Körforgásos Gazdasági Tudásbázis Archives - Oldal 5 a 7-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Szépen haladunk a fenntarthatóság felé

A kozmetikumok nagy része igencsak sok felesleges szeméttel és szennyezéssel jár: apró kiszerelés, műanyag tégelyek, sok plusz csomagolás, vegyi anyagok… De ez lassan már a múlté.

Egyre többünknek fontos, hogy olyan gyártóktól származzanak a kozmetikumok, akik nem végeznek állatkísérleteket, nem szennyezik gyártás közben a környezetüket (illetve a termékük sem veszélyes az élővilágra), illetve minőségi és természetes összetevőket használnak.

A legújabb trendeket követő gyártók már a csomagolást is újragondolják (biológiailag lebomló, újrahasznosítható), vagy akár el is hagyják; gondoljunk csak a szilárd készítményeket árusító gyártókra, akiknek köszönhetően nem kell műanyag tubusokat a szemétbe dobnunk, és az újratöltős termékek is jó irányt képviselnek.

Sok, egyszer használatos termékre kell még közösen megoldást találnunk, de a bambusz fogkefék és fültisztító pálcikák elterjedéséből is láthatjuk, hogy ez is egy járható út.

Láthatóan, ami jó a természetnek, az jó nekünk is.

Ti ezek közül miket használtok? Ha érdekel a téma, itt további információkat találsz:

https://www.natrue.org/sustainability-in-natural-cosmetics-the-key-for-innovation/
http://korkorosgazdasag.hu/elgondolkodtato/fenntarthato-szepsegapolas/
https://www.foodcircle.com/magazine/sustainable-vegan-fairtrade-organic-zero-waste-cosmetics-brands


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Ehető sörösdoboz-tartó a Saltwater Brewery’s-től

A Greenpeace becslései szerint a tengeri madarak 50 -70%-a, és a teknősök közel 80%-a fogyasztott már el az óceánokba került hulladékot vagy törmeléket. A fenntartható tervezői gondolkodásra remek példával állt elő a Floridában működő a Saltwater Brewery sörgyártó, aki műanyag sörösdoboz-tartó gyűrűit gondolta újra.

A sörgyártási folyamat melléktermékeiből egy olyan gyűrűt hoznak létre, ami a tengerekbe kerülve biztonságosan elfogyasztható a halak számára, de emellett elég erős anyagot képez a funkciója ellátásához.

Ezzel az étkezési búzából és árpából készült bio-alapú csomagolással több téren is sikereket értek el: csökkentették a hozzájuk köthető műanyag-hulladékokat, és saját eddig hulladékként számon tartott mellékterméküket tudták erőforrássá átalakítani (havonta 400.000 bio-alapú gyűrűt gyártanak). Az óceánokba kerülve ez a termék órákon belül bomlásnak indul, tehát az állatok sem tudnak csapdába esni.

Ha többet szeretnél tudni a témáról:

https://saltwaterbrewery.com/
https://www.greenpeace.org/africa/en/blogs/13995/plastic-pollution-represents-a-real-danger-for-our-oceans-the-numbers-speak-for-themselves/
https://ellenmacarthurfoundation.org/the-new-plastics-economy-rethinking-the-future-of-plastics


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Használt ruhából építőanyag: FabBrick

Európában évente 4.000.000 tonna textíliát dobunk a szemétbe, miközben az építőipar még jelentősebb anyagárammal működik: ezt a két iparágat próbálta egy körkörös megközelítéssel összekapcsolni a FabBrick startup, akik használt ruhadarabokból jó minőségű, és nem utolsó sorban nagyon dekoratív építőanyagokat állítanak elő.

Ez egy helyi kezdeményezés, a Párizsban elhelyezett ruhagyűjtő ládákból a sérült darabokat aprítják, majd ezeket egy ragasztóval keverik össze, formába helyezik, ahol mechanikusan préselik (főként emberi erővel).

A téglákat a megrendelők kérése szerinti formában és színben készítik el, azonban semmilyen színezőanyagot nem használnak: a textília darabokat szín szerint szétválogatva kapják az aprítóból, és a meglévő színek keverésével dolgoznak.

Az innovációval a startup létrehozója, Clarisse Merlet elnyerte a “Faire Paris competition 2017” és a “Start’in ESS call for projects in 2019” díjakat is.

