büszkeségeink Archives - Oldal 4 a 29-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Aranyérmes diplomamunka

Szívből gratulálunk Keller Roland számvitel mesterszakon végzett hallgatónknak, aki diplomadolgozatával első helyezést ért el a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. pályázatán „Adatgazdaság digitalizációs összefüggései” témakörben.

Keller Roland témavezetője Dr. Fehér Helga, akinek szintén gratulálunk.

A pályázatról:

A program célja a témát kutató hallgatók elismerése, a téma iránti kutatási kedv, motiváció növelése, ezáltal digitalizáció- és adattudatos hallgatók képzésének erősítése, illetve a hazai felsőoktatásban és tudományos pályán tevékeny szakemberek utánpótlásának támogatása.

Pályázni olyan – már elkészült – szakdolgozattal, diplomamunkával vagy doktori disszertációval lehetett, amely 2020 januárja után került megvédésre, és amely a digitalizáció és adat témaköréhez kapcsolódó témákban, például a következő témákban készült:

– Blockchain
– Digitális hálózatkutatás
– Digitális állam, digitális szuverenitás
– Mesterséges intelligencia, új technológiák
– Okos város, okos vidék, digitális agrárium
– Digitális oktatás, kompetenciafejlesztés

Mi történt eddig a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban?

A 2020 végén indult Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINlab) projektben számos eredményt tudhatunk magunk mögött a Gazdaságtudományi Karon. Jöjjön egy kis ízelítő!

Legfőbb rendezvényeink:

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2021. február 1-jén tartotta a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium projekt nyitórendezvényét, melyet egy több napos Veszprémi Fotószafari előzött meg. A 2021. január 25-30. között megrendezett Veszprémi Fotószafarin a vállalkozó kedvű játékosok felfedezhették a királynék városát, közelebbről is megismerhették nevezetességeit és közben értékes nyereményekben részesülhettek.

A TINlab projekthez kapcsolódóan 2021. november 23-án került megrendezésre „A Tűztorony lépcsőin – Továbblépési lehetőségek az innovációban” című konferencia, melynek fővédnöke a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal volt. A konferencia résztvevői a technológiai, üzleti modell, marketing, társadalmi, szervezeti és folyamat innováció, valamint innováció menedzsment folyamatok témákban készültek színvonalas prezentációkkal.

Képzéseket is szerveztünk:

A projekt keretében 2021 tavaszán és őszén is megrendezésre került a Társadalmi innovációs menedzser képzés. A 40 órás gyakorlatorientált képzés során a résztvevők megismerkedhettek a társadalmi innováció fogalmával, elméleti és gyakorlati alkalmazásával.

Alprojektjeinkben is aktívak vagyunk:

A projekt keretében a Pannon Egyetem létrehozta a Startup Inkubációs Kompetencia Központot, a SIKK-et, melynek fő célja, hogy megismertesse a hallgatókat a startupok izgalmas világával, és támogassa őket vállalkozói ötleteik megvalósításában.

A SIKK szervezésében 2021 őszén elindult a SIKKedd beszélgetés-sorozat. A beszélgetések vendégei sikeres vállalkozók, egykori startupperek, akik saját vállalkozásaik kapcsán osztanak meg hasznos információkat, tanácsokat, tippeket a résztvevőkkel. Az érdeklődők hallhattak a ma már sikeres vállalkozások kezdeti kihívásairól és nehézségeiről, a problémafelvetéstől a megoldásig vezető útról, az IT eszközök startupperként való alkalmazásáról, a sikeres marketing kampányokról, nőnap alkalmából pedig egykori hallgatóinkból sikeres vállalkozóvá vált hölgyekkel beszélgettünk.

A Tudomány Mindenkinek alprojekt keretében 2022. február 18-án került megrendezésre a Tudomány Mindenkinek Hackathon, melynek célja az volt, hogy a tudományos kutatások eredményeit közérthető módon, széles közönség számára ismertté tegye. A tudománykommunikációs verseny során a csapatok innovatív megoldások segítségével dolgoztak fel egy konkrét, adott tudományos kutatás eredményeit bemutató akadémiai publikációt. Az alprojekt keretében elkészült közel 40 db videofelvétel, amelyben a kar oktatói mutatnak be közérthetően egy-egy érdekes szakmai témát, kutatást. Több előadás podcast formájában Spotify-on is elérhető. Az alprojekt további eredménye a Tudomány Mindenkinek kollégáink tollából… aktivitás, mely során figyelemfelkeltő és érthetően megfogalmazott social media posztok segítségével ismerheti meg a közönség, milyen érdekes kutatások folynak a Gazdaságtudományi Karon.

