FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

A CROCUS projekt az MRTT Vándorgyűlésen

2025. október 30-31-én került megrendezésre a Magyar Regionális Tudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése. A kapcsolódó konferencián a CROCUS projekt eddigi eredményeiről két kollégánk számolt be.

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a helyi lakosokra fókuszált azt bemutatva, hogy a vizsgált élő laboratóriumban hogyan érzik magukat, illetve hogyan ítélik meg a turizmus által megjelenő pozitív és negatív hatásokat.

Dr. Papp Zsófia Márta az eddigi kvantitatív eredményekből a fenntarthatóság vonatkozásúakat „mazsolázta ki”, összevetve a határ két oldalát.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS projekt: Gasztrofesztiválok és határon átnyúló turizmus

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál turisztikai kapcsolódási lehetőségei a határon átnyúló együttműködés erősítésében

A határ menti térségek fejlesztésében egyre fontosabb szerepet kap a kulturális és gasztronómiai turizmus, amely a helyi identitás megőrzésén túl a nemzetközi kapcsolatok erősítését is szolgálhatja.

A Lendvai Bográcsfeszt (Szlovénia) és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál (Magyarország) két, földrajzilag és kulturálisan is egymáshoz közel álló rendezvény, amelyek kiváló példát nyújtanak a határon átnyúló együttműködés lehetőségeire. Mindkét esemény a helyi gasztronómiai örökség megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul, miközben erős közösségi alapokon nyugszik.

A Lendvai Bográcsfeszt a muravidéki magyarság és a szlovén lakosság közös ünnepe, amely a bográcsos ételek – mint a régió hagyományos főzési formái – köré szerveződik. Lendva, amelyet a bogrács fővárosának is neveznek, évről évre otthont ad a legnagyobb szlovéniai bográcsfőző versenynek. Így a hagyományossá vált gasztronómiai rendezvény már több mint egy évtizede látogatók ezreit vonzza a város főutcájára, ahol részesei lehetnek a csapatok egésznapi sürgésének-forgásának.

A Dödöllefesztivál a zalai tájegység ikonikus ételét állítja középpontba, hangsúlyozva a vidéki gasztronómia értékét és a közösségi összetartozást. Az esemény több közel 2 évtizede 2006-ban indult útjára, egyik különlegessége a fesztiválnak a rekordkísérletek, 2006-ban “2500 adag dödölle egy üstben való elkészítése” volt ilyen rekord. Ahogy telt az idő, Nagykanizsa „a dödölle fővárosává” vált, nemcsak helyben, hanem a szélesebb Zala megyei és országos érdeklődésben is. Ez részben annak köszönhető, hogy a fesztivál szervezői tudatosan dolgoznak: főzőverseny, kulturális kísérő programok, zenék, vásári forgatag, borházak, kézműves standok.

Mindkettő jelentős turisztikai vonzerőt képvisel, növelve a térség látogatottságát és gazdasági aktivitását. A két fesztivál közötti hasonlóságok lehetőséget kínálnak egy strukturált együttműködés kialakítására, melyek a következők lehetnének:

  • Közös tematikus programok: Testvérfesztivál-jellegű együttműködés, ahol a rendezvények évente vendégül látják egymást, bemutatva a másik ország gasztronómiai specialitásait.
  • Turisztikai útvonal kialakítása: Egy „Muravidék–Zala Gasztroút” létrehozása, amely Lendvát, Nagykanizsát és a környező településeket köti össze, gasztronómiai és kulturális állomásokkal.
  • Közös promóciós és marketingstratégia: Egységes vizuális és kommunikációs arculat kialakítása a régió „határokon átnyúló ízvilágának” bemutatására, akár EU-s források (Interreg, V-A programok) bevonásával.
  • Képzési és ifjúsági programok: Gasztroműhelyek, főzőiskolák, közösségi rendezvények szervezése fiatalok számára, a hagyományőrzés és a fenntartható turizmus jegyében.
  • Turisztikai csomagajánlatok fejlesztése: Fesztiválidőszakokra épített hétvégi csomagok, amelyek szállást, ételkóstolókat

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál a közös kulturális örökség és identitás eszközei, amelyek a gasztronómia segítségével képesek hidat képezni Magyarország és Szlovénia között.

Az együttműködésükből születő, közös turisztikai termék nem csupán a helyi gazdaságot erősítheti, hanem hozzájárulhat a határon átnyúló régió integrált turisztikai fejlesztéséhez és a Közép-Európai kulturális együttműködés elmélyítéséhez.

