FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Innovációs hálózatok a Balatonnál, fókuszban a Balatoni Kör

A Budapesten, 2025. november 14-én megrendezésre került Turizmusföldrajzi Szimpóziumon szakmai előadást tartott Madarász Eszter, a Turizmus Intézeti Tanszék vezetője.

Az előadás fókuszában az Empowering Open Innovation Tourism Network projekt keretében végzett kutatás áll. A Visegrádi Alap által finanszírozott projekthez kapcsolódóan munkatársaink a Balatoni Kör tagjai körében végzett interjúk alapján azonosították a hálózatban való részvétel előnyeit, az érintett vállalkozásokat és a szervezetet jellemző innovációkat.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

Bécsi tanulmányút a Pannonia Ösztöndíjprogram keretében

2025 novemberében rövid távú szakmai tanulmányúton jártak hallgatóink Bécsben.

A Modul Egyetemen tett látogatás keretében a diákok és az oktató kollégák bepillantást nyerhettek az egyetem működésébe, különös tekintettel a mesterszakokra, az egyetemen zajló turisztikai kutatásokra és a TourMIS turisztikai információs rendszerre.

Az egyetem mellett a tanulmányút lehetőséget biztosított bécsi turisztikai látnivalók felkeresésére.

A Pannonia Ösztöndíjprogramnak köszönhetően a négy nap során a résztvevők nem csupán értékes turisztikai tudással gazdagodtak a desztinációmenedzsment, kultúra és vonzerők terén, de az együtt töltött idő életre szóló élményeket is hozott.

Sikeresen lezajlott a CROCUS projekt ötletelő workshopja Nagykanizsán

2025. november 20-án került megrendezésre a CROCUS projekt „Ötletelő workshopja” a Halis István Városi Könyvtár földszinti előadójában, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a dél-zalai és a szlovén–magyar határtérség kulturális és kreatív turizmusának jövőjén.

A nyolc ország tíz szakmai szervezetének együttműködésében megvalósuló CROCUS projekt célja olyan üzleti és fejlesztési modellek kidolgozása, amelyek elősegítik a vidéki, távoli és határmenti térségek turizmusának erősítését, munkahelyteremtést és fenntartható beruházásokat ösztönözve. A Pannon Egyetem kutatói 2025 tavaszán kiterjedt adatgyűjtést és elemzést végeztek a Dél-Zala és Pomurske régiókban, feltérképezve a térség adottságait, lehetőségeit és kihívásait.

A rendezvény szakmai facilitátora Vámosi Réka volt, a projektet pedig Dr. Raffay-Danyi Ágnes és Dr. Papp Zsófia mutatták be. A workshop célja az ötletek kidolgozásának elindítása, a résztvevők közötti bizalom erősítése, valamint a későbbi üzleti modell prototípusához szükséges alapok megteremtése volt. A nap során a facilitátor kreatív, strukturált módszerekkel vezette végig a jelenlévőket egy olyan gondolkodási folyamaton, amely segítette őket saját régiójuk kihívásainak és lehetőségeinek új szempontú feltárásában, valamint együttműködési és üzleti lehetőségek azonosításában.

A közös munka eredményeként több ígéretes projektötlet vázlata is megszületett. Ezek közül 1–3 koncepció kerül továbbfejlesztésre a következő (2026 januári) workshopon, amelyek mindegyike a régió egyedi adottságaira és a living labek keretében feltárt potenciálra épül.

További információ a CROCUS projektről:

Jövőformáló gondolatok az ECIM2025 nemzetközi konferencián

2025. november 20-21-én a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara és a Budapesti Corvinus Egyetem közös szervezésében lezajlott a European Conference on Innovation Management (ECIM) 2025 konferencia.

Plenáris előadóink Kutni Mátyás, a Nemzeti Innovációs Ügynökség edukációs igazgatója és Coenraad Middel dél-afrikai innovátor voltak. A konferencián külön szekciót kapott az ESG, a Kutatási és Innovációs menedzsment, a PhD és a DBA, amely keretében a Pannon Egyetem és a Debreceni Egyetem vezetősége megalapította a DBA Szövetséget. A Román Feltalálók (Romanian Society of Inventors) előadása mellet a kiállításukat is meg lehetett tekinteni a B épület aulájában.

A konferencián díjak átadására is kor került: a legjobb előadó díját Balogh Péter, míg a legjobb PhD-előadó elismerést Recskó Márk nyerte el. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk és további sok sikert kívánunk.

Díjnyertes kutatás és MTA-támogatás: Dr. Hiezl Kitti kettős szakmai sikere

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy Dr. Hiezl Kitti, a Turizmus Intézeti Tanszék adjunktusa elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia 2025-ös Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Tudományos Pályázat második fordulójának ösztöndíját.

