FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Szakmai elismerés a Vezetéstudománytól

Nagy öröm számunkra, hogy a Vezetéstudomány – Budapest Management Review szerkesztőbizottsága beválasztotta a 2023-as évfolyam legjobb 4 cikke közé kollégáink – Dr. Bukta-Liska Fanny, Dr. Kővári Edit és Dr. Hargitai Dávid – „Aki kimarad, az tényleg lemarad? Hallgatók mindennapi és munkahelyi FOMO-jelenségének és közösségimédia-függőségének összefüggés-vizsgálata három magyar egyetemen” c. cikkét, annak olvasottsága, a bemutatott téma újszerűsége, módszertani megalapozottsága, a feldolgozott irodalom minősége és a cikk gyakorlati és elméleti relevanciája alapján.

„A FOMO (Fear of Missing Out) jelensége arra a félelemre utal, amikor egy felhasználó tart attól, hogy az online tartalmakat és mások interakcióit nem láthatja, nem időben reagálhat rájuk, vagy vesz részt élőben az adott aktivitáson. A FOMO érzése szorongáshoz, alvászavarokhoz, a koncentráció hiányához és a közösségi médiától való krónikus függéshez vezethet. Megjelent azonban az “ellentrend”, a Joy of Missing Out: az egészséges “diszkonnektivitás”, az online platformokról történő szándékolt, jó érzésű lecsatlakozás. A szerzők kutatása az általános és munkahelyi FOMO-jelenség dinamikáit vizsgálja a közösségimédia-addikció függvényében. A szakirodalmi elemzés eredményeit a Web of Science adatbázisát alkalmazva összefüggés-vizualizáció illusztrálja. A négy kutatási hipotézis vizsgálatához többváltozós elemzést alkalmaztak. A FOMO-jelenség elemzésénél két faktort azonosítottak: a másokhoz való viszonyítást (online) és a kimaradásélményt (offline). A munkahelyi FOMO esetén is két faktort emeltek ki: a kapcsolati kirekesztést és az információs kirekesztést.”

Kollégáink a díjat 2025. december 3-án az MTA Gazdálkodástudományi Bizottság évzáró konferenciáján vették át. A szakmai elismeréshez szívből gratulálunk, további sok sikert kívánunk.

A cikk az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóké-pességi Eszközének támogatásával készült.

Nemzetközi adatbázisba kerültek TINLAB projektjeink

Az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázisban csaknem minden harmadik hazai projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumhoz kapcsolódik.

A társadalmi innovációk európai szintű elterjedésének elősegítését és bővítését célozza az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázis. A SIM több lehetőséget is kínál a társadalmi innovátorok és az érdeklődők számára: lehetőséget nyújt a társadalmi innovációs példák bemutatására, továbbá ösztönzi és felületet is biztosít a társadalmi innovációban érdekelt felek számára, hogy tanuljanak más jó gyakorlatokból és új partnerségeket hozzanak létre.  A SIM egy nyílt adatbázis, amelybe társadalmi innovációs projektgazdák vagy más érdekelt felek feltölthetik a projektjük leírását azzal a céllal, hogy megosszák hasznos, sikeres és inspiráló társadalmi innovációs példáikat.

Az összesen közel négyszáz európai jó gyakorlatot tartalmazó gyűjteményben jelenleg huszonkilenc hazai projekt szerepel, ebből tizenhárom projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban valósult meg, valamint fejlesztésükben részt vettek a TINLAB mentorhálózatának tagjai.

A Pannon Egyetem SIM adatbázisban szereplő TINLAB projektjei az alábbiak: 

Kompetenciatükör

A program elsődleges célja egy olyan kompetencia-térkép kialakítása a gazdaságtudományi területen végzettek számára, amely a szakmai gyakorlaton lévő hallgatók, a pályakezdők és leendő foglalkoztatóik számára átláthatóvá teszi, hogy a képzési program milyen kompetenciák fejlesztéséhez járult hozzá. Bővebben >>>

Tudomány Mindenkinek Hackathon

A projekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassák a nagyközönséghez. Az évente egyetemistáknak rendezett tudománykommunikációs verseny résztvevői támogató, mentorált folyamat során dolgoznak fel és interpretálnak tudományos eredményeket.
Bővebben >>>

