FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Határon átnyúló néptánc kultúra

A CROCUS projekt szlovén és magyar véleményvezérei tartottak közös táncházat

A Zsitkóci Slivovica Néptáncegyüttes bemutatójával indult szombaton a Táncház a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Majd Alenka és Rudolf Toplak Lendva környéki táncokat mutatott be és tanított meg a táncház résztvevőinek.

A Zsitkóci Slivovica Néptáncegyüttes a muravidéki Zsitkóc (Žitkovci) település egyik legfontosabb hagyományőrző csoportja, amely a helyi magyar és szlovén népi kultúra ápolásával foglalkozik. Az együttes központja a Muravidéken található Zsitkóc, amely közigazgatásilag Dobronak községhez tartozik. Elsősorban a muravidéki magyar néptáncokat (például lassú és gyors csárdásokat, verbunkokat) és népdalokat dolgozzák fel, de repertoárjukban gyakran szerepelnek a térségre jellemző polgári táncok is. Gyakran fellépnek a határ túloldalán, magyarországi fesztiválokon is. Zsitkócban egy felnőtt és egy gyermek néptánccsoport is működik, biztosítva a hagyományok továbbadását a fiatalabb generációk számára. A csoport neve (Slivovica) a térségre jellemző szilvapálinkára utal, amely a helyi gazdálkodás és vendégszeretet szimbóluma. Az együttes munkája szorosan kapcsolódik a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) kulturális tevékenységéhez, amely támogatja a kisebbségi magyar kultúra fennmaradását Szlovéniában.

A Zsitkóci Slivovica Néptáncegyüttes szakmai munkáját valóban Tóth István „Csonti” segíti tánctanárként és koreográfusként.  Ő A CROCUS projekt Core Development Team tagja és a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetője. Munkássága során nemcsak a zsitkóci csoporttal, hanem más környékbeli együttesekkel (pl. a dobronaki néptánccsoportokkal) is szorosan együttműködik.

A Lendva-vidéken a 21. században zajlottak táncgyűjtések a helyi néptáncegyüttes vezetőinek kezdeményezésére. Az 1999-ben alakult Muravidék Néptáncegyüttes 2010-ig úgy járta a Kárpátmedencét, hogy saját, muravidéki, illetve Lendva-vidéki anyagot nem tudott bemutatni a színpadon. A nagy gyűjtési hullám idején a Muravidékre nem jutottak el a gyűjtők.

A Muravidék Néptáncegyüttes fellépéseiből adódóan azonban felmerült az igény arra, hogy saját táncanyaggal álljon színpadra. Ebből kifolyólag az együttes akkori vezetői, Alenka Toplak és Rudolf Toplak 2007 és 2010 között felkeresték a vidék idősebb korosztályát, hogy érdeklődjenek afelől, hogyan és miket táncoltak fiatalkorukban, milyenek voltak akkor a mulatságok, a lakodalmak.

A hat gyűjtési alkalom eredménye körülbelül tizenhét órányi felvétel, amely beszélgetéseket tartalmaz a táncról, táncéletről és táncalkalmakról, a táncos és lakodalmas szokásokról, valamint tartalmazza a középkorú és idősebb korosztály táncbemutatásait. A régi stílusú táncoknak csak a nyomai kerültek elő az emlékezetből, bár ezek népzenei anyaga megmaradt. A vidék új stílusú táncai a csárdás, gyorscsárdás és körcsárdás, amelyek motivikájukat tekintve igen szegényesek, kopottak, valamint a csárdás és gyorscsárdás motivikája alig tér el egymástól. A lakodalmakat említve azonban az elnépiesedett polgári társastáncok garmadája kerül elő az emlékezetből. A vidék lakodalmi tánckészlete igen gazdag, s a tánckincs jelentős részét alkotják a nyugati eredetű, elnépiesedett polgári társastáncok. A megkérdezettek tizenhét különböző lakodalmi és polgári eredetű táncot táncoltak el. Ezek jelentik az itteni népnek a néptáncot.

