FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

A CROCUS projekt a marosvásárhelyi konferencián

2025. szeptember 26-án Marosvásárhelyen került megrendezésre a „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0” c. konferencia, amelyen kollégánk, Dr. Papp Zsófia egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a CROCUS projekt képviseletében.

A kerekasztal-beszélgetés további résztvevői Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Ötvös Koppány Bulcsú, a Kulturális Minisztérium államtitkára voltak. A moderátor, Dr. Sulyok Judit kérdései mentén a beszélgetés fókuszában a kultúra és a kulturális turizmus jelenlegi helyzetének és trendjeinek áttekintése állt.

Míg beszélgetőtársai az urbánus térségekre koncentráltak, Papp Zsófia a „vidék szószólója” volt: a CROCUS projekt eddigi kutatási eredményei és az „Élő laboratórium (Living Lab)” tapasztalatai alapján mutatta be a rurális térségek nyújtotta lehetőségeket, kiemelve a „lassú turizmus”, a kreatív turizmus és az autentikus helyi értékek szerepét.

Fotók forrása: Transylvania Bloom

Turizmus két határ mentén (Zala és Pomurske) – Mit gondolnak a helyiek, a vállalkozások és a látogatók?

Fotó: crocuseurope.eu

Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.

A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.

A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.

És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.

Fotó: crocuseurope.eu

Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.

Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.

Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.

További információ a CROCUS projektről:

Innováció, együttműködés, turizmus a visegrádi régióban

Megjelent a a Pannon Egyetem, a Krakkói Közgazdasági Egyetem és a Libereci Egyetem kutatói által készített, „Innovation-Based Collaboration in the Visegrad Region: Best Practices” című kutatási jelentés.

Az innováció-vezérelt együttműködéseket bemutató dokumentum a visegrádi régióban gyűjtött jó gyakorlatokat foglalja magában, illetve egy olyan keretrendszert, mely segítséget nyújt ilyen jellegű együttműködési hálózatok kiépítéséhez különböző turisztikai desztinációkban, legyen az akár egy város, egy tó vagy egy hegyvidéki terület.

A jelentés a Visegrádi Alap által finanszírozott, Empowering Open Innovation Tourism Network projekt keretében készült.

A CROCUS projekt az Európa Tanács Kulturális Útvonalak Akadémiáján

Portugáliában került sor 2025. június 11-13. között az Európa Tanács Kulturális Útvonalak idei Akadémiájára, mely kivételes alkalmat nyújtott a CROCUS projekt keretében végzett munkánk bemutatására.

Karunkról Dr. Raffay-Danyi Ágnes kapott meghívást a rendezvényre, ahol egy workshop és egy kerekasztal beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait kulturális turizmuson alapuló fejlesztésekkel kapcsolatban. Az Akadémián több, mint 30 ország képviselője vett részt a tanúsítással rendelkező kulturális útvonalak vezetői közül.

A CROCUS jövőképének megosztása ebben az összefüggésben rávilágított a meglévő hálózatok, az innovatív, uniós finanszírozású kutatások, valamint a helyszíni szakértelem összekapcsolásának döntő fontosságára.

További információ a CROCUS projektről:

Innovációs hálózatok a turizmusban

2025. június 9-10-én, Krakkóban került sor a Visegrádi Alap által finanszírozott projekt találkozójára, melyen kollégáink, Sulyok Judit és Madarász Eszter képviselték karunkat.

A 2026. júniusig tartó projekt keretében kvalitatív kutatásra, jó gyakorlatok kidolgozására és szakmai rendezvényekre is sor kerül.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

A CROCUS projekt a Muravidéki Magyar Rádióban

Kollégánk, Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádióban mutatta a CROCUS projektet, amely a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztését tűzte ki célul vidéki és távoli területeken.

A projekt olasz, holland, finn, észt, horvát, bolgár szlovén és magyar partnerek együttműködésében valósul meg.

