Liska Fanny tudományos segédmunkatárssal a PhD képzésről, a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában folytatott tanulmányairól beszélgettünk. Mesélt nekünk többek között a kutatási területéről, a PhD képzés felépítéséről és a doktorandusz lét szépségeiről.

– Kérlek, mesélj magadról egy kicsit!

– Baján, a halászlé fővárosában születtem és egy klasszikus, nagy, boldog családból jövök: kettő testvérem van, hármunk közül én vagyok a legidősebb. Az Angolkisasszonyok Leánygimnáziumába jártam Kecskeméten középiskolába, emiatt 14 éves koromban kerültem el hazulról.

Az érettségi közeledtével, pályaválasztás előtt állva találomra böktem rá Veszprémre, ugyanis a nyugat-magyarországi régió mindig is vonzó volt a számomra. A sikeres felvételit követő első évem előtti nyáron a közelben jártam, és úgy döntöttem, hogy körülnézek a városban. Ekkor láttam csak először, hogy valójában hova is jövök továbbtanulni.

Szakválasztás szempontjából – csakúgy, mint rengeteg 18 éves – én is bizonytalan voltam abban, hogy mivel szeretnék foglalkozni. Édesapám már ekkor leszögezte, hogy „kislányom, vagy orvos leszel, vagy közgazdász”, orvos pedig nem szerettem volna lenni. Így történt tehát, hogy a Pannon Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakán kötöttem ki, majd közvetlenül ezután elvégeztem a mesterképzést is.

– Ki indított el a tudományos pályán, ki volt rád nagy hatással?

– Mesteres koromban több EFOP és OTKA kutatásban is részt vettem, ahol volt szerencsém együtt dolgozni Dr. Veres Zoltán tanár úrral a Marketing Tanszékről, így neki tulajdonítom ezt a szerepet. Ő kérdezte meg tőlem, hogy nem gondolkodom-e a doktori képzésen? A jelentkezési időszakban egy szükségszerű magánéleti váltáson mentem keresztül, amely arra ösztönzött, hogy átgondoljam a jövőmről alkotott terveimet. Ekkor tettem fel magamban többek közt azt a kérdést is, hogy miért ne maradhatnék PhD-zni a Pannonon – a többi pedig már történelem.

– Kérlek, mesélj a kutatási területedről és hogy miért pont erre esett a választásod!

– Ugyancsak Dr. Veres Zoltán volt az, aki az egyik órája alkalmával mesélt a későbbi doktori kutatásom alapötletének számító szolgáltatás-domináns marketinglogikáról, amit a szaknyelv SDL-ként ismer. Az elmélet lényegében azt mondja ki, hogy nem léteznek klasszikus értelemben vett termékek és szolgáltatások, hanem valójában mindennek szolgáltatástartalma van a világban. Ez a felfogás nekem nagyon tetszett, így felvetettem, hogy ezt a témát szeretném körbejárni a doktori kutatásom során. Szerencsémre az egyik témakiírás nagyban hasonlított az elképzeléseimhez, így aztán egy nemzetközi gazdálkodás alap- és mesterszakos diplomával a kezemben jelentkeztem a Marketing PhD képzésre.

A kutatásom azt vizsgálja, hogy az emberek az egyes szolgáltatásokat milyen szempontok mentén választják; valamint, hogy szívesebben választják-e azokat a szolgáltatásokat, amelyeket maguk alakíthatnak, és amelyekbe van beleszólásuk? Továbbá az alapján tárom fel a tipizálási lehetőségeket, hogy a választási szempontokat az alap személyiségvonások hogyan befolyásolják.

– Mire emlékszel vissza a legszívesebben az egyetemi éveid kapcsán?

– Egyik meghatározó élményem a Nemzetközi magánjog tárgyhoz és a tárgyat oktató tanárnőhöz, Dr. Ernszt Ildikóhoz kapcsolódik. A tanárnő azóta is nagy múzsám, hiszen egy élmény volt az óráira járni. Itt értettem meg, hogy hogyan kell jogszabályokat és kormányrendeleteket olvasni, ugyanis egészen addig teljesen vakon voltam, ha elém került egy ilyen dokumentum.

Emellett a PhD-s felvételim is mély nyomot hagyott bennem. A szakterülettel kapcsolatos kérdések közé Dr. Csizmadia Tibor tanár úr mintegy stresszkérdésként beszúrta, hogy tudom-e, hogyan készül a bajai halászlé? A vicc az egészben az volt, hogy 3 nappal azelőttig fogalmam sem volt róla. Pont az előző hétvégén látogattam meg a szüleimet és valami isteni sugallat folytán megkértem édesapámat, hogy világosítson fel a bajai halászlé készítéséről, mert itt vagyok felnőtt emberként, de halvány lila gőzöm nincs róla. Emiatt aztán nagyon pengén el tudtam mondani a receptet és nem estem zavarba a felvételin nekem szegezett kérdés hallatán.