Hogy e vidék táncdialektus-határai meddig nyúlnak, nem tudjuk meghatározni. Ehhez egy részletesebb összehasonlító elemzés lenne szükséges, amely összehasonlítja a Muravidék táncait Zala és Vas megye egyéb területeinek táncaival, valamint a muravidéki szlovén és a muraközi horvát táncokkal.

A dobronaki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke Toplak Rudolf és felesége, Alenka Toplan tanár, néptáncos ugyancsak a  CROCUS projekt Core Development Team tagja. A „dobronaki táncok” a Muravidéki magyar néptánc-hagyományokhoz, azon belül is a Dobronak község körüli régi tánc- és zenei anyaghoz kötődik, ahol a „Gólyamadár” egy ismert népdal (és tánc) motívuma, amely felbukkan népzenei gyűjtésekben, és a helyi kulturális örökség része, a táncok és a népszokások leírásaiban is megjelenik. A csárdás, a gyors forgók mellett a Gólyamadár népdalhoz kapcsolódó néptánccal is megismerkedhettek a táncház résztvevői.

Ez a határtalan Táncház is azt mutatja, mennyi kulturális kapocs rejlik a határmenti területeken.

További információ a CROCUS projektről:

Ötletekből megvalósítható tervek – Újabb eredményes CROCUS workshop Nagykanizsán

2026. január 12-én került megrendezésre a CROCUS projekt „Sustainable Business Model Canvas workshopja” a Halis István Városi Könyvtárban, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a dél-zalai és a szlovén–magyar határtérség kulturális és kreatív turizmusának jövőjén.

Ezen az alkalmon az ‘Ideation’ workshop legkiválóbb ötleteit fejlesztették tovább a turisztikai szakemberek a rendezvény szakmai facilitátora Vámosi Réka, valamint a CROCUS kutatói Dr. Raffay-Danyi Ágnes, Dr. Lőrincz Katalin és Dr. Papp Zsófia támogatásával.

A workshop után sor került a Core Development Team találkozójára is Litter Tímea LL koordinátor vezetésével, ahol a szlovén-magyar LivingLab-et érintő aktuális kérdéseket, teendőket vitatták meg a tagok.

További információ a CROCUS projektről:

Kreatív turizmus nemzetközi együttműködésben

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádió Iránytű c. turisztikai műsorának vendége volt, ahol a CROCUS projekt eddig elért eredményeiről számolt be. 

„A CROCUS projekt egy nemzetközi összefogás eredménye. Nyolc országból tíz szakmai partner, Dániából, Olaszországból, Hollandiából, Szlovéniából, Finnországból, Bulgáriából, Horvátországból, Észtországból és Magyarországról dolgozik együtt azon, hogy a kulturális és kreatív turizmus fejlesztésével új megoldásokat kínáljon a vidéki térségek társadalmi és gazdasági kihívásaira.”

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

Sikeresen lezajlott a CROCUS projekt ötletelő workshopja Nagykanizsán

2025. november 20-án került megrendezésre a CROCUS projekt „Ötletelő workshopja” a Halis István Városi Könyvtár földszinti előadójában, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a dél-zalai és a szlovén–magyar határtérség kulturális és kreatív turizmusának jövőjén.

A nyolc ország tíz szakmai szervezetének együttműködésében megvalósuló CROCUS projekt célja olyan üzleti és fejlesztési modellek kidolgozása, amelyek elősegítik a vidéki, távoli és határmenti térségek turizmusának erősítését, munkahelyteremtést és fenntartható beruházásokat ösztönözve. A Pannon Egyetem kutatói 2025 tavaszán kiterjedt adatgyűjtést és elemzést végeztek a Dél-Zala és Pomurske régiókban, feltérképezve a térség adottságait, lehetőségeit és kihívásait.

