FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Nemzetközi adatbázisba kerültek TINLAB projektjeink

Az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázisban csaknem minden harmadik hazai projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumhoz kapcsolódik.

A társadalmi innovációk európai szintű elterjedésének elősegítését és bővítését célozza az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázis. A SIM több lehetőséget is kínál a társadalmi innovátorok és az érdeklődők számára: lehetőséget nyújt a társadalmi innovációs példák bemutatására, továbbá ösztönzi és felületet is biztosít a társadalmi innovációban érdekelt felek számára, hogy tanuljanak más jó gyakorlatokból és új partnerségeket hozzanak létre.  A SIM egy nyílt adatbázis, amelybe társadalmi innovációs projektgazdák vagy más érdekelt felek feltölthetik a projektjük leírását azzal a céllal, hogy megosszák hasznos, sikeres és inspiráló társadalmi innovációs példáikat.

Az összesen közel négyszáz európai jó gyakorlatot tartalmazó gyűjteményben jelenleg huszonkilenc hazai projekt szerepel, ebből tizenhárom projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban valósult meg, valamint fejlesztésükben részt vettek a TINLAB mentorhálózatának tagjai.

A Pannon Egyetem SIM adatbázisban szereplő TINLAB projektjei az alábbiak: 

Kompetenciatükör

A program elsődleges célja egy olyan kompetencia-térkép kialakítása a gazdaságtudományi területen végzettek számára, amely a szakmai gyakorlaton lévő hallgatók, a pályakezdők és leendő foglalkoztatóik számára átláthatóvá teszi, hogy a képzési program milyen kompetenciák fejlesztéséhez járult hozzá. Bővebben >>>

Tudomány Mindenkinek Hackathon

A projekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassák a nagyközönséghez. Az évente egyetemistáknak rendezett tudománykommunikációs verseny résztvevői támogató, mentorált folyamat során dolgoznak fel és interpretálnak tudományos eredményeket.
Bővebben >>>

Vállalkozói attitűdvizsgálat a felsőoktatási intézmények hallgatói mintáján

A hallgatók vállalkozói attitűdjének, kompetenciáinak és motivációinak feltérképezésére irányuló kutatás feltárja a jelenlegi gazdaságtudományi képzés szereplői számára, hogy melyek az erősíteni és fejleszteni kívánt kompetenciák, attitűdök, amelyek a hallgatók vállalkozói hajlandóságát jelentősen befolyásolják.
Bővebben >>>

A digitális intelligencia társadalmi aspektusai

A projekt központi célja egy digitális intelligencia mérőskála kifejlesztése volt. A mérőeszköz védjegyoltalmat nyert, és DIP (Digitális Intelligencia Profil) néven került bejegyzésre. A digitális intelligencia (digitális kompetencia: digitális eszközök használatára vonatkozó technikai felkészültség és tudás + digitális attitűd: az eszközhasználathoz kapcsolódó viselkedés) mérése és fejlesztése mind a társadalmi, mind a vállalati szinten elengedhetetlen a sikeres digitalizációhoz. A DIP 8 dimenzióban, 3 szinten, 3 területet mér, alkalmas egy nemzet, régió, város, vállalat vagy szervezet (pl. iskolák) állampolgárainak felmérésére. A DIP mérőskála interdiszciplináris jellegű: az oktatás, pszichológia (digitális érzelmi intelligencia), informatika (digitális védelem, digitális műveltség) mellett érinti a médiatudományt, jogot (digitális jogosultság), szociológiát (digitális társadalmi viszonyok) és vezetéselméletet (digitális párbeszéd). Bővebben >>>

Innovációs hálózatok a Balatonnál, fókuszban a Balatoni Kör

A Budapesten, 2025. november 14-én megrendezésre került Turizmusföldrajzi Szimpóziumon szakmai előadást tartott Madarász Eszter, a Turizmus Intézeti Tanszék vezetője.

Az előadás fókuszában az Empowering Open Innovation Tourism Network projekt keretében végzett kutatás áll. A Visegrádi Alap által finanszírozott projekthez kapcsolódóan munkatársaink a Balatoni Kör tagjai körében végzett interjúk alapján azonosították a hálózatban való részvétel előnyeit, az érintett vállalkozásokat és a szervezetet jellemző innovációkat.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

CROCUS podcast – Fókuszban a Zala és Pomurske térség

Ebben a podcastban a CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken c. HORIZON nemzetközi projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatással foglalkozunk.

