Tippek a fenntartható(bb) rendezvényszervezéshez

Megjelent a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók (MaReSz) Szövetségének Fenntartható rendezvényszervezési útmutatója, amelynek lektorálásában Turizmus Intézeti Tanszékünk kollégái is részt vettek. 

A MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési útmutatójának célja, hogy – a rendezvényágazat bármely területén működő szereplők számára – átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elveinek megismeréséhez és a legjobb gyakorlatok elsajátításához.

A MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési útmutatója díjmentesen, ide kattintva tölthető le a szövetség honlapjáról, regisztrációt követően.

Turizmus Intézeti Tanszékünk kollégái évek óta foglalkoznak a fenntartható rendezvények témájával, amelyhez kapcsolódóan számos kutatás, publikáció, sőt „18 TIPP A FENNTARTHATÓ RENDEZVÉNYSZERVEZÉSHEZ” címmel egy kézikönyv is készült, amely ingyenesen letölthető itt.

Turizmus két határ mentén (Zala és Pomurske) – Mit gondolnak a helyiek, a vállalkozások és a látogatók?

Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.

A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.

A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.

És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.

Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.

Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.

Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.

További információ a CROCUS projektről:

KÖRHINTA kollégáink tollából

Megjelent az Akadémiai Kiadó gondozásában a „Körhinta: A körforgásos gazdaság a turizmuságazat nézőpontjából” című kiadvány, melyben számos kollégánk publikációja is szerepel.

A 13 tanulmányt tartalmazó kiadvány központi gondolata a fenntarthatóság elvének gyakorlatba történő átültetése.

A kötetben szereplő tanulmányok a turizmus körforgásos gazdaságba történő integrálásával foglalkoznak, a legkülönbözőbb aspektusokból járják körül a problémát.

A kérdés környezetfilozófiai beágyazásának és teoretikus hátterének felvázolását követően a szállodaipar, az ágazatban használt zöld tanúsítványok, a helyi termékek, az adózás funkciója, a desztinációk menedzselése, a kultúra és az ipar képezik a kiadvány legfontosabb témaköreit.

Lehet fenntartható a turizmus? | GreenLike #40

40. GreenLike podcastunkban a fenntartható turizmusról beszélgetünk Dr. Lőrincz Katalinnal, a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének egyetemi docensével.

Szó lesz arról, hogy…

  • mikor beszélünk fenntartható turizmusról;
  • miért fontos, hogy a fenntarthatóság a turizmus területén is megjelenjen;
  • mit tehetünk mi magunk annak érdekében, hogy felelősségteljes utazók legyünk;
  • milyen kutatásokat folytatunk a GTK-n a fenntartható turizmushoz kapcsolódóan.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Archívum

Go to Top