Használt ruhából építőanyag: FabBrick

Európában évente 4.000.000 tonna textíliát dobunk a szemétbe, miközben az építőipar még jelentősebb anyagárammal működik: ezt a két iparágat próbálta egy körkörös megközelítéssel összekapcsolni a FabBrick startup, akik használt ruhadarabokból jó minőségű, és nem utolsó sorban nagyon dekoratív építőanyagokat állítanak elő.

Ez egy helyi kezdeményezés, a Párizsban elhelyezett ruhagyűjtő ládákból a sérült darabokat aprítják, majd ezeket egy ragasztóval keverik össze, formába helyezik, ahol mechanikusan préselik (főként emberi erővel).

A téglákat a megrendelők kérése szerinti formában és színben készítik el, azonban semmilyen színezőanyagot nem használnak: a textília darabokat szín szerint szétválogatva kapják az aprítóból, és a meglévő színek keverésével dolgoznak.

Az innovációval a startup létrehozója, Clarisse Merlet elnyerte a „Faire Paris competition 2017” és a „Start’in ESS call for projects in 2019” díjakat is.

(Forrás: https://www.fab-brick.com/)

További érdekességek a témában:

– https://www.fab-brick.com/
– https://ellenmacarthurfoundation.org/a-new-textiles-economy
– https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20201208STO93327/a-textilgyartas-es-a-textilhulladek-kornyezetre-gyakorolt-hatasa-infografika

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>>

Nagyvárosi állatok és az újrahasznosítás

A felhalmozódott szemétmennyiség és egyre nagyobb kihívást jelentő hulladékkezelés kérdése nem csak minket embereket érint, hanem az állatvilágot is. A természetben és a városokban élő állatok mind alkalmazkodnak a környezetükhöz, hiszen szűkebb helyen élnek, esetenként az életmódjukon is változtatnak és sok esetben kreatívabbnak kell lenniük vadonélő társaikhoz képest.

Megfigyelték, hogy a madarak fészket építenek például az eldobált műanyag villákból, karszalagokból és egyéb hulladékokból, de ami igazán érdekes, hogy kiválogatják színek szerint, hogy ezzel is felhívják magukra a figyelmet és sikeresebbek legyenek a párválasztásban. Egy piros műanyag szívecske nem csak a hölgyek szívét, de a madarakét is megolvasztja.

Egyes rovar fajok (méhek, hangyák), pl. a méhek is felhasználják a műanyagot a kasok építéséhez. Az eldobált ételmaradékról nem is beszélve – el sem tudjuk képzelni, hány városi állatnak biztosítják az életben maradást.

Rendkívül rugalmasnak és találékonynak kell lenniük, például nappal megbújnak és éjszaka aktívabbá válnak, hiszen kevesebb ember, kevesebb autó közlekedik akkor, ezáltal biztonságosabb így az élet számukra. Egy biztos, a városokra is a természet részeként kell tekintenünk, hiszen az állatok sem tesznek különbséget, így is – úgy is aktív részesei a körforgásnak.

Ha további érdekességeket olvasnál a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:

– https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/06/23/mehek-muanyag-ujrahasznositas/
– https://www.nationalgeographic.com/animals/article/160418-animals-urban-cities-wildlife-science-coyotes
– https://nlc.hu/utazas/cikk/madarfeszek-szokatlan-helyen-fotok/
– https://planetbudapest.hu/

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>>

75.000 fából vasárnapi New York Times?

Egyre ritkábban szerezzük be a híreket a nyomtatott sajtóból, noha még mindig jelen van (bár éppen te is egy online cikket olvasol :). A Dél Indiana Egyetem becslései szerint, ha csak egy széria vasárnapi New York Times lapot hasznosítanánk újra, már azzal 75.000 fát menthetnénk meg. Ha pedig nem nyomtatnánk több újságot és magazint, évi 250.000.000 fát.

Az elmúlt 12 ezer évben megfeleztük a fák számát a bolygón, és ez a szám folyamatosan csökken, a Nature szakértői szerint évente 15 milliárddal.