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken

Európa vidéki és távoli területei gazdag kulturális és természeti örökséggel rendelkeznek, de számos terület szenved olyan problémáktól is, mint a népesség elöregedése, az elvándorlás, egyes készségek hiánya és az alacsony jövedelmek. A kulturális és kreatív turizmus (KKT) lehetőséget nyújt munkahelyteremtésre és beruházásokra, de néhány fő kihívást és kapcsolódó tudásbéli hiányosságot kell leküzdeni ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a kulturális örökségben, mint a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés hajtóerejében rejlő lehetőségeket.

Először is, ezen területek kulturális öröksége rendkívül sokszínű, ezért az univerzális fejlesztési modellek nem alkalmazhatóak. Számos különböző üzleti modellt lehetne elfogadni, de nem tudjuk, hogy melyek a legmegfelelőbbek a tárgyi és szellemi örökség különböző típusaihoz a különböző vidéki kontextusokban.

Továbbá, fennáll annak a kockázata, hogy a KKT fejlesztése túlturizmushoz (overtourism) vezethet, amennyiben a fejlesztések nem veszik figyelembe az örökségvédelmi kérdéseket, valamint a helyi környezet és közösségek kapacitását. Jelenleg nem világos, hogy mely üzleti modellekben rejlik a legnagyobb potenciál a KKT kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív fejlesztésére.

A projekt ezeket a kihívásokat kezeli azáltal, hogy

  • a) ismereteket szerez arról, hogy mely KKT üzleti modellek a legmegfelelőbbek a kulturális örökség és a vidéki és távoli területek különböző típusai számára,
  • b) nyolc határokon átnyúló élő laboratóriumot hoz létre, amelyekben a fenntartható KKT üzleti modellek prototípusát készítik el (összesen 16),
  • c) makroregionális és határokon átnyúló KKT-politikai forgatókönyveket dolgoz ki mind a négy uniós makrorégió számára, valamint
  • d) a projektből származó ismereteket és tapasztalatokat szintetizálja olyan eszközök és erőforrások létrehozása érdekében, amelyek Európa-szerte és azon túl is felhasználhatóak hasonló területeken fenntartható és inkluzív KKT fejlesztésre.

Nyolc országból tíz partner vesz részt a projekt céljainak megvalósításában.

Bővebb infó:

A fenntarthatóság jegyében elindult a ClimaPannonia Horizon Europe projekt

A Pannon Egyetem nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és céljának tekinti a Pannon Régió revitalizációját. Ezért a Gazdaságtudományi Kar és a Mérnöki Kar együttes részvételével 2025. március 31 – április 1. között Novi Sadban elindult a ClimaPannonia Horizon Europe projekt. A nemzetközi konzorcium fő célja, hogy a Pannon Régióban a klímaváltozás miatt bekövetkezett és bekövetkező, természeti, gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembenézve segítse a társadalmi elfogadottságot és a tudásmegosztást.

Célunk egy olyan természetközpontú (nature-based) döntéstámogató rendszer kialakítása, amely a Vadvilág (Wildlife), a Talaj- és Növénygazdálkodás (Soil and Crop), a Vízgazdálkodás (Water Management), valamint az Állampolgári Tudomány és Részvétel pilléréin (Citizen Science and Engagement) keresztül elősegíti a Pannon Régió együttműködését a revitalizáció felgyorsításában és a fenntartható jövő megteremtésében.

A projekt főbb adatai:

A projekt teljes neve: HORIZON-MISS-2023-CLIMA-01-01: Building regional resilience via large scale uptake of systemic solutions in agricultural ecosystem
Résztvevők: GTK és MK közös együttműködése
Projekt költségkerete: 317,500 euro
A projekt az NKFIH – Kormányzati Önerő Alap keretein belül valósul meg.

SKIPPER készségútlevelek ünnepélyes átadása

A Gazdaságtudományi Kar diplomaátadó ünnepségén idén első alkalommal, hagyományteremtő módon került sor a SKIPPER – Skills Portfolio of Personal Development című Erasmus+ nemzetközi projekt keretében kifejlesztett Skipper készségútlevelek ünnepélyes átadására.

