Innováció, együttműködés, turizmus a visegrádi régióban

Megjelent a a Pannon Egyetem, a Krakkói Közgazdasági Egyetem és a Libereci Egyetem kutatói által készített, „Innovation-Based Collaboration in the Visegrad Region: Best Practices” című kutatási jelentés.

Az innováció-vezérelt együttműködéseket bemutató dokumentum a visegrádi régióban gyűjtött jó gyakorlatokat foglalja magában, illetve egy olyan keretrendszert, mely segítséget nyújt ilyen jellegű együttműködési hálózatok kiépítéséhez különböző turisztikai desztinációkban, legyen az akár egy város, egy tó vagy egy hegyvidéki terület.

A jelentés a Visegrádi Alap által finanszírozott, Empowering Open Innovation Tourism Network projekt keretében készült.

KÖRHINTA kollégáink tollából

Megjelent az Akadémiai Kiadó gondozásában a „Körhinta: A körforgásos gazdaság a turizmuságazat nézőpontjából” című kiadvány, melyben számos kollégánk publikációja is szerepel.

A 13 tanulmányt tartalmazó kiadvány központi gondolata a fenntarthatóság elvének gyakorlatba történő átültetése.

A kötetben szereplő tanulmányok a turizmus körforgásos gazdaságba történő integrálásával foglalkoznak, a legkülönbözőbb aspektusokból járják körül a problémát.

A kérdés környezetfilozófiai beágyazásának és teoretikus hátterének felvázolását követően a szállodaipar, az ágazatban használt zöld tanúsítványok, a helyi termékek, az adózás funkciója, a desztinációk menedzselése, a kultúra és az ipar képezik a kiadvány legfontosabb témaköreit.

Marketing Fókuszlabor

A Pannon Egyetem modern, bérelhető szemkamerával is felszerelt marketing fókuszlaborja egyedülálló a régióban, kiválóan alkalmas fókuszcsoportos interjúk készítésére, terméktesztelésre, marketingkutatások lebonyolítására. A marketing fókuszlabor kialakítása, a képzett moderátorok és az elemzésben jártas szakemberek lehetővé teszik, hogy megismerje a fogyasztók őszinte véleményét.

Tájékozódjon marketing fókuszlaborunkról, kutatási módszereinkről és kérje ajánlatunkat! Mi készen állunk a közös munkára.

Szakmai siker Alcalában

Kollégáink, Dr. Fehérvölgy Beáta, Dr. Csizmadia Tibor és Dr. Kosztyán Zsolt Tibor előadóként vettek részt az Academy of Innovation, Knowledge and Entrepreneurship konferencián, amelyet a spanyolországi Alcalában rendeztek meg 2025 júniusában.

A “Concentration versus Excellence – Lessons Learned of European R&D&I Framework Programs” című előadásukkal nemcsak szakmai érdeklődést váltottak ki, hanem komoly elismerést is szereztek: a tanulmány elnyerte a „Best Paper Award” díjat!

A rangos esemény különlegessége, hogy több mint 20 vezető menedzsment és közgazdasági folyóirat főszerkesztője személyesen bírálta a beérkezett munkákat, így a díj valódi nemzetközi szakmai visszajelzésnek tekinthető.

Gratulálunk a szerzőknek ehhez a kimagasló eredményhez!

EKÖP 2025 – Fiatal tehetségek válaszai a 21. század kihívásaira

2025. június 25-én került megrendezésre az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) konferenciája. A Gazdaságtudományi Kar két szekciójában, amelyen 24 fő vett részt – az alapszakos hallgatóktól egészen a fiatal kutatókig – rendkívül változatos és aktuális témákat feldolgozó előadások hangzottak el. A tudományos program középpontjában a társadalmi-gazdasági, technológiai és környezeti változásokra adott válaszok, valamint a kutatásalapú megközelítések álltak.

Az előadások tematikai sokszínűsége jól tükrözte a multidiszciplináris szemlélet érvényesülését. A fenntarthatóság és fogyasztói magatartás kutatása különféle aspektusokban jelent meg – többek között az étrend-kiegészítők használata, a gluténmentes életmód, valamint az ESG-értékek és a szelektív hulladékgyűjtés vizsgálatán keresztül. A technológiai fejlődés hatásait elemző előadások érintették az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia (AI), valamint a digitális intelligencia és online értékesítés témáit.

A gazdasági és szervezeti fókuszú kutatások között szerepelt a tehetségmenedzsment generációs aspektusainak vizsgálata, az innovációs rendszerek elemzése, valamint a KKV-k forráslehívási gyakorlatai a V4 országokban. Társadalomtudományi szempontból kiemelkedő volt a női vezetők szerepkörének, a mesterséges intelligencia által kiváltott szorongásnak, valamint a kulturális klaszterek globalizációs kihívásainak bemutatása. 

