FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Sikeresen lezajlott a CROCUS projekt ötletelő workshopja Nagykanizsán

2025. november 20-án került megrendezésre a CROCUS projekt „Ötletelő workshopja” a Halis István Városi Könyvtár földszinti előadójában, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a dél-zalai és a szlovén–magyar határtérség kulturális és kreatív turizmusának jövőjén.

A nyolc ország tíz szakmai szervezetének együttműködésében megvalósuló CROCUS projekt célja olyan üzleti és fejlesztési modellek kidolgozása, amelyek elősegítik a vidéki, távoli és határmenti térségek turizmusának erősítését, munkahelyteremtést és fenntartható beruházásokat ösztönözve. A Pannon Egyetem kutatói 2025 tavaszán kiterjedt adatgyűjtést és elemzést végeztek a Dél-Zala és Pomurske régiókban, feltérképezve a térség adottságait, lehetőségeit és kihívásait.

A rendezvény szakmai facilitátora Vámosi Réka volt, a projektet pedig Dr. Raffay-Danyi Ágnes és Dr. Papp Zsófia mutatták be. A workshop célja az ötletek kidolgozásának elindítása, a résztvevők közötti bizalom erősítése, valamint a későbbi üzleti modell prototípusához szükséges alapok megteremtése volt. A nap során a facilitátor kreatív, strukturált módszerekkel vezette végig a jelenlévőket egy olyan gondolkodási folyamaton, amely segítette őket saját régiójuk kihívásainak és lehetőségeinek új szempontú feltárásában, valamint együttműködési és üzleti lehetőségek azonosításában.

A közös munka eredményeként több ígéretes projektötlet vázlata is megszületett. Ezek közül 1–3 koncepció kerül továbbfejlesztésre a következő (2026 januári) workshopon, amelyek mindegyike a régió egyedi adottságaira és a living labek keretében feltárt potenciálra épül.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS podcast – Fókuszban a Zala és Pomurske térség

Ebben a podcastban a CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken c. HORIZON nemzetközi projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatással foglalkozunk.

Vámosi Réka beszélgető partnere dr. Raffay-Danyi Ágnes a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszék egyetemi docense, a CROCUS projekt szakmai vezetője és kutatója.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS projekt az MRTT Vándorgyűlésen

2025. október 30-31-én került megrendezésre a Magyar Regionális Tudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése. A kapcsolódó konferencián a CROCUS projekt eddigi eredményeiről két kollégánk számolt be.

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a helyi lakosokra fókuszált azt bemutatva, hogy a vizsgált élő laboratóriumban hogyan érzik magukat, illetve hogyan ítélik meg a turizmus által megjelenő pozitív és negatív hatásokat.

Dr. Papp Zsófia Márta az eddigi kvantitatív eredményekből a fenntarthatóság vonatkozásúakat „mazsolázta ki”, összevetve a határ két oldalát.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS projekt: Gasztrofesztiválok és határon átnyúló turizmus

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál turisztikai kapcsolódási lehetőségei a határon átnyúló együttműködés erősítésében

A határ menti térségek fejlesztésében egyre fontosabb szerepet kap a kulturális és gasztronómiai turizmus, amely a helyi identitás megőrzésén túl a nemzetközi kapcsolatok erősítését is szolgálhatja.

A Lendvai Bográcsfeszt (Szlovénia) és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál (Magyarország) két, földrajzilag és kulturálisan is egymáshoz közel álló rendezvény, amelyek kiváló példát nyújtanak a határon átnyúló együttműködés lehetőségeire. Mindkét esemény a helyi gasztronómiai örökség megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul, miközben erős közösségi alapokon nyugszik.

A Lendvai Bográcsfeszt a muravidéki magyarság és a szlovén lakosság közös ünnepe, amely a bográcsos ételek – mint a régió hagyományos főzési formái – köré szerveződik. Lendva, amelyet a bogrács fővárosának is neveznek, évről évre otthont ad a legnagyobb szlovéniai bográcsfőző versenynek. Így a hagyományossá vált gasztronómiai rendezvény már több mint egy évtizede látogatók ezreit vonzza a város főutcájára, ahol részesei lehetnek a csapatok egésznapi sürgésének-forgásának.

