A vezetőképzésben fontos szerepet töltenek be a játékok. A vezetői játék és szimulációs modellek közé nem húzható éles határ. Az angol nyelvű szakirodalomban ezért gyakran „simulation/game” néven hivatkoznak rá.
A játékoknak többféle meghatározása van. Klabbers (1999) szerint a játékokat gyakran komolytalan, csak szórakozási célúnak tekintik. A játékoknak azonban lehet komolyabb, tudományos értelmezése is.
Elgood (1996) szerint a „játék” megnevezéssel olyan tevékenységek írhatók le, amelyekre az alábbiak valamelyike jellemző:
emberi, ember által irányított ellenfelek megléte, amelyek hatnak egymásra és a környezetre,
hangsúly a versenyképességen és a nyerésen,
hangsúly a szórakozáson, humoron és az élvezeten,
a döntéshozatal és az eredmények számbavételének ismétlődő ciklusa, ami lehetővé teszi, hogy legközelebb esetleg jobban csinálják.
Gredler (1996) a következőképpen osztályozza a szimulációs játékokat:
adatkezelés szimuláció,
diagnosztikai szimulációk,
válságmenedzsment szimulációk,
társadalmi szimulációk.
Az általunk használt játékok többnyire adatkezelésiek, közvetett társadalmi hatásokkal. A játékok többségénél nehéz induló helyzet beállításával válság szimulálható és ezáltal válságkezelés gyakorolható.
A játékok során egy vagy több játékos összefogva, vagy egymással versengve küzd a nyereményért, elfogadott játékszabályok szerint. A játékosok általában a maguk nevében játszanak, de néha eltérően is viselkedhetnek. (Jaques, 1995).
A játékok társadalmi rendszerek, melyek szereplőkből (játékosok), szabályokból és erőforrásokból állnak. (Klabbers, 2001). A játékokban a résztvevők kölcsönhatásba kerülnek egymással, a szabályoknak megfelelő döntések megvalósításához erőforrásokat használnak fel. Ilyen erőforrás lehet például: valós, vagy szimulált pénz, szimulált kapacitás, anyag, emberi erőforrás, de maguknak a résztvevőknek az ideje is.
Ma már a játékok jelentős része számítógéppel támogatott és internet alapú kommunikációt használ. A különböző játékokhoz írt programok eltérő megoldásokat alkalmaznak.
A KKV-k vezetői számára „Vállalatvezetés – Üzleti szimuláció” címmel 2019. március 22-én indít el a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudásközpontja egy vezetői játékon alapuló szimulációs tréninget Székesfehérváron, amelyre szerettettel várjuk az érdeklődőket. Részletek és jelentkezés itt. >>>
A szerző és a „Vállalatvezetés – Üzleti szimuláció” című tréning vezetője Dr. Kovács Zoltán egyetemi tanár.
„Mitől sikeresebb a szomszéd vállalkozása?” címmel hirdette meg 2016. november 11-ére programindító képzését a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának új profillal jelentkező Felsőoktatási Vállalkozásfejlesztési Központja, a FEVÁK. A programsorozat célja a régió vállalatainak, vállalkozásainak támogatása korszerű nemzetközi tudásbázisra épülő, átfogó és igény szerint testreszabott képzések által.
A vállalati képzéseken túl nyílt tréningeket is kínál a FEVÁK a régió üzleti szereplőinek, – ezen tréningek köre a stratégiától a teljesítményértékelésen és a projektmenedzsmenten át a Big Data üzleti adatkinyeréséig ível, magába foglalva a menedzsment, a marketing, a számítástechnika, az önismeret, az üzleti kapcsolatok menedzselése vagy a logisztika, stb. területeit.