FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Kreatív turizmus nemzetközi együttműködésben

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádió Iránytű c. turisztikai műsorának vendége volt, ahol a CROCUS projekt eddig elért eredményeiről számolt be. 

„A CROCUS projekt egy nemzetközi összefogás eredménye. Nyolc országból tíz szakmai partner, Dániából, Olaszországból, Hollandiából, Szlovéniából, Finnországból, Bulgáriából, Horvátországból, Észtországból és Magyarországról dolgozik együtt azon, hogy a kulturális és kreatív turizmus fejlesztésével új megoldásokat kínáljon a vidéki térségek társadalmi és gazdasági kihívásaira.”

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

Innovációs hálózatok a Balatonnál, fókuszban a Balatoni Kör

A Budapesten, 2025. november 14-én megrendezésre került Turizmusföldrajzi Szimpóziumon szakmai előadást tartott Madarász Eszter, a Turizmus Intézeti Tanszék vezetője.

Az előadás fókuszában az Empowering Open Innovation Tourism Network projekt keretében végzett kutatás áll. A Visegrádi Alap által finanszírozott projekthez kapcsolódóan munkatársaink a Balatoni Kör tagjai körében végzett interjúk alapján azonosították a hálózatban való részvétel előnyeit, az érintett vállalkozásokat és a szervezetet jellemző innovációkat.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

Bécsi tanulmányút a Pannonia Ösztöndíjprogram keretében

2025 novemberében rövid távú szakmai tanulmányúton jártak hallgatóink Bécsben.

A Modul Egyetemen tett látogatás keretében a diákok és az oktató kollégák bepillantást nyerhettek az egyetem működésébe, különös tekintettel a mesterszakokra, az egyetemen zajló turisztikai kutatásokra és a TourMIS turisztikai információs rendszerre.

Az egyetem mellett a tanulmányút lehetőséget biztosított bécsi turisztikai látnivalók felkeresésére.

A Pannonia Ösztöndíjprogramnak köszönhetően a négy nap során a résztvevők nem csupán értékes turisztikai tudással gazdagodtak a desztinációmenedzsment, kultúra és vonzerők terén, de az együtt töltött idő életre szóló élményeket is hozott.

Sikeresen lezajlott a CROCUS projekt ötletelő workshopja Nagykanizsán

2025. november 20-án került megrendezésre a CROCUS projekt „Ötletelő workshopja” a Halis István Városi Könyvtár földszinti előadójában, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a dél-zalai és a szlovén–magyar határtérség kulturális és kreatív turizmusának jövőjén.

A nyolc ország tíz szakmai szervezetének együttműködésében megvalósuló CROCUS projekt célja olyan üzleti és fejlesztési modellek kidolgozása, amelyek elősegítik a vidéki, távoli és határmenti térségek turizmusának erősítését, munkahelyteremtést és fenntartható beruházásokat ösztönözve. A Pannon Egyetem kutatói 2025 tavaszán kiterjedt adatgyűjtést és elemzést végeztek a Dél-Zala és Pomurske régiókban, feltérképezve a térség adottságait, lehetőségeit és kihívásait.

A rendezvény szakmai facilitátora Vámosi Réka volt, a projektet pedig Dr. Raffay-Danyi Ágnes és Dr. Papp Zsófia mutatták be. A workshop célja az ötletek kidolgozásának elindítása, a résztvevők közötti bizalom erősítése, valamint a későbbi üzleti modell prototípusához szükséges alapok megteremtése volt. A nap során a facilitátor kreatív, strukturált módszerekkel vezette végig a jelenlévőket egy olyan gondolkodási folyamaton, amely segítette őket saját régiójuk kihívásainak és lehetőségeinek új szempontú feltárásában, valamint együttműködési és üzleti lehetőségek azonosításában.

A közös munka eredményeként több ígéretes projektötlet vázlata is megszületett. Ezek közül 1–3 koncepció kerül továbbfejlesztésre a következő (2026 januári) workshopon, amelyek mindegyike a régió egyedi adottságaira és a living labek keretében feltárt potenciálra épül.

További információ a CROCUS projektről:

Jövőformáló gondolatok az ECIM2025 nemzetközi konferencián

2025. november 20-21-én a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara és a Budapesti Corvinus Egyetem közös szervezésében lezajlott a European Conference on Innovation Management (ECIM) 2025 konferencia.

Plenáris előadóink Kutni Mátyás, a Nemzeti Innovációs Ügynökség edukációs igazgatója és Coenraad Middel dél-afrikai innovátor voltak. A konferencián külön szekciót kapott az ESG, a Kutatási és Innovációs menedzsment, a PhD és a DBA, amely keretében a Pannon Egyetem és a Debreceni Egyetem vezetősége megalapította a DBA Szövetséget. A Román Feltalálók (Romanian Society of Inventors) előadása mellet a kiállításukat is meg lehetett tekinteni a B épület aulájában.

A konferencián díjak átadására is kor került: a legjobb előadó díját Balogh Péter, míg a legjobb PhD-előadó elismerést Recskó Márk nyerte el. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk és további sok sikert kívánunk.