A Kompetencia-tükör alprojekt célja definiálni az egyetemek és a munkaerő-piaci szereplők közös kompetencia-preferenciáit, választ adni arra, hogy a szervezetek milyen elméleti és gyakorlati kompetenciákat igényelnek és ehhez az egyetemek milyen képzési kínálattal és egyéb lehetőségekkel tudnak hozzájárulni. Az alprojekt keretében ezért felmérésre kerültek a képzési kimeneti követelmények és a felsőoktatási nemzetközi akkreditáció által elvárható kompetenciák. A munkaadók által elvárható kompetenciákat 20 fókuszcsoportos interjú keretében több mint 60 munkaadó definiálta. Q módszertan felhasználásával készült kérdőív keretében az emberi erőforrás alapszakhoz kapcsolódó kompetencia-preferenciák rangsorolása történt meg több, mint 100 munkaadó és pályakezdő véleménye alapján. A kutatási eredmények népszerűsítése nemzetközi és hazai konferenciák, valamint hazai és nemzetközi publikációk keretében valósult meg. Emellett a fiatal tehetségek szakmai támogatása is kiemelt szerepet kap, az alprojekt témájához kapcsolódóan Kiglics Krisztina mesterszakos hallgató 1. helyezést ér el TDK munkájával.

A közösségi média és smart rendszerekhez fűződő attitűd kutatások alprojektben egy összetett attitűdkutatás kérdőíve került összeállításra a FOMO (fear of missing out) és JOMO (joy of missing out) jelenségekkel összefüggésben. A három egyetemi partner összefogásában közel 450 kitöltőt sikerült elérni. A válaszok alapján március végén megkezdődik az adatelemzés. A vizsgálat nem csupán az általános FOMO-JOMO jelenségre koncentrál, hanem összeköti azt a digitális érzelmi intelligencia, a munkahelyi FOMO és más részterületekkel.

Tematikus fórumjaink is elindultak:

A Digitalizáció Társadalmi Hatásai Tematikus Fórum célja egy olyan közösségi háló kiépítése, melyben képviselteti magát az állam, a gazdaság, az akadémiai és a civil szféra. A fórum további céljai közé tartozik “jó gyakorlatok” összegyűjtése, valamint a digitalizáció társadalmi hatásaira történő felkészülésre, kihívások kezelésére javasolt innovatív megoldások kidolgozása.

Az első fórum 2021. december 8-án került megrendezésre online formában és az összes fenti területet lefedve az ismerkedésé volt a fő szerep.

A második fórum 2022. március 9-én került megrendezésre hibrid formában, fő témája pedig az volt, hogy milyen pozitív és negatív hatásai vannak a digitalizáció térhódításának a társadalom szereplőit tekintve. A résztvevők számos példát, esetet és jó gyakorlatot osztottak meg egymással a találkozón.

A programok, kutatások a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az NKFI Hivatal támogatásával valósultak meg.

Üzleti Szimulációs Versenyen mérték össze tudásukat középiskolások

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2022. március 25-én nyolcadik alkalommal rendezte meg Üzleti Szimulációs Versenyét középiskolások számára, amelyet ismét jelentős érdeklődés kísért. 9 középiskolából 15 csapat mérte össze tudását.

Az Üzleti Szimulációs Verseny egy vállalatvezetői döntési játék, melynek célja a döntéshozatali kompetenciák megszerzése szimulált vállalati környezetben szerzett gyakorlat alapján.

A versenyen a vállalatvezetés gyakorlati kihívásaival ismerkedhettek meg a diákok: véghez kellett vinniük a rájuk bízott vállalat nyereséges működtetését a rendelkezésükre álló pénzügyi és tárgyi erőforrásokkal, figyelembe véve versenytársaik lépéseit is.

A verseny során megtanulták

✔ hogyan és milyen döntéseket (ár, marketing, termelés, szállítás, fejlesztés) hozzanak versenypiaci helyzetben;
✔ mi ezek hatása a vállalati eredményre;
✔ hogyan ismerjék fel versenytársaik törekvéseit;
✔ hogyan alakítsanak ki stratégiát;
✔ mikor és hogyan módosítsák ezt.

Megismerték a döntési helyzetek típusait, s megtudták, hogyan lehet hatékonyan csoportosan dönteni.


A verseny három csoportban zajlott, ezért 3 első helyezett csapat lett, melyek a következők: 

✔ A Thuri György Gimnázium “Stonks” nevű csapata, melynek tagjai: Tamás Ármin, Tollas Magor, Végh Roland

✔ A Szolnoki SZC Vásárhelyi Pál Két Tanítási Nyelvű Technikum “Aranycsapat” nevű csapata, melynek tagjai: Darida Bendegúz, Fodor Mihály, Szabó Tamás

✔BSZC Radnóti Miklós Közgazdasági Technikum “Mókus” nevű csapata, melynek tagjai: Kiss Dávid, Pelyhe Petra, Rapp Anita

A győztes csapatoknak ezúton is gratulálunk, további tanulmányaikhoz sok sikert kívánunk. Továbbá köszönjük minden iskola, minden csapatának a részvételt.