A Dödöllefesztivál a zalai tájegység ikonikus ételét állítja középpontba, hangsúlyozva a vidéki gasztronómia értékét és a közösségi összetartozást. Az esemény több közel 2 évtizede 2006-ban indult útjára, egyik különlegessége a fesztiválnak a rekordkísérletek, 2006-ban “2500 adag dödölle egy üstben való elkészítése” volt ilyen rekord. Ahogy telt az idő, Nagykanizsa „a dödölle fővárosává” vált, nemcsak helyben, hanem a szélesebb Zala megyei és országos érdeklődésben is. Ez részben annak köszönhető, hogy a fesztivál szervezői tudatosan dolgoznak: főzőverseny, kulturális kísérő programok, zenék, vásári forgatag, borházak, kézműves standok.

Mindkettő jelentős turisztikai vonzerőt képvisel, növelve a térség látogatottságát és gazdasági aktivitását. A két fesztivál közötti hasonlóságok lehetőséget kínálnak egy strukturált együttműködés kialakítására, melyek a következők lehetnének:

  • Közös tematikus programok: Testvérfesztivál-jellegű együttműködés, ahol a rendezvények évente vendégül látják egymást, bemutatva a másik ország gasztronómiai specialitásait.
  • Turisztikai útvonal kialakítása: Egy „Muravidék–Zala Gasztroút” létrehozása, amely Lendvát, Nagykanizsát és a környező településeket köti össze, gasztronómiai és kulturális állomásokkal.
  • Közös promóciós és marketingstratégia: Egységes vizuális és kommunikációs arculat kialakítása a régió „határokon átnyúló ízvilágának” bemutatására, akár EU-s források (Interreg, V-A programok) bevonásával.
  • Képzési és ifjúsági programok: Gasztroműhelyek, főzőiskolák, közösségi rendezvények szervezése fiatalok számára, a hagyományőrzés és a fenntartható turizmus jegyében.
  • Turisztikai csomagajánlatok fejlesztése: Fesztiválidőszakokra épített hétvégi csomagok, amelyek szállást, ételkóstolókat

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál a közös kulturális örökség és identitás eszközei, amelyek a gasztronómia segítségével képesek hidat képezni Magyarország és Szlovénia között.

Az együttműködésükből születő, közös turisztikai termék nem csupán a helyi gazdaságot erősítheti, hanem hozzájárulhat a határon átnyúló régió integrált turisztikai fejlesztéséhez és a Közép-Európai kulturális együttműködés elmélyítéséhez.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS kutatás új betekintést nyújt a kulturális és kreatív turizmusba vidéki és távoli határon átnyúló térségekben

A Horizon Europe program keretében megvalósuló CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken projekt elkészítette és közzétette első összefoglaló jelentését, amelyet a Zangador Kutatóintézet (Bulgária) koordinált.

A kutatás átfogó elemzést nyújt nyolc, Európa-szerte működő, határon átnyúló Living Lab (élőlabor) térség társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextusáról, és megalapozza az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozását a kulturális és kreatív turizmus területén.

Példátlan kutatás nyolc európai vidéki és távoli határon átnyúló térségben

A WP4-jelentés összegzi nyolc Living Lab eredményeit, amelyek 14 országot ölelnek fel Skandináviától a Balkánig, az Alpoktól egészen a Fekete-tengerig.
A kutatásban összesen 2 138 fő vett részt: 1 048 helyi lakos, 233 turisztikai vállalkozás képviselője, 731 látogató, valamint 126 mélyinterjú készült kulcsszereplőkkel.

