PANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

CompoBot – Több, mint egy terv

A SIKKedd keretében Pancsa Emese 2024. október 24-én a Pannon Köztérben mutatta be találmányát, a CompoBotot. Kíváncsi voltam, mit tud ez az aranyos szerkezet, ami R2-D2 egyik modern leszármazottjára hasonlít. Ez a robot nem csak nagyon cuki, hanem hasznos is. Első ránézésre egy ezüst golyó lábakon. Ám, mint kiderült, ez sokkal több annál. Ugyanis ez egy komposztáló gép.

Emese öt éve foglalkozik beltéri komposztálással és három éve vágott bele vállalkozásába. A Compocity egy komposztálási szolgáltatás városi közösségeknek. Célja, hogy egy olyan magas minőségű anyagot hozzon létre a városi növényeknek, amivel le lehetne váltani a műtrágyát. A klasszikus komposztálás akár egy évig is eltarthat, de ezzel a technológiával akár néhány hét alatt egy ültethető anyagot lehet előállítani.

Tudtad, hogy egy átlagos családnál a kukába kerülő hulladék 42-45%-a komposztálható? A Compocity a jövőben azzal fog kísérletezni, hogy a kerti zöldhulladékhoz hozzáadják a konyhai maradékokból előállított anyagot, ugyanis az így kapott eredmény sokkal változatosabb, gazdagabb lenne, és a felhasználása is kedvezőbb.

Ez a robot nem igényel nagy teret, így akár egy szobában is elfér. Könnyű alkalmazni, hisz csak egy fiókot kell kinyitnunk, belehelyezni az ételmaradékot, és becsukni. A gép innentől kezdve már magától működik. A CompoBot kommunikál is veled, ha érzékeli, hogy mellette vagy előtte állsz. A kis kijelzőjén megmutatja ábrákkal, miket lehet beledobni, így akár a gyerekek is tudják használni. A behelyezett maradékon méréseket végez és visszajelzést is ad egy QR kód segítségével.

A beszélgetés során hangsúlyossá vált, hogy mindig elérhető célokat kell felállítani. Lehet több terv a fejünkben, későbbi fejlesztési ötletek, de fontos, hogy mindig egy adott célt tűzzünk ki, és érjünk el. Mikor befektetőket keresünk, figyelembe kell venni, nekik mi a céljuk. Tudsz-e azonosulni az ő nézeteikkel, motivációjukkal az elvárásaikkal. Léteznek úgynevezett angyalbefektetők is, akik a saját tőkéjük mellett a saját szakmai tudásukkal is segítik a vállalkozás létrehozását. A magán tőke szerepe a vállalkozásokban egy különleges nexust alakít ki az ötletgazda, a csapat és a befektetők között.

A startup világ rengeteg kockázattal jár. Sok terv, idő, és energia befektetés válhat hirtelen semmivé. Ám, aki nem fél a kudarctól, és folyamatosan fejleszti magát, elérheti a kitűzött célt. Emellett a kapcsolatok itt is fontosak. Vannak startupok, akik meghalnának egyedül, de ha összefognak, lehetnek még újra versenyképesek. A befektetők nem csak az alapítókba és az ötletbe, de magába a csapatba is fektetnek, akik közösen segítenek elérni a célokat. A felépített munkával és az együttes gondolkodással könnyebb az előrehaladás. Lehet, hogy terveinket nem tudjuk mi magunk megvalósítani, de a mellettünk lévő emberek igen, és ezáltal kölcsönösen szükség van egymásra.

A beszélgetés során Emese beavatott minket a startupok nehézségeibe is. Tanácsokat adott, és elmondta, ő miért ebben az irányban kezdte a munkáját. Az első pillanatban nehéznek tűnhet, mit is lehetne tovább fejleszteni vagy megújítani, de igazság szerint nem túl bonyolult. Nem kell más hozzá, mint egy hétköznapi probléma, amire megoldást keresel, ami neked személyesen is fontos. Lehet ez már meglévő szolgáltatás, tárgy stb., ami akár tovább fejleszthető.

Az előadás végén elgondolkodtam, nekem mi lenne a találmányom. Hiszen annyi nehézséggel szembesülünk nap, mint nap, hogy nehéz kiválasztani egyet. Emese személyes tapasztalatai is megragadták a figyelmem, és remélem, ki tudok kerülni a tanácsaival pár akadályt ezen a rögös úton. Köszönjük a hasznos információkat, és a CompoBot bemutatását! Gyertek el a következő SIKKedd programra és legyetek ti részese a Startup világának!

A beszámolót Kovács Petra, turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzési szakos hallgató írta. 

