Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitalizáció használata ma már minden cégnek, vállalatnak, vállalkozásnak az érdeke. Egyrészt a belső struktúra kialakításánál, a munkavégzés terén valamit a cégek kapcsolattartásánál is fontos szerepe van. Minél inkább fejleszt digitálisan egy vállalat, annál versenyképesebb itthon és külföldön is. Ezt kutatták a veszprémi Pannon Egyetem szakértői is. Hogy milyen gátló és milyen motiváló okok állnak egy-egy cég digitalizációja mögött. És bizony kiderül, ez legtöbbször emberi tényező, azaz a munkavállalók is befolyásolják mindezt, a félelmeik miatt. A kutatás vezetője, Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora ezt osztotta meg Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„Most a negyedik ipari forradalomban élünk, ami az adatok forradalma, az innováció kora. Mindez alaposan átalakította a gazdaságot, az ipart és a társadalmat is. Mindemellett teljesen újfajta szemléletet vár el tőlünk. És közben hihetetlen újítások, innovációk lepnek meg bennünket az élet minden területén. Mobilos applikációk, intelligens robottechnológia, géntechnológia, 3D-nyomtatás, virtuális valóság… hogy csak néhányat említsünk. Mindenek felett a mesterséges intelligencia, ami az adatokból tanul és azokat használja fel. Hogyan néz ki a 4. ipari forradalom a hétköznapi életben? Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„Bár sokan még ma is úgy tekintenek a robotokra, mint a jövőnk szereplőire, de bizony már itt vannak velünk. Robotok nyírják a füvet, porszívóznak, vezetnek traktort vagy metrót, operálnak, dolgoznak a gyárakban, válaszolnak a kérdéseinkre. Egyre többet találkozunk velük, és meg kell tanulnunk együtt élni, együtt dolgozni a gépi intelligenciával és a hozzánk egyre jobban hasonlító gépemberekkel. Vajon sikerül? Erre adott választ Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidának.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitalizáció megjelenése és elterjedése nem ugyanúgy érint mindenkit. Van különbség aszerint, hogy ki hány éves, mi a végzettsége, mi a foglalkozása, hol él. Másképpen fogalmazva, ki hogyan tud hozzáférni a digitális technológiához, illetve akarja-e használni, megtanulni vagy nem. És ezek a különbségek bizony társadalmi, egészen pontosan digitális szakadékhoz vezetnek az emberek között. Pedig a jövőnk erről szól. Aki lemarad, az sok minden másról is le kell, hogy mondjon, ami az életet könnyebbé teszi minden tekintetben. Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitális intelligencia – azaz a digitális eszközökhöz való hozzáértés és a felelősségteljes használatával kapcsolatos magatartás – vizsgálata hazánkban épphogy elkezdődött, ugyanakkor nemzetközi szinten is kevéssé kutatott téma. De most a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében a veszprémi Pannon Egyetemen egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszert dolgoztak ki, és kezdenek felmérni a hazai lakosság körében. Ez a remények szerint iránymutatást adhat a jól működő digitális társadalom felépítéséhez.

Hogy miért fontos a digitális intelligencia az egyén és a társadalomszempontjából, erről a kutatás vezetőjével, Dr. Obermayer Nórával, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottjával, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzorával beszélgetett Kálmán Alida.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

„A digitális intelligencia társadalmi aspektusai” kutatási projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg egyetemünkön, és egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszer kidolgozását tűzte ki célul egy reprezentatív felmérés keretében.

A tervezési-megvalósítási fázisban lévő társadalmi vizsgálatot Dr. Obermayer Nóra egyetemi tanár mutatta be a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.