Stan Ivanov, a Zangador Intézet vezérigazgatója így foglalta össze az eredményeket:

„Ez a jelentés az egyik legátfogóbb empirikus kutatás a kulturális és kreatív turizmus témájában, amelyet valaha Európában vidéki és távoli térségekben végeztek. A nyolc élőlabor és több mint 2100 válaszadó segítségével sikerült megragadnunk Európa vidéki területeinek lüktetését: rezilienciájukat, kreativitásukat és fenntartható fejlődés iránti vágyukat. Az eredmények megerősítik, hogy a kulturális örökség a közösségi identitás alapköve és a helyi gazdaságok kulcsfontosságú hajtóereje, miközben rávilágítanak az inkluzív kormányzás és a növekedés és megőrzés közötti egyensúly fontosságára. Ezek az eredmények szilárd tudományos alapot jelentenek a CROCUS partnerei számára, amikor közösen dolgoznak az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozásán, amelyek összekötik az embereket, a helyeket és a kultúrát a határokon át.” — Stan Ivanov, vezérigazgató, Zangador Kutatóintézet

Fő megállapítások

A jelentés azonosította azokat a közös kihívásokat és lehetőségeket, amelyek jellemzik Európa vidéki és határon átnyúló térségeit:

  • Demográfia: Az elöregedő és csökkenő népesség, valamint az alacsony népsűrűség veszélyezteti a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot.
  • Gazdaság: A helyi gazdaságok hagyományosan a mezőgazdaságra, erdészetre és könnyűiparra épülnek, de egyre inkább a szolgáltatások és a turizmus felé fordulnak.
  • Kulturális örökség: A kézzelfogható és szellemi örökség – a gasztronómiától és kézművességtől a történelmi építészeten és fesztiválokon át – minden térségben a kulturális és kreatív turizmus (CCT) alapját képezi.
  • A turizmus, mint éltető erő: A turizmust a helyi és regionális gazdaság kulcstényezőjeként értékelik. Elősegíti a kulturális értékek megőrzését, a helyi szolgáltatások javítását és az életminőség növelését.
  • Kihívások: Aggályok merülnek fel a forgalmi torlódások, a kulturális örökség túlzott kereskedelmi hasznosítása és a turisztikai kapacitás túllépése miatt a főszezonban. A környezeti hatások megítélése vegyes – pozitív és negatív vélemények egyaránt megjelentek.
  • Közösségi jóllét: A lakosok erős helyi kötődést mutatnak és általában elégedettek az életminőségükkel.
  • Kormányzás és részvétel: A szereplők nagyobb állami támogatást, a turizmus hatékonyabb promócióját és inkluzív közösségi stratégiákat sürgetnek.
  • Nemek közötti különbségek: A jelentés kiemeli, hogy a nők erősebb érzelmi kötődést mutatnak lakóhelyükhöz, jobban felismerik a turizmus gazdasági előnyeit, és nagyobb elégedettséget jeleznek a desztinációval kapcsolatban.

Alapok a jövőbeli cselekvéshez

A jelentés eredményei meghatározzák a CROCUS projekt következő lépéseit: a partnerek fenntartható és inkluzív kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket terveznek és prototípusokat készítenek, amelyek az egyes élőlaborok sajátosságaihoz igazodnak.
E modellek célja a jövőbeni együttműködés megerősítése, a közösségi részvétel előmozdítása és a felelős, határon átnyúló turisztikai gyakorlatok ösztönzése.

A CROCUS projektről

A CROCUS (Cross-Border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizon Europe projekt (Támogatási megállapodás száma: 101132454), amely a HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01 felhívás keretében valósul meg.

A projekt 2024 áprilisától 2027 márciusáig tart, és egyetemeket, kutatóintézeteket és turisztikai szereplőket kapcsol össze Európa-szerte annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható és inkluzív kulturális turizmust a ritkábban lakott régiókban.

További információ a projektről és a Living Lab területekről: https://crocuseurope.eu/

Sajtókapcsolat: Stan Ivanov – info@zangador.institute

Gasztronómiai elismerések a CROCUS Core Development Team tagjainak

Fotó: facebook.com/Gault.Millau.Hungary

Büszkén osztjuk meg, hogy a CROCUS Core Development Team két tagja, Gerencsér Andrea és Gerencsér Janka, kiemelkedő szakmai elismerésben részesültek a rangos Gault&Millau Étteremkalauz díjátadó gálán.