(Forrás: https://www.fab-brick.com/)

További érdekességek a témában:

https://www.fab-brick.com/
https://ellenmacarthurfoundation.org/a-new-textiles-economy
https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20201208STO93327/a-textilgyartas-es-a-textilhulladek-kornyezetre-gyakorolt-hatasa-infografika


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Nagyvárosi állatok és az újrahasznosítás

A felhalmozódott szemétmennyiség és egyre nagyobb kihívást jelentő hulladékkezelés kérdése nem csak minket embereket érint, hanem az állatvilágot is. A természetben és a városokban élő állatok mind alkalmazkodnak a környezetükhöz, hiszen szűkebb helyen élnek, esetenként az életmódjukon is változtatnak és sok esetben kreatívabbnak kell lenniük vadonélő társaikhoz képest.

Megfigyelték, hogy a madarak fészket építenek például az eldobált műanyag villákból, karszalagokból és egyéb hulladékokból, de ami igazán érdekes, hogy kiválogatják színek szerint, hogy ezzel is felhívják magukra a figyelmet és sikeresebbek legyenek a párválasztásban. Egy piros műanyag szívecske nem csak a hölgyek szívét, de a madarakét is megolvasztja.

Egyes rovar fajok (méhek, hangyák), pl. a méhek is felhasználják a műanyagot a kasok építéséhez. Az eldobált ételmaradékról nem is beszélve – el sem tudjuk képzelni, hány városi állatnak biztosítják az életben maradást.

Rendkívül rugalmasnak és találékonynak kell lenniük, például nappal megbújnak és éjszaka aktívabbá válnak, hiszen kevesebb ember, kevesebb autó közlekedik akkor, ezáltal biztonságosabb így az élet számukra. Egy biztos, a városokra is a természet részeként kell tekintenünk, hiszen az állatok sem tesznek különbséget, így is – úgy is aktív részesei a körforgásnak.

Ha további érdekességeket olvasnál a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket: 

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/06/23/mehek-muanyag-ujrahasznositas/
https://www.nationalgeographic.com/animals/article/160418-animals-urban-cities-wildlife-science-coyotes
https://nlc.hu/utazas/cikk/madarfeszek-szokatlan-helyen-fotok/
https://planetbudapest.hu/


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

75.000 fából vasárnapi New York Times?

Egyre ritkábban szerezzük be a híreket a nyomtatott sajtóból, noha még mindig jelen van (bár éppen te is egy online cikket olvasol :). A Dél Indiana Egyetem becslései szerint, ha csak egy széria vasárnapi New York Times lapot hasznosítanánk újra, már azzal 75.000 fát menthetnénk meg. Ha pedig nem nyomtatnánk több újságot és magazint, évi 250.000.000 fát.

Az elmúlt 12 ezer évben megfeleztük a fák számát a bolygón, és ez a szám folyamatosan csökken, a Nature szakértői szerint évente 15 milliárddal.

A papír újrahasznosításában még van hova fejlődnünk, pedig nagyban óvhatjuk vele a környezetünket:

1 tonna újrahasznosított papírral megóvhatunk körülbelül:
– 17 fát
– 270 liter kőolajat
– 26.000 liter vizet
– 3.5 köbméter hulladéklerakó területet
– 4.000 kilowatt energiát

Ráadásul 1 tonna papír elégetése 750 kg CO2 kibocsátásával járna, ha újrahasznosítás helyett a hulladékégetőbe kerülne.

Ha érdekel a téma, további érdekességeket az alábbi cikkekben olvashatsz: 
https://hvg.hu/instant_tudomany/20150918_Tudja_hany_fa_van_a_Foldon_Most_kiderult
http://fna.hu/hir/ujrapapirnap
https://www.nature.com/articles/525170
https://www.usi.edu/recycle/paper-recycling-facts/


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Megunt játékok keresik új gazdájukat

Tudtátok, hogy a játékok közel 80%-a kukában végzi a Medium felmérése szerint? Legtöbbször nem azért, mert tönkrementek vagy sérültek, hanem mert a gyerkőc már kinőtte vagy megunta. Sőt, a Brit Heart Foundation adatai alapján egy gyereknek egyszerre átlagosan négy olyan játéka van, amivel sosem játszott.

A játékok 90%-a sajnos műanyagot tartalmaz, ami nagy terhet ró a környezetünkre (Greenmatters). Ez ellen a legtöbbet mi, fogyasztók tehetünk!

A fenntarthatóbb anyagokból készült, vagy másodkézből származó játékok vásárlása mellett a legjobb, ha új gazdát keresünk a már megunt játékoknak! Ha pedig nincsen az ismerősi körben kisgyerek, akkor könnyedén el is adományozhatjuk őket, erre nincs is szebb időszak, mint az ünnepek közeledte!