Díjnyertes kutatás és MTA-támogatás: Dr. Hiezl Kitti kettős szakmai sikere

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Dr. Hiezl Kitti, a Turizmus Intézeti Tanszék adjunktusa elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia 2025-ös Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Tudományos Pályázat második fordulójának ösztöndíját.

Az ösztöndíjnak köszönhetően részt vett a rangos TMS Algarve 2025 nemzetközi konferencián, ahol két kutatással is bemutatkozott:

  • Előadás: Working with Human Expertise or AI: The Role of Industry Knowledge (Hiezl & Papp)
  • Full paper: Tailor-Made Is Your Service? Measuring Hotel Personalization Across the Guest Journey (Hiezl & Gyurácz-Németh)

Kiemelendő szakmai elismerés, hogy a benyújtott full paper „Outstanding Paper Award” díjat kapott, amelyet a gálavacsorán vehetett át kollégánk.

Az ösztöndíjhoz és a szakmai elisméreshez ezúton is gratulálunk Hiezl Kittinek és további sok sikert kívánunk.

(A publikáció pontos helye hamarosan meghatározásra kerül.)

CROCUS podcast – Fókuszban a Zala és Pomurske térség

Ebben a podcastban a CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken c. HORIZON nemzetközi projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatással foglalkozunk.

Vámosi Réka beszélgető partnere dr. Raffay-Danyi Ágnes a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszék egyetemi docense, a CROCUS projekt szakmai vezetője és kutatója.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS kutatás új betekintést nyújt a kulturális és kreatív turizmusba vidéki és távoli határon átnyúló térségekben

A Horizon Europe program keretében megvalósuló CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken projekt elkészítette és közzétette első összefoglaló jelentését, amelyet a Zangador Kutatóintézet (Bulgária) koordinált.

A kutatás átfogó elemzést nyújt nyolc, Európa-szerte működő, határon átnyúló Living Lab (élőlabor) térség társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextusáról, és megalapozza az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozását a kulturális és kreatív turizmus területén.

Példátlan kutatás nyolc európai vidéki és távoli határon átnyúló térségben

A WP4-jelentés összegzi nyolc Living Lab eredményeit, amelyek 14 országot ölelnek fel Skandináviától a Balkánig, az Alpoktól egészen a Fekete-tengerig.
A kutatásban összesen 2 138 fő vett részt: 1 048 helyi lakos, 233 turisztikai vállalkozás képviselője, 731 látogató, valamint 126 mélyinterjú készült kulcsszereplőkkel.

Stan Ivanov, a Zangador Intézet vezérigazgatója így foglalta össze az eredményeket:

„Ez a jelentés az egyik legátfogóbb empirikus kutatás a kulturális és kreatív turizmus témájában, amelyet valaha Európában vidéki és távoli térségekben végeztek. A nyolc élőlabor és több mint 2100 válaszadó segítségével sikerült megragadnunk Európa vidéki területeinek lüktetését: rezilienciájukat, kreativitásukat és fenntartható fejlődés iránti vágyukat. Az eredmények megerősítik, hogy a kulturális örökség a közösségi identitás alapköve és a helyi gazdaságok kulcsfontosságú hajtóereje, miközben rávilágítanak az inkluzív kormányzás és a növekedés és megőrzés közötti egyensúly fontosságára. Ezek az eredmények szilárd tudományos alapot jelentenek a CROCUS partnerei számára, amikor közösen dolgoznak az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozásán, amelyek összekötik az embereket, a helyeket és a kultúrát a határokon át.” — Stan Ivanov, vezérigazgató, Zangador Kutatóintézet

Fő megállapítások

A jelentés azonosította azokat a közös kihívásokat és lehetőségeket, amelyek jellemzik Európa vidéki és határon átnyúló térségeit:

  • Demográfia: Az elöregedő és csökkenő népesség, valamint az alacsony népsűrűség veszélyezteti a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot.
  • Gazdaság: A helyi gazdaságok hagyományosan a mezőgazdaságra, erdészetre és könnyűiparra épülnek, de egyre inkább a szolgáltatások és a turizmus felé fordulnak.
  • Kulturális örökség: A kézzelfogható és szellemi örökség – a gasztronómiától és kézművességtől a történelmi építészeten és fesztiválokon át – minden térségben a kulturális és kreatív turizmus (CCT) alapját képezi.
  • A turizmus, mint éltető erő: A turizmust a helyi és regionális gazdaság kulcstényezőjeként értékelik. Elősegíti a kulturális értékek megőrzését, a helyi szolgáltatások javítását és az életminőség növelését.
  • Kihívások: Aggályok merülnek fel a forgalmi torlódások, a kulturális örökség túlzott kereskedelmi hasznosítása és a turisztikai kapacitás túllépése miatt a főszezonban. A környezeti hatások megítélése vegyes – pozitív és negatív vélemények egyaránt megjelentek.
  • Közösségi jóllét: A lakosok erős helyi kötődést mutatnak és általában elégedettek az életminőségükkel.
  • Kormányzás és részvétel: A szereplők nagyobb állami támogatást, a turizmus hatékonyabb promócióját és inkluzív közösségi stratégiákat sürgetnek.
  • Nemek közötti különbségek: A jelentés kiemeli, hogy a nők erősebb érzelmi kötődést mutatnak lakóhelyükhöz, jobban felismerik a turizmus gazdasági előnyeit, és nagyobb elégedettséget jeleznek a desztinációval kapcsolatban.