Gerencsér Janka a nagykanizsai Lokalista étteremmel került díjazásra, szülei, Gerencsér Andrea és László, a Szőlőskert étterem vezetőiként egy szakácssapkát kaptak, míg Janka férje, Csillag Richárd, a fonyódi Lokal at the Lake és a kanizsai Lokalista szakácsaként az Év Ifjú Tehetsége címet érdemelte ki.

Ezek a sikerek nemcsak a személyes teljesítményt mutatják, hanem azt is bizonyítják, hogy rurális térségekben is megtalálható a kiemelkedő gasztronómiai minőség, a szakmai tudás és az elkötelezettség.

A Zala–Pomurske térségben a gasztronómia az egyik legerősebb kulturális és gazdasági pillér, amelyre bátran lehet építeni. A díjazott szakemberek nemcsak a vendéglátásban, hanem a tudásmegosztásban is példát mutatnak: workshopok keretében adják át tapasztalataikat a nagyközönségnek, miközben a boltjukon és a termelői piacokon keresztül a helyi kistermelők minőségi alapanyagait is elérhetővé teszik.

Ez a szemlélet nemcsak a régió gasztronómiai vonzerejét erősíti, hanem hozzájárul a fenntarthatósághoz is: a helyi forrásból származó alapanyagok felhasználása támogatja a kistermelőket, csökkenti az ökológiai lábnyomot, és erősíti a közösség gazdasági önállóságát.

A CROCUS projekt számára mindez kiváló példát mutat arra, hogyan válhat a gasztronómia híd szereplővé a kulturális örökség megőrzése, a fenntartható fejlődés és a rurális térségek gazdasági megerősítése között.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS projekt a marosvásárhelyi konferencián

2025. szeptember 26-án Marosvásárhelyen került megrendezésre a „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0” c. konferencia, amelyen kollégánk, Dr. Papp Zsófia egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a CROCUS projekt képviseletében.

A kerekasztal-beszélgetés további résztvevői Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Ötvös Koppány Bulcsú, a Kulturális Minisztérium államtitkára voltak. A moderátor, Dr. Sulyok Judit kérdései mentén a beszélgetés fókuszában a kultúra és a kulturális turizmus jelenlegi helyzetének és trendjeinek áttekintése állt.

Míg beszélgetőtársai az urbánus térségekre koncentráltak, Papp Zsófia a „vidék szószólója” volt: a CROCUS projekt eddigi kutatási eredményei és az „Élő laboratórium (Living Lab)” tapasztalatai alapján mutatta be a rurális térségek nyújtotta lehetőségeket, kiemelve a „lassú turizmus”, a kreatív turizmus és az autentikus helyi értékek szerepét.

Fotók forrása: Transylvania Bloom

Turizmus két határ mentén (Zala és Pomurske) – Mit gondolnak a helyiek, a vállalkozások és a látogatók?

Fotó: crocuseurope.eu

Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.

A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.

A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.

És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.

Fotó: crocuseurope.eu

Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.

Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.

Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.

További információ a CROCUS projektről:

Határokon átívelő, fenntartható turizmus: a CROCUS projekt workshopja Dobronakon

2025. szeptember 3-án került sor a határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztésére irányuló CROCUS projekt soron következő workshopjára.

A Pannon Egyetem CROCUS projekt csapata és a Zala – Pomurske Living Lab szakemberei ezúttal Dabronakon gyűltek össze, hogy egyeztessék az eddig elért eredményeket és az előttük álló időszak feladatait.

A Pannon Egyetem munkatársai – Dr. Raffay-Danyi Ágnes, Dr. Lőrincz Katalin és Dr. Papp Zsófia – a szlovén-magyar térségben gyűjtött első és másodlagos kutatások anyagaiból készült tanulmányt mutatták be.

A kutatásról:

A CROCUS projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatás a Zala (Magyarország) és Pomurske (Szlovénia) régiókban élő helyi lakosok, helyi vállalkozások és látogatók turizmushoz való viszonyát vizsgálta.