Vállalkozói attitűdvizsgálat a felsőoktatási intézmények hallgatói mintáján

A hallgatók vállalkozói attitűdjének, kompetenciáinak és motivációinak feltérképezésére irányuló kutatás feltárja a jelenlegi gazdaságtudományi képzés szereplői számára, hogy melyek az erősíteni és fejleszteni kívánt kompetenciák, attitűdök, amelyek a hallgatók vállalkozói hajlandóságát jelentősen befolyásolják.
Bővebben >>>

A digitális intelligencia társadalmi aspektusai

A projekt központi célja egy digitális intelligencia mérőskála kifejlesztése volt. A mérőeszköz védjegyoltalmat nyert, és DIP (Digitális Intelligencia Profil) néven került bejegyzésre. A digitális intelligencia (digitális kompetencia: digitális eszközök használatára vonatkozó technikai felkészültség és tudás + digitális attitűd: az eszközhasználathoz kapcsolódó viselkedés) mérése és fejlesztése mind a társadalmi, mind a vállalati szinten elengedhetetlen a sikeres digitalizációhoz. A DIP 8 dimenzióban, 3 szinten, 3 területet mér, alkalmas egy nemzet, régió, város, vállalat vagy szervezet (pl. iskolák) állampolgárainak felmérésére. A DIP mérőskála interdiszciplináris jellegű: az oktatás, pszichológia (digitális érzelmi intelligencia), informatika (digitális védelem, digitális műveltség) mellett érinti a médiatudományt, jogot (digitális jogosultság), szociológiát (digitális társadalmi viszonyok) és vezetéselméletet (digitális párbeszéd). Bővebben >>>

Társadalmi innováció új dimenzióban: a TINLAB projekt eredményei a Pannon Egyetemen

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) 2020 őszén alakult az ELTE kezdeményezésére, konzorciumi együttműködésben a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal. Stratégiai célja, hogy definiálja és népszerűsítse a társadalmi innovációt, valamint támogassa a hazai törekvések beágyazását a nemzetközi együttműködésekbe.

A Pannon Egyetem 2025. november 11-ei sajtótájékoztatóján Prof. Dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár számolt be a Pannon Egyetem TINLAB projekt keretében kidolgozott jó gyakorlatairól.

Fotó: Vámosi Patrik/vehir.hu

Fotó: Vámosi Patrik/vehir.hu

Kompetenciatükör – a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése

A kutatás feltárta a munkáltatói kompetenciapreferenciákat, így hidat képez a felsőoktatás és a munkaerőpiac között. A hallgatók iránymutatást kapnak az önfejlesztéshez, a felsőoktatási intézmények visszajelzést a képzéseik relevanciájáról, a munkaadók pedig támogatást a kiválasztásban. A rendszer hosszú távon hozzájárul a kompetenciaszakadék csökkentéséhez és a foglalkoztathatóság javításához.

Digitális Intelligencia Profil (DIP) – a digitális felkészültség mérése

A DIP mérőskála nyolc dimenzióban vizsgálja a digitális készségeket, attitűdöket és viselkedést. Pilot vizsgálatok és vállalati felmérések bizonyították, hogy a módszer objektív képet ad az egyének és szervezetek digitális érettségéről. A mérőeszköz segíti a digitális szakadék csökkentését, és nemzetközi szinten is terjeszthető. A mérőeszköz védjegyoltalmat nyert, és DIP (Digitális Intelligencia Profil) néven került bejegyzésre.

Vállalkozói motiváció vizsgálata – egyetemisták körében

Országos kérdőíves kutatás tárta fel, hogy a fiatalok vállalkozói hajlandóságát leginkább négy tényező befolyásolja: a személyes motivációk, a tapasztalatszerzés, a társadalmi megítélés és a családi háttér. Az eredmények rávilágítanak, hogy a nők esetében a társadalmi és családi tényezők erősebb hatással bírnak, míg a férfiaknál a tapasztalatszerzés dominál.