  • Ajkai Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola, Általános Iskola, Sportiskola és Kollégium Bánki Donát Intézményegység
  • Székesfehérvári SZC I. István Technikum
  • Thuri György Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
  • VSZC Öveges József Technikum és Kollégium
  • Siófoki SZC Krúdy Gyula Technikum és Gimnázium
  • Szolnoki SZC Vásárhelyi Pál Két Tanítasi Nyelvű Technikum
  • Baranya Megyei SZC Radnóti Miklós Közgazdasági Technikum
  • VSZC Táncsics Mihály Technikum
  • Ceglédi SZC Közgazdasági és Informatikai Technikum

A vállalatvezetés gyakorlata kihívásokat rejt magában, melynek során döntések sorát kell meghozni. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a diákok lehetőséget kapnak ezen kihívásokkal megismerkedni az Üzleti Szimuláció (Business Simulation) című tantárgy keretében, melyen az Üzleti Szimulációs Verseny alapul. A Gazdaságtudományi Kar több száz hallgatója sajátította már el a tantárgy keretében szerzett ismereteket, közülük több sikeres cégvezető került ki.

A játékot a Gazdaságtudományi Kar nemzetközi kapcsolatai révén a világ számos részén játszották (pl. USA, Mexikó, Németország), valamint részt vettek benne az itt tanuló külföldi hallgatók is.

A verseny az EFOP-3.6.1-16-2016-00015 – “A Pannon Egyetem átfogó intézményfejlesztése az intelligens szakosodás elősegítése érdekében” c. projekt keretében valósult meg. 

Az Alfa Romeo szív 72 órára a Pannon Egyetemre költözött

SAJTÓKÖZLEMÉNY – Az idei, immár XXI. Tímár László Esettanulmányi Megoldó Versenyen a racionális gondolkodás mellett komoly szerepet kapott az érzelmeken alapuló autóvásárlás. A verseny keretében az Alfa Romeo magyarországi forgalmazásával kapcsolatos feladatot oldottak meg az egyetemista fiatalokból álló csapatok. Közben pedig az Egyetem Aulája elé parkolt Ferrari motorral rendelkező csúcs Alfa modellek és Rákóczi Ferenc Alfa nagykövet történetei dobogtatták meg az autózásban korábban csak közlekedési eszközt látók szívét is.

Köztudott, hogy az autóipar világszinten jelentős átalakuláson megy keresztül. Ez az átalakulás érinti a jogi szabályozás változását, a részben ennek megfelelően történő technológiai fejlesztéseket és a piaci részesedéseket. Aktuálisan pedig komoly hatással van rá a kialakult chip valamint nyersanyag hiány, már szinte a szocialista időket idézi, hogy néhány sikeres modellre 1-2 év várakozási idő van jelenleg.

Ezen a jogosan gyorsan változónak nevezhető iparágban a Stellantis útja mindössze 14 hónappal ezelőtt kezdődött a francia Peugeot S.A. (PSA) és az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobiles (FCA) összeolvadásával. A Stellantis, amely jelenleg a világ negyedik legnagyobb autógyártója, 400 000 embert foglalkoztat és összesen 14 márka (Alfa Romeo, Chrysler, Citroën, Dodge, Fiat, Jeep, Lancia, Maserati, Opel, Peugeot, Ram, Vauxhall stb.) tartozik hozzá. Az Európában, Észak-Amerikában és Latin-Amerikában már jól megalapozott jelenléte mellett a társaságnak komoly kiaknázatlan lehetőségei vannak olyan fontos piacokon is, mint Kína, Afrika, a Közel- Kelet, Óceánia és India. Az ipari tevékenységeit több mint 30 országban folytató vállalat mintegy 130 piacon képes járművekkel és szolgáltatásokkal hatékonyan kielégíteni és túlszárnyalni vásárlói elvárásokat. Augusztusban bejelentették, hogy 2025-ig 30 milliárd eurót akar a márkáihoz tartozó gépkocsik elektromos meghajtásra való átállításra fordítani, illetve a szoftverfejlesztésbe befektetni.

Esettanulmányi Megoldó Verseny, amely minden évben valós problémákat dolgoz fel, idén a Stellantis csoporthoz köthető ESETet, kérdést dolgozott fel: az Alfa Romeo magyarországi értékesítési lehetőségeit.

A nagyon is valós “játékban” a csapatok háttérinformációkat kaptak a magyarországi gépjármű értékesítési adatokról és az Alfa Romeo fejlesztési terveiről. A csapatok ezek után mint tanácsadó cégek feltérképezték a piaci lehetőségeket, értékelték azokat majd javaslatot tettek a lehetséges értékesítő hálózat kialakítására.

A beadott vezetői jelentéseket a csapatok hagyományos prezentáció, és nagyon rövid, összesen 3 perces, ún. pitch, keretében ismertették a zsűri előtt. A zsűri összetétele hagyományosan az ESETet jól ismerő szakemberekből, az egyetem oktatóiból és a szponzor cégek képviselőiből áll.

Az összetett pontozás alapján a Pannon Egyetem hallgatóiból álló csapatok közül a “Guesstimates” (tagjai: Szmulai Éva, Kiglics Krisztina, Török Beatrix, Bucsai Dóra) lett a nyertes, aki a pénzjutalmon felül az SAP, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Stellantis értékes ajándékát nyerték.