Munkáltatói workshop a digitális kompetenciaelvárások megvitatására

2024. március 21-én munkáltatói workshopot tartottunk a marketing fókuszlaborban számos vállalati partnerünk részvételével, ahol a cél a végzett diákokkal szemben támasztott digitális kompetenciaelvárások megvitatása volt.

Dr. Hargitai Dávid Máté a fókuszlabort mutatta be a vállalati szakembereknek. Dr. Habil. Obermayer Nóra a digitális kompetenciákhoz kapcsolódó trendekről és aktuális kutatási eredményeikről tartott előadást.

Kollégáink nyolc vállalati partner (például a Continental, a Beurer-Hungária Kft., a nass magnet Hungária Kft., a NAV Veszprém Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság) HR munkatársaival közösen tekintették át a digitális kompetencia munkahelyen való használatával kapcsolatos elvárásokat, valamint a tapasztalt hiányosságokat. A résztvevők számos ötletet megfogalmaztak a digitális kompetenciák fejlesztésére vonatkozóan, például szervezhető tréning a digitális kommunikáció etikettjéről, vagy a problémamegoldást segítő rövid videók is készíthetők.

Köszönjük a résztvevőknek, hogy véleményükkel és együttműködésükkel hozzájárulnak képzéseink fejlesztéséhez.

A Kompetencia-tükör kutatással kapcsolatos további információk itt érhetők el. >>>

A workshop az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

A digitális intelligencia társadalmi aspektusairól a Civil Rádióban

“A digitális intelligencia társadalmi aspektusai” kutatási projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg egyetemünkön, és egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszer kidolgozását tűzte ki célul egy reprezentatív felmérés keretében.

A tervezési-megvalósítási fázisban lévő társadalmi vizsgálatot Dr. Obermayer Nóra egyetemi tanár mutatta be a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A társadalmi szövetségekről a Kossuth Rádióban

Mik azok a társadalmi szövetségek? Kik lehetnek a tagjai? Miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni? Ilyen és még hasonló kérdésekre keresik a választ kutatóink a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony az MR1 Kossuth Rádió, Trend-idők című műsorában nyilatkozott a kutatásról.

A beszélgetés itt hallgatható meg, és az adás 15:19 percétől kezdődik. >>>

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Tudománykommunikációs hackathon egyetemistáknak

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Miként ismertethetjük meg a tudományos kutatások eredményeit a nagyközönséggel? Ezekre a kérdésekre keresték a választ egyetemisták a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által, immáron harmadik alkalommal szervezett Tudomány Mindenkinek Hackathonon, 2023. december 8-án Veszprémben.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében megvalósuló „Tudomány Mindenkinek” alprojekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassa a nagyközönséghez. Ezt támogatja a Tudomány Mindenkinek Hackathon verseny, amelynek során egy előre kiválasztott tudományos cikket dolgoznak fel a csapatok közérthető módon. A versenyre ez alkalommal kilenc csapat érkezett, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Kodolányi János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Semmelweis Egyetem képviseletében.

A verseny alapját az alábbi tudományos közlemény adta: Obermayer, N., Máhr, T., & Banász, Z. (2023). A digitalizáció társadalmi hatásainak vizsgálata hazai szakértők véleményének tükrében. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 54(6), 32-46. A csapatok a tanulmány alapján a helyszínen közösségi média posztot, infografikát és háromperces pitch jellegű előadást dolgoztak ki.

Az egész napos versenyt Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora nyitotta meg, ezt követően Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Obermayer Nóra, a kiválasztott cikk egyik szerzője beszélt a digitalizáció társadalmi hatásairól, azon belül a mesterséges intelligenciáról.

A feladatok elkészítését szakmai előadások segítették, melyek során az egyetemisták szakemberek tolmácsolásában nyerhettek bepillantást az adott terület sajátosságaiba, kaphattak hasznos tippeket a feladatok kidolgozásához.

Dr. Liska Fanny, a Pannon Egyetem munkatársa a közösségi média poszt készítésének rejtelmeit, illetve annak fortélyait ismertette meg a hallgatókkal, őket tanácsokkal is ellátva. Tornyánszki Éva design menedzser a tudománykommunikációról általánosságban, valamint a vizualizációról tartott előadást. Végezetül, a nap utolsó feladatához kapcsolódóan, a pitch jellegű előadásról Dr. Formádi Katalin, a Pannon Egyetem munkatársa osztott meg értékes információkat a csapatokkal.