Tudomány mindenkinek – tudománykommunikáció érthetően, élményszerűen

A Tudomány mindenkinek alprojekt célja, hogy a tudományos eredményeket mindenki számára érthetővé és elérhetővé tegye. Ennek keretében sikerrel valósult meg a Tudomány Mindenkinek Hackathon, amely az EU Társadalmi Innovációs jó gyakorlatainak adatbázisába is bekerült. A program részeként a középiskolások számára is készült tudománykommunikációs előadás „Nekem hiszel vagy a szemednek? – Tudománykommunikáció nem csak tudósoknak” címmel, amely a kritikus gondolkodás és a hiteles információk szerepére hívja fel a figyelmet. A „Tudományos Rapid Randi” elnevezésű minikonferencia- és kapcsolatépítő workshop a tudománykommunikáció fejlesztését és különféle szervezetek közötti együttműködést célozta.

Társadalmi Innovációs Menedzser és Mentor képzések

A TINLAB projekt keretében új oktatási program indult, amely szakembereket készít fel társadalmi innovációs projektek tervezésére, menedzselésére és mentorálására. A képzésbe 100 résztvevő kapcsolódott be, akik a közszféra, az akadémiai világ, a gazdaság és a civil társadalom képviseletében vettek részt. Ez a quadruple helix modell megvalósítását segítette.

Tematikus fórumok – az együttműködés zászlóshajói

Öt év alatt több mint 50 alkalommal zajlottak tematikus fórumok, közel 150 előadó részvételével konzorciumi szinten. A fórumok hidat képeznek a tudomány, az önkormányzatok, a vállalatok és a civil szervezetek között. Nyolc fórum indult, amelyek lefedik a legfontosabb társadalmi problémákat és a konzorciumi partnerek meglévő kutatásainak metszéspontjait. A Pannon Egyetemhez kapcsolódik a „Digitalizáció társadalmi hatásai” és a „Környezeti szempontú társadalmi innovációk és klíma” fóruma. A „Környezeti szempontú társadalmi innovációk és klíma fórum” a környezeti fenntarthatóságot helyezi középpontba, különösen a klímaváltozás, a körforgásos gazdaság és a zöld technológiák társadalmi bevezetése terén. A „Digitalizáció társadalmi hatásai fórum” pedig kiemelten foglalkozik a digitális technológiák tanulásra, munkára és mindennapokra gyakorolt hatásaival.

További információ a TINLAB projekt honlapján érhető el: https://tinlab.hu/

Közös pontok: társadalmi innovációk a gyakorlatban

2025. november 5-én került sor a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratróium rendezvényére az ELTE Innovációs Napok keretében. A program célja az volt, hogy közös térbe hozza a kutatókat, a fejlesztőket, a társadalmi innovátorokat, a szakpolitikai szereplőket és a piaci partnereket.

A rendezvényen a Pannon Egyetem kollégái is részt vettek:

  • Dr. Cserháti Gabriella „Társadalmi innováció a felsőoktatási kompetenciafejlesztésben a munkaerőpiaci kompetenciaszakadék csökkentése érdekében” címmel tartott tudományos pitch-et.
  • A „Kutatás & Piac – sikeres együttműködéseink” c. szekcióban Prof. Dr. Obermayer Nóra és Dr. Simon Attila számolt be a „Partnerség a jövőért – Digitális intelligenciafelmérés a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatai körében” c. kutatás eredményeiről.
  • A Pannon Egyetem TINLAB projekcsapatát pedig Vámosi Réka és Mészáros Péter képviselte az eseményen.

A rendezvény nem csupán beszámoló, hanem találkozási pont is volt: különböző nézőpontokból közelíttek ugyanahhoz a kérdéshez – hogyan képes a társadalmi innováció mérhető módon javítani az életminőséget és a közösségek működését.

Az ESG és az élhető, fenntartható települések kihívásai

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) keretében 2025. október 17-én került sor a Környezeti szempontú társadalmi innovációk, klíma tematikus fórum rendezvényére, amelynek központi témája ezúttal az ESG és az élhető, fenntartható települések kihívásai voltak. A fórumhoz online és offline módon is csatlakoztak résztvevők.