Alapok a jövőbeli cselekvéshez

A jelentés eredményei meghatározzák a CROCUS projekt következő lépéseit: a partnerek fenntartható és inkluzív kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket terveznek és prototípusokat készítenek, amelyek az egyes élőlaborok sajátosságaihoz igazodnak.
E modellek célja a jövőbeni együttműködés megerősítése, a közösségi részvétel előmozdítása és a felelős, határon átnyúló turisztikai gyakorlatok ösztönzése.

A CROCUS projektről

A CROCUS (Cross-Border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizon Europe projekt (Támogatási megállapodás száma: 101132454), amely a HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01 felhívás keretében valósul meg.

A projekt 2024 áprilisától 2027 márciusáig tart, és egyetemeket, kutatóintézeteket és turisztikai szereplőket kapcsol össze Európa-szerte annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható és inkluzív kulturális turizmust a ritkábban lakott régiókban.

További információ a projektről és a Living Lab területekről: https://crocuseurope.eu/

Sajtókapcsolat: Stan Ivanov – info@zangador.institute

Élmény és tanulás a határokon túl – Beszámoló a marosvásárhelyi turizmuskonferenciáról

Sokszor úgy tűnhet, hogy a konferencia a kutatók „játszótere”, ám valójában ennél jóval több. A hallgatóink és oktatóink számára a tudományos konferenciák nem csupán előadások és kerekasztal-beszélgetések sorozatát jelentik, hanem igazi közösségi és szakmai élményt is. Szeptember végén, a Pannónia ösztöndíjprogram támogatásával, öt fős delegációnk – három oktató, egy mesterszakos és egy PhD hallgató – Marosvásárhelyre utazott, hogy részt vegyen a „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0” című kétnapos konferencián. A rendezvényen a székelyföldi turizmus fejlesztési potenciálja, valamint a vallás és kultúra turizmusformáló szerepe kerültek a középpontba. A nyitóelőadást követően a kerekasztal-beszélgetések során találkoztak a kormányzati, egyházi, akadémiai és civil szféra képviselői, akik együtt gondolkodtak arról, hogyan találhat egymásra vallás és turizmus Székelyföldön. A széles repertoár révén érzékelhető a beszélgetések gyümölcsöző szinergiája.

Külön büszkeség számunkra, hogy az egyetem képviseletében három oktatónk is aktív résztvevője volt a második napi kerekasztal-beszélgetéseknek. Sulyok Judit, Papp Zsófia és Michalkó Gábor a turizmus és kultúra találkozási pontjairól osztották meg szakmai tapasztalataikat magyarországi példákkal, hozzájárulva a nemzetközi diskurzushoz. Hallgatókként, mi első bálozók voltunk és így hatalmas élményben volt részünk. Megtapasztalhattuk hogyan épülnek fel a szakmai viták, hogyan születnek új együttműködések, és hogyan szövődnek nemzetközi kapcsolatok. Fiatal kutatókként különösen motiváló élmény volt olyan elismert szakemberekkel beszélgetni, akik a vallásturizmus, a kulturális örökségek fenntartható bemutatása vagy éppen a regionális fejlesztés területén dolgoznak.

Ugyanakkor a konferencia nem csupán a tanulásról szólt. Szabadidőnkben lehetőségünk volt felfedezni Marosvásárhely kulturális értékeit. Többek között megtekintettük a várat, az elképesztő belmagasságú Urunk Mennybemenetele Ortodox Katedrálist, és még az „Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan őrei” című kiállításra is ellátogattunk. Csapatunk lelkes zenerajongói egy igazi koncertkülönlegességen is részt vehetettek, mivel éppen japán és román hangversenyt tartottak látogatásunk alatt. A gasztronómia is fontos része volt a felfedezésnek. Kipróbáltuk a helyi kávékülönlegességeket és szendvicseket, sőt még egy borkostolón is részt vettünk.

Egy ilyen esemény lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók is első kézből tapasztalják meg a tudományos közösség működését, betekintést nyerjenek a szakmai vitákba, és motivációt kapjanak saját tanulmányaikhoz.

Szerzők: Mádl Gabriella, Fauszt Márk Ede

Turizmus két határ mentén (Zala és Pomurske) – Mit gondolnak a helyiek, a vállalkozások és a látogatók?

Fotó: crocuseurope.eu

Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.

A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.

A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.

És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.

Fotó: crocuseurope.eu

Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.

Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.

Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.

További információ a CROCUS projektről:

Archívum

Go to Top