További információ a CROCUS projektről:

Megjelent! Dr. Lőrincz Katalin: Úti cél és élettér – A fenntartható városi turizmus kézikönyve

Megjelent Dr. Lőrincz Katalin „Úti cél és élettér – A fenntartható városi turizmus kézikönyve” c. szakkönyve.

A 7 fejezetet tartalmazó kézikönyv tágabb nézőpontból, interdiszciplináris megközelítéssel foglalkozik a fenntartható városi turizmus kérdéskörével.

Napjainkban a városi területek egyaránt szolgálnak lakóhelyként a helyieknek (élettér) és vonzó célpontként a városlátogatóknak, turistáknak (úti cél), így elengedhetetlen a funkciók közötti egyensúly megtalálása. A sok esetben térben és időben koncentrált kereslet, az eltérő intenzitású turisztikai fogyasztás, a korlátozott erőforrások és a látogatógazdaság bonyolult összefonódása egyre összetettebbé válik, mindez a polikrízis időszakában.

A fenntartható városi turizmusra irányuló európai és globális stratégiák a felelősségteljes erőforrás-használatot, az innovatív látogatószám-kezelést, az életminőség javítását és a városi élmények, szabadidős lehetőségek javítását célozzák meg mind a turisták, mind a helyiek számára. A kötet ehhez a szemléletformáláshoz kíván hozzájárulni az elméleti keretek és a jó városi gyakorlatok bemutatásával.

A kötet az Akadémiai Kiadó és a Pannon Egyetemi Kiadó közös gondozásában jelent meg, és a MERSZ felületén nyílt hozzáféréssel (Open Access), előfizetés nélkül is elérhető az érdeklődők számára.

A CROCUS kutatás új betekintést nyújt a kulturális és kreatív turizmusba vidéki és távoli határon átnyúló térségekben

A Horizon Europe program keretében megvalósuló CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken projekt elkészítette és közzétette első összefoglaló jelentését, amelyet a Zangador Kutatóintézet (Bulgária) koordinált.

A kutatás átfogó elemzést nyújt nyolc, Európa-szerte működő, határon átnyúló Living Lab (élőlabor) térség társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextusáról, és megalapozza az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozását a kulturális és kreatív turizmus területén.

Példátlan kutatás nyolc európai vidéki és távoli határon átnyúló térségben

A WP4-jelentés összegzi nyolc Living Lab eredményeit, amelyek 14 országot ölelnek fel Skandináviától a Balkánig, az Alpoktól egészen a Fekete-tengerig.
A kutatásban összesen 2 138 fő vett részt: 1 048 helyi lakos, 233 turisztikai vállalkozás képviselője, 731 látogató, valamint 126 mélyinterjú készült kulcsszereplőkkel.

Stan Ivanov, a Zangador Intézet vezérigazgatója így foglalta össze az eredményeket:

„Ez a jelentés az egyik legátfogóbb empirikus kutatás a kulturális és kreatív turizmus témájában, amelyet valaha Európában vidéki és távoli térségekben végeztek. A nyolc élőlabor és több mint 2100 válaszadó segítségével sikerült megragadnunk Európa vidéki területeinek lüktetését: rezilienciájukat, kreativitásukat és fenntartható fejlődés iránti vágyukat. Az eredmények megerősítik, hogy a kulturális örökség a közösségi identitás alapköve és a helyi gazdaságok kulcsfontosságú hajtóereje, miközben rávilágítanak az inkluzív kormányzás és a növekedés és megőrzés közötti egyensúly fontosságára. Ezek az eredmények szilárd tudományos alapot jelentenek a CROCUS partnerei számára, amikor közösen dolgoznak az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozásán, amelyek összekötik az embereket, a helyeket és a kultúrát a határokon át.” — Stan Ivanov, vezérigazgató, Zangador Kutatóintézet

Fő megállapítások

A jelentés azonosította azokat a közös kihívásokat és lehetőségeket, amelyek jellemzik Európa vidéki és határon átnyúló térségeit:

  • Demográfia: Az elöregedő és csökkenő népesség, valamint az alacsony népsűrűség veszélyezteti a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot.
  • Gazdaság: A helyi gazdaságok hagyományosan a mezőgazdaságra, erdészetre és könnyűiparra épülnek, de egyre inkább a szolgáltatások és a turizmus felé fordulnak.
  • Kulturális örökség: A kézzelfogható és szellemi örökség – a gasztronómiától és kézművességtől a történelmi építészeten és fesztiválokon át – minden térségben a kulturális és kreatív turizmus (CCT) alapját képezi.
  • A turizmus, mint éltető erő: A turizmust a helyi és regionális gazdaság kulcstényezőjeként értékelik. Elősegíti a kulturális értékek megőrzését, a helyi szolgáltatások javítását és az életminőség növelését.
  • Kihívások: Aggályok merülnek fel a forgalmi torlódások, a kulturális örökség túlzott kereskedelmi hasznosítása és a turisztikai kapacitás túllépése miatt a főszezonban. A környezeti hatások megítélése vegyes – pozitív és negatív vélemények egyaránt megjelentek.
  • Közösségi jóllét: A lakosok erős helyi kötődést mutatnak és általában elégedettek az életminőségükkel.
  • Kormányzás és részvétel: A szereplők nagyobb állami támogatást, a turizmus hatékonyabb promócióját és inkluzív közösségi stratégiákat sürgetnek.
  • Nemek közötti különbségek: A jelentés kiemeli, hogy a nők erősebb érzelmi kötődést mutatnak lakóhelyükhöz, jobban felismerik a turizmus gazdasági előnyeit, és nagyobb elégedettséget jeleznek a desztinációval kapcsolatban.

Alapok a jövőbeli cselekvéshez

A jelentés eredményei meghatározzák a CROCUS projekt következő lépéseit: a partnerek fenntartható és inkluzív kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket terveznek és prototípusokat készítenek, amelyek az egyes élőlaborok sajátosságaihoz igazodnak.
E modellek célja a jövőbeni együttműködés megerősítése, a közösségi részvétel előmozdítása és a felelős, határon átnyúló turisztikai gyakorlatok ösztönzése.

A CROCUS projektről

A CROCUS (Cross-Border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizon Europe projekt (Támogatási megállapodás száma: 101132454), amely a HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01 felhívás keretében valósul meg.

A projekt 2024 áprilisától 2027 márciusáig tart, és egyetemeket, kutatóintézeteket és turisztikai szereplőket kapcsol össze Európa-szerte annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható és inkluzív kulturális turizmust a ritkábban lakott régiókban.

További információ a projektről és a Living Lab területekről: https://crocuseurope.eu/

Sajtókapcsolat: Stan Ivanov – info@zangador.institute

Közös pontok: Társadalmi innovációk a gyakorlatban

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratróium rendezvényének célja, hogy közös térbe hozza a kutatókat, a fejlesztőket, a társadalmi innovátorokat, a szakpolitikai szereplőket és a piaci partnereket. A 2025. november 5-i alkalom tehát nem csupán beszámoló, hanem találkozási pont is: különböző nézőpontokból közelítünk ugyanahhoz a kérdéshez – hogyan képes a társadalmi innováció mérhető módon javítani az életminőséget és a közösségek működését.

A rendezvényen az ELTE, a Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem kutatói ismertetik a társadalmi jóllétet szolgáló kutatásaikat, valamint bemutatják az elmúlt években vállalati partnerekkel (E-ON Hungária Zrt., Edisonplatform, Herendi Porcelángyár) közösen megvalósított programokat is.

Időpont: 2025. november 5. 13:00 – 17:00

Helyszín: ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)

A rendezvényre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Részletes program és regisztráció itt. >>>

Gasztronómiai elismerések a CROCUS Core Development Team tagjainak

Fotó: facebook.com/Gault.Millau.Hungary

Büszkén osztjuk meg, hogy a CROCUS Core Development Team két tagja, Gerencsér Andrea és Gerencsér Janka, kiemelkedő szakmai elismerésben részesültek a rangos Gault&Millau Étteremkalauz díjátadó gálán.

Gerencsér Janka a nagykanizsai Lokalista étteremmel került díjazásra, szülei, Gerencsér Andrea és László, a Szőlőskert étterem vezetőiként egy szakácssapkát kaptak, míg Janka férje, Csillag Richárd, a fonyódi Lokal at the Lake és a kanizsai Lokalista szakácsaként az Év Ifjú Tehetsége címet érdemelte ki.

Ezek a sikerek nemcsak a személyes teljesítményt mutatják, hanem azt is bizonyítják, hogy rurális térségekben is megtalálható a kiemelkedő gasztronómiai minőség, a szakmai tudás és az elkötelezettség.

A Zala–Pomurske térségben a gasztronómia az egyik legerősebb kulturális és gazdasági pillér, amelyre bátran lehet építeni. A díjazott szakemberek nemcsak a vendéglátásban, hanem a tudásmegosztásban is példát mutatnak: workshopok keretében adják át tapasztalataikat a nagyközönségnek, miközben a boltjukon és a termelői piacokon keresztül a helyi kistermelők minőségi alapanyagait is elérhetővé teszik.