A verseny díjazottjai:

I. helyezett: az Eötvös Loránd Tudományegyetem „3T – Tudományos Találmányok Társasága” csapata, melynek tagjai: Bozó Benedek, Ilyés Csenge, Kocsis Eszter

II. helyezett: a Eötvös Loránd Tudományegyetem „Bolyaisok” csapata, melynek tagjai: Glück Krisztina, Hegedűs Dániel, Várkonyi Zsombor

III. helyezett: a Debreceni Egyetem hallgatója, Bogáthy Edina

I. helyezett

II. helyezett

III. helyezett

A szervezők fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapokban tudatosan figyeljük, olvassuk a híreket, kutatóként pedig ne feledkezzünk el a kutatási eredményeink közérthető kommunikációjáról sem.

„Ebben a versenyben nekem azok a válaszok és megközelítések voltak a legizgalmasabbak, amikor nem az eredeti tanulmány feldolgozása jött vissza, hanem valamilyen módon reflektált valaki az ott leírtakra. Talán az egyik példa az, amikor a digitális képességek relatíve alacsony százaléka úgy volt interpretálva, hogy nem a 25 százalék pozitív hozzáállást emelte ki, hanem megfordítva az a szám hangzott el, hogy a magyar emberek 75 százaléka a digitális képességek alatt van. Tehát ez a fajta megkérdőjelező, értelmező megközelítés a kommunikációban nagyon-nagyon fontos. Mindig kérdezzük meg saját magunktól: értjük az eredeti cikket? Értjük azt, amit el akarunk mondani azzal az új interpretációval? És egészen addig menjünk el, ameddig azt gondoljuk, hogy a saját édesanyánk vagy a saját nagymamánk is pontosan érti, hogy mi az, amit közölni szeretnénk. Egyszerűen, közérthetően – ez egy hihetetlenül nehéz feladat.” – Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program sajtófőnöke, zsűritag.

„A tudományos kommunikációban eleve két kritikus pont van: egy, hogy legyen egy olyan téma, amit fel lehet jól dolgozni, kettő, hogy a publikumnak, aki nem a tudományos közeg, hogyan tudjuk úgy tálalni, hogy akarjon a témával kicsit mélyebben foglalkozni. A kommunikációt végző szakember szempontjából azért kulcsfontosságú, mert vissza tudok olyan dolgokra hivatkozni, amit nem én találok ki. Ezt hívjuk forrásnak. Az egyensúlyt mindig nagyon nehéz megtalálni, hogy a forrás, a mondandó, és az azt kiváltó hatás milyen viszonyban vannak egymással. Ebben nagy segítség, amikor tűpontosan tudom, hogy mit is akarok üzenni, és aztán ahhoz kell megkeresni a formát – posztot, infografikát, videót, prezentációt stb. Ez egy valódi nehézség, és nagyon sokat kell gyakorolni,  hogy az ember már érezze, mikor vagyok még az objektivitásban, és mikor vagyok már a spekulatív újságírás vagy kommunikáció talaján.” Birincsik Albert, a Bemind Kft. ügyvezetője, zsűritag

„Azt emelném ki, hogy az előadások [pitch-ek] rendkívül kiemelkedtek a többi feladatmegoldás közül, valahogy belülről jöttek, és lehetett látni, hogy mennyire alkalmasak a versenyzők arra, hogy egy ilyen témát feldolgozzanak. Úgyhogy előttük a jövő!” – Dr. Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó Zrt. digitális tartalomfejlesztési vezetője, zsűritag.


A Tudomány Mindenkinek Hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg. A TINLAB projekt átfogó célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni. A lokális társadalmi aktivitás növekedése, a közösségek szerepvállalása elősegítheti, hogy csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma, növekedjen a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás, és erősödjön a társadalmi összetartozás érzése. Ez javíthatja és erősítheti a különböző generációk társadalmi integrációját, valamint az időskorúak széleskörű társadalmi részvételét.

Tudásmegosztás, szemléletformálás és együttműködés – Klubrádió, Szerepvállalás

A társadalmi szövetségek motivációit, struktúráját feltérképező, egyedülálló kutatás zajlik a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében. Karunk kutatói azt vizsgálják, miért éri meg különböző szövetségekhez csatlakozni. Céljuk többek közt, hogy feltérképezzék, melyek a társadalmi szövetségek közös mozgatórugói, milyen sikertényezőket azonosíthatunk és milyen tematikus fókuszokat határozhatunk meg.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony a Klubádió Szerepvállalás című műsorában beszélgetett a kutatásról Bíró Bori műsorvezetővel.