– Szerinted milyen előnyei vannak a kutatói pályának?

– Úgy gondolom, hogy a doktori képzésben való részvétel többek között olyan inter- és multidiszciplináris kapcsolatépítési lehetőséget jelent, amelyhez hasonlót más hivatás ennyi idő alatt aligha képes nyújtani. Rengeteg közeli szakmai barátságot volt lehetőségem kialakítani az utóbbi években, így Magyarországon jelenleg nincs olyan egyetem, ahol ne lenne ismerősöm.

– Milyen előnyöket élvezhet az, aki elvégzi a doktori képzést?

– Ha valaki jól keveri a lapjait a doktori képzése alatt, nem csak hazai, de nemzetközi publicitást is kaphat. Open Access módon mindenki számára elérhetővé válhatnak a gondolatai és a kutatási eredményei a doktorandusz hallgatóknak, ami saját kutatási projekteket is hozhat országon belül, illetve kívül is. Ezeket ráadásul akár vállalkozóként is elfogadhatjuk, ugyanis nincs megtiltva, hogy a doktori tanulmányaink alatt vállalkozásba kezdjünk, és ilyen módon a tudásunkat az üzleti életben is kamatoztatni tudjuk.

Mivel a kutatás-fejlesztés témakörére az utóbbi években egyre nagyobb hangsúly kerül az ipar minden szegmensében, a doktorandusz hallgatók egyre nagyobb szerepet kapnak a naprakész tudás terjesztésében és fejlesztésében, hiszen ebben ők tudnak a leghitelesebbek lenni szaktudásukból fakadóan.

– Véleményed szerint mennyiben más a doktori képzés, mint a mesterszak?

– A doktori képzés első két évét turbó mesterszaknak mondanám, szellemi szinten ugyanis ez az időszak a legmegterhelőbb. A tanulás mellett tanítunk és kutatási projektekben is részt veszünk, ami miatt elég feszített tempóban dolgozunk. A választott témát érdemes minél több konferencián bemutatni és összeszedni a kutatáshoz használható szakirodalmakat is annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy jó irányban haladunk-e.

A második év végén egy úgynevezett komplex vizsgán kell megvédenünk a kutatási témánkat és a szakirodalmi tudásunkról kell tanúbizonyságot tennünk. Majd csak ekkor dől el, hogy egyáltalán folytathatjuk-e a tanulmányainkat és belemélyedhetünk-e a kutatás gyakorlati részébe.

A második két évben a hangsúly a kutatásra és oktatásra tevődik át, teljesítendő tantárgyaink ekkor már nincsenek. Ebben a kutatási és disszertációs szakaszban óriási önállóságot kap a doktorhallgató – a nagy szabadság viszont hatalmas felelősséggel is jár, ugyanis hamar eltelik a kutatásra szánt két év, amely végén egy 120-150 oldalas művet illik produkálnunk.

– Ha újrakezdhetnéd, ugyanezt az utat, pályát választanád?

– Most, hogy az online marketing világában dolgozom sokszor elgondolkoztam már azon, hogy informatikusnak kellett volna mennem, hiszen rengeteg dolgot programozással kellene megoldanom a munkám során.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ugyanígy csinálnám a dolgaimat, ha újrakezdhetném. Az őrangyalom elég masszívan munkálkodhatott az utóbbi évtizedben, hiszen mindig jó emberek vettek körül és jókor kerültem jó helyekre, amiért elképesztően hálás vagyok. Sokszor megtaláltak a lehetőségek, amelyek miatt ma ott tartok, ahol. Ez utóbbin változtatnék csupán, ha újrakezdhetném a képzést: sokkal tudatosabban, proaktívabban keresném a lehetőségeket.

Amikor belevágtam a doktori képzésbe nagyon izgatott voltam, hogy a végén doktor leszek, ám az évek alatt tudatosult csak bennem, hogy nem emiatt a két betű miatt csinálom. Ha valami, akkor a PhD bizony embert farag mindenkiből és most már átélem annak a mondásnak a lényegét, hogy „akkor kell szerénynek lenni, amikor van mire”.

– Mit javasolnál az újonnan felvételizőknek?

– A tudatosság kulcsfontosságú nem csak a doktori, de az egyetemi képzés egésze alatt. Az újonnan felvételizőknek azt tanácsolnám, hogy keressék proaktívan a lehetőségeket és látogassanak el minél több, a szakterületükön releváns konferenciára és jelöljenek be mindenkit Facebook-on és LinkedIn-en, akikkel ezeken az eseményeken találkoznak, a szakmai kapcsolatok kiépítésének ugyanis ez egy igen hatékony módja.

Mindenesetre: kössék fel a gatyát, készüljenek fel kávéval és C-vitaminnal a következő négy évre, mert combos egy menet áll előttük – de a végén garantáltan megéri.

Az interjút készítette: Gyulai Edina

Ha további információt szeretnél megtudni a doktori képzésről, látogass el a Doktori Iskola honlapjára! >>>