A rendezvényen Oszkó-Jakab Natália és Dr. Sebestyén Viktor tartott előadást. Az előadások során többek között szó esett arról, hogy miként lehet a társadalmi innováció eszközeivel támogatni a fenntartható városfejlesztést, hogyan illeszthetők be az ESG elvárások a helyi önkormányzatok és szervezetek működésébe, valamint milyen jó gyakorlatok segíthetik a közösségi részvételt a zöld átállásban. Emellett a résztvevők betekintést nyerhettek abba is, hogyan kapcsolódhat össze a környezettudatosság, a társadalmi felelősségvállalás és a gazdasági versenyképesség egy olyan komplex szemléletben, amely valóban élhető településeket eredményez.

A tematikus fórum munkájáról bővebb információ itt olvasható. >>>

Közös pontok: Társadalmi innovációk a gyakorlatban

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratróium rendezvényének célja, hogy közös térbe hozza a kutatókat, a fejlesztőket, a társadalmi innovátorokat, a szakpolitikai szereplőket és a piaci partnereket. A 2025. november 5-i alkalom tehát nem csupán beszámoló, hanem találkozási pont is: különböző nézőpontokból közelítünk ugyanahhoz a kérdéshez – hogyan képes a társadalmi innováció mérhető módon javítani az életminőséget és a közösségek működését.

A rendezvényen az ELTE, a Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem kutatói ismertetik a társadalmi jóllétet szolgáló kutatásaikat, valamint bemutatják az elmúlt években vállalati partnerekkel (E-ON Hungária Zrt., Edisonplatform, Herendi Porcelángyár) közösen megvalósított programokat is.

Időpont: 2025. november 5. 13:00 – 17:00

Helyszín: ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)

A rendezvényre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Részletes program és regisztráció itt. >>>

ESG és élhető, fenntartható települések kihívásai – Tematikus Fórum

A meghívó letölthető itt. >>>

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A társadalmi innováció definiálása és tematikus fórumok működtetése keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon.

E közös munka keretében a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK, KLÍMA tematikus fórumot szervez 2025. október 17-én 15:00-16:00 között.

A Fórum napirendje:

  • ESG és az élhető környezet kapcsolódási pontjai
  • Élhető és fenntartható települések kihívásai és jövő-orientált fejlődési lehetőségei
  • Kapcsolódási pontok és a munkaterv megvitatása

A fórum helyszíne: Pannon Egyetem, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10., B épület, 2. emelet, konferenciaterem

A rendezvényen való részvétel online és személyes formában is lehetséges. Részvételi szándékát kérjük, hogy a nemeth.eszter.julia@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen jelezze legkésőbb 2025. 10. 16-ig.

(Image by Freepik)

Tudomány Mindenkinek Hackathon a Klubrádióban

A „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium Jó Gyakorlatok Gyűjteménye III.” kézikönyvében szerepel a Tudomány Mindenkinek Hackathon is. A résztvevők egy támogatott, mentorált folyamat során dolgoznak fel és interpretálnak tudományos eredményeket, közérthető módon.

A hackathonról kollégánk, Dr. Sulyok Judit nyilatkozott a Klubrádió „Szerepvállalás” című műsorában.

A beszélgetés itt hallgatható meg. >>>

A hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

Innovatív módszertan a felsőoktatás képzési követelményei és a munkaadói kompetenciapreferenciák integrált vizsgálatában

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar kutatói – Dr. Bogdány Eszter, Dr. Cserháti Gabriella és Dr. Raffay-Danyi Ágnes – a The International Journal of Management Education (Q1) folyóiratban bemutatott kutatásukban olyan módszertant fejlesztettek ki, amely segítségével feltárhatóak a felsőoktatási képzések és a munkaerőpiac kompetenciaelvárásai közötti különbségek.

A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása volt, amellyel az alapképzési programok kompetenciakövetelményei összehangolhatóak a munkaadói kompetenciaelvárásokkal. A kutatás egyedülálló módon ötvözi a tartalomelemzést, fókuszcsoport-interjúkat és a Q-módszertant, annak érdekében, hogy átfogó módon azonosítsa a legfontosabb elvárt kompetenciákat. A kutatók egy pilot kutatást is végeztek a kompetenciapreferenciák feltérképezése érdekében az Emberi erőforrások alapszak esetén.

