Kovács Zoltán Tanár Úr, az Egyesült Államok-beli Atlantában járt, hogy a Clayton State University-vel való megállapodás szerint részt vegyen a tanár cserekapcsolatban. Az élményeiről kérdeztük.
Hogyan érezte magát? Milyen volt a fogadtatása?
Megismerhettem a legendás déli vendégszeretetet. Ez kombinálódott az amerikai precíz programtervezéssel, mindezek eredménye egy tartalmas, sűrű program lett. Ebbe beletartozik, hogy Professzor Parkerson vendéglátó gondoskodott a hétvégi programomról is, és például elvitt Floridába.
Milyen célból ment ki? Mit tanított és milyen órákon vett részt?
Az utazásnak kettős célja volt. Alapvetően oktatói csereprogram részeként tanítani mentem ki, de a vendégeket ők is ”felhasználják” egyéb célokra. Az ilyen programok szervezését az is indokolta, hogy Professzor Parkerson nem csak tanít a Clayton State University-n, hanem Magyarország Tiszteletbeli Konzulja is egyben, így ad az üzletre.
Részt vettem a Világ Kereskedelmi Kamarájának rádió interjúján, prezentáltam az egyetemről és részben Magyarországról a Clayton Rotary Club-ban, illetve meglátogattam más egyetemeket is.
Az oktatást tekintve lehetőséget kaptam előadás tartására Supply Chain Management c. óra keretében, ahol az Audi Motor és gépkocsi gyártásának esettanulmányáról beszéltem. A Competing Across Borders c. órán, az oktató, Gary May által elmondottakhoz mutattam be európai példákat, a Performance/ Quality Management órán pedig a korszerű termelés és szolgáltatás rendszerek felépítéséről és sajátosságairól beszéltem.
Ezen kívül meghívtak, hogy meséljek egy kicsit arról, hogyan készülnek a magyar diákok az írásbeli vizsgákra, hogyan készítik a beadandókat és hogyan tesznek eleget a követelményeknek.
Jártam Tiflon-ba is, ahol az egyetem agrár karát látogattam meg.
Milyennek találta az amerikai diákokat a magyarokkal szemben?
Kétféle társaság volt, a nappalisok és az esti tagozatos hallgatók. Az esti tagozatos diákokat az itteni levelezősökhöz hasonlítanám. A különbség csupán annyi, hogy az amerikai diákok mindennap este fél 10-ig járnak az egyetemre és a kurzusaik órakimérése megegyezik a nappalis hallgatókéval. Ebből adódóan félévenként csak néhány kurzust vesznek fel, ami következtében lassabban haladnak tanulmányaikkal.
A hallgatók udvariasak, kezdetben kissé visszafogottak, de később aktívan érdeklődőek voltak.
Melyik hivatalos, protokolláris programot tartotta a leghasznosabbnak, amelyen részt vett?
Nehéz erre válaszolni. Összességében sikeresnek tartom az utat, az eredményessége később dől el. Az oktatási munkának azonnal látszott az eredménye, hiszen, ha óra után odajön egy hallgató, kezet nyújt és megköszöni az előadást, az azonnali sikert jelent. Más esetekben, intézmények látogatása, új emberekkel való találkozás új lehetőségeket teremt együttműködésekre, amelyek sikeréért még sokat kell dolgozni.
Milyen lehetőségeket lát a Clayton State University-vel való együttműködésben?
A korábban felvázolt lehetőségek mindegyike, hallgató-oktatói csere programok, valamint közös kutatások mind fontosak a jövőt tekintve. Ez kiegészül még azzal, hogy Professzor Parkerson irányításával és a Clayton State University-n keresztül nem csak egy egyetemmel, hanem egy egész felsőoktatási hálózattal működhetünk együtt. Ez nem csak a GTK-nak, hanem az egyetem egészének is hasznos lehet. Atlanta egy 5 milliós világváros, a világ legnagyobb személyforgalmú repterével. Olyan cégek székhelyei találhatóak itt, mint a Bank of America, Coca Cola és a CNN.
Meséljen egy kicsit a rádió interjúról a Világ Kereskedelmi Kamarában.
A kamarák ott is fontos szerepet töltenek be a gazdasági életben, mint ahogy én is osztottam jelentős számban a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiadványaiból.
A rádió programban közel fele részben Magyarországról beszéltem, a másik részben pedig a Pannon Egyetemet, illetve az ottani üzleti iskola külkapcsolatokért felelős vezetőjével együtt, a két egyetem közötti együttműködést mutattuk be. Jó – leginkább nyelvi – kihívás volt egy ilyen pörgős amerikai műsorban szerepelni.
A Clayton County Rotary Clubban tartott előadást a Pannon Egyetemről. Milyen volt az érdeklődés, kik mentek el?
A Rotary Club-ba a helyi üzletemberek jöttek el, ahol Magyarországról és a Pannon Egyetemről meséltem. Jó volt, volt érdeklődés. Tettek fel kérdéseket arról, hogy a válság hogyan érintett bennünket, ehhez jól jött az itteni kamarai kiadvány. Az ismereteik eléggé különböztek. Volt, aki már járt Magyarországon, másoknak pedig még Közép- és Kelet-Európa is feltáratlan.
Köszönjük Tanár Úr!
Szeretnél az USA-ban ösztöndíjasként tanulni?
Tudod már mit szeretnél csinálni a nyáron? Ragadd meg a lehetőséget a BEST-nél, és utazd körbe Európát! Csatlakozz, és bővítsd ismereteidet egy új és barátságos környezetben! Fejleszd angol tudásodat, szerezz új barátokat, és érezd jól magad!
Az American Corner „Study int he USA” következő összejövetelén olyan tippeket és tanácsokat kaphattok, amik abban segítenek, hogy sikeres felvételit tegyetek, és megkezdhessétek tanulmányaitokat az általatok kiválasztott amerikai egyetemeken, valamint lesz szó a felvételi eljárásokról és követelményekről is. Vendégük lesz Barbara Coons, Fulbright ösztöndíjas amerikai diák a University of Pennsylvania-ról, aki megosztja az érdeklődőkkel az amerikai felsőoktatásban szerzett tapasztalatait.
A Gazdaságtudományi Kar március 17-én első ízben rendezte meg a Nemzetközi Délután elnevezésű programot, ahol az érdeklődők a Kar által kínált idegen nyelvű programok mellett Erasmus ösztöndíj lehetőségekről, illetve nemzetközi tanulmányokról kaphattak bővebb információt. A rendezvény lehetőséget nyújtott előadások meghallgatására többek között a Uni of Applied Sciences of Bremen képviselőjétől; Thad Usowicz Karunkon okató Fulbright professzortól. A sokszínű programok között találhattuk az Erasmus diákok képes élménybeszámolóját, illetve az amerikai Internship International lehetőségekről is értesülhettünk.
