FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

CROCUS projekt: Gasztrofesztiválok és határon átnyúló turizmus

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál turisztikai kapcsolódási lehetőségei a határon átnyúló együttműködés erősítésében

A határ menti térségek fejlesztésében egyre fontosabb szerepet kap a kulturális és gasztronómiai turizmus, amely a helyi identitás megőrzésén túl a nemzetközi kapcsolatok erősítését is szolgálhatja.

A Lendvai Bográcsfeszt (Szlovénia) és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál (Magyarország) két, földrajzilag és kulturálisan is egymáshoz közel álló rendezvény, amelyek kiváló példát nyújtanak a határon átnyúló együttműködés lehetőségeire. Mindkét esemény a helyi gasztronómiai örökség megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul, miközben erős közösségi alapokon nyugszik.

A Lendvai Bográcsfeszt a muravidéki magyarság és a szlovén lakosság közös ünnepe, amely a bográcsos ételek – mint a régió hagyományos főzési formái – köré szerveződik. Lendva, amelyet a bogrács fővárosának is neveznek, évről évre otthont ad a legnagyobb szlovéniai bográcsfőző versenynek. Így a hagyományossá vált gasztronómiai rendezvény már több mint egy évtizede látogatók ezreit vonzza a város főutcájára, ahol részesei lehetnek a csapatok egésznapi sürgésének-forgásának.

A Dödöllefesztivál a zalai tájegység ikonikus ételét állítja középpontba, hangsúlyozva a vidéki gasztronómia értékét és a közösségi összetartozást. Az esemény több közel 2 évtizede 2006-ban indult útjára, egyik különlegessége a fesztiválnak a rekordkísérletek, 2006-ban “2500 adag dödölle egy üstben való elkészítése” volt ilyen rekord. Ahogy telt az idő, Nagykanizsa „a dödölle fővárosává” vált, nemcsak helyben, hanem a szélesebb Zala megyei és országos érdeklődésben is. Ez részben annak köszönhető, hogy a fesztivál szervezői tudatosan dolgoznak: főzőverseny, kulturális kísérő programok, zenék, vásári forgatag, borházak, kézműves standok.

Mindkettő jelentős turisztikai vonzerőt képvisel, növelve a térség látogatottságát és gazdasági aktivitását. A két fesztivál közötti hasonlóságok lehetőséget kínálnak egy strukturált együttműködés kialakítására, melyek a következők lehetnének:

  • Közös tematikus programok: Testvérfesztivál-jellegű együttműködés, ahol a rendezvények évente vendégül látják egymást, bemutatva a másik ország gasztronómiai specialitásait.
  • Turisztikai útvonal kialakítása: Egy „Muravidék–Zala Gasztroút” létrehozása, amely Lendvát, Nagykanizsát és a környező településeket köti össze, gasztronómiai és kulturális állomásokkal.
  • Közös promóciós és marketingstratégia: Egységes vizuális és kommunikációs arculat kialakítása a régió „határokon átnyúló ízvilágának” bemutatására, akár EU-s források (Interreg, V-A programok) bevonásával.
  • Képzési és ifjúsági programok: Gasztroműhelyek, főzőiskolák, közösségi rendezvények szervezése fiatalok számára, a hagyományőrzés és a fenntartható turizmus jegyében.
  • Turisztikai csomagajánlatok fejlesztése: Fesztiválidőszakokra épített hétvégi csomagok, amelyek szállást, ételkóstolókat

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál a közös kulturális örökség és identitás eszközei, amelyek a gasztronómia segítségével képesek hidat képezni Magyarország és Szlovénia között.

Az együttműködésükből születő, közös turisztikai termék nem csupán a helyi gazdaságot erősítheti, hanem hozzájárulhat a határon átnyúló régió integrált turisztikai fejlesztéséhez és a Közép-Európai kulturális együttműködés elmélyítéséhez.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS kutatás új betekintést nyújt a kulturális és kreatív turizmusba vidéki és távoli határon átnyúló térségekben

A Horizon Europe program keretében megvalósuló CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken projekt elkészítette és közzétette első összefoglaló jelentését, amelyet a Zangador Kutatóintézet (Bulgária) koordinált.

