Dr. Kovács Zoltán a németországi Technischen Universität Darmstadt intézményben Üzleti szimuláció kurzust tartott 2011. januárjában. A kurzusról a Tanár úr által készített fotók megtekinthetők itt, míg a videó alább:
Dr. Kovács Zoltán a németországi Technischen Universität Darmstadt intézményben Üzleti szimuláció kurzust tartott 2011. januárjában. A kurzusról a Tanár úr által készített fotók megtekinthetők itt, míg a videó alább:
Egyetemünk január 26-án szerdán 10.00 órától nyílt napot tart, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A nyílt nap helyszíne a B épület aulája (Egyetem utca 10.).
A nyílt napon a Gazdaságtudományi Kar minden szakának külön standja lesz, ahol oktatóktól, hallgatóktól kaphatnak részletes felvilágosítást a felvételi előtt állók. 11.05-től 11.35-ig pedig karunk dékánja, Dr. Jancsik András tart előadást a kar által kínált lehetőségekről az A épületben található A/1-es előadóban.
A nyílt nap teljes időtartama alatt grafológiai tanácsadással, pályaorientációs önismereti tanácsadással és játékkal várjuk az érdeklődőket a B épületben aulájában. És természetesen meglepetésvendéggel is készülünk! 🙂 Hogy kivel? Ehhez egy kis segítséget itt találtok. 🙂
Képzéseinkről bővebb információ itt olvasható.
Találkozzunk január 26-án Veszprémben a nyílt napon!
Kedves Diákok!
Ismét nőtt a Kar Erasmus partnereinek száma!

A német egyetem elsősorban minden évben 2- 2 Erasmus diákot fogad, akik egy vagy akár két félévet is tölthetnek az egyetemen.
Bővebb információt a Europaische Fachhochschule-val kapcsolatban itt találhattok.
A XI. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás közel kétszáz standdal, minden eddiginél színesebb programkínálattal várja a látogatókat 2011. január 21-22-én a Papp László Budapest Sportarénában.
Az elmúlt évekhez hasonlóan karunk idén is képviselteti magát a rendezvényen. Segítőkész kollégákkal, színvonalas kiadványokkal, és sok hasznos információval várjuk a felvételizőket pénteken és szombaton 9.00 és 17.00 óra között az F38-as számú Pannon Egyetem standnál.
A standtérkép megtekinthető itt.
A tájékoztatáson kívül számos érdekes programmal készül egyetemünk a kiállítás idejére. A látogatók grafológiai tanácsadáson, pályaorientációs önismereti tanácsadáson és nyereményjátékban is részt vehetnek, ha ellátogatnak standunkhoz.
További információk a kiállítás honlapján olvashatók.
Találkozunk pénteken és szombaton az Education!
Educatio – Gondolkodom, tehát ott vagyok!
Meghatározták a 2011-es keresztféléves eljárás ponthatárait, amelyek már böngészhetők a Felvin, a nyitóoldalról elérhető keresőből. A sikeres jelentkezőket az Oktatási Hivatal írásban értesíti.
A regisztrált felhasználók az „Én felvim” oldalukon is megtekinthetik eredményüket.
A közel 7500 jelentkezőből valamivel több mint hatezren kezdhetik meg új vagy újabb egyetemi, főiskolai tanulmányaikat. A mesterképzésre készülők közel 80 százaléka bejutott valamelyik megjelölt képzésre, míg az alapképzést választóknak alig harminc százaléka mondhatja el ugyanezt.
A Gazdaságtudományi Kar szakjain érvényes ponthatárok itt találhatók.
Forrás: felvi.hu
Magyarországon a történelem gyakran ismétli önmagát, ám az ismétlődésből nálunk érdekes módon nem lesz tudás. Mint ahogyan azt Török Gábor politológus, blogger is megjegyzi egy korábbi írásában „…a magyar közélet egyik fontos hiányossága szerintem éppen az, hogy mindig csak ma és néha talán holnap van benne, de soha nincs hely és idő a tegnapnak. Soha nem beszéljük végig a történeteket, nem vonjuk le a következtetéseket, nem jutunk el a tanulságokig…” Sajnos, ez igaz a magyar monetáris politikára is, ahol idén márciusban minden bizonnyal megtörténik az, ami 2005-ben egyszer már megtörtént: a kormányhoz közel álló szakemberek kerülhetnek többségbe az MNB legfőbb döntéshozó testületében, a Monetáris Tanácsban.
Akkor ugyan még nem volt blogom, de ha lett volna, mai fejjel végiggondolva arról a manőverről is írnom kellett volna. Megtette ugyan ezt helyettem az Európai Központi Bank, ahogyan megtette ezt a most tervezett változtatások láttán is, egyértelműen kifejezve a monetáris politikába történő kormányzati beavatkozással szemben tanúsított ellenérzéseit. De ahogy hat évvel ezelőtt, úgy idén is pusztába kiáltott szó maradt az EKB dorgálása – mint ahogy vélhetően ennek a blogbejegyzésnek sem lesz kézzelfogható eredménye.