Az országban több, mint 200 ponton adhattok le cipősdoboz adományokat, ezzel hatalmas örömet szerezve valahol egy kisgyereknek, az meg már csak hab a tortán, hogy ezzel a fenntarthatósághoz is hozzájárulhatunk!

Ha szeretnél további infókat a programról: http://ciposdoboz.hu/gyik

Ha érdekel a játékok környezetre gyakorolt hatása:
https://medium.com/circulatenews/creating-a-circular-economy-for-toys-9c11dc6a6676
https://www.greenmatters.com/p/environmental-impact-plastic-toys
https://www.bbc.com/news/science-environment-47868871

Képzeld, 2021 decemberében a Központi Kollégium lakói is csatlakoztak a Cipősdoboz Akcióhoz! Ha Te is csatlakoznál, keresd a központis seniorokat a részletekért!


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Karácsonyfadísz csere-bere

A körforgásos gazdaság egyik alapelve, hogy az erőforrásainkat a lehető legértékesebb módon kell felhasználnunk. (Például, az üres befőttes üveget sokkal jobb, ha konyhai tárolónak használjuk fel, mintha a szelektívbe dobnánk.)

Ezen a héten, 2021. november 25-27. között a Pannon Egyetemen gyakorlatban is kipróbálhatjuk az elméletet! A Zöld Feszten számos programon kepézhetitek magatokat, kaphattok tippeket a témában.

Idén a már megunt karácsonyfadíszeknek sem kell otthon a dobozban szomorkodniuk: hozzátok el szombaton 09:00-14:00 között a megunt díszeket a Zöld Fesztre (E épület – Kamaraterem), és cseréljétek le valami újra, ami idén a fátok éke lehet! Ezzel megint tehettek valami jót a környezetért, és örömet is szerezhettek másoknak!

Nézzétek meg a Zöld feszt programjait:
https://www.gtk.uni-pannon.hu/zoldfeszt/
https://www.facebook.com/events/281760767208903/
https://www.facebook.com/events/848193925866027


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Fenntarthatóság a vendéglátóhelyeken | GreenLike #18

GreenLike video-podcastsorozatunk legújabb részében a vendéglátóhelyek és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáljuk.

Vendégeink:
Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány képviseletében
Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök Étterem tulajdonosa, továbbá a Pannon Gasztronómia Akadémia elnöke és a magyar Bocuse d’Or Akadémia tagja
Mészáros Zoltán, aki többek között a veszprémi Oliva Hotel és Étterem tulajdonosa, a VeszprémFest és a Rozé, Rizling és Jazz Napok ötletgazdája, főszervezője.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

A Hét kenyér Ökovendégház | GreenLike #17

A Turizmus Világnapja alkalmából a Hét kenyér Ökovendégház tulajdonosaival, Kazinczy Gyöngyvérrel és Bodor Istvánnal beszélgettünk a fenntartható turizmus jegyében.

A Hét kenyér Ökovendégház igazi mintapéldája annak, hogy a körforgásos gazdaság elemei hogyan jelennek meg a turizmusban a Balatonnál.

Ez a podcast azért is kedves a szívünknek, mert különleges kis vendégeink is voltak, hiszen Gyöngyvér és István gyermekei Annabell és Benjámin is részt vettek a felvételen. Fogadjátok őket sok szeretettel!

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Bérelni vagy birtokolni?

Az Ellen MacArthur Alapítvány kutatása szerint a háztartásunkban lévő tárgyak 80%-át havonta egyszer vagy ennél is ritkábban használjuk. A körforgásos gazdálkodás egyik nagy kihívása, hogy a használati cikkek általánosságban nincsenek rendeltetésük szerint kihasználva, és sokszor válnak ”egyszer használatossá”, majd kerülnek a szeméttelepekre. A statisztikák szerint például egy ruhadarabot átlagosan 7 alkalommal viselünk, mielőtt a szemétbe kerülne.

Szerencsére kialakulóban vannak az ellentrendek is, ha belegondolunk, hogy már nem csak autót, rollert vagy lakást lehet bérelni, hanem sok helyen porszívót, fűnyírót, vagy akár paradicsom passzírozót is (ha érdekel a téma, a sharing economy keresőszót ajánljuk). A napi használatban lévő cikkekről alkotott felfogás is átalakulóban van, jó példa erre a Vigga vagy a Baby’s away, ahol kismama és babaruhákat lehet bérelni, vagy a Stara, ahol a bútorok kézről kézre járnak.

Ha érdekel a téma, itt találsz több információt:

https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/4_Products_Accessing_Mar19.pdf
https://www.businessbecause.com/news/insights/6736/what-is-the-sharing-economy

(Photo by Pop & Zebra on Unsplash)


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.