A kutatás átfogó elemzést nyújt nyolc, Európa-szerte működő, határon átnyúló Living Lab (élőlabor) térség társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextusáról, és megalapozza az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozását a kulturális és kreatív turizmus területén.

Példátlan kutatás nyolc európai vidéki és távoli határon átnyúló térségben

A WP4-jelentés összegzi nyolc Living Lab eredményeit, amelyek 14 országot ölelnek fel Skandináviától a Balkánig, az Alpoktól egészen a Fekete-tengerig.
A kutatásban összesen 2 138 fő vett részt: 1 048 helyi lakos, 233 turisztikai vállalkozás képviselője, 731 látogató, valamint 126 mélyinterjú készült kulcsszereplőkkel.

Stan Ivanov, a Zangador Intézet vezérigazgatója így foglalta össze az eredményeket:

„Ez a jelentés az egyik legátfogóbb empirikus kutatás a kulturális és kreatív turizmus témájában, amelyet valaha Európában vidéki és távoli térségekben végeztek. A nyolc élőlabor és több mint 2100 válaszadó segítségével sikerült megragadnunk Európa vidéki területeinek lüktetését: rezilienciájukat, kreativitásukat és fenntartható fejlődés iránti vágyukat. Az eredmények megerősítik, hogy a kulturális örökség a közösségi identitás alapköve és a helyi gazdaságok kulcsfontosságú hajtóereje, miközben rávilágítanak az inkluzív kormányzás és a növekedés és megőrzés közötti egyensúly fontosságára. Ezek az eredmények szilárd tudományos alapot jelentenek a CROCUS partnerei számára, amikor közösen dolgoznak az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozásán, amelyek összekötik az embereket, a helyeket és a kultúrát a határokon át.” — Stan Ivanov, vezérigazgató, Zangador Kutatóintézet

Fő megállapítások

A jelentés azonosította azokat a közös kihívásokat és lehetőségeket, amelyek jellemzik Európa vidéki és határon átnyúló térségeit:

  • Demográfia: Az elöregedő és csökkenő népesség, valamint az alacsony népsűrűség veszélyezteti a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot.
  • Gazdaság: A helyi gazdaságok hagyományosan a mezőgazdaságra, erdészetre és könnyűiparra épülnek, de egyre inkább a szolgáltatások és a turizmus felé fordulnak.
  • Kulturális örökség: A kézzelfogható és szellemi örökség – a gasztronómiától és kézművességtől a történelmi építészeten és fesztiválokon át – minden térségben a kulturális és kreatív turizmus (CCT) alapját képezi.
  • A turizmus, mint éltető erő: A turizmust a helyi és regionális gazdaság kulcstényezőjeként értékelik. Elősegíti a kulturális értékek megőrzését, a helyi szolgáltatások javítását és az életminőség növelését.
  • Kihívások: Aggályok merülnek fel a forgalmi torlódások, a kulturális örökség túlzott kereskedelmi hasznosítása és a turisztikai kapacitás túllépése miatt a főszezonban. A környezeti hatások megítélése vegyes – pozitív és negatív vélemények egyaránt megjelentek.
  • Közösségi jóllét: A lakosok erős helyi kötődést mutatnak és általában elégedettek az életminőségükkel.
  • Kormányzás és részvétel: A szereplők nagyobb állami támogatást, a turizmus hatékonyabb promócióját és inkluzív közösségi stratégiákat sürgetnek.
  • Nemek közötti különbségek: A jelentés kiemeli, hogy a nők erősebb érzelmi kötődést mutatnak lakóhelyükhöz, jobban felismerik a turizmus gazdasági előnyeit, és nagyobb elégedettséget jeleznek a desztinációval kapcsolatban.

