FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

ESG szekció az ECIM konferencián

2025. november 21-én az ECIM 2025 konferencia keretein belül megrendezésre került az ESG szekció, mely egy kerekasztal beszélgetéssel indult „Közös kihívások és jó gyakorlatok” témában. A beszélgetés Dr. Tobak Júlia moderálásával zajlott, a résztvevők pedig  Prof. Dr. habil Fenyves Veronika egyetemi docens (Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Számviteli és Pénzügyi Intézet) Dr. Tóth Róbert vezérigazgató (KAVOSZ Zrt., KAVOSZ E-Green Zrt.), az ESG Szövetség alelnöke, Latorcai Zsombor Lóránd főosztályvezető (ESG Hatósági Főosztály, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) és Michl Domonkos tulajdonos, fejlesztési vezető (Prysprove Kft.) voltak.

Az érdekfeszítő beszélgetés után az ESG tanácsadó részismereti képzésünkön végzett hallgatók átvehették oklevelüket ünnepélyes keretek között. Az átadót hagyományteremtő céllal első ízben rendeztünk meg.

Gratulálunk végzett hallgatóinknak és további sok sikert kívánunk az ESG területen!

Az ESG tanácsadó részismereti képzés 2026 februárjában újra indul, a jelentkezési határidő 2026. január 20. A képzésről részletes információ az alábbi gombra kattintva érhető el. 

Tippek a fenntartható(bb) rendezvényszervezéshez

Image by rawpixel.com on Freepik

Megjelent a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók (MaReSz) Szövetségének Fenntartható rendezvényszervezési útmutatója, amelynek lektorálásában Turizmus Intézeti Tanszékünk kollégái is részt vettek. 

A MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési útmutatójának célja, hogy – a rendezvényágazat bármely területén működő szereplők számára – átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elveinek megismeréséhez és a legjobb gyakorlatok elsajátításához.

A MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési útmutatója díjmentesen, ide kattintva tölthető le a szövetség honlapjáról, regisztrációt követően.

Turizmus Intézeti Tanszékünk kollégái évek óta foglalkoznak a fenntartható rendezvények témájával, amelyhez kapcsolódóan számos kutatás, publikáció, sőt „18 TIPP A FENNTARTHATÓ RENDEZVÉNYSZERVEZÉSHEZ” címmel egy kézikönyv is készült, amely ingyenesen letölthető itt.

ESG és élhető, fenntartható települések kihívásai – Tematikus Fórum

A meghívó letölthető itt. >>>

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A társadalmi innováció definiálása és tematikus fórumok működtetése keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon.

E közös munka keretében a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK, KLÍMA tematikus fórumot szervez 2025. október 17-én 15:00-16:00 között.

A Fórum napirendje:

  • ESG és az élhető környezet kapcsolódási pontjai
  • Élhető és fenntartható települések kihívásai és jövő-orientált fejlődési lehetőségei
  • Kapcsolódási pontok és a munkaterv megvitatása

A fórum helyszíne: Pannon Egyetem, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10., B épület, 2. emelet, konferenciaterem

A rendezvényen való részvétel online és személyes formában is lehetséges. Részvételi szándékát kérjük, hogy a nemeth.eszter.julia@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen jelezze legkésőbb 2025. 10. 16-ig.

(Image by Freepik)

A fenntarthatóság jegyében elindult a ClimaPannonia Horizon Europe projekt

A Pannon Egyetem nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és céljának tekinti a Pannon Régió revitalizációját. Ezért a Gazdaságtudományi Kar és a Mérnöki Kar együttes részvételével 2025. március 31 – április 1. között Novi Sadban elindult a ClimaPannonia Horizon Europe projekt. A nemzetközi konzorcium fő célja, hogy a Pannon Régióban a klímaváltozás miatt bekövetkezett és bekövetkező, természeti, gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembenézve segítse a társadalmi elfogadottságot és a tudásmegosztást.