A versenyhez a pandémiás korlátozások miatt csak négy vendégcsapat csatlakozhatott, azok is on-line, így képviselve a BGE-t, a Debreceni Egyetemet, a Miskolci Egyetemet és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemet. A zsűri véleménye alapján a meghívott csapatok versenyének győztese a Miskolci Egyetemet képviselő “Economus” csapat lett (tagjai: Madarász Laura, Tóth Antónia, Lukács Eszter, Németh Zsombor).

Az egyetemi tudás gyakorlatba ültetése
A veszprémi Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara (PE GTK) a tehetséggondozás elemeként alkalmazza 21 éve az ESETtanulmányi megoldó versenyt, amelynek lényege, hogy 3 napig valódi versenypiaci környezetet teremtsenek a hallgatóknak, ahol mindössze 24 óra áll rendelkezésükre, hogy egy aktuális és létező problémára megoldást készítsenek és további időben be is mutassák a szakmai zsűri előtt.

Mindenki nyertes
Hallgatóként a gyakorlati tapasztalat megszerzése, munkáltatói szempontból pedig az a valódi kincs, hogy a verseny zsűri tagjaként a hallgatók által prezentált megoldásokat hasznosíthatják. „Oktatóként pedig egyfajta pillanatképet kaphatunk arról, hol tartanak felkészültségükben a diákok és milyen képességek fejlesztésére van még szükségük” – véli Dr. Csizmadia Tibor egyetemi docens, a szervező Tímár László Tanulmányi Emlékverseny Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Rákóczi Ferenc, aki az Alfa Romeo márkanagykövete, kifejezetten fontosnak tartja, hogy a márka közvetlen visszajelzést kap a jövő Alfa vásárlóinak a gondolkodásmódjáról.

Az emlékverseny története
A Tímár László Tanulmányi Emlékversenyt és Esettanulmányi Megoldó Versenyt 2001 tavaszán rendezték meg első alkalommal, kezdetben 2-3 csapat és néhány oktató közreműködésével. Az évek során a verseny rendkívüli fejlődésen ment át, a csapatok száma folyamatosan nőtt. Más karokról, egyetemekről, 5 éve pedig a határon túli magyar nyelven oktató felsőoktatási intézményekből is érkeznek résztvevők. A verseny a pandémiás időszakban on-line került megrendezésre. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara idén 21. alkalommal rendezte meg a versenyt, amelyet a Kar fiatalon, 41 éves korában elhunyt kollégája emlékének ápolására és tiszteletére hoztak létre, Tímár László a veszprémi menedzserképzés megszervezésében, beindításában vállalt úttörő szerepet.

Adománygyűjtés a Pannon Egyetemen

A Pannon Egyetem is csatlakozott a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz, és adománygyűjtést szervezett az ukrán-orosz konfliktus áldozatainak megsegítésére.

A március 1-jén indult akcióhoz nagyon sokan csatlakoztak, ismét példaértékű volt az összefogás, amelyet az egyetem hallgatói és kollégái tanúsítottak mind az adományozás, mind a gyűjtés megszervezése és lebonyolítása során.

Néhány nap alatt rengeteg konzerv készétel, májkrém, bébiétel, instant ételek, tisztálkodószerek, és még számos hasznos adomány gyűlt össze, amelyeket a Pannon Egyetem csapata március 4-én adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, amely eljuttatja azokat a határ menti településekre.

A tervek szerint az adománygyűjtés a Pannon Egyetemen tovább folytatódik, hiszen továbbra is nagy szükség van minden segítségre. A részletek az egyetem online csatornáin hamarosan elérhetők lesznek.

Hogyan értsük meg a tudományt?

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Tudunk-e különbséget tenni a valós tudományos eredmények és az álhírek között? Hogyan közvetíti a média a tudományos eredményeket? Ezekre a kérdésekre keresték a választ egyetemisták a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által szervezett Tudomány Mindenkinek Hackathonon 2022. február 18-án Veszprémben.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében megvalósuló “Tudomány Mindenkinek” alprojekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassa a nagyközönséghez. Ennek keretében került sor a Tudomány Mindenkinek Hackathon versenyre, amelyen egyetemi hallgatók mérhették össze tudásukat.

A rendezvényt Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektorának rendkívül érdekes szakmai előadása nyitotta meg “Kellemetlen igazságok” címmel, melyben a klímaváltozás problémáját helyezte fókuszba, kiemelve az ehhez kapcsolódó tudományos tényeket és tévhiteket.

A verseny keretében a szervezők által előre kiválasztott – és a nevezett csapatokkal megosztott – tudományos közlemény alapján a csapatok a helyszínen dolgozták ki a feladatokat. A verseny alapjául “A felsőoktatási kínálat és a munkaerőpiaci kereslet találkozása” című publikáció szolgált, melynek szerzői Gadár László, Dr. Banász Zsuzsanna, Dr. Kosztyán Zsolt Tibor és Dr. Telcs András.

A kutatási eredményekről sajtóközleményt, közösségi média tartalmat és podcast tervezetet készítettek a versenyzők. Az egyes feladatok kidolgozását szakmai előadások támogatták, amelyek során a résztvevő egyetemisták szakemberek tolmácsolásában nyerhettek bepillantást az adott terület sajátosságaiba.

Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 sajtófőnöke a sajtóközlemény összeállításának rejtelmeibe avatta be a résztvevőket, Dr. Liska Fannytól a jó social media tartalom készítésének módszerét ismerhették meg, Dr. Tóth-Nagy Georgina pedig a podcast-készítéshez szolgált hasznos tanácsokkal.

Az országos verseny első helyezettje a Pannon Egyetem hallgatóiból álló “Élretörők” csapat lett, melynek tagjai Barabás Bianka, Kenyeres Éva és Szultos Boglárka voltak. A 2. helyezést a “Fast and Curious” csapat érte el Méhes Csenge és Várnai Emese közreműködésével. A 3. helyezés pedig a Miskolci Egyetem hallgatóiból álló „Researchers” csapaté lett, melynek tagjai Francuz Anna, Lukács Eszter és Németh Zsombor voltak.

“Nagyon örülünk, hogy részt tudtunk venni a versenyen, a feladatokkal számos új ismeretre tettünk szert. A feladatok kidolgozásában segítségünkre voltak a színvonalas szakmai előadások. Szívből ajánljuk a versenyen való részvételt másoknak is, mert közösségépítő ereje van, és hasznos kapcsolatokat alakíthatsz ki.” – osztották meg tapasztalataikat az első helyezett csapat tagjai.

A szervezők fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapokban tudatosan figyeljük, olvassuk a híreket, kutatóként pedig ne feledkezzünk el a kutatási eredményeink közérthető kommunikációjáról sem.

“A Tudomány Mindenkinek alprojektünk azért nagyon fontos, mert szeretnénk a tudományos eredményeket közérthető módon átadni a vállalkozóknak, a helyi lakosoknak, hogy a mindennapi döntéseikben fel tudják használni ezeket. Továbbá szeretnénk bebizonyítani azt is, hogy az egyetemen nem csak önmagáért a kutatásért kutatunk, nem egy elefántcsonttoronyban vagyunk, hanem olyan eredményeink is vannak, melyeket fel lehet használni a mindennapokban. Ez most egynapos rendezvény volt, de hosszú távú terveink között szerepel egy többnapos nemzetközi hackathon megszervezése tudománykommunikáció témában.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

A rendezvény a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az NKFI Hivatal támogatásával valósult meg.

Fókuszban az önkéntesség a Tour de Pannonon

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2021. december 17-én hatodik alkalommal rendezte meg “Tour de Pannon” elnevezésű turizmusversenyét középiskolások számára.

Az idei témánk a rendezvényszervezés volt, de kicsit rendhagyó módon. Legalábbis a témáját tekintve, hiszen mi is várjuk a 2023-as évet, amikor Veszprém és a Balaton régió Európa Kulturális Fővárosa (EKF) lesz! Ehhez kapcsolódott az idei felhívásunk.

Mint tudjuk, az EKF programsorozat megvalósításához lehetőség van a lakosság részvételére is, hogy még jobban magunkénak érezhessük az eseményeket. Ez az önkéntességi segítségnyújtás mindenki számára nyitott – így középiskolások is csatlakozhatnak.

A verseny kihívása ehhez kapcsolódóan az volt, hogy olyan rendezvényt találjanak ki a csapatok, melyen ők is szívesen részt vennének, és önkéntesek toborzására is alkalmas.

A versenyre 9 iskolából összesen 23 csapat nevezett. A beérkezett pályázatokból a zsűri 8-at választott ki, melynek készítői december 17-én egy online döntőn mérték össze tudásukat. A döntős csapatok azt a feladatot kapták, hogy az önkéntestoborzó rendezvényüket dolgozzák ki, készítsenek egy prezentációt meghatározott szempontok szerint és mutassák be azt.

A versenyzők nagyon ügyesen megoldották a feladatot, igazán színvonalas prezentációkat láthattunk, s végül az alábbi eredmény született:

1. helyezett: a Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum csapat, melynek tagjai: Forgó Luca, Nagy Fanni, Pribojszki Péter

2. helyezett: a Vas Megyei SZC Kereskedelmi és Vendéglátói Technikum csapat, melynek tagjai: Gyallai Virág, Kovács Viktória, Sodics Ádám

3. helyezett holtversenyben:

  • az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium csapata, melynek tagjai: Híves Janka, Kaszab Szebasztián Gábor, Várszegi Virág
  • a Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium csapata, melynek tagjai: Andra Attila, Gyömbér Virág, Németh Bence

A nyerteseknek és minden résztvevő csapatnak szívből gratulálunk!

A verseny az EFOP-3.6.1-16-2016-00015 – “A Pannon Egyetem átfogó intézményfejlesztése az intelligens szakosodás elősegítése érdekében” c. projekt keretében valósult meg. 

Decathlon JUMP – „A jövő sportos munkavállalója”

A Decathlon JUMP Gyakornoki Program keretein belül meghirdetett „A JÖVŐ SPORTOS MUNKAVÁLLALÓJA” projektfeladat lehetőséget adott alapszakos hallgatóink számára feltérképezni a jövő hatékony toborzási csatornáit és a sportos jelölt kiválasztásának metódusára is javaslatot tettek.

