, az érintett vállalkozásokat és a szervezetet jellemző innovációkat.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

Sikeresen lezajlott a CROCUS projekt ötletelő workshopja Nagykanizsán

2025. november 20-án került megrendezésre a CROCUS projekt „Ötletelő workshopja” a Halis István Városi Könyvtár földszinti előadójában, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a dél-zalai és a szlovén–magyar határtérség kulturális és kreatív turizmusának jövőjén.

A nyolc ország tíz szakmai szervezetének együttműködésében megvalósuló CROCUS projekt célja olyan üzleti és fejlesztési modellek kidolgozása, amelyek elősegítik a vidéki, távoli és határmenti térségek turizmusának erősítését, munkahelyteremtést és fenntartható beruházásokat ösztönözve. A Pannon Egyetem kutatói 2025 tavaszán kiterjedt adatgyűjtést és elemzést végeztek a Dél-Zala és Pomurske régiókban, feltérképezve a térség adottságait, lehetőségeit és kihívásait.

A rendezvény szakmai facilitátora Vámosi Réka volt, a projektet pedig Dr. Raffay-Danyi Ágnes és Dr. Papp Zsófia mutatták be. A workshop célja az ötletek kidolgozásának elindítása, a résztvevők közötti bizalom erősítése, valamint a későbbi üzleti modell prototípusához szükséges alapok megteremtése volt. A nap során a facilitátor kreatív, strukturált módszerekkel vezette végig a jelenlévőket egy olyan gondolkodási folyamaton, amely segítette őket saját régiójuk kihívásainak és lehetőségeinek új szempontú feltárásában, valamint együttműködési és üzleti lehetőségek azonosításában.

A közös munka eredményeként több ígéretes projektötlet vázlata is megszületett. Ezek közül 1–3 koncepció kerül továbbfejlesztésre a következő (2026 januári) workshopon, amelyek mindegyike a régió egyedi adottságaira és a living labek keretében feltárt potenciálra épül.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS podcast – Fókuszban a Zala és Pomurske térség

Ebben a podcastban a CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken c. HORIZON nemzetközi projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatással foglalkozunk.

Vámosi Réka beszélgető partnere dr. Raffay-Danyi Ágnes a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszék egyetemi docense, a CROCUS projekt szakmai vezetője és kutatója.

További információ a CROCUS projektről:

Kollégánk előadása a dubrovniki konferencián

Október elején Dubrovnikban került megrendezésre a 20. Sustainable Development of Energy, Water and Environment Systems (SDEWES) nemzetközi konferencia. A rendezvény a fenntartható fejlődés, az energetikai rendszerek, a vízgazdálkodás és a környezeti megoldások legújabb kutatási eredményeit mutatta be.

A konferencián Szigetvári Zsolt képviselte intézményünket, a „Multiobjective topological optimization of waste management systems” című előadással, amely a Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központ 2022-1.1.1-KK-2022-00002 sz. projektje keretében, a hulladékgazdálkodási hálózatot vizsgáló alprojekt tagjai által készült.

A tanulmány elkészítésében részt vettek Dr. Sebestyén Viktor a Mérnöki Kar részéről, valamint Dr. Katona Attila, Dr. Kosztyán Zsolt Tibor és Dr. Hegedűs Csaba a GTK-ról.

Társadalmi innováció új dimenzióban: a TINLAB projekt eredményei a Pannon Egyetemen

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) 2020 őszén alakult az ELTE kezdeményezésére, konzorciumi együttműködésben a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal. Stratégiai célja, hogy definiálja és népszerűsítse a társadalmi innovációt, valamint támogassa a hazai törekvések beágyazását a nemzetközi együttműködésekbe.

A Pannon Egyetem 2025. november 11-ei sajtótájékoztatóján Prof. Dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár számolt be a Pannon Egyetem TINLAB projekt keretében kidolgozott jó gyakorlatairól.

Fotó: Vámosi Patrik/vehir.hu

Fotó: Vámosi Patrik/vehir.hu

Kompetenciatükör – a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése

A kutatás feltárta a munkáltatói kompetenciapreferenciákat, így hidat képez a felsőoktatás és a munkaerőpiac között. A hallgatók iránymutatást kapnak az önfejlesztéshez, a felsőoktatási intézmények visszajelzést a képzéseik relevanciájáról, a munkaadók pedig támogatást a kiválasztásban. A rendszer hosszú távon hozzájárul a kompetenciaszakadék csökkentéséhez és a foglalkoztathatóság javításához.