Célunk egy olyan természetközpontú (nature-based) döntéstámogató rendszer kialakítása, amely a Vadvilág (Wildlife), a Talaj- és Növénygazdálkodás (Soil and Crop), a Vízgazdálkodás (Water Management), valamint az Állampolgári Tudomány és Részvétel pilléréin (Citizen Science and Engagement) keresztül elősegíti a Pannon Régió együttműködését a revitalizáció felgyorsításában és a fenntartható jövő megteremtésében.

A projekt főbb adatai:

A projekt teljes neve: HORIZON-MISS-2023-CLIMA-01-01: Building regional resilience via large scale uptake of systemic solutions in agricultural ecosystem
Résztvevők: GTK és MK közös együttműködése
Projekt költségkerete: 317,500 euro
A projekt az NKFIH – Kormányzati Önerő Alap keretein belül valósul meg.

Tudomány Mindenkinek Hackathon a Civil Rádióban

Környezetbiztonság és városi turizmus témában rendeztünk tudománykommunikációs versenyt 2025. február 28-án. A Tudomány Mindenkinek Hackathon keretében egyetemisták mérhették össze tudásukat és kreativitásukat. A feladat az volt, hogy egy tudományos cikk tartalmát jelenítsék meg közérthető, figyelemfelkeltő módon.

A hackathon alapjául szolgáló kutatásról, a tudománykommunikáció fontosságáról és a hackathon sajátosságairól Dr. Lőrincz Katalin nyilatkozott a Civil Rádióban.

A hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

HybridCycle – A fenntarthatóság hazai iránytűje! | GreenLike #44

GreenLike podcastunkban ezúttal Balogh Enikő Annával és Bartyik Gabriellával beszélgetünk a HybridCycle-ről, amely vezető szerepet tölt be a nehezen újrahasznosítható anyagok újrahasznosításában.

A HybridCyle hazai és nemzetközi együttműködések, művészeti programok és kreatív workshopok keretében a szemléletformálásra és az edukációra összpontosít. Az aktivitásokon keresztül igyekeznek új minőséget adni már nem használt eszközeinknek, hangsúlyozva ezzel az újrafelhasználás, a tudatos fogyasztás és a fenntartható, átgondolt fejlődés fogalmát.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

A közösségi közlekedés új dimenziója – V-Busz | GreenLike #43

GreenLike podcastunk vendége ezúttal Polgári István, a V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. ügyvezetője, akivel többek között

  • Veszprém közösségi közlekedéséről,
  • a V-Busz Veszprém fenntarthatósági törekvéseiről,
  • a V-Bike-ról,
  • megvalósult fejlesztésekről és jövőbeni tervekről beszélgetünk.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Egészséges táplálkozás, kisebb vízlábnyom

Photo by Tony Pham on Unsplash

Az olyan apró lépések is számítanak, mint a csap elzárása fogmosás közben, de valójában a táplálkozásunk ennél sokkal nagyobb hatással lehet vízlábnyomunkra. Az egyes élelmiszerek előállításához szükséges víz mennyisége ugyanis jelentősen eltér.

Tudtad például, hogy:

  • 1 kg marhahús előállítása közel 15 400 liter vizet igényel, és 2 500 kalóriát tartalmaz?
  • Ezzel szemben 1 kg csicseriborsó mindössze 2 000 liter vizet használ fel, és 3 640 kalóriát nyújt, míg 1 kg tofu, amely szintén nagyszerű fehérjeforrás, csupán 1 800 litert?

Néhány más növényi alapú élelmiszer vízlábnyoma is jóval kisebb! 1 kg paradicsom 214 liter vizet igényel, 1 kg kukorica 1 220 litert, 1 kg sárgarépa pedig körülbelül 322 litert.

Az étrendünk átalakításával nemcsak saját egészségünket támogathatjuk, de a környezetünk vízterhelését is csökkenthetjük. Kisebb vízlábnyomú növényi alapú fehérjék, mint a hüvelyesek és a tofu, kiváló választások lehetnek mind a fenntarthatóság, mind az egészségünk szempontjából.

Ha szeretnéd pontosabban megtudni a vízlábnyomod, használhatod a Water Footprint Network vízlábnyom kalkulátorát: Extended Water Footprint Calculator.

Forrás:

Miért fontos védenünk a méheket?