A papír újrahasznosításában még van hova fejlődnünk, pedig nagyban óvhatjuk vele a környezetünket:

1 tonna újrahasznosított papírral megóvhatunk körülbelül:
– 17 fát
– 270 liter kőolajat
– 26.000 liter vizet
– 3.5 köbméter hulladéklerakó területet
– 4.000 kilowatt energiát

Ráadásul 1 tonna papír elégetése 750 kg CO2 kibocsátásával járna, ha újrahasznosítás helyett a hulladékégetőbe kerülne.

Ha érdekel a téma, további érdekességeket az alábbi cikkekben olvashatsz:
– https://hvg.hu/instant_tudomany/20150918_Tudja_hany_fa_van_a_Foldon_Most_kiderult
– http://fna.hu/hir/ujrapapirnap
– https://www.nature.com/articles/525170
– https://www.usi.edu/recycle/paper-recycling-facts/

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>>

Megunt játékok keresik új gazdájukat

Tudtátok, hogy a játékok közel 80%-a kukában végzi a Medium felmérése szerint? Legtöbbször nem azért, mert tönkrementek vagy sérültek, hanem mert a gyerkőc már kinőtte vagy megunta. Sőt, a Brit Heart Foundation adatai alapján egy gyereknek egyszerre átlagosan négy olyan játéka van, amivel sosem játszott.

A játékok 90%-a sajnos műanyagot tartalmaz, ami nagy terhet ró a környezetünkre (Greenmatters). Ez ellen a legtöbbet mi, fogyasztók tehetünk!

A fenntarthatóbb anyagokból készült, vagy másodkézből származó játékok vásárlása mellett a legjobb, ha új gazdát keresünk a már megunt játékoknak! Ha pedig nincsen az ismerősi körben kisgyerek, akkor könnyedén el is adományozhatjuk őket, erre nincs is szebb időszak, mint az ünnepek közeledte!

Az országban több, mint 200 ponton adhattok le cipősdoboz adományokat, ezzel hatalmas örömet szerezve valahol egy kisgyereknek, az meg már csak hab a tortán, hogy ezzel a fenntarthatósághoz is hozzájárulhatunk!

Ha szeretnél további infókat a programról: http://ciposdoboz.hu/gyik

Ha érdekel a játékok környezetre gyakorolt hatása:
– https://medium.com/circulatenews/creating-a-circular-economy-for-toys-9c11dc6a6676
– https://www.greenmatters.com/p/environmental-impact-plastic-toys
– https://www.bbc.com/news/science-environment-47868871

Képzeld, 2021 decemberében a Központi Kollégium lakói is csatlakoztak a Cipősdoboz Akcióhoz! Ha Te is csatlakoznál, keresd a központis seniorokat a részletekért!

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>>

Karácsonyfadísz csere-bere

A körforgásos gazdaság egyik alapelve, hogy az erőforrásainkat a lehető legértékesebb módon kell felhasználnunk. (Például, az üres befőttes üveget sokkal jobb, ha konyhai tárolónak használjuk fel, mintha a szelektívbe dobnánk.)

Ezen a héten, 2021. november 25-27. között a Pannon Egyetemen gyakorlatban is kipróbálhatjuk az elméletet! A Zöld Feszten számos programon kepézhetitek magatokat, kaphattok tippeket a témában.

Idén a már megunt karácsonyfadíszeknek sem kell otthon a dobozban szomorkodniuk: hozzátok el szombaton 09:00-14:00 között a megunt díszeket a Zöld Fesztre (E épület – Kamaraterem), és cseréljétek le valami újra, ami idén a fátok éke lehet! Ezzel megint tehettek valami jót a környezetért, és örömet is szerezhettek másoknak!

Nézzétek meg a Zöld feszt programjait:
https://www.gtk.uni-pannon.hu/zoldfeszt/
https://www.facebook.com/events/281760767208903/
https://www.facebook.com/events/848193925866027

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>>

Fenntarthatóság a vendéglátóhelyeken | GreenLike #18

GreenLike video-podcastsorozatunk legújabb részében a vendéglátóhelyek és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáljuk.