Az elemzés kitért a minták jellemzőire, valamint a turizmus gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti hatásaival kapcsolatos észlelésekre, a kulturális örökség megőrzésére, a terület teherbíró képességére, a fenntarthatóságra és a válaszadók térséghez való kötődésére.

Lépések az adatgyűjtéstől a business modell elkészítéséig: 

1. A megértési fázis a helyi vállalkozások, polgárok, turisták és más kulcsfontosságú stakeholderek bevonásával végzett interjúk és felmérések segítségével történő adatgyűjtéssel kezdődött.

Elsőként a mindkét nyelven elkészített, a helyi lakosok, a helyi vállalkozók és a turisták véleményét kutató kérdőívet küldték ki a határmenti térség véleményvezéreinek, steakholdereinek az alábbi ágazatokban: oktatás, kormányzati szektor, üzleti szektor, civil szektor.

A kutatás során készült 15 szakértői interjú a térségben rejlő turisztikai fejlesztési lehetőségeket, valamint a kihívásokat igyekezett feltárni, különös tekintettel a határmenti fekvésből adódó lehetőségekre és kihívásokra.

2. Az értelmezési fázisban az összegyűjtött adatokat az új, fenntartható CCT (kulturális és kreatív turizmus) üzleti modellek paramétereinek meghatározására használták fel. Ezeket a paramétereket mutatták be a szeptemberi dabronaki workshopon a projekt csapat tagjai, ahol visszajelzéseket is gyűjtöttek az ötletek finomítása érdekében.

Jelenleg a 2. fázison van túl a projekt csapat, és a jövőben az alábbi lépések várhatók:

3. Az ötletelési fázisban az élő laboratóriumok (Living Labs) a határ mindkét oldalán workshopokat tartanak, hogy a különböző stakeholderek – köztük a polgárok és a politikai döntéshozók – bevonásával ötleteket gyűjtsenek az üzleti modell prototípusaihoz.

4. Az ötletelésből származó felismerések felhasználásával a modell alkotási fázisban az élő laboratóriumok két fenntartható CCT üzleti modell prototípusát fogják kidolgozni a Sustainable Business Model Canvas eszközének felhasználásával. Ezeket a modelleket az egyes régiókban tartott workshopokon gyűjtött visszajelzések alapján tovább finomítják.

A dabronaki workshop rendkívül hatékonynak bizonyult, a partnerek nagy előrelépést értek el a projektben. A szakmai munkát követően természetesen a térség turisztikai kínálatába is „belekóstolhattak” a résztvevők:

  • a Hancsik Parasztgazdaságban a helyi gasztronómiából kaptak ízelítőt;
  • majd a golfpályával körülölelt termálfürdőjéről ismert szlovén településen, Moravske Toplicében néztek körül;
  • a napot pedig a Passero Parasztgazdaságban zárták, amely nemcsak saját borairól és húsféleségeiről, szállásáról, de isteni csokoládéiról is híres. A tulajdonos vendégszeretetének és a kóstolóknak hála, igazán édes élményekkel zárta a workshopot a CROCUS csapat.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS projekt az Európa Tanács Kulturális Útvonalak Akadémiáján

Portugáliában került sor 2025. június 11-13. között az Európa Tanács Kulturális Útvonalak idei Akadémiájára, mely kivételes alkalmat nyújtott a CROCUS projekt keretében végzett munkánk bemutatására.

Karunkról Dr. Raffay-Danyi Ágnes kapott meghívást a rendezvényre, ahol egy workshop és egy kerekasztal beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait kulturális turizmuson alapuló fejlesztésekkel kapcsolatban. Az Akadémián több, mint 30 ország képviselője vett részt a tanúsítással rendelkező kulturális útvonalak vezetői közül.

A CROCUS jövőképének megosztása ebben az összefüggésben rávilágított a meglévő hálózatok, az innovatív, uniós finanszírozású kutatások, valamint a helyszíni szakértelem összekapcsolásának döntő fontosságára.

További információ a CROCUS projektről:

Archívum

Go to Top