Alapok a jövőbeli cselekvéshez

A jelentés eredményei meghatározzák a CROCUS projekt következő lépéseit: a partnerek fenntartható és inkluzív kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket terveznek és prototípusokat készítenek, amelyek az egyes élőlaborok sajátosságaihoz igazodnak.
E modellek célja a jövőbeni együttműködés megerősítése, a közösségi részvétel előmozdítása és a felelős, határon átnyúló turisztikai gyakorlatok ösztönzése.

A CROCUS projektről

A CROCUS (Cross-Border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizon Europe projekt (Támogatási megállapodás száma: 101132454), amely a HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01 felhívás keretében valósul meg.

A projekt 2024 áprilisától 2027 márciusáig tart, és egyetemeket, kutatóintézeteket és turisztikai szereplőket kapcsol össze Európa-szerte annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható és inkluzív kulturális turizmust a ritkábban lakott régiókban.

További információ a projektről és a Living Lab területekről: https://crocuseurope.eu/

Sajtókapcsolat: Stan Ivanov – info@zangador.institute

Gasztronómiai elismerések a CROCUS Core Development Team tagjainak

Fotó: facebook.com/Gault.Millau.Hungary

Büszkén osztjuk meg, hogy a CROCUS Core Development Team két tagja, Gerencsér Andrea és Gerencsér Janka, kiemelkedő szakmai elismerésben részesültek a rangos Gault&Millau Étteremkalauz díjátadó gálán.

Gerencsér Janka a nagykanizsai Lokalista étteremmel került díjazásra, szülei, Gerencsér Andrea és László, a Szőlőskert étterem vezetőiként egy szakácssapkát kaptak, míg Janka férje, Csillag Richárd, a fonyódi Lokal at the Lake és a kanizsai Lokalista szakácsaként az Év Ifjú Tehetsége címet érdemelte ki.

Ezek a sikerek nemcsak a személyes teljesítményt mutatják, hanem azt is bizonyítják, hogy rurális térségekben is megtalálható a kiemelkedő gasztronómiai minőség, a szakmai tudás és az elkötelezettség.

A Zala–Pomurske térségben a gasztronómia az egyik legerősebb kulturális és gazdasági pillér, amelyre bátran lehet építeni. A díjazott szakemberek nemcsak a vendéglátásban, hanem a tudásmegosztásban is példát mutatnak: workshopok keretében adják át tapasztalataikat a nagyközönségnek, miközben a boltjukon és a termelői piacokon keresztül a helyi kistermelők minőségi alapanyagait is elérhetővé teszik.

Ez a szemlélet nemcsak a régió gasztronómiai vonzerejét erősíti, hanem hozzájárul a fenntarthatósághoz is: a helyi forrásból származó alapanyagok felhasználása támogatja a kistermelőket, csökkenti az ökológiai lábnyomot, és erősíti a közösség gazdasági önállóságát.

A CROCUS projekt számára mindez kiváló példát mutat arra, hogyan válhat a gasztronómia híd szereplővé a kulturális örökség megőrzése, a fenntartható fejlődés és a rurális térségek gazdasági megerősítése között.

További információ a CROCUS projektről:

ESG és élhető, fenntartható települések kihívásai – Tematikus Fórum

A meghívó letölthető itt. >>>

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A társadalmi innováció definiálása és tematikus fórumok működtetése keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon.

E közös munka keretében a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK, KLÍMA tematikus fórumot szervez 2025. október 17-én 15:00-16:00 között.

A Fórum napirendje:

  • ESG és az élhető környezet kapcsolódási pontjai
  • Élhető és fenntartható települések kihívásai és jövő-orientált fejlődési lehetőségei
  • Kapcsolódási pontok és a munkaterv megvitatása

A fórum helyszíne: Pannon Egyetem, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10., B épület, 2. emelet, konferenciaterem

A rendezvényen való részvétel online és személyes formában is lehetséges. Részvételi szándékát kérjük, hogy a nemeth.eszter.julia@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen jelezze legkésőbb 2025. 10. 16-ig.