A beszélgetés ide kattintva hallgatható meg, és az adás 15:00 percétől kezdődik. >>>

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Most mutass be! – Pályázat rövid videófilmek készítésére

Izgalmas kihívásra hívunk! Megvan a saját véleményed mindenről és érdekel egy kicsit (vagy akár nagyon) a filmezés világa? Akkor most mutass be és nyerj szuper ajándékokat!

A pályázóktól azt szeretnénk kérni, hogy készítsenek a közösségi média felületekre alkalmas rövid videókat, melyek témája fontos készségek, képességek bemutatása hallgatói nézőpontból.

A videófilmek elkészítésével célunk, hogy megismertessük hallgatókkal egy-egy ilyen kompetenciát és annak fejlesztési lehetőségeit figyelemfelkeltő és könnyen érthető módon. A rövid videókban bemutatásra váró kompetenciák: problémamegoldás, csapatmunka, kommunikáció, konfliktuskezelés.

A pályázat keretében 2 fős csapatok jelentkezését várjuk. Csapatonként egy, legfeljebb három videó elkészítését szeretnénk kérni.

Kérjük, hogy a videó(k)ban az alábbi kérdésekre térjetek ki:

  • Szerinted mit jelent az adott kompetencia?
  • Mit nyerhetünk az adott kompetencia fejlesztésével?
  • Mit tehetsz Te, mint hallgató a saját kompetencia-fejlődésed érdekében?
  • Hogyan segíti szerinted az egyetem ezen kompetenciák fejlesztését?

A csapatokat Birincsik Albert (BEMIND Digitális Marketing Ügynökség) mentorálja mind a kreatív koncepció kialakítása, mind a videókészítés technikai feladatainak elkészítése során.

A beérkezett videókat főként hallgatókból álló zsűri értékeli.

Díjak:

  1. hely: 2+2 fő részére szóló vacsora a Tölgyes Kúriában
  2. hely: 2+2 fő részére szóló strandbelépő és strandebéd a Nereus Park Hotelben
  3. hely: 2+2 fő részére szóló strandbelépő és 2 óra SUP használat a Nereus Park Hotelben

A részletes pályázati felhívás megtekinthető itt. >>>

További információ: csizmadia.tibor@gtk.uni-pannon.hu

Jelentkezéshez kattints ide, vagy görgess a lap aljára! >>>

Jelentkezési határidő: 2023. december 15.

A videók elkészítésének határideje: 2024. február 15.

A videók feltöltésének helye: https://moodle.gtk.uni-pannon.hu/course/view.php?id=6342

A pályázat az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Karácsony és a tudatos ajándékvásárlás lépései, fenntartható ajándékötletek – Tematikus Fórum

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A társadalmi innováció definiálása és tematikus fórumok működtetése keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon.

E közös munka keretében a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK, KLÍMA tematikus fórumot szervez 2023. december 8-án, pénteken, 9:00-10:30 között.

A Fórum napirendje:

  • Környezettudatosság és fogyasztói szokások
  • Karácsony és a tudatos ajándékvásárlás lépései
  • Fenntartható ajándékötletek
  • Kapcsolódási pontok és a munkaterv megvitatása

A fórum helyszíne: Pannon Egyetem, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. (B épület, Fókuszlabor)

A rendezvényen való részvétel online és személyes formában is lehetséges.

Részvételi szándékát, kérjük, hogy a nemeth.eszter.julia@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen jelezze legkésőbb 2023. 12. 05-ig.

A társadalmi szövetségekről a Civil Rádióban

Mik azok a társadalmi szövetségek? Kik lehetnek a tagjai? Miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni? Ilyen és még hasonló kérdésekre keresik a választ kutatóink a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában beszélgetett a kutatásról Dudok Dávid műsorvezetővel.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Jó gyakorlatok a gyerekek túlzott digitális eszközhasználatából eredő problémák kiküszöbölésére

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A társadalmi innováció definiálása és tematikus fórumok működtetése keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon.

E közös munka keretében a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara DIGITALIZÁCIÓ TÁRSADALMI HATÁSAI tematikus fórumot szervez 2023. november 9-én, csütörtökön 16:00-17:30 között.

A Fórum napirendje:

  • Digitalizáció társadalmi hatásai tematikus fórum köszöntő
  • Jó gyakorlatok a gyerekek túlzott digitális eszközhasználatából eredő problémák kiküszöbölésére
  • Összegzés

A fórum helyszíne: Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10., „A“ épület, 2. emelet, 204. vagy online, MS Teams

Részvételi szándékát kérjük, hogy az alábbi linken keresztül jelezze legkésőbb 2023. 11. 06-ig. >>>

Archívum

Go to Top