A projektfeladatokat egy prezentáció keretében mutatták be a lelkes csapatok, amelyet a Decathlon képviselői értékeltek és díjaztak. A résztvevő csapatok sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtak a gyakorlat-orientált projekt által!

Gratulálunk a csapatoknak és az első helyezést elért csapatok résztvevőinek kiemelkedő prezentációjukért, valamint köszönjük a Decathlonnak az együttműködési lehetőséget!

1. helyezett lett: Szél Boglárka, Milinszki Ibolya, Gombos Luca Róza, Á. Tóth Lili

Szakmai Életműdíjat kapott Prof. Dr. Görög Mihály

A PMI Budapest, Magyar Tagozat a Nemzetközi Projektmenedzsment Napon, 2021. november 4-én tartotta meg az éves Art of Projects konferenciáját. Az esemény keretében került sor a díjátadóra, melyen Dr. Görög Mihály számára Szakmai Életműdíjat adományozott a Projektmenedzsment szakma fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájáért.

Dr. Görög Mihály tanulmányait a MKKE-n, valamint a Harvard Business School-on végezte. A Budapest Corvinus Egyetemen szerzett adjunktusi, majd docensi minősítést, a Stratégia és Projektvezetés tanszék vezetője, rektorhelyettes volt. Kutatásokat vezetett projektvezetés, projektmarketing és projektkontrolling témákban, számos szakkönyv és publikáció köthető a nevéhez. Jelenleg a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi tanára. A szakemberekből álló zsűri kiemelte, hogy Dr. Görög Mihály elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai projektmenedzsment szakma elismertségének növelése terén, valamint kimagasló érdemeket szerzett a projektmenedzsment oktatás és kutatás terén is. Nevéhez számos szakmai kezdeményezés köthető és meghatározó szerepe van a jövendő szakemberek képzésében.

Végzettség:
– Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE)
– MKKE Közgazdasági Továbbképző Intézet (KTI) fővállalkozó/projektmenedzsment szakközgazdász
– Harvard Business School (HBS) AMP:ISMP Program (felsővezetői mesterképzés)

Tudományos fokozat:
– közgazdaságtudomány kandidátusa, MTA
– Dr. Habil. menedzsment tudományágban, BKÁE
– MTA doktora

Fő kutatási területek:
– stratégiaorientált projekteredmény-kialakítás
– projekt alapú szervezetek projektteljesítési pénzáramlási modellje
– projektsiker-kritériumok
– a projektvezetési eszköztár alkalmazásának elméleti-módszertani vonatkozásai
– projektprogramok vezetése;
– projekt alapú szervezetek piaci pozíciója
– szervezetek projektvezetési felkészültsége

(Fotó és szöveg: Project Management Institute, Budapest)

Szeretném átadni a tudásom – Interjú Prof. Dr. Görög Mihállyal

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara mindig is kiemelt figyelmet fordított a közösségformálásra és a hallgatók szakmai fejlődésére. Az itt dolgozó professzorok kapcsolatrendszere, élettapasztalata és gondolatai igazi értéket jelentenek az egyetemi közösség minden tagja számára. Ezért indították útjára azt az újszerű kezdeményezést, melynek keretein belül a nyugdíjas korú professzorok jubileumi előadással búcsúznak az Egyetemtől és a Kartól.

Ezek az előadások az emberi értékeket igyekeznek előtérbe helyezni, így témájuk nem feltétlenül kapcsolódik a professzorok fő kutatási területéhez. Így volt ez az első jubileumi előadás esetén is, melyet Prof. Dr. Görög Mihály tartott 2021. szeptember 29-én. „A szó veszélyes fegyver” című előadás során a tanár úr a kommunikáció közösség- és korszellemformáló szerepéről beszélt.

A jeles esemény kapcsán beszélgettünk Görög tanár úrral szakmai életútjáról és tapasztalatiról.

– Ön 2018 óta tartozik a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói-kutatói gárdájába, előtte pedig a Corvinus Egyetemen dolgozott. Miért döntött úgy, hogy nálunk is munkába áll?

– Jó pár évvel ezelőtt elhatároztam magamban, hogy amikor betöltöm a 65. életévem, nyugdíjba megyek. Elég sok kollégámat láttam ennél tovább is tevékenykedni, de szerintem akkor érdemes visszavonulni, amikor az ember még képes aktívan élvezni az előtte álló éveket.

Az ezzel kapcsolatos terveimet némiképp „felborította” a Fehérvölgyi Beáta dékánasszonytól érkező telefonhívás, melyben meghívott engem Veszprémbe, a Gazdaságtudományi Karra. Ezt megelőzően mi még sohasem találkoztunk, de a személyes beszélgetések során láttam, hogy itt egy igazán befogadó, barátságos és emberléptékű környezet vár majd rám. Így arra gondoltam, hogy miért ne vághatnék bele, hiszen fizikailag és szellemileg még képes vagyok dolgozni.

– Nem bánta meg a döntését? Szeret Veszprémbe járni?

