Dr. Gyurácz-Németh Petra a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének Dél-Dunántúli Régióülésén mutatta be a „Pályaelhagyás és reziliencia, avagy mitől marad egy fiatal a turizmusban?” című kutatást.
Az előadásban kiemelte a reziliencia jelentőségét, illetve a turizmust végzettek megtartásának lehetőségét, valamint az eddigi kutatási eredményeket, illetve a további kutatási irányokat, amelyek érdekesek lehetnek a Szövetség vezetőinek és tagjainak.
Október elején Dubrovnikban került megrendezésre a 20. Sustainable Development of Energy, Water and Environment Systems (SDEWES) nemzetközi konferencia. A rendezvény a fenntartható fejlődés, az energetikai rendszerek, a vízgazdálkodás és a környezeti megoldások legújabb kutatási eredményeit mutatta be.
A konferencián Szigetvári Zsolt képviselte intézményünket, a „Multiobjective topological optimization of waste management systems” című előadással, amely a Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központ 2022-1.1.1-KK-2022-00002 sz. projektje keretében, a hulladékgazdálkodási hálózatot vizsgáló alprojekt tagjai által készült.
A tanulmány elkészítésében részt vettek Dr. Sebestyén Viktor a Mérnöki Kar részéről, valamint Dr. Katona Attila, Dr. Kosztyán Zsolt Tibor és Dr. Hegedűs Csaba a GTK-ról.
Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.
A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.
A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.
És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.
Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.
Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.
Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.
2025. június 25-én került megrendezésre az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) konferenciája. A Gazdaságtudományi Kar két szekciójában, amelyen 24 fő vett részt – az alapszakos hallgatóktól egészen a fiatal kutatókig – rendkívül változatos és aktuális témákat feldolgozó előadások hangzottak el. A tudományos program középpontjában a társadalmi-gazdasági, technológiai és környezeti változásokra adott válaszok, valamint a kutatásalapú megközelítések álltak.
Az előadások tematikai sokszínűsége jól tükrözte a multidiszciplináris szemlélet érvényesülését. A fenntarthatóság és fogyasztói magatartás kutatása különféle aspektusokban jelent meg – többek között az étrend-kiegészítők használata, a gluténmentes életmód, valamint az ESG-értékek és a szelektív hulladékgyűjtés vizsgálatán keresztül. A technológiai fejlődés hatásait elemző előadások érintették az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia (AI), valamint a digitális intelligencia és online értékesítés témáit.
A gazdasági és szervezeti fókuszú kutatások között szerepelt a tehetségmenedzsment generációs aspektusainak vizsgálata, az innovációs rendszerek elemzése, valamint a KKV-k forráslehívási gyakorlatai a V4 országokban. Társadalomtudományi szempontból kiemelkedő volt a női vezetők szerepkörének, a mesterséges intelligencia által kiváltott szorongásnak, valamint a kulturális klaszterek globalizációs kihívásainak bemutatása.
A konferencia lehetőséget teremtett az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, az empirikus kutatások megvitatására, és szakmai párbeszéd kialakítására az eltérő tudományos hátterű résztvevők között. A program hozzájárult a résztvevők kutatói identitásának megerősítéséhez és hasznos tanácsokat kaptak jelenlegi kutatásuk továbbviteléhez.
A „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium Jó Gyakorlatok Gyűjteménye III.” kézikönyvében szerepel a Tudomány Mindenkinek Hackathon is. A résztvevők egy támogatott, mentorált folyamat során dolgoznak fel és interpretálnak tudományos eredményeket, közérthető módon.
A hackathonról kollégánk, Dr. Sulyok Judit nyilatkozott a Klubrádió „Szerepvállalás” című műsorában.
A hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.
A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar kutatói – Dr. Bogdány Eszter, Dr. Cserháti Gabriella és Dr. Raffay-Danyi Ágnes – a The International Journal of Management Education (Q1) folyóiratban bemutatott kutatásukban olyan módszertant fejlesztettek ki, amely segítségével feltárhatóak a felsőoktatási képzések és a munkaerőpiac kompetenciaelvárásai közötti különbségek.
A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása volt, amellyel az alapképzési programok kompetenciakövetelményei összehangolhatóak a munkaadói kompetenciaelvárásokkal. A kutatás egyedülálló módon ötvözi a tartalomelemzést, fókuszcsoport-interjúkat és a Q-módszertant, annak érdekében, hogy átfogó módon azonosítsa a legfontosabb elvárt kompetenciákat. A kutatók egy pilot kutatást is végeztek a kompetenciapreferenciák feltérképezése érdekében az Emberi erőforrások alapszak esetén.
A vizsgálat két fő fázisból állt: a kulcskompetenciák azonosításából és Q-módszertannal történő rangsorolásból. A Q-módszertan alkalmazása során a kompetenciák azonosítása (65 magyarországi HR-álláshirdetés, az O*NET adatbázis, valamint 13 HR-szakemberrel készített fókuszcsoport-interjúk elemzése alapján), az integrált kompetenciadefiníciók kialakítása (különböző forrásokból származó kompetenciák összevetése, 40 kulcskompetencia kiválasztása), rangsorolása (meghatározott és kényszerített rangsorolása a kompetenciáknak), és a faktoranalízis által meghatározható kompetenciapreferencia csoportok megalkotása történt meg.