A konferencia lehetőséget teremtett az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, az empirikus kutatások megvitatására, és szakmai párbeszéd kialakítására az eltérő tudományos hátterű résztvevők között. A program hozzájárult a résztvevők kutatói identitásának megerősítéséhez és hasznos tanácsokat kaptak jelenlegi kutatásuk továbbviteléhez.

A CROCUS projekt az Európa Tanács Kulturális Útvonalak Akadémiáján

Portugáliában került sor 2025. június 11-13. között az Európa Tanács Kulturális Útvonalak idei Akadémiájára, mely kivételes alkalmat nyújtott a CROCUS projekt keretében végzett munkánk bemutatására.

Karunkról Dr. Raffay-Danyi Ágnes kapott meghívást a rendezvényre, ahol egy workshop és egy kerekasztal beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait kulturális turizmuson alapuló fejlesztésekkel kapcsolatban. Az Akadémián több, mint 30 ország képviselője vett részt a tanúsítással rendelkező kulturális útvonalak vezetői közül.

A CROCUS jövőképének megosztása ebben az összefüggésben rávilágított a meglévő hálózatok, az innovatív, uniós finanszírozású kutatások, valamint a helyszíni szakértelem összekapcsolásának döntő fontosságára.

További információ a CROCUS projektről:

Innovációs hálózatok a turizmusban

2025. június 9-10-én, Krakkóban került sor a Visegrádi Alap által finanszírozott projekt találkozójára, melyen kollégáink, Sulyok Judit és Madarász Eszter képviselték karunkat.

A 2026. júniusig tartó projekt keretében kvalitatív kutatásra, jó gyakorlatok kidolgozására és szakmai rendezvényekre is sor kerül.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

A CROCUS projekt a Muravidéki Magyar Rádióban

Kollégánk, Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádióban mutatta a CROCUS projektet, amely a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztését tűzte ki célul vidéki és távoli területeken.

A projekt olasz, holland, finn, észt, horvát, bolgár szlovén és magyar partnerek együttműködésében valósul meg.

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

Kollégáink az „Ez Natúr” szakmai konferencián

A sümegi Hotel Kapitányban 2025. május 9-én tartott Ez Natúr szakmai konferencián a Gazdaságtudományi Kar munkatársai helyi termék témában osztották meg kutatási eredményeiket.

A rendezvény középpontjában a natúr borok, az ökológiai szőlőművelés, borkészítés állt, különös tekintettel a klímaváltozás kihívásaira és a fenntartható agrárgazdálkodásra.

A szakmai előadások során számos hazai és nemzetközi szakértő osztotta meg tapasztalatait. A Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének képviseletében Sulyok Judit és Madarász Eszter tartott előadást „Helyi termékek és turizmus – fókuszban a Balaton” címmel.

Az előadáshoz kapcsolódó tanulmány itt érhető el. >>>

CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken

Európa vidéki és távoli területei gazdag kulturális és természeti örökséggel rendelkeznek, de számos terület szenved olyan problémáktól is, mint a népesség elöregedése, az elvándorlás, egyes készségek hiánya és az alacsony jövedelmek. A kulturális és kreatív turizmus (KKT) lehetőséget nyújt munkahelyteremtésre és beruházásokra, de néhány fő kihívást és kapcsolódó tudásbéli hiányosságot kell leküzdeni ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a kulturális örökségben, mint a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés hajtóerejében rejlő lehetőségeket.

Először is, ezen területek kulturális öröksége rendkívül sokszínű, ezért az univerzális fejlesztési modellek nem alkalmazhatóak. Számos különböző üzleti modellt lehetne elfogadni, de nem tudjuk, hogy melyek a legmegfelelőbbek a tárgyi és szellemi örökség különböző típusaihoz a különböző vidéki kontextusokban.

Továbbá, fennáll annak a kockázata, hogy a KKT fejlesztése túlturizmushoz (overtourism) vezethet, amennyiben a fejlesztések nem veszik figyelembe az örökségvédelmi kérdéseket, valamint a helyi környezet és közösségek kapacitását. Jelenleg nem világos, hogy mely üzleti modellekben rejlik a legnagyobb potenciál a KKT kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív fejlesztésére.

A projekt ezeket a kihívásokat kezeli azáltal, hogy

  • a) ismereteket szerez arról, hogy mely KKT üzleti modellek a legmegfelelőbbek a kulturális örökség és a vidéki és távoli területek különböző típusai számára,
  • b) nyolc határokon átnyúló élő laboratóriumot hoz létre, amelyekben a fenntartható KKT üzleti modellek prototípusát készítik el (összesen 16),
  • c) makroregionális és határokon átnyúló KKT-politikai forgatókönyveket dolgoz ki mind a négy uniós makrorégió számára, valamint
  • d) a projektből származó ismereteket és tapasztalatokat szintetizálja olyan eszközök és erőforrások létrehozása érdekében, amelyek Európa-szerte és azon túl is felhasználhatóak hasonló területeken fenntartható és inkluzív KKT fejlesztésre.

Nyolc országból tíz partner vesz részt a projekt céljainak megvalósításában.

Bővebb infó:

Archívum

Go to Top