Az ösztöndíjnak köszönhetően részt vett a rangos TMS Algarve 2025 nemzetközi konferencián, ahol két kutatással is bemutatkozott:

  • Előadás: Working with Human Expertise or AI: The Role of Industry Knowledge (Hiezl & Papp)
  • Full paper: Tailor-Made Is Your Service? Measuring Hotel Personalization Across the Guest Journey (Hiezl & Gyurácz-Németh)

Kiemelendő szakmai elismerés, hogy a benyújtott full paper „Outstanding Paper Award” díjat kapott, amelyet a gálavacsorán vehetett át kollégánk.

Az ösztöndíjhoz és a szakmai elisméreshez ezúton is gratulálunk Hiezl Kittinek és további sok sikert kívánunk.

(A publikáció pontos helye hamarosan meghatározásra kerül.)

CROCUS podcast – Fókuszban a Zala és Pomurske térség

Ebben a podcastban a CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken c. HORIZON nemzetközi projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatással foglalkozunk.

Vámosi Réka beszélgető partnere dr. Raffay-Danyi Ágnes a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszék egyetemi docense, a CROCUS projekt szakmai vezetője és kutatója.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS kutatás új betekintést nyújt a kulturális és kreatív turizmusba vidéki és távoli határon átnyúló térségekben

A Horizon Europe program keretében megvalósuló CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken projekt elkészítette és közzétette első összefoglaló jelentését, amelyet a Zangador Kutatóintézet (Bulgária) koordinált.

A kutatás átfogó elemzést nyújt nyolc, Európa-szerte működő, határon átnyúló Living Lab (élőlabor) térség társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextusáról, és megalapozza az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozását a kulturális és kreatív turizmus területén.

Példátlan kutatás nyolc európai vidéki és távoli határon átnyúló térségben

A WP4-jelentés összegzi nyolc Living Lab eredményeit, amelyek 14 országot ölelnek fel Skandináviától a Balkánig, az Alpoktól egészen a Fekete-tengerig.
A kutatásban összesen 2 138 fő vett részt: 1 048 helyi lakos, 233 turisztikai vállalkozás képviselője, 731 látogató, valamint 126 mélyinterjú készült kulcsszereplőkkel.

Stan Ivanov, a Zangador Intézet vezérigazgatója így foglalta össze az eredményeket:

„Ez a jelentés az egyik legátfogóbb empirikus kutatás a kulturális és kreatív turizmus témájában, amelyet valaha Európában vidéki és távoli térségekben végeztek. A nyolc élőlabor és több mint 2100 válaszadó segítségével sikerült megragadnunk Európa vidéki területeinek lüktetését: rezilienciájukat, kreativitásukat és fenntartható fejlődés iránti vágyukat. Az eredmények megerősítik, hogy a kulturális örökség a közösségi identitás alapköve és a helyi gazdaságok kulcsfontosságú hajtóereje, miközben rávilágítanak az inkluzív kormányzás és a növekedés és megőrzés közötti egyensúly fontosságára. Ezek az eredmények szilárd tudományos alapot jelentenek a CROCUS partnerei számára, amikor közösen dolgoznak az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozásán, amelyek összekötik az embereket, a helyeket és a kultúrát a határokon át.” — Stan Ivanov, vezérigazgató, Zangador Kutatóintézet

Fő megállapítások

A jelentés azonosította azokat a közös kihívásokat és lehetőségeket, amelyek jellemzik Európa vidéki és határon átnyúló térségeit:

  • Demográfia: Az elöregedő és csökkenő népesség, valamint az alacsony népsűrűség veszélyezteti a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot.
  • Gazdaság: A helyi gazdaságok hagyományosan a mezőgazdaságra, erdészetre és könnyűiparra épülnek, de egyre inkább a szolgáltatások és a turizmus felé fordulnak.
  • Kulturális örökség: A kézzelfogható és szellemi örökség – a gasztronómiától és kézművességtől a történelmi építészeten és fesztiválokon át – minden térségben a kulturális és kreatív turizmus (CCT) alapját képezi.
  • A turizmus, mint éltető erő: A turizmust a helyi és regionális gazdaság kulcstényezőjeként értékelik. Elősegíti a kulturális értékek megőrzését, a helyi szolgáltatások javítását és az életminőség növelését.
  • Kihívások: Aggályok merülnek fel a forgalmi torlódások, a kulturális örökség túlzott kereskedelmi hasznosítása és a turisztikai kapacitás túllépése miatt a főszezonban. A környezeti hatások megítélése vegyes – pozitív és negatív vélemények egyaránt megjelentek.
  • Közösségi jóllét: A lakosok erős helyi kötődést mutatnak és általában elégedettek az életminőségükkel.
  • Kormányzás és részvétel: A szereplők nagyobb állami támogatást, a turizmus hatékonyabb promócióját és inkluzív közösségi stratégiákat sürgetnek.
  • Nemek közötti különbségek: A jelentés kiemeli, hogy a nők erősebb érzelmi kötődést mutatnak lakóhelyükhöz, jobban felismerik a turizmus gazdasági előnyeit, és nagyobb elégedettséget jeleznek a desztinációval kapcsolatban.