Vendégeink:
– Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány képviseletében
– Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök Étterem tulajdonosa, továbbá a Pannon Gasztronómia Akadémia elnöke és a magyar Bocuse d’Or Akadémia tagja
– Mészáros Zoltán, aki többek között a veszprémi Oliva Hotel és Étterem tulajdonosa, a VeszprémFest és a Rozé, Rizling és Jazz Napok ötletgazdája, főszervezője.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

A Hét kenyér Ökovendégház | GreenLike #17

A Turizmus Világnapja alkalmából a Hét kenyér Ökovendégház tulajdonosaival, Kazinczy Gyöngyvérrel és Bodor Istvánnal beszélgettünk a fenntartható turizmus jegyében.

A Hét kenyér Ökovendégház igazi mintapéldája annak, hogy a körforgásos gazdaság elemei hogyan jelennek meg a turizmusban a Balatonnál.

Ez a podcast azért is kedves a szívünknek, mert különleges kis vendégeink is voltak, hiszen Gyöngyvér és István gyermekei Annabell és Benjámin is részt vettek a felvételen. Fogadjátok őket sok szeretettel!

Bérelni vagy birtokolni?

Az Ellen MacArthur Alapítvány kutatása szerint a háztartásunkban lévő tárgyak 80%-át havonta egyszer vagy ennél is ritkábban használjuk. A körforgásos gazdálkodás egyik nagy kihívása, hogy a használati cikkek általánosságban nincsenek rendeltetésük szerint kihasználva, és sokszor válnak ”egyszer használatossá”, majd kerülnek a szeméttelepekre. A statisztikák szerint például egy ruhadarabot átlagosan 7 alkalommal viselünk, mielőtt a szemétbe kerülne.

Szerencsére kialakulóban vannak az ellentrendek is, ha belegondolunk, hogy már nem csak autót, rollert vagy lakást lehet bérelni, hanem sok helyen porszívót, fűnyírót, vagy akár paradicsom passzírozót is (ha érdekel a téma, a sharing economy keresőszót ajánljuk). A napi használatban lévő cikkekről alkotott felfogás is átalakulóban van, jó példa erre a Vigga vagy a Baby’s away, ahol kismama és babaruhákat lehet bérelni, vagy a Stara, ahol a bútorok kézről kézre járnak.

Ha érdekel a téma, itt találsz több információt:

– https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/4_Products_Accessing_Mar19.pdf
– https://www.businessbecause.com/news/insights/6736/what-is-the-sharing-economy

(Photo by Pop & Zebra on Unsplash)

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>>

Több műanyag, mint hal az óceánban

Tudtátok, hogy Hawaii és Kalifornia közt úszik egy szemétsziget, ami harmincszor akkora, mint Belgium? Vagy, hogy a Queensland egyetem kutatása szerint minden második teknős evett már műanyagzacskót? Sőt, 2050-re – ha nem változtatunk semmin – több szemét lesz az óceánban, mint hal.

A körforgásos gazdálkodás szerencsére itt is a probléma helyett lehetőséget lát: a szemétből pedig erőforrást varázsol.

Biztos sokatoknak feltűnt már, hogy papírszívószálat kapunk a nyáron a gyorséttermekben; ez egy kis lépése az Európai Unió új átfogó stratégiájának, ahol a műanyagok gazdaságban betöltött szerepét gondolták újra. Ennek persze első lépése a már említett prevenció: olyan műanyagtermékeket és technológiákat terveznek, amik alkalmassá teszik ezeket a körforgásra (jelenleg csak 30%-ot hasznosítunk újra az EU-ban 🙁 ). A műanyaghulladékok csökkentésére vonatkozó uniós stratégia egyik legfőbb célja, hogy 2030-ra minden műanyagcsomagolást újra lehessen hasznosítani.