A módszertan alkalmazásának eredményét pilot-teszt keretében vizsgáltuk, ahol a legfontosabb kompetenciák az alapvető és asszertív kommunikáció, a digitális eszközhasználat, a személyügyi és HR-ismeretek voltak, míg a kevésbé fontos kompetenciák között a matematika, statisztika, üzleti etika ismeretei jelentek meg. Az utóbbi kompetenciák egységesen hátrébb kerültek a munkaerőpiaci preferenciarangsorokban, annak ellenére, hogy a képzési követelmények részét képezik. Szembetűnő eltérések voltak abban, hogy a HR-szakemberek hangsúlyozták a rugalmasság, stressztűrés és empátia fontosságát, amelyek azonban hiányoznak a hazai követelményekből, és ezáltal a képzési programokból. Érdekes módon a munkaadók kevésbé értékelték fontosnak a tudásmegosztást, felelősségvállalást és a konfliktuskezelést, noha ezek létfontosságúak a szervezetek működéséhez.
A kutatás alapján a cikk az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:
A kutatás rávilágított arra, hogy a hazai alapképzéseknek dinamikusabban kell alkalmazkodniuk a munkaerőpiac változásaihoz, hogy a friss diplomások versenyképesek legyenek. A Q-módszer hatékony eszköznek bizonyult a valós kompetenciaigények feltárásában, és modellként szolgálhat hasonló felmérések megvalósításához más szakmák esetében is.
A cikk teljes terjedelmében itt elérhető: Bogdány, E., Cserhati, G., & Raffay-Danyi, Á. (2023). A proposed methodology for mapping and ranking competencies that HRM graduates need. The International Journal of Management Education, 21(2), 100789.https://doi.org/10.1016/j.ijme.2023.100789
A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.
Környezetbiztonság és városi turizmus témában rendeztünk tudománykommunikációs versenyt 2025. február 28-án. A Tudomány Mindenkinek Hackathon keretében egyetemisták mérhették össze tudásukat és kreativitásukat. A feladat az volt, hogy egy tudományos cikk tartalmát jelenítsék meg közérthető, figyelemfelkeltő módon.
A hackathon alapjául szolgáló kutatásról, a tudománykommunikáció fontosságáról és a hackathon sajátosságairól Dr. Lőrincz Katalin nyilatkozott a Civil Rádióban.
A hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.
Prof. Dr. Obermayer Nóra a mortoff Ipar 4.0 Backstage podcast vendégeként a digitális transzformáció emberi aspektusáról beszélgetett Beke Zoltánnal.
„Óriási erőkkel fejlesztjük a robotokat és az AI alkalmazásokat, hogy még szofisztikáltabb együttműködésre legyenek képesek az emberrel való közös munka során. De miért fordítunk mindeközben olyan kevés energiát arra, hogy az embereket is képezzük a robotokkal való kooperációra? Hol tart és merre tendál a magyarok digitális kompetenciája? Miben segítheti a közoktatás a vállalatok digitális transzformációját? Lehet-e a vállalkozásokat – és magukat a munkavállalókat is – abba az irányba fejleszteni, hogy nyitottak legyenek a változásra? Dr. Obermayer Nórával beszélgettünk szervezeti kultúráról, generációs kérdésekről, tudásmegosztásról – és még sok olyan – főként emberi – tényezőről, ami a vállalatok digitális transzformációját jelentősen befolyásolja.”
Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.
„A digitalizáció használata ma már minden cégnek, vállalatnak, vállalkozásnak az érdeke. Egyrészt a belső struktúra kialakításánál, a munkavégzés terén valamit a cégek kapcsolattartásánál is fontos szerepe van. Minél inkább fejleszt digitálisan egy vállalat, annál versenyképesebb itthon és külföldön is. Ezt kutatták a veszprémi Pannon Egyetem szakértői is. Hogy milyen gátló és milyen motiváló okok állnak egy-egy cég digitalizációja mögött. És bizony kiderül, ez legtöbbször emberi tényező, azaz a munkavállalók is befolyásolják mindezt, a félelmeik miatt. A kutatás vezetője, Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora ezt osztotta meg Kálmán Alidával.”
A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.
Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.
„Most a negyedik ipari forradalomban élünk, ami az adatok forradalma, az innováció kora. Mindez alaposan átalakította a gazdaságot, az ipart és a társadalmat is. Mindemellett teljesen újfajta szemléletet vár el tőlünk. És közben hihetetlen újítások, innovációk lepnek meg bennünket az élet minden területén. Mobilos applikációk, intelligens robottechnológia, géntechnológia, 3D-nyomtatás, virtuális valóság… hogy csak néhányat említsünk. Mindenek felett a mesterséges intelligencia, ami az adatokból tanul és azokat használja fel. Hogyan néz ki a 4. ipari forradalom a hétköznapi életben? Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”
A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.