A Skipperben részt vevő hallgatókkal létrehoztuk a Személyes Fejlődés Profiljukat, amelynek különlegessége, hogy a tanórán kívüli tevékenységeiket is elismeri. Ezáltal kívánjuk segíteni a hallgatóinkat, hogy a munkaerőpiac által elvárt készségeiket hitelesen bemutathassák egy munkáltató számára, hogy ezáltal növeljük versenyképességüket és elősegítsük szakmai érvényesülésüket.

A 2024/25-ös tanév első félévében 36 hallgató számára állított ki a kar Skipper készségútlevelet.

További információ a SKIPPER projektről itt. >>>

Tudományos Rapid Randi – Minikonferencia és kapcsolatépítő workshop

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara – a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében – “Tudományos Rapid Randi” címmel minikonferenciát és kapcsolatépítő workshopot szervezett 2024. szeptember 3-án, Veszprémben. A rendezvény az MTA VEAB Regionális és Területfejlesztési Munkabizottság programsorozatának részeként valósult meg.

A tudományos kutatások eredményeinek társadalmi hasznosítása egyre fontosabb napjainkban. A kutatók számára sokszor nehézséget jelent a kutatások eredményeinek közérthető kommunikációja. A rendezvény fő célkitűzése az volt, hogy a résztvevő szakemberek tudománykommunikációs ismereteit, készségeit fejlessze, továbbá, hogy kapcsolatépítési lehetőséget biztosítson a különböző szervezetektől – egyetem, önkormányzat, civil szervezetek – érkező szakemberek számára.

A rendezvényt Dr. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese nyitotta meg. Köszöntőjében felhívta a figyelmet a tudományos kutatásokhoz, új ötletekhez szükséges elmélyült gondolkodás, a „szemlélődés” fontosságára napjainkban. Dr. Gelencsér András, levegőkémikus, akadémikus, egyetemi tanár, VEAB elnök köszöntőjében a közös gondolkodást emelte ki, hiszen napjaink világa, a problémák sem egy-egy tudományág mentén értelmezhetők, hanem komplex megoldásokat kívánnak.

A köszöntőket követően Gelencsér András egy izgalmas előadást is tartott “Bolygónk és civilizációnk – Ki nevet a végén?” címmel. Michalkó Gábor, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem GSDI doktori iskola vezetője “Mesterek és tanítványok: együtt könnyebb, külön hatékonyabb?” címmel a doktori képzés jelenlegi helyzetébe adott betekintést. Kanizsai-Nagy Dóra “Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa monitoring” témában adott elő. Bukta-Liska Fanny, adjunktus pedig “Madarat tolláról, tudóst posztjáról?” címmel tartott rendkívül érdekes előadást az online tudománykommunikációról. Sulyok Judit, tudományos főmunkatárs, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium „Tudomány Mindenkinek” alprojektjét mutatta be.

A szakmai előadásokat követően a résztvevők “tudományos rapid randi”, illetve workshop jellegű beszélgetésen oszthatták meg főbb kutatási érdeklődésüket, kereshettek együttműködő partnereket. Az előbbi során a résztvevők a rapid randi szabályai szerint, meghatározott idő alatt ismerték meg egymás tudományos tevékenységét és építettek kapcsolatokat.  Ezt követően egy-egy téma – területfejlesztés, helymarketing, társadalmi innováció, fenntarthatóság, Veszprém-Balaton 2023 hatásai – mentén kisebb csoportokban gondolkodtak tovább.

A rendezvény zárásaként az érdeklődők megtekintették a Pannon Egyetem Marketing Fókuszlaborját, amely egyedülálló a régióban, kiválóan alkalmas fókuszcsoportos interjúk készítésére, terméktesztelésre, marketingkutatások lebonyolítására.

A rendezvény az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

Archívum

Go to Top