(Image by Freepik)

A CROCUS projekt a marosvásárhelyi konferencián

2025. szeptember 26-án Marosvásárhelyen került megrendezésre a „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0” c. konferencia, amelyen kollégánk, Dr. Papp Zsófia egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a CROCUS projekt képviseletében.

A kerekasztal-beszélgetés további résztvevői Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Ötvös Koppány Bulcsú, a Kulturális Minisztérium államtitkára voltak. A moderátor, Dr. Sulyok Judit kérdései mentén a beszélgetés fókuszában a kultúra és a kulturális turizmus jelenlegi helyzetének és trendjeinek áttekintése állt.

Míg beszélgetőtársai az urbánus térségekre koncentráltak, Papp Zsófia a „vidék szószólója” volt: a CROCUS projekt eddigi kutatási eredményei és az „Élő laboratórium (Living Lab)” tapasztalatai alapján mutatta be a rurális térségek nyújtotta lehetőségeket, kiemelve a „lassú turizmus”, a kreatív turizmus és az autentikus helyi értékek szerepét.

Fotók forrása: Transylvania Bloom

Turizmus két határ mentén (Zala és Pomurske) – Mit gondolnak a helyiek, a vállalkozások és a látogatók?

Fotó: crocuseurope.eu

Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.

A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.

A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.

És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.

Fotó: crocuseurope.eu

Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.

Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.

Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.

További információ a CROCUS projektről:

Innováció, együttműködés, turizmus a visegrádi régióban

Megjelent a a Pannon Egyetem, a Krakkói Közgazdasági Egyetem és a Libereci Egyetem kutatói által készített, „Innovation-Based Collaboration in the Visegrad Region: Best Practices” című kutatási jelentés.

Az innováció-vezérelt együttműködéseket bemutató dokumentum a visegrádi régióban gyűjtött jó gyakorlatokat foglalja magában, illetve egy olyan keretrendszert, mely segítséget nyújt ilyen jellegű együttműködési hálózatok kiépítéséhez különböző turisztikai desztinációkban, legyen az akár egy város, egy tó vagy egy hegyvidéki terület.

A jelentés a Visegrádi Alap által finanszírozott, Empowering Open Innovation Tourism Network projekt keretében készült.

A CROCUS projekt az Európa Tanács Kulturális Útvonalak Akadémiáján

Portugáliában került sor 2025. június 11-13. között az Európa Tanács Kulturális Útvonalak idei Akadémiájára, mely kivételes alkalmat nyújtott a CROCUS projekt keretében végzett munkánk bemutatására.

Karunkról Dr. Raffay-Danyi Ágnes kapott meghívást a rendezvényre, ahol egy workshop és egy kerekasztal beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait kulturális turizmuson alapuló fejlesztésekkel kapcsolatban. Az Akadémián több, mint 30 ország képviselője vett részt a tanúsítással rendelkező kulturális útvonalak vezetői közül.

A CROCUS jövőképének megosztása ebben az összefüggésben rávilágított a meglévő hálózatok, az innovatív, uniós finanszírozású kutatások, valamint a helyszíni szakértelem összekapcsolásának döntő fontosságára.

További információ a CROCUS projektről:

Innovációs hálózatok a turizmusban

2025. június 9-10-én, Krakkóban került sor a Visegrádi Alap által finanszírozott projekt találkozójára, melyen kollégáink, Sulyok Judit és Madarász Eszter képviselték karunkat.

A 2026. júniusig tartó projekt keretében kvalitatív kutatásra, jó gyakorlatok kidolgozására és szakmai rendezvényekre is sor kerül.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

A CROCUS projekt a Muravidéki Magyar Rádióban

Kollégánk, Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádióban mutatta a CROCUS projektet, amely a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztését tűzte ki célul vidéki és távoli területeken.

A projekt olasz, holland, finn, észt, horvát, bolgár szlovén és magyar partnerek együttműködésében valósul meg.

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

Archívum

Go to Top