Vámosi Réka beszélgető partnere dr. Raffay-Danyi Ágnes a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszék egyetemi docense, a CROCUS projekt szakmai vezetője és kutatója.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS projekt a marosvásárhelyi konferencián

2025. szeptember 26-án Marosvásárhelyen került megrendezésre a „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0” c. konferencia, amelyen kollégánk, Dr. Papp Zsófia egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a CROCUS projekt képviseletében.

A kerekasztal-beszélgetés további résztvevői Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Ötvös Koppány Bulcsú, a Kulturális Minisztérium államtitkára voltak. A moderátor, Dr. Sulyok Judit kérdései mentén a beszélgetés fókuszában a kultúra és a kulturális turizmus jelenlegi helyzetének és trendjeinek áttekintése állt.

Míg beszélgetőtársai az urbánus térségekre koncentráltak, Papp Zsófia a „vidék szószólója” volt: a CROCUS projekt eddigi kutatási eredményei és az „Élő laboratórium (Living Lab)” tapasztalatai alapján mutatta be a rurális térségek nyújtotta lehetőségeket, kiemelve a „lassú turizmus”, a kreatív turizmus és az autentikus helyi értékek szerepét.

Fotók forrása: Transylvania Bloom

Turizmus két határ mentén (Zala és Pomurske) – Mit gondolnak a helyiek, a vállalkozások és a látogatók?

Fotó: crocuseurope.eu

Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.

A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.

A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.

És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.

Fotó: crocuseurope.eu

Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.

Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.

Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.

További információ a CROCUS projektről:

Határokon átívelő, fenntartható turizmus: a CROCUS projekt workshopja Dobronakon

2025. szeptember 3-án került sor a határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztésére irányuló CROCUS projekt soron következő workshopjára.

A Pannon Egyetem CROCUS projekt csapata és a Zala – Pomurske Living Lab szakemberei ezúttal Dabronakon gyűltek össze, hogy egyeztessék az eddig elért eredményeket és az előttük álló időszak feladatait.

A Pannon Egyetem munkatársai – Dr. Raffay-Danyi Ágnes, Dr. Lőrincz Katalin és Dr. Papp Zsófia – a szlovén-magyar térségben gyűjtött első és másodlagos kutatások anyagaiból készült tanulmányt mutatták be.

A kutatásról:

A CROCUS projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatás a Zala (Magyarország) és Pomurske (Szlovénia) régiókban élő helyi lakosok, helyi vállalkozások és látogatók turizmushoz való viszonyát vizsgálta.

Az elemzés kitért a minták jellemzőire, valamint a turizmus gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti hatásaival kapcsolatos észlelésekre, a kulturális örökség megőrzésére, a terület teherbíró képességére, a fenntarthatóságra és a válaszadók térséghez való kötődésére.

Lépések az adatgyűjtéstől a business modell elkészítéséig: 

1. A megértési fázis a helyi vállalkozások, polgárok, turisták és más kulcsfontosságú stakeholderek bevonásával végzett interjúk és felmérések segítségével történő adatgyűjtéssel kezdődött.

Elsőként a mindkét nyelven elkészített, a helyi lakosok, a helyi vállalkozók és a turisták véleményét kutató kérdőívet küldték ki a határmenti térség véleményvezéreinek, steakholdereinek az alábbi ágazatokban: oktatás, kormányzati szektor, üzleti szektor, civil szektor.

A kutatás során készült 15 szakértői interjú a térségben rejlő turisztikai fejlesztési lehetőségeket, valamint a kihívásokat igyekezett feltárni, különös tekintettel a határmenti fekvésből adódó lehetőségekre és kihívásokra.

2. Az értelmezési fázisban az összegyűjtött adatokat az új, fenntartható CCT (kulturális és kreatív turizmus) üzleti modellek paramétereinek meghatározására használták fel. Ezeket a paramétereket mutatták be a szeptemberi dabronaki workshopon a projekt csapat tagjai, ahol visszajelzéseket is gyűjtöttek az ötletek finomítása érdekében.

Jelenleg a 2. fázison van túl a projekt csapat, és a jövőben az alábbi lépések várhatók:

3. Az ötletelési fázisban az élő laboratóriumok (Living Labs) a határ mindkét oldalán workshopokat tartanak, hogy a különböző stakeholderek – köztük a polgárok és a politikai döntéshozók – bevonásával ötleteket gyűjtsenek az üzleti modell prototípusaihoz.

4. Az ötletelésből származó felismerések felhasználásával a modell alkotási fázisban az élő laboratóriumok két fenntartható CCT üzleti modell prototípusát fogják kidolgozni a Sustainable Business Model Canvas eszközének felhasználásával. Ezeket a modelleket az egyes régiókban tartott workshopokon gyűjtött visszajelzések alapján tovább finomítják.

