A prezentáció után egy másfél órás túrát tettünk több csoportra bontva az anyagáramlási útvonalon. A körbejárás során megtudtuk, mennyi idő kell míg egy telefon elkészül és a dobozába kerül. Köztes raktárkészlet éppen annyi van csak, amennyi 2 órára elegendő.

A telefonok gyártása típusonként cellákra van osztva. Egy cellában 5-6 ember dolgozik, mindegyikük egy-egy részfeladatot lát el a folyamatban, de egyenként is képesek egy teljes telefon összerakására. A gyártócella előnye a gyors átállás, mindössze fél órát vesz igénybe, illetve az, hogy a problémákat helyben lehet kezelni.

A cellákat a ”supermarket-ből” érkező alkalmazottak szolgálják ki az adott telefon típus alkatrészeivel megrakott kocsival. A fogyó alkatrészekről a cella dolgozói vizuálisan, kis táblákkal értesítik a kiszolgálókat, így azok időben tudják pótolni az alapanyagokat elkerülve a folyamat megakasztását.

Az egyedi igények kielégítése lett mára a legnagyobb versenytényező, melynek lekövetése komoly feladat.

Első észrevételem a gyárral kapcsolatban az volt, hogy mennyire tiszta, mekkora a rend, vagyis az 5S láthatóan jól működik. Másik dolog, amire felfigyeltem, hogy a dolgozók igényes körülmények között dolgoznak, már csak az étkezdére gondolva is. De példa nélküli, hogy a gyártótér közepén elkerítve nyugágyak legyenek kirakva, hogy a 12 órában dolgozó operátorok néhány perc erejéig kikapcsoljanak, kizökkenjenek a munkából, és aztán felfrissülve folytassák azt. Én ilyen dolgozók felé irányuló figyelmet még soha nem tapasztaltam.  A gyártótérben zene szól. Hogy miért? Mert ez a munkatársak kérése volt. Mindez természetesen pozitívan hat a munkamorálra is.

A túra végén a finn Vezérigazgató Úr szólt hozzánk néhány kedves szót magyarul, merthogy a Magyarországon töltött 12 év alatt sikerült elsajátítania a nyelvünket. Elmondása szerint egy igazán jól együttműködő család alakult ki, mely a problémákat higgadtan és gyorsan kezeli. Szereti a munkáját és szeret Magyarországon élni.

Sok jó élménnyel, tapasztalattal a tarsolyunkban végül elköszöntünk vendéglátóinktól. Hazafelé a buszon egymást túlkiabálva osztottuk meg egymással a látottakat, hallottakat, és bizonyára sokan gondoltunk rá, hogy bárcsak egyszer a NOKIA Komárom alkalmazottjai lehetnénk… én legalábbis biztosan.”

Köszönjük vállalati partnerünknek Yrjö Eskola, ügyvezető igazgató  Úrnak, Gulyás Gyöngyvér executive assistant  Úrhölgynek, Kemény Zoltán, Inbound Transportation Manager Úrnak Németh András, Planning and Logistics Manager  Úrnak hogy lehetőséget biztosítottak hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamint Dr. Szabó Lajos Tanszékvezető Úrnak, hogy lehetővé tette a hallgatók szervezett utazását és Dr. Vastag Gyula Professzor Úrnak, aki a vállalati kapcsolat felvételben nyújtott segítséget.

Neményi Dávid

2011. november 9-én a logisztikai menedzsment és vezetés szervezés mesterszakos hallgatók Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta Tanárnő vezetésével, ellátási lánc menedzsment óra keretében, szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt Komáromban a NOKIÁban. A gyárban szerzett élményekről Neményi Dávid hallgatói beszámolóját olvashatjuk alább:

2011. november 9-én hideg, de napsütéses reggelre ébredtem. Izgatottan ugrottam ki ágyamból: eljött a NOKIA gyárlátogatás napja! Gyors készülődés és egy kávé felhörpintése után sietve indultam az ”A” épület elé, ahol várt rám és szaktársaimra a kisbusz, mellyel fél 9 után pár perccel útra is keltünk célba véve Komárom városát. A fapados busszal megtett meglehetősen kanyargós, hepe-hupás út élményét feledtette az általánosan meglévő jó hangulat. 1-1,5 óra múlva megérkeztünk egy hatalmas parkolóba, ahol hosszasan kerestünk szerény buszunknak egy jól megtermett helyet. Mikor ez sikerült, végre kiszálltunk és egy gigantikus birodalom tárult a szemünk elé: igen, a komáromi NOKIA Gyár.

Néhány csoportkép elkészítése után az épületbe belépve letettük táskáinkat, kabátjainkat – és persze sajnálatos módon a fényképezőgépet – és máris elkísértek bennünket a gyár vendégeket fogadó helyiségébe, melynek láttán leesett az állunk. Volt ott egy bárpult tele frissensült pogácsával, forró teával és kávéval, bőven jutott mindenkinek. Kényelmünket szolgálta pár dekoratív kanapé, melyek egy kandallót fogtak közre. Ki látott már ilyet egy munkahelyen? Később kiderült, hogy egy finn-szauna is található a gyárban.

Így hát teli hassal ültünk be a finn stílusjegyeket magán viselő tárgyaló terembe. A terem közepén egy nagy körasztal állt körülötte székekkel, a berendezés logikája a mindenki lásson mindenkit (senki se fordítson hátat a másiknak) elvét követte. Két – láthatóan jó kedélyű, nyugodt – Nokiás munkatárs (raktárvezető és logisztikavezető) köszöntött minket, és rendkívül közvetlenül, barátságosan nyitottak felénk, ösztönözve minket a kölcsönös kommunikációra a vállalatot bemutató prezentációjuk alatt.

A bemutatóból megtudtuk, hogy a komáromi NOKIA Gyár 1999-ben épült egy zöldmezős beruházás keretein belül 20.000 m²-en. 2000-ben került piacra az első ott készült mobiltelefon. A vállalat a világon több gyárral rendelkezik, ezek közül a komáromi elsősorban az európai és afrikai piacok lefedéséért felel. Az anyagbeszerzés és a megrendelések teljesítése, koordinálása komoly feladat a földrajzilag kiterjedt üzletág miatt. Ráadásul a kiélezett versenyben az egyre több és jobb technológiai vívmány mellett az idő szerepe is egyre meghatározóbb. Ezért a legtöbb be és kiszállítás repülőgéppel megy végbe, mely így 3-4 napot vesz igénybe.

.Sokan közülünk ott, a beszélgetés alatt tudták meg, hogy magyar értékesítésre szánt NOKIA telefont a hivatalos magyarországi értékesítési pontokban kapnak, Ezek a készülékek lehetnek kártya függetlenek, vagy a szolgáltatók igényeire szabottak. A mobilhálózat szolgáltatók ugyanis teljesen átalakíthatják a telefon menürendszerét, funkcióit, vagyis hálózatuknak megfelelő beállításokkal ellátott okostelefonokat árulnak.

A 2000-es évek közepétől szemléletváltásba kezdtek a gyár vezetői. 2004-ben kibővítették a gyárat, és nagyobb tudású, okostelefonokat is portfólióra tették. Ma, 2011-ben már többnyire okostelefonokból áll a NOKIA Komárom portfóliója.

Folyt. köv.