Photo by Damien TUPINIER on Unsplash

A méhek és más természetes beporzók (pollinátorok) elengedhetetlenek az élelmiszer-termeléshez, de sajnos az számuk az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent. Egy 2021-es kutatás (Dicks et al., 2021) arra figyelmeztet, hogy a globális méhpopulációk közel 90%-al is csökkenhettek bizonyos régiókban, ami az élelmiszertermelésre és a biodiverzitásra is komoly hatással van.

A méhek eltűnéséhez hozzájárulnak a vegyszer és peszticid-használat, a nagyipari monokultúrás mezőgazdaság, az élőhelyeik elvesztése, és a klímaváltozás is. Ha a méhek eltűnnek, sok gyümölcs és zöldség nem fog megteremni, és az élelmiszertermelésünk drámaian csökkenhet. A fent említett kutatás arra figyelmeztet, hogy a méhek számának csökkenése akár 1,1 milliárd ember élelmezését is veszélyeztetheti a jövőben.

Mi segíthet? A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, a zöld területek védelme és a peszticidek használatának csökkentése.

Mi, fogyasztóként mit tehetünk? A fenntartható fogyasztás, mint például a biogazdálkodásból és kistermelőktől származó élelmiszerek vásárlása már nagy lépést jelenthet!

Ha jobban elmerülnél a témában ezt a cikket ajánljuk: 

Forrás:

  • Dicks, L.V., Breeze, T.D., Ngo, H.T. et al. A global-scale expert assessment of drivers and risks associated with pollinator decline. Nat Ecol Evol 5, 1453–1461 (2021). https://doi.org/10.1038/s41559-021-01534-9

In vitro hús – Innováció az élelmiszeriparban

Photo by Drew Hays on Unsplash

Felválthatja az állattenyésztést az in vitro hús?

Az in vitro hús – más néven sejttenyésztett vagy laboratóriumban előállított hús – jelentős innovációnak számít az élelmiszeriparban, és ígéretes megoldás lehet a fenntarthatóbb húsfogyasztás érdekében.

Az in vitro hús előnyei közé tartozik a kedvezőbb környezeti hatás, mivel az állattenyésztéshez képest kisebb erőforrás-felhasználással és alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással jár. A technológia viszont jelenleg még nagyon költséges.

Az első in vitro hamburger 2013-ban több mint 300 ezer dollárba került; bár az árak azóta csökkentek, még ma is kb. 20-50 dollárba kerülne egy ilyen hamburger. Az íz és textúra továbbfejlesztésén is dolgoznak, hogy jobban hasonlítson a hagyományos húsra. Egyelőre csak kevés helyen vásárolható meg, például Szingapúrban és hamarosan az Egyesült Államokban, ahol az engedélyezési folyamat már megindult.

Hogyan készül az in vitro hús?

Az in vitro hús előállítása sejttenyésztésen alapul. A folyamat során állati sejteket (általában izomsejteket) nyernek, majd egy tápanyagokban gazdag folyadékban, mesterséges környezetben növesztik őket. A sejtek szaporodnak és izomszövetekké fejlődnek. A sejtnövekedéshez szükséges optimális környezetet mesterségesen biztosítják, például hőmérséklet, oxigén és tápanyagok szabályozásával. A technológia még fejlesztés alatt áll, de már most is lehetséges hús előállítása ilyen módon, ha bár nem mindennapi, hanem kísérleti jellegű, vagy kis mennyiségben.

Az energiaigény és a jövőbeli kihívások

Az in vitro hús fenntarthatósága még kétséges, mivel bár kevesebb földet és vizet igényel, a magas energiaigény miatt a környezeti hatása nem feltétlenül alacsonyabb a hagyományos hús előállításhoz képest. Továbbá, az in vitro hús még mindig drága, és a széleskörű elterjedéshez további technológiai fejlesztésekre van szükség. A technológia hosszú távú fenntarthatósága attól függ, hogyan tudják csökkenteni az energiafelhasználást és költségeket, miközben a környezeti hatásokat kedvező szinten tartják.

Források:

Archívum

Go to Top