Egykori hallgatónk, Katona Zoltán, a MORGENS digitális ügynökség ügyvezetője, valamint a Csillagkabinok ötletgazdája és megvalósítója a CheckINN TALK podcast vendégeként a mesterséges intelligencia és a turizmus kapcsolatáról beszélt.
Hogyan formálhatja át az MI a vendégélményt és mitől lesz több puszta hatékonyságnövelésnél? Valós lehetőségek, tévhitek és jövőképek kerültek terítékre, valamint tippek a pályázóknak a CheckINN Turisztikai Innovációs Verseny MI-kategóriájához.
Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádió Iránytű c. turisztikai műsorának vendége volt, ahol a CROCUS projekt eddig elért eredményeiről számolt be.
„A CROCUS projekt egy nemzetközi összefogás eredménye. Nyolc országból tíz szakmai partner, Dániából, Olaszországból, Hollandiából, Szlovéniából, Finnországból, Bulgáriából, Horvátországból, Észtországból és Magyarországról dolgozik együtt azon, hogy a kulturális és kreatív turizmus fejlesztésével új megoldásokat kínáljon a vidéki térségek társadalmi és gazdasági kihívásaira.”
A beszélgetés meghallgatható itt. >>>
Bővebb infó a projektről:
A Kodolányi János Egyetem, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság és az MTA X. Földtudományok Osztálya Társadalomföldrajzi Bizottság Turizmusföldrajzi Albizottsága társszervezésében került sor 2025. november 14-én a X. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpóziumra a Kodolányi János Egyetem Budapesti Nemzetközi Kampuszán.
Az esemény központi témáját a turizmus által generált interakciók, találkozások és dialógusok képezték. A tanácskozáson Dr. Gyurácz-Németh Petra, Dr. Lőrincz Katalin, Dr. Madarász Eszter szekcióvezetőként, Dr. Michalkó Gábor társ-főszervezőként működött közre.
A szimpóziumon az alábbi prezentációkban voltak előadók, társelőadók a Turizmus Intézeti Tanszék munkatársai, doktoranduszai:
Fauszt Márk Ede: Egy kiállítás kép(zet)ei: technológia, interakció és társadalmi relevancia az átalakuló élménygazdaságban
Kökény Levente – Michalkó Gábor – Jászberényi Melinda – Kökény László: Check-in a jövőbe: A mesterséges intelligencia alkalmazhatósága a szállodaiparban
Lőrincz Katalin: Fenntartható turizmus az európai és csendes-óceáni szigetvilágban: az Azori-szigetek és Új-Zéland példája
Madarász Eszter – Sulyok Judit: Közösen egy célért: Balatoni Kör, mint nyílt innovációs hálózat
Saheleh Taheri: Tourism seasonality in academic research: A critical review of multidimensional impacts and strategic responses
Papp Zsófia Márta – Raffay-Danyi Ágnes – Lőrincz Katalin: Helyiek kincsei, turisták kedvencei: kinek mi számít a határmentén?
Horváth Mónika: Budapest a luxus térképén
Gyurácz-Németh Petra – Raffay-Danyi Ágnes – Bosnyák-Simon Nikolett: Az egyéni tudatosság indikátorainak meghatározása
2025 novemberében rövid távú szakmai tanulmányúton jártak hallgatóink Bécsben.
A Modul Egyetemen tett látogatás keretében a diákok és az oktató kollégák bepillantást nyerhettek az egyetem működésébe, különös tekintettel a mesterszakokra, az egyetemen zajló turisztikai kutatásokra és a TourMIS turisztikai információs rendszerre.
Az egyetem mellett a tanulmányút lehetőséget biztosított bécsi turisztikai látnivalók felkeresésére.
A Pannonia Ösztöndíjprogramnak köszönhetően a négy nap során a résztvevők nem csupán értékes turisztikai tudással gazdagodtak a desztinációmenedzsment, kultúra és vonzerők terén, de az együtt töltött idő életre szóló élményeket is hozott.
2025. november 20-án került megrendezésre a CROCUS projekt „Ötletelő workshopja” a Halis István Városi Könyvtár földszinti előadójában, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a dél-zalai és a szlovén–magyar határtérség kulturális és kreatív turizmusának jövőjén.
A nyolc ország tíz szakmai szervezetének együttműködésében megvalósuló CROCUS projekt célja olyan üzleti és fejlesztési modellek kidolgozása, amelyek elősegítik a vidéki, távoli és határmenti térségek turizmusának erősítését, munkahelyteremtést és fenntartható beruházásokat ösztönözve. A Pannon Egyetem kutatói 2025 tavaszán kiterjedt adatgyűjtést és elemzést végeztek a Dél-Zala és Pomurske régiókban, feltérképezve a térség adottságait, lehetőségeit és kihívásait.