Alapok a jövőbeli cselekvéshez

A jelentés eredményei meghatározzák a CROCUS projekt következő lépéseit: a partnerek fenntartható és inkluzív kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket terveznek és prototípusokat készítenek, amelyek az egyes élőlaborok sajátosságaihoz igazodnak.
E modellek célja a jövőbeni együttműködés megerősítése, a közösségi részvétel előmozdítása és a felelős, határon átnyúló turisztikai gyakorlatok ösztönzése.

A CROCUS projektről

A CROCUS (Cross-Border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizon Europe projekt (Támogatási megállapodás száma: 101132454), amely a HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01 felhívás keretében valósul meg.

A projekt 2024 áprilisától 2027 márciusáig tart, és egyetemeket, kutatóintézeteket és turisztikai szereplőket kapcsol össze Európa-szerte annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható és inkluzív kulturális turizmust a ritkábban lakott régiókban.

További információ a projektről és a Living Lab területekről: https://crocuseurope.eu/

Sajtókapcsolat: Stan Ivanov – info@zangador.institute

Élmény és tanulás a határokon túl – Beszámoló a marosvásárhelyi turizmuskonferenciáról

Sokszor úgy tűnhet, hogy a konferencia a kutatók „játszótere”, ám valójában ennél jóval több. A hallgatóink és oktatóink számára a tudományos konferenciák nem csupán előadások és kerekasztal-beszélgetések sorozatát jelentik, hanem igazi közösségi és szakmai élményt is. Szeptember végén, a Pannónia ösztöndíjprogram támogatásával, öt fős delegációnk – három oktató, egy mesterszakos és egy PhD hallgató – Marosvásárhelyre utazott, hogy részt vegyen a „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0” című kétnapos konferencián. A rendezvényen a székelyföldi turizmus fejlesztési potenciálja, valamint a vallás és kultúra turizmusformáló szerepe kerültek a középpontba. A nyitóelőadást követően a kerekasztal-beszélgetések során találkoztak a kormányzati, egyházi, akadémiai és civil szféra képviselői, akik együtt gondolkodtak arról, hogyan találhat egymásra vallás és turizmus Székelyföldön. A széles repertoár révén érzékelhető a beszélgetések gyümölcsöző szinergiája.

Külön büszkeség számunkra, hogy az egyetem képviseletében három oktatónk is aktív résztvevője volt a második napi kerekasztal-beszélgetéseknek. Sulyok Judit, Papp Zsófia és Michalkó Gábor a turizmus és kultúra találkozási pontjairól osztották meg szakmai tapasztalataikat magyarországi példákkal, hozzájárulva a nemzetközi diskurzushoz. Hallgatókként, mi első bálozók voltunk és így hatalmas élményben volt részünk. Megtapasztalhattuk hogyan épülnek fel a szakmai viták, hogyan születnek új együttműködések, és hogyan szövődnek nemzetközi kapcsolatok. Fiatal kutatókként különösen motiváló élmény volt olyan elismert szakemberekkel beszélgetni, akik a vallásturizmus, a kulturális örökségek fenntartható bemutatása vagy éppen a regionális fejlesztés területén dolgoznak.

Ugyanakkor a konferencia nem csupán a tanulásról szólt. Szabadidőnkben lehetőségünk volt felfedezni Marosvásárhely kulturális értékeit. Többek között megtekintettük a várat, az elképesztő belmagasságú Urunk Mennybemenetele Ortodox Katedrálist, és még az „Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan őrei” című kiállításra is ellátogattunk. Csapatunk lelkes zenerajongói egy igazi koncertkülönlegességen is részt vehetettek, mivel éppen japán és román hangversenyt tartottak látogatásunk alatt. A gasztronómia is fontos része volt a felfedezésnek. Kipróbáltuk a helyi kávékülönlegességeket és szendvicseket, sőt még egy borkostolón is részt vettünk.