– Ez egy nagyon jó döntés volt, elégedett vagyok. Természetesen mielőtt elvállaltam a felkérést, mindent alaposan végiggondoltam és megfontoltam, hogy aztán ne kelljen megbánnom semmit. Ez egyébként is jellemző rám, a fontosabb döntések előtt igyekszem számba venni a lehetőségeket, hogy aztán később ne kerüljek kezelhetetlen helyzetbe.

– Kérem meséljen kicsit magáról. Mit érdemes tudni Önről?

– Azt hiszem, hogy rólam szinte mindent lehet tudni, a kollégáknak és a hallgatóknak is szívesen mesélek az életutamról. A pályám során az akadémiai szféra mellett a gyakorlati életben is sikerült tapasztalatot szereznem, hiszen az olajiparban is eltöltöttem jó néhány évet. Ez egyébként kifejezetten előnyös volt, hiszen az én kutatási területem a projektmenedzsment, ami inkább az alkalmazott tudományok közé sorolható.

– Hogyan indult el a karrierje?

– A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) – mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem – végeztem 1977-ben. Ezt követően, ahogy már említettem, az olajiparban dolgoztam, ahol kezdetben beruházási projektek gazdasági elemzésével foglalkoztam. Majd ezt követően több mint három évet töltöttem el Irakban és Kuvaitban általános projektmenedzser-helyettesi munkakörben különböző olajipari fejlesztési projektek teljesítésén. Hazatérésemet követően a vállalat vezetősége megbízott a külföldi projektek koordinálásával foglalkozó osztály létrehozásával és vezetésével. Ezzel párhuzamosan pedig doctor univ. címet szereztem 1987-ben az MKKE-n. Az akadémiai életbe csak ezt követően csöppenten bele, ugyanis 1989-ben meghívást kaptam az MKKE Gazdálkodástudományi Karára, ahol adjunktusként kezdtem el dolgozni.

– Úgy látom, hogy a projektek és a projektmenedzsment már a pályája kezdetén is jelen voltak. Miért pont ezt a területet választotta?

– Azt le kell szögeznem, hogy azokban az években a projektmenedzsment mind a felsőoktatásban, mind pedig az iparban még gyerekcipőben járt. Az egyetemi éveim alatt ezt a szót én egyáltalán nem is hallottam. Tanultunk ugyan egy-két, a projektmenedzsmentben is használatos eszközről, de csak akkor kerültem igazán kapcsolatba a projektekkel, mikor elkezdtem dolgozni az olajiparban.

Ott akkor minden pályakezdő kötelező féléves gyakornoki programban vett részt, hogy egy adott szempontrendszer alapján minél jobban megismerje a cég működését. Akkoriban egy új gyártókapacitás létrehozása volt napirenden, és a gyakornoki idő leteltét követően én ebbe a csoportba kaptam meghívást. Itt találkoztam először a projektmenedzsment fogalmával és sajátosságaival. Egyből magával ragadott a dolog, hiszen ez egy rendkívül változatos és komplex munka, ami mindig tele van kihívásokkal.

Az ezekben az években a világgazdaságban lezajló az olajárrobbanások következtében a hirtelen meggazdagodott arab olajtermelő országok hatalmas léptékű olaj- és gázipari fejlesztésekbe kezdtek, amelyekből vállalatunk is kivette részét. Így töltöttem bő három évet magam is a Közel-Keleten.

– Ez egy rendkívül jó lehetőség lehetett a tapasztalatszerzésre. Gondolom, próbált minél több tudást magába szívni.

– Igen, tényleg sokat tanultam ezekben az években, viszont mindig motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy még többet tudjak meg a projektmenedzsment elméleti-módszertani hátteréről is. Akkoriban már hozzá lehetett jutni egy-két angol nyelvű szakkönyvhöz, én is ezekből igyekeztem több tudásra szert tenni.

Ez a szakmai kíváncsiság nagyban hozzásegített a már említett egyetemi karrier sikeres megkezdéséhez. A projektmenedzsment terén ez akkor nagy kihívás volt, hiszen abban az időben még Nyugat-Európában sem volt kiforrott, átvehető tananyag és oktatási módszer. Ez a körülmény ugyanakkor lehetőséget teremtett arra, hogy saját tananyagfejlesztést és oktatási módszert alakítsak ki.

Az így kialakított és folyamatosan fejlesztett tantárgy köré az évek folyamán egy új tanszék jött létre, amelynek alapító tanszékvezetője voltam, miközben végigjártam az egyetemi és tudományos ranglétra minden fokát.

– Utólag visszagondolva melyiket tartja nagyobb kihívásnak, a projektmenedzsment gyakorlati alkalmazását vagy pedig a téma egyetemi oktatását?

– Mindkettőnek megvan a maga szépsége és nehézsége. A gyakorlatban sokszor el kell fogadni, hogy az élet nem egy tankönyv, a tanagyagban pedig szükség van a gyakorlati példák általánosításra, hogy könnyebben megértse a hallgatóság. Ebből fakadóan a tanításban talán az a legnehezebb, hogy az általános szinten való közelítés után olyan példákat is tudnunk kell bemutatni a hallgatóknak, ami szakmaspecifikus jegyekkel is rendelkezik, hiszen nem csak különböző karok hallgatói, hanem egy adott karon belül is különböző szakok hallgatói tanulják a tárgyat.

