In vitro hús – Innováció az élelmiszeriparban

Photo by Drew Hays on Unsplash

Felválthatja az állattenyésztést az in vitro hús?

Az in vitro hús – más néven sejttenyésztett vagy laboratóriumban előállított hús – jelentős innovációnak számít az élelmiszeriparban, és ígéretes megoldás lehet a fenntarthatóbb húsfogyasztás érdekében.

Az in vitro hús előnyei közé tartozik a kedvezőbb környezeti hatás, mivel az állattenyésztéshez képest kisebb erőforrás-felhasználással és alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással jár. A technológia viszont jelenleg még nagyon költséges.

Az első in vitro hamburger 2013-ban több mint 300 ezer dollárba került; bár az árak azóta csökkentek, még ma is kb. 20-50 dollárba kerülne egy ilyen hamburger. Az íz és textúra továbbfejlesztésén is dolgoznak, hogy jobban hasonlítson a hagyományos húsra. Egyelőre csak kevés helyen vásárolható meg, például Szingapúrban és hamarosan az Egyesült Államokban, ahol az engedélyezési folyamat már megindult.

Hogyan készül az in vitro hús?

Az in vitro hús előállítása sejttenyésztésen alapul. A folyamat során állati sejteket (általában izomsejteket) nyernek, majd egy tápanyagokban gazdag folyadékban, mesterséges környezetben növesztik őket. A sejtek szaporodnak és izomszövetekké fejlődnek. A sejtnövekedéshez szükséges optimális környezetet mesterségesen biztosítják, például hőmérséklet, oxigén és tápanyagok szabályozásával. A technológia még fejlesztés alatt áll, de már most is lehetséges hús előállítása ilyen módon, ha bár nem mindennapi, hanem kísérleti jellegű, vagy kis mennyiségben.

Az energiaigény és a jövőbeli kihívások

Az in vitro hús fenntarthatósága még kétséges, mivel bár kevesebb földet és vizet igényel, a magas energiaigény miatt a környezeti hatása nem feltétlenül alacsonyabb a hagyományos hús előállításhoz képest. Továbbá, az in vitro hús még mindig drága, és a széleskörű elterjedéshez további technológiai fejlesztésekre van szükség. A technológia hosszú távú fenntarthatósága attól függ, hogyan tudják csökkenteni az energiafelhasználást és költségeket, miközben a környezeti hatásokat kedvező szinten tartják.

Források:

Élelmiszerpazarlás Magyarországon

A világon előállított élelmiszer egyharmada vész el. Ez nemcsak pénzügyi veszteséget jelent, hanem hatalmas környezeti terhet is. Az élelmiszerpazarlás felelős a globális üvegházhatású gázok 8%-áért, ami több, mint amennyit a közlekedési szektor okoz. Magyarországon évente 594 ezer tonna élelmiszert dobunk ki, ebből 247 ezer tonna elkerülhető hulladék – ami háztartásonként évente 40 ezer forintos veszteséget jelent.

Ez a probléma többről szól, mint pénzről. Az élelmiszer előállítása erőforrásokat igényel: vizet, földet, energiát – tehát amikor elpazaroljuk, nemcsak ételt, hanem mindezeket az erőforrásokat is elpazaroljuk. Például egyetlen hamburger előállításához szükséges vízmennyiség egy ember éves ivóvizének megfelelő mennyiség.

Szerencsére a magyar helyzet javulni látszik: az élelmiszerpazarlás az elmúlt 7 évben 22%-kal csökkent. Mégis, mindenkinek felelőssége van abban, hogy tovább csökkentsük ezt a számot: tudatos vásárlással, jobb étkezési szokásokkal és hatékony tárolással mind hozzájárulhatunk a környezet megóvásához.

További tippek és információk a pazarlás csökkentésére itt: Maradék nélkül

Forrás:

  • Maradéknélkül (2024). Forrás: https://maradeknelkul.hu/
  • UN (2024). Food Waste Index Report 2024. Forrás: https://www.unep.org/resources/publication/food-waste-index-report-2024
  • WRAP project. Action on food waste. Forrás: https://www.wrap.ngo/taking-action/food-drink/actions/action-on-food-waste

Ami divatos, nem biztos, hogy egészséges – Fókuszban a divatdiéták | GreenLike #42

Mi a különbség az egészséges étrend és az ét-trend között? Nyikos Ráhel dietetikussal az aktuális ét-trendekről, diétákról beszélgetünk legújabb GreenLike podcastunkban.

Szó lesz például az időszakos böjtölésről, a gluténmentes és a plant-based étkezésről, a ketogén diétáról, de néhány hasznos tanácsot is kapnak azok, akik életmódváltást terveznek.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Hősködj velünk, egyél jót! – Felelős Gasztrohős | GreenLike #41

GreenLike podcastunkban ezúttal a Felelős Gasztrohős Alapítványt ismerheted meg közelebbről. Vendégünk Kiss-Szabó Eszter, az alapítvány kommunikációs vezetője.

A Felelős Gasztrohős Alapítvány célja a környezettudatos, felelős étkezés elterjesztése és a hazai vendéglátóhelyek környezetvédelmi törekvéseinek segítése.

Podcastunkból megtudhatod…

  • milyen szemléletformáló tevékenységeket folytatnak,
  • milyen akciókhoz, kampányokhoz csatlakozhatsz,
  • és hogyan lehetsz Te magad is Felelős Gasztrohős.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Archívum

Go to Top