Digitális Intelligencia Profil (DIP) – a digitális felkészültség mérése

A DIP mérőskála nyolc dimenzióban vizsgálja a digitális készségeket, attitűdöket és viselkedést. Pilot vizsgálatok és vállalati felmérések bizonyították, hogy a módszer objektív képet ad az egyének és szervezetek digitális érettségéről. A mérőeszköz segíti a digitális szakadék csökkentését, és nemzetközi szinten is terjeszthető. A mérőeszköz védjegyoltalmat nyert, és DIP (Digitális Intelligencia Profil) néven került bejegyzésre.

Vállalkozói motiváció vizsgálata – egyetemisták körében

Országos kérdőíves kutatás tárta fel, hogy a fiatalok vállalkozói hajlandóságát leginkább négy tényező befolyásolja: a személyes motivációk, a tapasztalatszerzés, a társadalmi megítélés és a családi háttér. Az eredmények rávilágítanak, hogy a nők esetében a társadalmi és családi tényezők erősebb hatással bírnak, míg a férfiaknál a tapasztalatszerzés dominál.

Tudomány mindenkinek – tudománykommunikáció érthetően, élményszerűen

A Tudomány mindenkinek alprojekt célja, hogy a tudományos eredményeket mindenki számára érthetővé és elérhetővé tegye. Ennek keretében sikerrel valósult meg a Tudomány Mindenkinek Hackathon, amely az EU Társadalmi Innovációs jó gyakorlatainak adatbázisába is bekerült. A program részeként a középiskolások számára is készült tudománykommunikációs előadás „Nekem hiszel vagy a szemednek? – Tudománykommunikáció nem csak tudósoknak” címmel, amely a kritikus gondolkodás és a hiteles információk szerepére hívja fel a figyelmet. A „Tudományos Rapid Randi” elnevezésű minikonferencia- és kapcsolatépítő workshop a tudománykommunikáció fejlesztését és különféle szervezetek közötti együttműködést célozta.

Társadalmi Innovációs Menedzser és Mentor képzések

A TINLAB projekt keretében új oktatási program indult, amely szakembereket készít fel társadalmi innovációs projektek tervezésére, menedzselésére és mentorálására. A képzésbe 100 résztvevő kapcsolódott be, akik a közszféra, az akadémiai világ, a gazdaság és a civil társadalom képviseletében vettek részt. Ez a quadruple helix modell megvalósítását segítette.

Tematikus fórumok – az együttműködés zászlóshajói

Öt év alatt több mint 50 alkalommal zajlottak tematikus fórumok, közel 150 előadó részvételével konzorciumi szinten. A fórumok hidat képeznek a tudomány, az önkormányzatok, a vállalatok és a civil szervezetek között. Nyolc fórum indult, amelyek lefedik a legfontosabb társadalmi problémákat és a konzorciumi partnerek meglévő kutatásainak metszéspontjait. A Pannon Egyetemhez kapcsolódik a „Digitalizáció társadalmi hatásai” és a „Környezeti szempontú társadalmi innovációk és klíma” fóruma. A „Környezeti szempontú társadalmi innovációk és klíma fórum” a környezeti fenntarthatóságot helyezi középpontba, különösen a klímaváltozás, a körforgásos gazdaság és a zöld technológiák társadalmi bevezetése terén. A „Digitalizáció társadalmi hatásai fórum” pedig kiemelten foglalkozik a digitális technológiák tanulásra, munkára és mindennapokra gyakorolt hatásaival.

További információ a TINLAB projekt honlapján érhető el: https://tinlab.hu/

Közös pontok: társadalmi innovációk a gyakorlatban

2025. november 5-én került sor a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratróium rendezvényére az ELTE Innovációs Napok keretében. A program célja az volt, hogy közös térbe hozza a kutatókat, a fejlesztőket, a társadalmi innovátorokat, a szakpolitikai szereplőket és a piaci partnereket.

A rendezvényen a Pannon Egyetem kollégái is részt vettek:

  • Dr. Cserháti Gabriella „Társadalmi innováció a felsőoktatási kompetenciafejlesztésben a munkaerőpiaci kompetenciaszakadék csökkentése érdekében” címmel tartott tudományos pitch-et.
  • A „Kutatás & Piac – sikeres együttműködéseink” c. szekcióban Prof. Dr. Obermayer Nóra és Dr. Simon Attila számolt be a „Partnerség a jövőért – Digitális intelligenciafelmérés a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatai körében” c. kutatás eredményeiről.
  • A Pannon Egyetem TINLAB projekcsapatát pedig Vámosi Réka és Mészáros Péter képviselte az eseményen.

A rendezvény nem csupán beszámoló, hanem találkozási pont is volt: különböző nézőpontokból közelíttek ugyanahhoz a kérdéshez – hogyan képes a társadalmi innováció mérhető módon javítani az életminőséget és a közösségek működését.