A dabronaki workshop rendkívül hatékonynak bizonyult, a partnerek nagy előrelépést értek el a projektben. A szakmai munkát követően természetesen a térség turisztikai kínálatába is „belekóstolhattak” a résztvevők:

  • a Hancsik Parasztgazdaságban a helyi gasztronómiából kaptak ízelítőt;
  • majd a golfpályával körülölelt termálfürdőjéről ismert szlovén településen, Moravske Toplicében néztek körül;
  • a napot pedig a Passero Parasztgazdaságban zárták, amely nemcsak saját borairól és húsféleségeiről, szállásáról, de isteni csokoládéiról is híres. A tulajdonos vendégszeretetének és a kóstolóknak hála, igazán édes élményekkel zárta a workshopot a CROCUS csapat.

További információ a CROCUS projektről:

Innováció, együttműködés, turizmus a visegrádi régióban

Megjelent a a Pannon Egyetem, a Krakkói Közgazdasági Egyetem és a Libereci Egyetem kutatói által készített, „Innovation-Based Collaboration in the Visegrad Region: Best Practices” című kutatási jelentés.

Az innováció-vezérelt együttműködéseket bemutató dokumentum a visegrádi régióban gyűjtött jó gyakorlatokat foglalja magában, illetve egy olyan keretrendszert, mely segítséget nyújt ilyen jellegű együttműködési hálózatok kiépítéséhez különböző turisztikai desztinációkban, legyen az akár egy város, egy tó vagy egy hegyvidéki terület.

A jelentés a Visegrádi Alap által finanszírozott, Empowering Open Innovation Tourism Network projekt keretében készült.

Innovációs hálózatok a turizmusban

2025. június 9-10-én, Krakkóban került sor a Visegrádi Alap által finanszírozott projekt találkozójára, melyen kollégáink, Sulyok Judit és Madarász Eszter képviselték karunkat.

A 2026. júniusig tartó projekt keretében kvalitatív kutatásra, jó gyakorlatok kidolgozására és szakmai rendezvényekre is sor kerül.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

A CROCUS projekt a Muravidéki Magyar Rádióban

Kollégánk, Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádióban mutatta a CROCUS projektet, amely a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztését tűzte ki célul vidéki és távoli területeken.

A projekt olasz, holland, finn, észt, horvát, bolgár szlovén és magyar partnerek együttműködésében valósul meg.

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken

Európa vidéki és távoli területei gazdag kulturális és természeti örökséggel rendelkeznek, de számos terület szenved olyan problémáktól is, mint a népesség elöregedése, az elvándorlás, egyes készségek hiánya és az alacsony jövedelmek. A kulturális és kreatív turizmus (KKT) lehetőséget nyújt munkahelyteremtésre és beruházásokra, de néhány fő kihívást és kapcsolódó tudásbéli hiányosságot kell leküzdeni ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a kulturális örökségben, mint a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés hajtóerejében rejlő lehetőségeket.

Először is, ezen területek kulturális öröksége rendkívül sokszínű, ezért az univerzális fejlesztési modellek nem alkalmazhatóak. Számos különböző üzleti modellt lehetne elfogadni, de nem tudjuk, hogy melyek a legmegfelelőbbek a tárgyi és szellemi örökség különböző típusaihoz a különböző vidéki kontextusokban.

Továbbá, fennáll annak a kockázata, hogy a KKT fejlesztése túlturizmushoz (overtourism) vezethet, amennyiben a fejlesztések nem veszik figyelembe az örökségvédelmi kérdéseket, valamint a helyi környezet és közösségek kapacitását. Jelenleg nem világos, hogy mely üzleti modellekben rejlik a legnagyobb potenciál a KKT kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív fejlesztésére.

A projekt ezeket a kihívásokat kezeli azáltal, hogy

  • a) ismereteket szerez arról, hogy mely KKT üzleti modellek a legmegfelelőbbek a kulturális örökség és a vidéki és távoli területek különböző típusai számára,
  • b) nyolc határokon átnyúló élő laboratóriumot hoz létre, amelyekben a fenntartható KKT üzleti modellek prototípusát készítik el (összesen 16),
  • c) makroregionális és határokon átnyúló KKT-politikai forgatókönyveket dolgoz ki mind a négy uniós makrorégió számára, valamint
  • d) a projektből származó ismereteket és tapasztalatokat szintetizálja olyan eszközök és erőforrások létrehozása érdekében, amelyek Európa-szerte és azon túl is felhasználhatóak hasonló területeken fenntartható és inkluzív KKT fejlesztésre.

Nyolc országból tíz partner vesz részt a projekt céljainak megvalósításában.

Bővebb infó:

Archívum

Go to Top