A rendezvény szakmai facilitátora Vámosi Réka volt, a projektet pedig Dr. Raffay-Danyi Ágnes és Dr. Papp Zsófia mutatták be. A workshop célja az ötletek kidolgozásának elindítása, a résztvevők közötti bizalom erősítése, valamint a későbbi üzleti modell prototípusához szükséges alapok megteremtése volt. A nap során a facilitátor kreatív, strukturált módszerekkel vezette végig a jelenlévőket egy olyan gondolkodási folyamaton, amely segítette őket saját régiójuk kihívásainak és lehetőségeinek új szempontú feltárásában, valamint együttműködési és üzleti lehetőségek azonosításában.
A közös munka eredményeként több ígéretes projektötlet vázlata is megszületett. Ezek közül 1–3 koncepció kerül továbbfejlesztésre a következő (2026 januári) workshopon, amelyek mindegyike a régió egyedi adottságaira és a living labek keretében feltárt potenciálra épül.
Dr. Gyurácz-Németh Petra a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének Dél-Dunántúli Régióülésén mutatta be a „Pályaelhagyás és reziliencia, avagy mitől marad egy fiatal a turizmusban?” című kutatást.
Az előadásban kiemelte a reziliencia jelentőségét, illetve a turizmust végzettek megtartásának lehetőségét, valamint az eddigi kutatási eredményeket, illetve a további kutatási irányokat, amelyek érdekesek lehetnek a Szövetség vezetőinek és tagjainak.
Ebben a podcastban a CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken c. HORIZON nemzetközi projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatással foglalkozunk.
Vámosi Réka beszélgető partnere dr. Raffay-Danyi Ágnes a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszék egyetemi docense, a CROCUS projekt szakmai vezetője és kutatója.
A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál turisztikai kapcsolódási lehetőségei a határon átnyúló együttműködés erősítésében
A határ menti térségek fejlesztésében egyre fontosabb szerepet kap a kulturális és gasztronómiai turizmus, amely a helyi identitás megőrzésén túl a nemzetközi kapcsolatok erősítését is szolgálhatja.
A Lendvai Bográcsfeszt (Szlovénia) és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál (Magyarország) két, földrajzilag és kulturálisan is egymáshoz közel álló rendezvény, amelyek kiváló példát nyújtanak a határon átnyúló együttműködés lehetőségeire. Mindkét esemény a helyi gasztronómiai örökség megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul, miközben erős közösségi alapokon nyugszik.
A Lendvai Bográcsfeszt a muravidéki magyarság és a szlovén lakosság közös ünnepe, amely a bográcsos ételek – mint a régió hagyományos főzési formái – köré szerveződik. Lendva, amelyet a bogrács fővárosának is neveznek, évről évre otthont ad a legnagyobb szlovéniai bográcsfőző versenynek. Így a hagyományossá vált gasztronómiai rendezvény már több mint egy évtizede látogatók ezreit vonzza a város főutcájára, ahol részesei lehetnek a csapatok egésznapi sürgésének-forgásának.
A Dödöllefesztivál a zalai tájegység ikonikus ételét állítja középpontba, hangsúlyozva a vidéki gasztronómia értékét és a közösségi összetartozást. Az esemény több közel 2 évtizede 2006-ban indult útjára, egyik különlegessége a fesztiválnak a rekordkísérletek, 2006-ban “2500 adag dödölle egy üstben való elkészítése” volt ilyen rekord. Ahogy telt az idő, Nagykanizsa „a dödölle fővárosává” vált, nemcsak helyben, hanem a szélesebb Zala megyei és országos érdeklődésben is. Ez részben annak köszönhető, hogy a fesztivál szervezői tudatosan dolgoznak: főzőverseny, kulturális kísérő programok, zenék, vásári forgatag, borházak, kézműves standok.
Mindkettő jelentős turisztikai vonzerőt képvisel, növelve a térség látogatottságát és gazdasági aktivitását. A két fesztivál közötti hasonlóságok lehetőséget kínálnak egy strukturált együttműködés kialakítására, melyek a következők lehetnének:
A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál a közös kulturális örökség és identitás eszközei, amelyek a gasztronómia segítségével képesek hidat képezni Magyarország és Szlovénia között.
Az együttműködésükből születő, közös turisztikai termék nem csupán a helyi gazdaságot erősítheti, hanem hozzájárulhat a határon átnyúló régió integrált turisztikai fejlesztéséhez és a Közép-Európai kulturális együttműködés elmélyítéséhez.