Mivel nem vagyok politikus, nem tudom, csak sejtem, hogy milyen politikai célokat szolgálhat az MNB-ről szóló törvény gyakori, akár éven belül többszöri módosítgatása. Kellemetlen tény azonban, hogy e módosítások előtt csak akkor történik egyeztetés a törvényhozás és a jegybank vezetése között, ha az MNB éppen aktuális elnökét az éppen regnáló parlamenti többség miniszterelnöke jelölte. Ha megnézzük, az inflációs célkövetés bevezetése (2001. június 12.) óta eddig mindössze kétszer változtattak úgy jelentősen a jegybanktörvényen, hogy abban egyetértett a miniszterelnök és az MNB elnöke is: 2001-ben (Orbán-Járai) és 2007-ben (Gyurcsány-Simor). A többi esetben (2002, 2004, 2010) az MNB-elnökök feje felett átnyúlva, gyakran az EKB kritikájával dacolva történtek a módosítások.
Miért nem jó ez nekünk? Most nem jönnék azzal a brüsszeli-frankfurti mantrával, hogy csorbul a jegybank függetlensége, mert szerintem ez önmagában nem feltétlenül baj. Mint azt jól megfigyelhettük a pénzügyi válság kitörése óta, például az amerikai vagy angol jegybank döntései sem függetlenek az ottani kormányzati szándéktól, amikor a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséről van szó. Egészen „tökösnek” bír látszani válságban egy olyan jegybank, amely szorosan együttműködik a kormányzattal (Fed), ellentétben egy olyannal, amelyik még ekkor is féltve őrzi önállóságát (EKB). A valódi gond esetünkben a gazdaságpolitikai koordináció hiánya. A hivatalos magyar felállás a legtöbb fejlett országét másolja: a jegybank felel a kormány és az MNB közös inflációs céljáért – azaz az árstabilitásért -, miközben a kormány a gazdasági növekedést próbálja elősegíteni. A kormányzat visszatérő kalandjai a jegybanktörvénnyel azt a látszatot keltik, hogy a kormányzatnak nem tetszik ez a felállás. Ennek két oka képzelhető el. Lehet, hogy úgy gondolja, hogy ő jobban ért az infláció letöréséhez. Sajnos azonban a valóság inkább az, hogy a kormányzatot sokkal kevésbé érdekli az infláció, mint a növekedés. Vagy más szóval: az optimálisnál magasabb inflációban – gyengébb árfolyamban – érdekelt. Mindenesetre a kormányzati inflációs maszatolás mindkét esetben növeli az inflációs kockázatokat s így az államadósságra fizetett kamatfelárat, ezért a 90-es évek óta – Zimbabwe-t kivéve – már sehol nem divat.
A kormányzati akarat érvényesülése a jegybank monetáris politikai döntéseiben más súlyos következményekkel is járhat: konfúzzá válhat a piaci szereplőket orientálni hivatott jegybanki kommunikáció. Kutatásaim szerint a 2004-2005-ös időszakban – amikor világossá vált, hogy az ország euró-csatlakozása – a jegybank nagy bánatára – hosszú és bizonytalan időre kitolódik, illetve a kormányfő jelöltjeivel kibővült a Monetáris Tanács, a jegybankelnök kommunikációja folyamatosan ellentmondott a Monetáris Tanács kommunikációjának, illetve a jegybankelnöki nyilatkozatokat követő kamatdöntéseknek. Ez rontotta a döntések előrejelezhetőségét és áttételesen csorbította a jegybank és az általa működtetett inflációs célkövető rezsim hitelességét.
Egyszóval nem éri meg megspórolni az együttműködést.
A felvételi döntés során azt is számba kell venni, hogy nappali, vagy levelező képzést válasszunk. Bár ez a kérdés talán nem a legnehezebbek közé tartozik, azért érdemes végiggondolni a lehetőségeket.
Nappali tagozatosok esetében az oktatás hétfőtől péntekig történik, azonban a kreditrendszer sajátosságai miatt a hallgatók maguk állíthatják össze órarendjüket igényeik szerint. A mintatantervtől való eltérést – kevesebb óra felvételét például – nem igazán ajánljuk, hiszen bizonyos tantárgyak egymásra épülnek, így nem teljesítésük esetén előfordulhat, hogy a tanulmányi idő hosszabbodik. Nappali tagozaton magas óraszámban történik a nyelvoktatás, kis csoportokban, mely lehetővé teszi, hogy a diplomához szükséges előírásnak megfelelő nyelvvizsgát megszerezhessék a hallgatók és szaknyelvet magabiztosan tudják használni.
Levelező képzésünket akkor ajánljuk, ha például munka mellett szeretné valaki megszerezni a diplomát, vagy napirendjével nem tudja összeegyeztetni a heti 5 napból álló képzési rendet. Ebben a képzési formában ugyanis szombati napokon van oktatás, jellemzően 9-17h között, egy-két választható tantárgy esetében pedig előfordul (ezek számát lehetőségeinkhez képest minden tanévben minimalizáljuk), hogy péntek délután.Levelező képzés során azonban a kontaktórák száma sajnos – pont az időbeosztásból adódóan – kevesebb, mint nappali tagozaton, így valamennyivel több egyéni felkészülést kíván, mint a nappali tagozatos hallgatóktól. Ez abból adódik, hogy a levelezősök is ugyanazon ismereteket sajátítják el, mint nappali tagozatos társaik. A felkészülést azonban számos, az ún. Moodle-rendszerben elérhető segédanyag, jegyzet is segíti.