– Ön már nagyon sok mindent megélt. Van esetleg valami üzenete vagy jó tanácsa a hallgatóknak?

– Azt tapasztaltam, hogy ez elmúlt években munkaadói oldalról elég nagy nyomás került a hallgatókra. Általános elvárássá vált, hogy a pályakezdők is rendelkezzenek munkatapasztalattal. Ezzel alapvetően nincs probléma, de talán túlzott mértékben elharapódzott ez a felfogás mostanában.

Korábban az egyetemi hallgatót arról lehetett felismerni, hogy egyetemre jár. Ennek nagyon sok előnye volt, hiszen az órákon való részvétel egy olyan szociális életteret hoz létre, amelynek szociokulturális hatásai később nehezen pótolhatók. Ha nem járnak be, szinte alig van kapcsolat a hallgatótársakkal. Szerintem az egyetemi életben való aktív részvétel legalább olyan hasznos a pályakezdők számára, mint a munkatapasztalat megszerzése. Ezért úgy gondolom, hogy aki teheti, inkább az órákat válassza, hiszen a későbbi munkavégzéséhez szükséges tapasztalat kevesebb munkavállalással is megszerezhető

Az óráknak is megvan a maguk szerepe. A hallgatók itt tudják felvértezni magukat mindazon kompetenciákkal, melyek magukba foglalják az adott kérdéskör ismeretét, az alkalmazási készséget, és persze az alkalmazáshoz szükséges szemléletmódot. Ezek teszik lehetővé, hogy a végzett hallgató többféle munkakörnyezetben is megállja a helyét. Meg vagyok róla győződve, hogy még egy kevésbé jól sikerült előadás is jobb, mint csupán a diasorból tanulni. Gondoljunk csak arra, hogy egy gyengébben sikerült színházi előadás is sokkal több élményt nyújt, mintha valaki elolvassa a mű rövid összefoglalóját.

– Ezt megtapasztaltuk az online oktatás során is.

– Igen, pontosan. Én nagyon örültem, mikor a hallgatók elmondták, hogy hiányzik nekik a tantermi oktatás. Őszintén szólva, kicsit meg is lepődtem ezen, hiszen ez a generáció már jobban hozzá van szokva az online tér adta lehetőségekhez. Ugyanakkor ez megerősített abban, hogy a személyes oktatás igenis fontos. Az élő kapcsolat hiánya egyébként az oktatókra is hátrányosan hatott, hiszen nem láttuk a tekinteteket, sem az egyéb metakommunikációs jelzéseket, így nem volt mihez igazodva testre szabni a mondandót.

Összességében tehát úgy gondolom, hogy senkinek sem származik hátránya abból, ha órára jár, érdemes egyfajta egészséges egyensúlyt tartani a munka és az egyetemi elfoglaltság között.

– Önnek melyik a kedvenc területe a projektmenedzsmenttel kapcsolatban? Mit kutat mostanában?

– Általában egyedül kutattam, ha valaki megnézi a publikációim listáját, láthatja, hogy azok a legtöbb esetben egyszerzősek. Talán a leginkább közelállónak érzem az ugyanazon projektvezetési feladatra használható projektmenedzsment-eszközök közül egy adott projekt kontextusbeli sajátosságaihoz illeszkedő eszköz elméleti-módszertani megalapozású kiválasztásának kérdéskörét. Ebben még ma is van kutatási potenciál.

– A kutatással kapcsolatban milyen tervei vannak még a jövőben?

– Ami mostanság foglalkoztat, az már kicsit túlmutat a projektmenedzsmenten, bár természetesen erre a területre is vonatkozik. Ez pedig a tágabban értelmezett menedzsmenttudomány terén a tudományfilozófia irányzatainak megfelelősége különböző kutatási célok esetében.

Én ma már elsősorban nem azt akarom, hogy eggyel még több publikációm legyen, sokkal inkább arra érzek késztetést, hogy a felhalmozott tudást és tapasztalatot átadjam az új generációknak.

– Ennyi munka mellett úgy gondolom Ön is szeret egy kicsit kikapcsolódni. Mivel foglalkozik szívesen a szabadidejében?

– Igyekszem minél több időt tölteni az unokáimmal. Ez egy egészen más kapcsolat, mint amilyen a gyermekeimmel volt, hiszen itt megvan az a szabadságom, hogy nem nekem kell nevelni őket, tehát nyugodt lélekkel követek el velük csínytevéseket is.

Emellett, ha az időjárási viszonyok engedik, szeretek a családdal vitorlázni, de sajnos erre egyre ritkábban van lehetőség a túlzottan szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Ezen kívül, bár nem vagyok szakértője, de szeretek kertészkedni is az otthoni kertben.

A szó veszélyes fegyver – Prof. Dr. Görög Mihály jubileumi előadása

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.