Megjelent Dr. Lőrincz Katalin „Úti cél és élettér – A fenntartható városi turizmus kézikönyve” c. szakkönyve.
A 7 fejezetet tartalmazó kézikönyv tágabb nézőpontból, interdiszciplináris megközelítéssel foglalkozik a fenntartható városi turizmus kérdéskörével.
Napjainkban a városi területek egyaránt szolgálnak lakóhelyként a helyieknek (élettér) és vonzó célpontként a városlátogatóknak, turistáknak (úti cél), így elengedhetetlen a funkciók közötti egyensúly megtalálása. A sok esetben térben és időben koncentrált kereslet, az eltérő intenzitású turisztikai fogyasztás, a korlátozott erőforrások és a látogatógazdaság bonyolult összefonódása egyre összetettebbé válik, mindez a polikrízis időszakában.
A fenntartható városi turizmusra irányuló európai és globális stratégiák a felelősségteljes erőforrás-használatot, az innovatív látogatószám-kezelést, az életminőség javítását és a városi élmények, szabadidős lehetőségek javítását célozzák meg mind a turisták, mind a helyiek számára. A kötet ehhez a szemléletformáláshoz kíván hozzájárulni az elméleti keretek és a jó városi gyakorlatok bemutatásával.
A kötet az Akadémiai Kiadó és a Pannon Egyetemi Kiadó közös gondozásában jelent meg, és a MERSZ felületén nyílt hozzáféréssel (Open Access), előfizetés nélkül is elérhető az érdeklődők számára.
A Horizon Europe program keretében megvalósuló CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken projekt elkészítette és közzétette első összefoglaló jelentését, amelyet a Zangador Kutatóintézet (Bulgária) koordinált.
A kutatás átfogó elemzést nyújt nyolc, Európa-szerte működő, határon átnyúló Living Lab (élőlabor) térség társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextusáról, és megalapozza az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozását a kulturális és kreatív turizmus területén.
A WP4-jelentés összegzi nyolc Living Lab eredményeit, amelyek 14 országot ölelnek fel Skandináviától a Balkánig, az Alpoktól egészen a Fekete-tengerig.
A kutatásban összesen 2 138 fő vett részt: 1 048 helyi lakos, 233 turisztikai vállalkozás képviselője, 731 látogató, valamint 126 mélyinterjú készült kulcsszereplőkkel.
Stan Ivanov, a Zangador Intézet vezérigazgatója így foglalta össze az eredményeket:
„Ez a jelentés az egyik legátfogóbb empirikus kutatás a kulturális és kreatív turizmus témájában, amelyet valaha Európában vidéki és távoli térségekben végeztek. A nyolc élőlabor és több mint 2100 válaszadó segítségével sikerült megragadnunk Európa vidéki területeinek lüktetését: rezilienciájukat, kreativitásukat és fenntartható fejlődés iránti vágyukat. Az eredmények megerősítik, hogy a kulturális örökség a közösségi identitás alapköve és a helyi gazdaságok kulcsfontosságú hajtóereje, miközben rávilágítanak az inkluzív kormányzás és a növekedés és megőrzés közötti egyensúly fontosságára. Ezek az eredmények szilárd tudományos alapot jelentenek a CROCUS partnerei számára, amikor közösen dolgoznak az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozásán, amelyek összekötik az embereket, a helyeket és a kultúrát a határokon át.” — Stan Ivanov, vezérigazgató, Zangador Kutatóintézet
A jelentés azonosította azokat a közös kihívásokat és lehetőségeket, amelyek jellemzik Európa vidéki és határon átnyúló térségeit:
A jelentés eredményei meghatározzák a CROCUS projekt következő lépéseit: a partnerek fenntartható és inkluzív kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket terveznek és prototípusokat készítenek, amelyek az egyes élőlaborok sajátosságaihoz igazodnak.
E modellek célja a jövőbeni együttműködés megerősítése, a közösségi részvétel előmozdítása és a felelős, határon átnyúló turisztikai gyakorlatok ösztönzése.
A CROCUS (Cross-Border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizon Europe projekt (Támogatási megállapodás száma: 101132454), amely a HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01 felhívás keretében valósul meg.
A projekt 2024 áprilisától 2027 márciusáig tart, és egyetemeket, kutatóintézeteket és turisztikai szereplőket kapcsol össze Európa-szerte annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható és inkluzív kulturális turizmust a ritkábban lakott régiókban.
További információ a projektről és a Living Lab területekről: https://crocuseurope.eu/
Sajtókapcsolat: Stan Ivanov – info@zangador.institute