Egy ilyen esemény lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók is első kézből tapasztalják meg a tudományos közösség működését, betekintést nyerjenek a szakmai vitákba, és motivációt kapjanak saját tanulmányaikhoz.

Szerzők: Mádl Gabriella, Fauszt Márk Ede

Turizmus két határ mentén (Zala és Pomurske) – Mit gondolnak a helyiek, a vállalkozások és a látogatók?

Fotó: crocuseurope.eu

Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.

A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.

A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.

És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.

Fotó: crocuseurope.eu

Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.

Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.

Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.

További információ a CROCUS projektről:

Határokon átívelő, fenntartható turizmus: a CROCUS projekt workshopja Dobronakon

2025. szeptember 3-án került sor a határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztésére irányuló CROCUS projekt soron következő workshopjára.

A Pannon Egyetem CROCUS projekt csapata és a Zala – Pomurske Living Lab szakemberei ezúttal Dabronakon gyűltek össze, hogy egyeztessék az eddig elért eredményeket és az előttük álló időszak feladatait.

A Pannon Egyetem munkatársai – Dr. Raffay-Danyi Ágnes, Dr. Lőrincz Katalin és Dr. Papp Zsófia – a szlovén-magyar térségben gyűjtött első és másodlagos kutatások anyagaiból készült tanulmányt mutatták be.

A kutatásról:

A CROCUS projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatás a Zala (Magyarország) és Pomurske (Szlovénia) régiókban élő helyi lakosok, helyi vállalkozások és látogatók turizmushoz való viszonyát vizsgálta.

Az elemzés kitért a minták jellemzőire, valamint a turizmus gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti hatásaival kapcsolatos észlelésekre, a kulturális örökség megőrzésére, a terület teherbíró képességére, a fenntarthatóságra és a válaszadók térséghez való kötődésére.

Lépések az adatgyűjtéstől a business modell elkészítéséig: 

1. A megértési fázis a helyi vállalkozások, polgárok, turisták és más kulcsfontosságú stakeholderek bevonásával végzett interjúk és felmérések segítségével történő adatgyűjtéssel kezdődött.

Elsőként a mindkét nyelven elkészített, a helyi lakosok, a helyi vállalkozók és a turisták véleményét kutató kérdőívet küldték ki a határmenti térség véleményvezéreinek, steakholdereinek az alábbi ágazatokban: oktatás, kormányzati szektor, üzleti szektor, civil szektor.

A kutatás során készült 15 szakértői interjú a térségben rejlő turisztikai fejlesztési lehetőségeket, valamint a kihívásokat igyekezett feltárni, különös tekintettel a határmenti fekvésből adódó lehetőségekre és kihívásokra.

2. Az értelmezési fázisban az összegyűjtött adatokat az új, fenntartható CCT (kulturális és kreatív turizmus) üzleti modellek paramétereinek meghatározására használták fel. Ezeket a paramétereket mutatták be a szeptemberi dabronaki workshopon a projekt csapat tagjai, ahol visszajelzéseket is gyűjtöttek az ötletek finomítása érdekében.

Jelenleg a 2. fázison van túl a projekt csapat, és a jövőben az alábbi lépések várhatók:

3. Az ötletelési fázisban az élő laboratóriumok (Living Labs) a határ mindkét oldalán workshopokat tartanak, hogy a különböző stakeholderek – köztük a polgárok és a politikai döntéshozók – bevonásával ötleteket gyűjtsenek az üzleti modell prototípusaihoz.

4. Az ötletelésből származó felismerések felhasználásával a modell alkotási fázisban az élő laboratóriumok két fenntartható CCT üzleti modell prototípusát fogják kidolgozni a Sustainable Business Model Canvas eszközének felhasználásával. Ezeket a modelleket az egyes régiókban tartott workshopokon gyűjtött visszajelzések alapján tovább finomítják.

A dabronaki workshop rendkívül hatékonynak bizonyult, a partnerek nagy előrelépést értek el a projektben. A szakmai munkát követően természetesen a térség turisztikai kínálatába is „belekóstolhattak” a résztvevők:

  • a Hancsik Parasztgazdaságban a helyi gasztronómiából kaptak ízelítőt;
  • majd a golfpályával körülölelt termálfürdőjéről ismert szlovén településen, Moravske Toplicében néztek körül;
  • a napot pedig a Passero Parasztgazdaságban zárták, amely nemcsak saját borairól és húsféleségeiről, szállásáról, de isteni csokoládéiról is híres. A tulajdonos vendégszeretetének és a kóstolóknak hála, igazán édes élményekkel zárta a workshopot a CROCUS csapat.

További információ a CROCUS projektről:

Archívum

Go to Top