A most úszkáló műanyagból a ruháktól és gördeszkáktól kezdve evőpálcikákig sok mindent hoztak már létre a leleményes környezetbarát startupok, de olyan nagy gyártók is felismerték az ebben rejlő potenciált, mint az Adidas, a Patagonia vagy a Bureo.

Itt találhatsz még pár innovatív terméket: https://www.trendhunter.com/slideshow/ocean-plastic-products

Ha szeretnél többet tudni a témáról, ajánljuk figyelmedbe az alábbiakat:

– https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52018DC0028
– https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20181005STO15110/tengeri-hulladek-adatok-erdekessegek-es-uj-unios-szabalyok
– https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20180830STO11347/mit-tesz-az-eu-a-muanyaghulladek-csokkentese-erdekeben
– https://www.uq.edu.au/news/article/2015/09/world%E2%80%99s-turtles-face-plastic-deluge-danger
– https://www.origo.hu/tudomany/20210502-mesterseges-intelligencia-jelzi-elore-az-oceani-muanyag-szemet-iranyat.html

(Photo by Naja Bertolt Jensen on Unsplash)

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>>

Körforgásos Olimpia

Mióta elkezdődött a tokiói olimpia sorra jönnek a szép eredmények a magyar sportolóktól. Mindenki szurkol a kedvenceinek, együtt sír vagy nevet a sportolókkal az egész világon. Az élmény, amikor valaki felállhat a dobogóra és érmet kap leírhatatlan érzés mind a sportolónak, mind pedig egy egész nemzetnek. És itt álljunk meg egy körforgásos gondolat erejéig!

Tudtad, hogy az olimpiai érmeket használt elektronikai berendezésekből készítették? Lenyűgöző az a környezettudatosság és összefogás, ahogy a japán lakosság két éven át gyűjtötte a közel 80.000 tonnányi mobiltelefont és tabletet, hogy aztán azokból 5000 darab érmét készíthessenek (32 kg arany; 3,5 tonna ezüst; 2,2 tonna bronz).

De újrahasznosított anyagból (karton, poliészter szálak, háztartási és tengeri műanyag) készültek az érmeket tartó szalagok, dobogók, sőt még az olimpiai falu ágyai is.

Mindez megerősít minket abban, hogy jó úton járunk, jó célok felé haladunk! A sport örömei mellett ezt az útravalót is adta nekünk a tokiói olimpia 2021-ben. Köszönjük.

További cikkek, érdekességek a témához kapcsolódóan:

– https://olympics.com/tokyo-2020/en/games/medals-project/
– https://ng.24.hu/kultura/2021/07/24/kulonleges-anyagbol-keszultek-a-tokioi-olimpiai-ermek
– https://m4sport.hu/tokio2020/cikk/2021/07/16/hasznalt-mobilbol-keszult-aranyermet-kapnak-a-tokioi-gyoztesek/
– https://hirado.hu/cikk/2021/07/16/hasznalt-mobilokbol-es-tabletekbol-keszultek-az-idei-olimpia-ermei
– https://index.hu/sport/2021/tokio/2021/07/23/tokioi-olimpia-megnyitounnepseg-percrol-percre/ujrahasznositott-elektronikai-hulladekbol-keszultek-az-olimpiai-ermek/
– https://www.dw.com/en/tokyo-2020-olympic-medals-made-from-old-smartphones-laptops/a-58325432

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>>

Használt ruhából építőanyag: FabBrick

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

Nagyvárosi állatok és az újrahasznosítás

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

75.000 fából vasárnapi New York Times?

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

Megunt játékok keresik új gazdájukat

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

Karácsonyfadísz csere-bere

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

Fenntarthatóság a vendéglátóhelyeken | GreenLike #18

A Hét kenyér Ökovendégház | GreenLike #17

Bérelni vagy birtokolni?

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

Több műanyag, mint hal az óceánban

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

Körforgásos Olimpia

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

Kategóriák

Archívum

Kategóriák

Címkék

Archívum