A CROCUS projekt az MRTT Vándorgyűlésen

2025. október 30-31-én került megrendezésre a Magyar Regionális Tudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése. A kapcsolódó konferencián a CROCUS projekt eddigi eredményeiről két kollégánk számolt be.

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a helyi lakosokra fókuszált azt bemutatva, hogy a vizsgált élő laboratóriumban hogyan érzik magukat, illetve hogyan ítélik meg a turizmus által megjelenő pozitív és negatív hatásokat.

Dr. Papp Zsófia Márta az eddigi kvantitatív eredményekből a fenntarthatóság vonatkozásúakat „mazsolázta ki”, összevetve a határ két oldalát.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS projekt: Gasztrofesztiválok és határon átnyúló turizmus

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál turisztikai kapcsolódási lehetőségei a határon átnyúló együttműködés erősítésében

A határ menti térségek fejlesztésében egyre fontosabb szerepet kap a kulturális és gasztronómiai turizmus, amely a helyi identitás megőrzésén túl a nemzetközi kapcsolatok erősítését is szolgálhatja.

A Lendvai Bográcsfeszt (Szlovénia) és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál (Magyarország) két, földrajzilag és kulturálisan is egymáshoz közel álló rendezvény, amelyek kiváló példát nyújtanak a határon átnyúló együttműködés lehetőségeire. Mindkét esemény a helyi gasztronómiai örökség megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul, miközben erős közösségi alapokon nyugszik.

A Lendvai Bográcsfeszt a muravidéki magyarság és a szlovén lakosság közös ünnepe, amely a bográcsos ételek – mint a régió hagyományos főzési formái – köré szerveződik. Lendva, amelyet a bogrács fővárosának is neveznek, évről évre otthont ad a legnagyobb szlovéniai bográcsfőző versenynek. Így a hagyományossá vált gasztronómiai rendezvény már több mint egy évtizede látogatók ezreit vonzza a város főutcájára, ahol részesei lehetnek a csapatok egésznapi sürgésének-forgásának.

A Dödöllefesztivál a zalai tájegység ikonikus ételét állítja középpontba, hangsúlyozva a vidéki gasztronómia értékét és a közösségi összetartozást. Az esemény több közel 2 évtizede 2006-ban indult útjára, egyik különlegessége a fesztiválnak a rekordkísérletek, 2006-ban “2500 adag dödölle egy üstben való elkészítése” volt ilyen rekord. Ahogy telt az idő, Nagykanizsa „a dödölle fővárosává” vált, nemcsak helyben, hanem a szélesebb Zala megyei és országos érdeklődésben is. Ez részben annak köszönhető, hogy a fesztivál szervezői tudatosan dolgoznak: főzőverseny, kulturális kísérő programok, zenék, vásári forgatag, borházak, kézműves standok.

Mindkettő jelentős turisztikai vonzerőt képvisel, növelve a térség látogatottságát és gazdasági aktivitását. A két fesztivál közötti hasonlóságok lehetőséget kínálnak egy strukturált együttműködés kialakítására, melyek a következők lehetnének:

  • Közös tematikus programok: Testvérfesztivál-jellegű együttműködés, ahol a rendezvények évente vendégül látják egymást, bemutatva a másik ország gasztronómiai specialitásait.
  • Turisztikai útvonal kialakítása: Egy „Muravidék–Zala Gasztroút” létrehozása, amely Lendvát, Nagykanizsát és a környező településeket köti össze, gasztronómiai és kulturális állomásokkal.
  • Közös promóciós és marketingstratégia: Egységes vizuális és kommunikációs arculat kialakítása a régió „határokon átnyúló ízvilágának” bemutatására, akár EU-s források (Interreg, V-A programok) bevonásával.
  • Képzési és ifjúsági programok: Gasztroműhelyek, főzőiskolák, közösségi rendezvények szervezése fiatalok számára, a hagyományőrzés és a fenntartható turizmus jegyében.
  • Turisztikai csomagajánlatok fejlesztése: Fesztiválidőszakokra épített hétvégi csomagok, amelyek szállást, ételkóstolókat

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál a közös kulturális örökség és identitás eszközei, amelyek a gasztronómia segítségével képesek hidat képezni Magyarország és Szlovénia között.

Az együttműködésükből születő, közös turisztikai termék nem csupán a helyi gazdaságot erősítheti, hanem hozzájárulhat a határon átnyúló régió integrált turisztikai fejlesztéséhez és a Közép-Európai kulturális együttműködés elmélyítéséhez.

További információ a CROCUS projektről:

Archívum

Go to Top