MTV Archives - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Backstage of Híradó

Manhalter Dániel legalább olyan lelkesen beszélt a televíziózás alapjáról, a híradózásról, mintha egy riportot készítene, látszik, örök szenvedélye ez. Előadásán egyre mélyebbre ássuk magunkat a hírműsorok bugyraiba.

Jelenleg az RTL Klubnál dolgozik, állítja, hogy a kereskedelmi híradókat nem lehet kikerülni, hiszen naponta 4-5 millió ember nézi a félórás műsort. Annak ellenére, hogy ma már nem elsődleges hírforrás a televízió. Dani személyes véleménye, hogy a „hírek megzenesítéséért kapcsolnak fél 7-kor az emberek az RTL-re vagy a TV2-re. Tudjuk, már régóta nem titok – Dani is ezt magyarázza -, azért nem lehet egyforma egy közszolgálati és egy kereskedelmi hírműsor, mert más a célcsoport. Előbbinek 18-tól a halálig, utóbbinak csak 18-tól 49 éves korig kell az ember kedvére tenni. Ez pedig más szerkesztési technikát kíván.

A nézettségi görbéket is érintjük, ez a tévézés Bibliája, ezen áll vagy bukik minden. Pontosan lehet látni, hogy melyik riportnál kapcsolnak el a nézők és milyen mértékben. Ez nagyban a szerkesztők segítségére is van, hiszen állandó visszajelzést kapnak a munkájukról.

1997 óta léteznek Magyarországon kereskedelmi csatornák, negyven évvel a királyi televízió megalapítása után. Kiderül, hogy az RTL a Rádió Televízió Luxemburg rövidítése, ebből ered a név. Az induláskor a német modellt követte a csatorna, sokkal több utca emberét mutatott, sokkal személyesebbek voltak a riportok, amely egyre több nézőt biztosított számukra.

Főcímeket nézegetünk, egyre rövidebbek, egyre ütemesebb zenékkel és egyre digitálisabbak. Az RTL korábbi zenéjét a MATÁV Szimfonikus Zenekar játszotta fel, pulzáló, izgalmas. Érdekességképp megnézzük a BBC 60 másodperces visszaszámlálást is, nemhogy lankasztana, szinte várnánk az utána következő híreket.

Dani szerint a közeljövőben újabb technikai ugrás várható, ezért megpróbál mindenre felkészülni, szerinte a nézői interaktivitás még hangsúlyosabb lesz. „Összement a technika” – mondja egyszóval. Míg régen 10-13 ember is kellett egy riporthoz, ma a szerkesztő a technikus, az operatőr, a vágó, a riporter és a sofőr is.

Az M1 Este című műsoránál lett gyakornok Manhalter Dániel, amikor fülest kapott 2005 májusában az érettségi tételek kikerüléséről. Ez volt az ő nagy riportja, meg is nézzük az ügyet, a közönség is kíváncsi, mi is lett a vége. Végezetül bíztat még mindenkit egy kicsit, akit érdekel ez a pálya az menjen és lásson neki, akit nem, annak jó szórakozást kíván a híradóhoz.

Az előadás élő adása megtekinthető itt:

Gyerekmizéria

Péntek délután a munkából hazafelé vagy az éjszakába igyekvők is meg-megálltak a Gazdaságtudományi Kar Színpadánál, ahol Klausz Melinda a kar marketing vezetője faggatta Takács Verát, aki sokunk gyerekkorát megalapozta azzal, hogy életre keltette nekünk Süsüt.

Egy rádiójátékban hallott a rendkívül jó szándékú egyfejűről Vera, és érezte, hogy neki ezzel valami dolga van. Ezért vette rá Szabó Péter bábrendezőt, készítsék el bábjátékban is a kis Sárkány meséjét. De 1975-ben nem volt ez ilyen egyszerű, Vera egy szerkesztő volt egy teljesen másik műsoron, nem lehetett csak úgy lavírozni vagy önkifejezni, sőt a megfelelő embereket is meg kellett találni a munkához. „De én lyukat beszéltem az MTV hasába, mondtam nekik, hogy mégiscsak kell egy sárkány” – meséli izgatottan Vera. Aztán találta meg Csukás Istvánt, aki végül Verára ragasztotta a Süsü anyukája elnevezést. Ez volt a csúcs, amit el lehetett érni, 27 országban mutatták be a műsort.

Aztán 1987-ben A világ legrosszabb gyereke következett. Azt meséli Vera, hogy Malek Miklós, akit többen ma már csak az X-Factorból ismerünk játszotta a nagyobb fiút, neki kellett „egy barna szemű fiúhoz, egy öccst szerezni.” Kovács Robi pedig abszolút nem illett a képbe, mert olyan „pulykatojás formájú, vörös képű volt, de nagyon csibész, ahogy szavalt nekünk, hát elámultunk, így beválogattuk”. Nagyon eredeti gyereknek vélte a rendezőnő Róbertet, így került be a következő produkcióba is.

A Kölyökidő című gyerekműsor 7 éven át tartott, 1989-ben indította az MTV, többek közt onnan ismerhettük először Szekeres Nórát vagy Aczél Rékát, Czippán Anettet és Kinizsi Ottót is. Vera a mostani életüket is nyomon követi a blogjában. „Ez a műsor azért volt jó, mert olyan dolgokról beszéltünk először gyerekek gyerekeknek, amiről addig nem esett szó, főleg nem a televízióban.

Meg kellett értetni a szereplőkkel, attól, hogy ők a tévében szerepelnek, nem különlegesebbek másoknál, nekik ez a dolguk. „Többnyire sikerült is, az volt a szabály, hogy nem lehet kettővel lerontani a jegyet, persze nem sikerült betartani, mert Szekeres Nóri mindig kitűnő volt, a Kovács Robinak meg már nem volt hová rontani” – neveti el magát Vera.

Egyébként pedagógusnak készült Takács Vera, de a vissza nem térítendő lehetőség nála is közbeszólt, így lett 37 éven át az MTV munkatársa. De az elhivatottság megmaradt, mert mindig terelgette a gyerekeket, a műsorok anyukája volt. Ahogy nézzük a videókat a munkáiból, kis handycamjével a közönséget videózza, természetesen az első sorban a gyerekek ülnek.

Megtudtuk, hogy most egy gyerekszínházi portált is vezet, ez sok energiáját leköti, mert irtózik a nyugdíjas léttől, vágyja, hogy egyszer majd tényleg legyen egy olyan gyerekcsatorna, ahol nem csak japán animációs filmek mennek, de most színházban fog rendezni, mert ezt még nem csinálta, kell neki a kihívás. Így engedtük további útjára Takács Verát.

Az előadásról készített élő adás felvétele megtekinthető itt. A beszélgetés 5. perctől indul!

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.