Bármelyik tagozaton jogosultak a hallgatók a nemzetközi tanulmányi ösztöndíjak, speciális, kiegészítő, szociális és egyéb ösztöndíjak megpályázására – ezek feltételeit a pályázati kiírások tartalmazzák, azonban felhívnánk a figyelmet arra, hogy általában a költségtérítéses hallgatók ezen ösztöndíjakra, valamint egyéb juttatásokra – például lakhatási támogatás, könyvtámogatás – nem jogosultak. Mindkét tagozaton lehetőség van egyetemi öntevékeny csoportokba való bekapcsolódásra, valamint a pezsgő egyetemi életben való részvételre.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a költségtérítéses státuszból államilag finanszírozott státuszba át lehet kerülni, ugyanis a megüresedett állami helyekre átsorolási pályázatot hirdetünk – az üres helyek függvényében, jellemzően minden egyes félévben, érdemes tehát jó tanulmányi eredményt elérni már az első félévtől!
Dr. Kovács Zoltán Tanár úr ismét megajándékozott minket egy videóval, melyet a 2010-2011. tanév 1. félévében Karunkon tanuló Erasmus-os és „hazai” hallgatók szimulációs játékban való részvételéről forgatott. A szituációs játék végén a Tanár úr összegzése és a játékból levonható tanulságok is hallhatók, valamint az utolsó két percben a legóval és tollakkal szimulált logisztikai feladatok is megtalálhatóak.
Számos kollégiumi lehetőség áll rendelkezésre a felvételizők előtt, melyek közül most a speciálisan Gazdaságtudományi Karra jelentkezőknek szóló Harsányi János Szakkollégiumot ajánljuk. A Szakkollégium 2010-ben nyitotta meg kapuit a gazdaságtudományt tanulni, elsajátítani és művelni kívánó hallgatók előtt. Szakkollégiumunk a Várfok Kollégium második szintjén helyezkedik el. Nincs távol az egyetem különböző épületeitől, és ideális körülményeket biztosít a nyugodt tanuláshoz, a tudományokban való elmélyüléshez. A kilátás a Benedek-hegyre, a Szent István Völgyhídra és Veszprém városára felülmúlhatatlan. Kollégiumunkban 37 hallgató kap elhelyezést 2, 3 és 4 ágyas szobákban, ezek mindegyikében van internetcsatlakozási lehetőség. Minden szoba rendelkezik saját mosdó-mosogató egységgel. A kollégiumon belül még
közös társalgók, konyha és mosókonyha is helyet kap.
A kollégium közösségi termei adnak helyet a szakmai és közösségi programoknak (pl. vetélkedők, szakmai előadások, filmklubok stb.). A pezsgő szakmai élet mellett a közösséghez való tartozás is szerves része a Szakkollégium életének, ezért közösségünket a Várfok Kollégium lakóival együtt szervezett programok (pl. teaestek, filmvetítések, bulik) fogják tartalmas szórakozással gazdagítani. Házon kívül hangulatos kirándulásokat, múzeum- és színházlátogatásokat is szerveznek a kollégisták.
A Harsányi János Szakkollégium által szervezett előadásokon az érdeklődők személyesen találkozhatnak a szakma (gazdaság- és menedzsmenttudományok) elismert szakembereivel. A szakkollégisták lehetőséget kapnak az oktatókkal való közvetlenebb kapcsolat kialakítására. A Szakkollégium tagjainak munkáját pedig témavezetőikkel történő konzultációk segítik.
A Szakkollégium tevékenységéhez szorosan hozzátartozik a tudományos diákköri tevékenység támogatjuk, hogy a Szakkollégium tagjai szerepeljenek az Intézményi- és Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, minél jobb helyezést elérve. Emellett minden év tavaszán megrendezzük a Harsányi János Gazdasági és Menedzsment Szakmai Konferenciát, amely az ország különböző szakkollégiumaiból érkező hallgatók mellett az ország egyetemi doktori iskoláinak hallgatói számára is megjelenési fórumot biztosítunk.
A Harsányi János Szakkollégiumba a Neptun rendszerén keresztül történő általános kollégiumi felvételen túl a Felvételi Bizottság által szervezett szóbeli elbeszélgetésen kell részt venni. A sikeres felvételibe beleszámítanak a tanulmányi eredmények, a közösségért végzett munka, illetve – amennyiben a hallgató már végzett ilyet – a tudományos kutatói munka is.
A keresztféléves felvételi eljárás keretében mesterszakra jelentkezőknek felvételi elbeszélgetésen kell részt venniük.
A felvételi elbeszélgetések időpontja mesterszakonként:
Keresztféléves képzéseinkről bővebb információ itt található.