A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar kutatói – Dr. Bogdány Eszter, Dr. Cserháti Gabriella és Dr. Raffay-Danyi Ágnes – a The International Journal of Management Education (Q1) folyóiratban bemutatott kutatásukban olyan módszertant fejlesztettek ki, amely segítségével feltárhatóak a felsőoktatási képzések és a munkaerőpiac kompetenciaelvárásai közötti különbségek.

A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása volt, amellyel az alapképzési programok kompetenciakövetelményei összehangolhatóak a munkaadói kompetenciaelvárásokkal. A kutatás egyedülálló módon ötvözi a tartalomelemzést, fókuszcsoport-interjúkat és a Q-módszertant, annak érdekében, hogy átfogó módon azonosítsa a legfontosabb elvárt kompetenciákat. A kutatók egy pilot kutatást is végeztek a kompetenciapreferenciák feltérképezése érdekében az Emberi erőforrások alapszak esetén.

A vizsgálat két fő fázisból állt: a kulcskompetenciák azonosításából és Q-módszertannal történő rangsorolásból. A Q-módszertan alkalmazása során a kompetenciák azonosítása (65 magyarországi HR-álláshirdetés, az O*NET adatbázis, valamint 13 HR-szakemberrel készített fókuszcsoport-interjúk elemzése alapján), az integrált kompetenciadefiníciók kialakítása (különböző forrásokból származó kompetenciák összevetése, 40 kulcskompetencia kiválasztása), rangsorolása (meghatározott és kényszerített rangsorolása a kompetenciáknak), és a faktoranalízis által meghatározható kompetenciapreferencia csoportok megalkotása történt meg.

A módszertan alkalmazásának eredményét pilot-teszt keretében vizsgáltuk, ahol a legfontosabb kompetenciák az alapvető és asszertív kommunikáció, a digitális eszközhasználat, a személyügyi és HR-ismeretek voltak, míg a kevésbé fontos kompetenciák között a matematika, statisztika, üzleti etika ismeretei jelentek meg. Az utóbbi kompetenciák egységesen hátrébb kerültek a munkaerőpiaci preferenciarangsorokban, annak ellenére, hogy a képzési követelmények részét képezik. Szembetűnő eltérések voltak abban, hogy a HR-szakemberek hangsúlyozták a rugalmasság, stressztűrés és empátia fontosságát, amelyek azonban hiányoznak a hazai követelményekből, és ezáltal a képzési programokból. Érdekes módon a munkaadók kevésbé értékelték fontosnak a tudásmegosztást, felelősségvállalást és a konfliktuskezelést, noha ezek létfontosságúak a szervezetek működéséhez.

A kutatás alapján a cikk az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

• Gyakorlati készségfejlesztés (pl. esettanulmányok, szimulációk) beépítése a képzésekbe, különös tekintettel a digitális kompetenciákra.
• Munkaerőpiaci igények figyelembevétele: folyamatos egyeztetés a munkaadókkal a képzési programok aktualizálásához.
• Q-módszer alkalmazása: a módszer hatékonynak bizonyult a kompetenciapreferenciák megismerésében és a szakadék feltárásában, más szakterületeken is alkalmazható.

A kutatás rávilágított arra, hogy a hazai alapképzéseknek dinamikusabban kell alkalmazkodniuk a munkaerőpiac változásaihoz, hogy a friss diplomások versenyképesek legyenek. A Q-módszer hatékony eszköznek bizonyult a valós kompetenciaigények feltárásában, és modellként szolgálhat hasonló felmérések megvalósításához más szakmák esetében is.

A cikk teljes terjedelmében itt elérhető: Bogdány, E., Cserhati, G., & Raffay-Danyi, Á. (2023). A proposed methodology for mapping and ranking competencies that HRM graduates need. The International Journal of Management Education, 21(2), 100789.https://doi.org/10.1016/j.ijme.2023.100789

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

Image by javi_indy on Freepik