A vizsgálat két fő fázisból állt: a kulcskompetenciák azonosításából és Q-módszertannal történő rangsorolásból. A Q-módszertan alkalmazása során a kompetenciák azonosítása (65 magyarországi HR-álláshirdetés, az O*NET adatbázis, valamint 13 HR-szakemberrel készített fókuszcsoport-interjúk elemzése alapján), az integrált kompetenciadefiníciók kialakítása (különböző forrásokból származó kompetenciák összevetése, 40 kulcskompetencia kiválasztása), rangsorolása (meghatározott és kényszerített rangsorolása a kompetenciáknak), és a faktoranalízis által meghatározható kompetenciapreferencia csoportok megalkotása történt meg.

A módszertan alkalmazásának eredményét pilot-teszt keretében vizsgáltuk, ahol a legfontosabb kompetenciák az alapvető és asszertív kommunikáció, a digitális eszközhasználat, a személyügyi és HR-ismeretek voltak, míg a kevésbé fontos kompetenciák között a matematika, statisztika, üzleti etika ismeretei jelentek meg. Az utóbbi kompetenciák egységesen hátrébb kerültek a munkaerőpiaci preferenciarangsorokban, annak ellenére, hogy a képzési követelmények részét képezik. Szembetűnő eltérések voltak abban, hogy a HR-szakemberek hangsúlyozták a rugalmasság, stressztűrés és empátia fontosságát, amelyek azonban hiányoznak a hazai követelményekből, és ezáltal a képzési programokból. Érdekes módon a munkaadók kevésbé értékelték fontosnak a tudásmegosztást, felelősségvállalást és a konfliktuskezelést, noha ezek létfontosságúak a szervezetek működéséhez.

A kutatás alapján a cikk az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

  • Gyakorlati készségfejlesztés (pl. esettanulmányok, szimulációk) beépítése a képzésekbe, különös tekintettel a digitális kompetenciákra.
  • Munkaerőpiaci igények figyelembevétele: folyamatos egyeztetés a munkaadókkal a képzési programok aktualizálásához.
  • Q-módszer alkalmazása: a módszer hatékonynak bizonyult a kompetenciapreferenciák megismerésében és a szakadék feltárásában, más szakterületeken is alkalmazható.

A kutatás rávilágított arra, hogy a hazai alapképzéseknek dinamikusabban kell alkalmazkodniuk a munkaerőpiac változásaihoz, hogy a friss diplomások versenyképesek legyenek. A Q-módszer hatékony eszköznek bizonyult a valós kompetenciaigények feltárásában, és modellként szolgálhat hasonló felmérések megvalósításához más szakmák esetében is.

A cikk teljes terjedelmében itt elérhető: Bogdány, E., Cserhati, G., & Raffay-Danyi, Á. (2023). A proposed methodology for mapping and ranking competencies that HRM graduates need. The International Journal of Management Education, 21(2), 100789.https://doi.org/10.1016/j.ijme.2023.100789

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

Image by javi_indy on Freepik

Skill Jump projekt és zöld munkahelyek – Tematikus Fórum

A meghívó letölthető itt. >>>

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A társadalmi innováció definiálása és tematikus fórumok működtetése keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon.

E közös munka keretében a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK, KLÍMA tematikus fórumot szervez 2025. május 8-án 13:00-14:30 között.

A Fórum napirendje:

  • Tóth Annamária – Skill Jump projekt bemutatása
  • Prof. Dr. Gelencsér András – Zöld munkahelyek
  • Kapcsolódási pontok és a munkaterv megvitatása

A fórum helyszíne: Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10., „A“ épület, 2. emelet 204-es terem (Kari Könyvtár).

A rendezvényen való részvétel online és személyes formában is lehetséges. Részvételi szándékát kérjük, hogy a nemeth.eszter.julia@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen jelezze legkésőbb 2025. 05. 04-ig.

Image by jcomp on Freepik

Archívum

Go to Top