Dr. Kosztyán Zsolt Tibor

Dr. Kosztyán Zsolt Tibor, a Pannon Egyetem oktatója 2013-ban az “Év Kutatója Díjban” részesült. A díj átadására 2013. december 4-én, szerdán került sor az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság székházának nagytermében, ahol Dr. Kosztyán Zsolt Tibor “Kockázatok és bizonytalanságok kezelése vezetői döntésekben” című előadását hallgathatták meg a jelenlevők.

– Bemutatná olvasóink számára kutatását, mellyel az „Év Kutatója Díjat” elnyerte?

– Mindenek előtt szeretném megköszönni, hogy idén én vehettem át Társadalomtudomány, ezen belül is a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok területén ezt a rangos díjat!
Az én kutatásom kicsit kapcsolódik mind a mérnöki területhez, mind pedig a gazdasági és szervezési kérdésekhez. A bizonytalanság és a kockázatok átszövik mindennapjainkat, de különösen fontosak a különböző szintű vezetői döntésekben. Kutatásaimban én olyan szakértői döntéstámogató rendszerek, megoldások kidolgozásával foglalkozom, amelyek segítik a vezetői döntések meghozatalát, csökkentik a döntések kockázatát.

– Mióta folytatja a kutatást?

– Az első publikációm 2000-ben született, de ezzel a területtel 2006-tól foglalkozom.

– Emlékszik, honnan kapta az ötletet a kutatási téma tanulmányozására?

– Nem sokkal az első disszertációm megírása után, melyet Gazdálkodás- és Szervezéstudományok területén, ezen belül is optimális erőforrás-tervezésből készítettem, lehetőségem volt egy új kutatásba is belefognom, ahol kifejezetten egy mérnöki problémával foglalkozhattam. Alkalmam adódott kijutni 2006-ban egy nemzetközi konferenciára, amely a mérési bizonytalanság meghatározásáról szólt. A sok akadémiai előadás mellett egy gyakorlati szakember is bemutatta előadását. Ő azzal foglalkozott, hogy a mérési bizonytalanságot hogyan lehet figyelembe venni akkor, amikor pl. egy termék elfogadásáról, vagy leselejtezéséről döntünk. Mivel a méréseink mindig tartalmaznak valamennyi bizonytalanságot, az emberi tényezőről nem is beszélve, mindig lesz olyan termék, amelyet bár mi megfelelőnek ítéltünk, de pont a vevőnél „mondja fel a szolgálatot”, vagy éppen olyan termék, amelyet feleslegesen selejteztünk le. A hibás döntéseink kockázatot rejtenek és komoly költségvonzattal is járhatnak. Gondoljunk arra például, amikor egy rossz beállítás miatt egy komplett sorozat autót visszarendelnek. Itt a két szemlélet: a mérnöki és a gazdasági megközelítés találkozik, mert pl. a mérési bizonytalanságok csökkentése sokszor mérnöki feladat, míg a rossz döntéseink költségvonzatának mérséklése legtöbbször szervezési probléma. E kutatás indított el annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy hogyan lehet a döntési kockázatokat mérsékelni, ahol egyszerre kell törekednünk a bizonytalanság csökkentésére és a döntésekből eredő felesleges költségek mérséklésére.
Később a kutatásaimat kibővítettem olyan tervezési, szervezési kérdésekkel, amikor a feladat pl. egy új létesítmény, új termék vagy éppen egy új szoftver létrehozása, ahol sokkal több bizonytalan tényezőt kell kezelni, de mindig szem előtt tartottam, hogy minden döntésünknek – még annak a döntésnek is, amikor nem döntünk – van gazdasági, legtöbbször költségekben megjelenő hatása. Ezért ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni.

– A kutatás eredményeit milyen fórumokon osztják meg? Hogyan tudják az eredményeket vállalatvezetők kamatoztatni, a gyakorlatban felhasználni döntéseik meghozatala során?

– Az eredményeinket egyrészt folyóiratcikkekben, másrészt konferenciákon mutatjuk be. Ugyanakkor nagyon szívesen megyünk olyan konferenciákra, olyan fórumokra, ahol az akadémiai előadásokon kívül vállalatvezetők, vagy éppen termelési, karbantartási szakemberek adnak elő. Ezek közül is kiemelném az idén 25. évfordulóját ünneplő Nemzetközi Karbantartási Konferenciát, amelyet hagyományosan Veszprémben rendeznek meg, és ahol vállalati szakemberek is részt vesznek, valamint bemutatják legújabb technológiai újításaikat.

– Hogyan fogadták a vállalatvezetők a kutatási eredményeket?

– A vállalati szakemberek legtöbbször nagyon nyitottak voltak, hiszen a problémák és maguk az adatok is valós környezetből származtak. Szimulációkat csak a módszerek tesztelésére használunk, de minden eljárást kipróbálunk valós környezetben, valós példákon is.
Később a kutatási eredmények egy szakértői rendszerben ölthetnek testet, mely önmaga lehet egy termék, illetve ezek a módszerek beépülhetnek a vállalati információs, illetve döntéstámogatói rendszerekbe. Vannak már olyan megoldásaink, amelyek kiegészítései lehetnek ilyen információs rendszereknek. Ezek segíthetik a termelés, a karbantartás vagy éppen a projektek tervezését.

– A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docenseként kutatási tevékenységébe a hallgatókat is bevonja?

– Szerencsére ez a téma sok hallgatót vonzott, akik közül néhányan később doktoranduszok lettek, és hamarosan megszerzik PhD fokozatukat is. Itt emelném ki Kiss Juditot és Hegedűs Csabát. A harmadik doktoranduszom: Németh Anikó átvehette az egyik legnagyobb, ifjú kutatóknak szóló kitüntetést, a Pro Scientia Aranyérmet, amelyet a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést elért, kiváló publikációs teljesítménnyel rendelkező hallgatóknak adnak, de megemlíthetem Katona Attila nevét is, aki most Köztársasági Ösztöndíjasként, kapcsolódó kutatásaival a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián két külön tagozatban is első díjat kapott. Több hallgatóm kapott már különböző területen elismerést: pl. a Magyar Innovációs Szövetség Harsányi István Díját, vagy pl. a Magyar Logisztikai Készletezési és Beszerzési Társaság kiváló diplomák elismerésére alapított díját.

– “Kockázatok és bizonytalanságok kezelése vezetői döntésekben” kutatását folytatja? Milyen irányban tervez tovább haladni?

– Elsődleges cél, hogy a kutatásainkat még közelebb vigyük a gyakorlati alkalmazásokhoz. Jelenleg a kutatásaink eredményeképpen olyan módszereket dolgoztunk ki, melyek egy szakértői vagy döntéstámogató rendszer alapjai lehetnek. Ilyen szakértői rendszerekre szükség lehet, ha a termelés, karbantartás vagy éppen a projektek költségeit csökkenteni szeretnénk.