Ez a szemlélet nemcsak a régió gasztronómiai vonzerejét erősíti, hanem hozzájárul a fenntarthatósághoz is: a helyi forrásból származó alapanyagok felhasználása támogatja a kistermelőket, csökkenti az ökológiai lábnyomot, és erősíti a közösség gazdasági önállóságát.

A CROCUS projekt számára mindez kiváló példát mutat arra, hogyan válhat a gasztronómia híd szereplővé a kulturális örökség megőrzése, a fenntartható fejlődés és a rurális térségek gazdasági megerősítése között.

További információ a CROCUS projektről:

ESG és élhető, fenntartható települések kihívásai – Tematikus Fórum

A meghívó letölthető itt. >>>

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A társadalmi innováció definiálása és tematikus fórumok működtetése keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon.

E közös munka keretében a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK, KLÍMA tematikus fórumot szervez 2025. október 17-én 15:00-16:00 között.

A Fórum napirendje:

  • ESG és az élhető környezet kapcsolódási pontjai
  • Élhető és fenntartható települések kihívásai és jövő-orientált fejlődési lehetőségei
  • Kapcsolódási pontok és a munkaterv megvitatása

A fórum helyszíne: Pannon Egyetem, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10., B épület, 2. emelet, konferenciaterem

A rendezvényen való részvétel online és személyes formában is lehetséges. Részvételi szándékát kérjük, hogy a nemeth.eszter.julia@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen jelezze legkésőbb 2025. 10. 16-ig.

(Image by Freepik)

A CROCUS projekt a marosvásárhelyi konferencián

2025. szeptember 26-án Marosvásárhelyen került megrendezésre a „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0” c. konferencia, amelyen kollégánk, Dr. Papp Zsófia egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a CROCUS projekt képviseletében.

A kerekasztal-beszélgetés további résztvevői Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Ötvös Koppány Bulcsú, a Kulturális Minisztérium államtitkára voltak. A moderátor, Dr. Sulyok Judit kérdései mentén a beszélgetés fókuszában a kultúra és a kulturális turizmus jelenlegi helyzetének és trendjeinek áttekintése állt.

Míg beszélgetőtársai az urbánus térségekre koncentráltak, Papp Zsófia a „vidék szószólója” volt: a CROCUS projekt eddigi kutatási eredményei és az „Élő laboratórium (Living Lab)” tapasztalatai alapján mutatta be a rurális térségek nyújtotta lehetőségeket, kiemelve a „lassú turizmus”, a kreatív turizmus és az autentikus helyi értékek szerepét.

Fotók forrása: Transylvania Bloom

Kultúra és mobilitás a változó Európában – Kollégáink a 10. EUGEO konferencián

2025. szeptember 8. és 11. között Bécsben, az Austrian Academy of Sciences impozáns épületében került sor a 10. EUGEO nemzetközi konferenciára.

A Madarász Eszter, Lőrincz Katalin és Sulyok Judit koordinálta „Going beyond the city borders – Culture’s role in regional development with a special focus on European capital of culture” elnevezésű szekcióban 4 előadás hangzott el, köztük a szekciószervezők „Culture for all? Access to culture from the perspective of the European Capital of Culture (ECoC) programme” című prezentációja.

A Michalkó Gábor és Irimiás Anna koordinálta „New phenomenon of Tourism Mobility in a Changing Europe” elnevezésű szekcióban 8 előadás hangzott el, köztük a szekciószervezők „Silence as a heritage of the changing Europe: a tourism geography approach” című prezentrációja.

Vezetési stílus a siker szolgálatában – Előadás az IConMEB 2025-ön

2025. augusztus 28–31. között került megrendezésre az International Conference on Management, Economics and Business, amelynek idei helyszínét az Óbudai Egyetem biztosította. A konferencia a hagyományos témák mellett a menedzsment, a gazdaság és az üzleti szféra területén megfigyelhető változásokra és innovációkra összpontosított.

A Gazdaságtudományi Kar képviseletében Dr. Cserháti Gabriella és Schimmer Dzsesszika tartottak előadást „Matching Leadership Style to Project Context: Exploring Contextual Factors Affecting Project Managers’ Leadership Style” címmel. A kutatás a projektvezetők vezetési stílusát vizsgálja a projektkörnyezet sajátosságainak figyelembevételével, a projektek sikerességének tükrében.

A kutatás célja annak meghatározása, hogy mely vezetési stílus bizonyul a leghatékonyabbnak egy adott kontextusban, valamint annak feltárása, hogy a környezethez illeszkedő vezetési stílus miként járul hozzá a sikerhez.

Archívum

Go to Top