A rendezvény szakmai facilitátora Vámosi Réka volt, a projektet pedig Dr. Raffay-Danyi Ágnes és Dr. Papp Zsófia mutatták be. A workshop célja az ötletek kidolgozásának elindítása, a résztvevők közötti bizalom erősítése, valamint a későbbi üzleti modell prototípusához szükséges alapok megteremtése volt. A nap során a facilitátor kreatív, strukturált módszerekkel vezette végig a jelenlévőket egy olyan gondolkodási folyamaton, amely segítette őket saját régiójuk kihívásainak és lehetőségeinek új szempontú feltárásában, valamint együttműködési és üzleti lehetőségek azonosításában.

A közös munka eredményeként több ígéretes projektötlet vázlata is megszületett. Ezek közül 1–3 koncepció kerül továbbfejlesztésre a következő (2026 januári) workshopon, amelyek mindegyike a régió egyedi adottságaira és a living labek keretében feltárt potenciálra épül.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS podcast – Fókuszban a Zala és Pomurske térség

Ebben a podcastban a CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken c. HORIZON nemzetközi projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatással foglalkozunk.

Vámosi Réka beszélgető partnere dr. Raffay-Danyi Ágnes a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszék egyetemi docense, a CROCUS projekt szakmai vezetője és kutatója.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS projekt az MRTT Vándorgyűlésen

2025. október 30-31-én került megrendezésre a Magyar Regionális Tudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése. A kapcsolódó konferencián a CROCUS projekt eddigi eredményeiről két kollégánk számolt be.

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a helyi lakosokra fókuszált azt bemutatva, hogy a vizsgált élő laboratóriumban hogyan érzik magukat, illetve hogyan ítélik meg a turizmus által megjelenő pozitív és negatív hatásokat.

Dr. Papp Zsófia Márta az eddigi kvantitatív eredményekből a fenntarthatóság vonatkozásúakat „mazsolázta ki”, összevetve a határ két oldalát.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS projekt: Gasztrofesztiválok és határon átnyúló turizmus

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál turisztikai kapcsolódási lehetőségei a határon átnyúló együttműködés erősítésében

A határ menti térségek fejlesztésében egyre fontosabb szerepet kap a kulturális és gasztronómiai turizmus, amely a helyi identitás megőrzésén túl a nemzetközi kapcsolatok erősítését is szolgálhatja.

A Lendvai Bográcsfeszt (Szlovénia) és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál (Magyarország) két, földrajzilag és kulturálisan is egymáshoz közel álló rendezvény, amelyek kiváló példát nyújtanak a határon átnyúló együttműködés lehetőségeire. Mindkét esemény a helyi gasztronómiai örökség megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul, miközben erős közösségi alapokon nyugszik.

A Lendvai Bográcsfeszt a muravidéki magyarság és a szlovén lakosság közös ünnepe, amely a bográcsos ételek – mint a régió hagyományos főzési formái – köré szerveződik. Lendva, amelyet a bogrács fővárosának is neveznek, évről évre otthont ad a legnagyobb szlovéniai bográcsfőző versenynek. Így a hagyományossá vált gasztronómiai rendezvény már több mint egy évtizede látogatók ezreit vonzza a város főutcájára, ahol részesei lehetnek a csapatok egésznapi sürgésének-forgásának.

A Dödöllefesztivál a zalai tájegység ikonikus ételét állítja középpontba, hangsúlyozva a vidéki gasztronómia értékét és a közösségi összetartozást. Az esemény több közel 2 évtizede 2006-ban indult útjára, egyik különlegessége a fesztiválnak a rekordkísérletek, 2006-ban “2500 adag dödölle egy üstben való elkészítése” volt ilyen rekord. Ahogy telt az idő, Nagykanizsa „a dödölle fővárosává” vált, nemcsak helyben, hanem a szélesebb Zala megyei és országos érdeklődésben is. Ez részben annak köszönhető, hogy a fesztivál szervezői tudatosan dolgoznak: főzőverseny, kulturális kísérő programok, zenék, vásári forgatag, borházak, kézműves standok.

Mindkettő jelentős turisztikai vonzerőt képvisel, növelve a térség látogatottságát és gazdasági aktivitását. A két fesztivál közötti hasonlóságok lehetőséget kínálnak egy strukturált együttműködés kialakítására, melyek a következők lehetnének:

  • Közös tematikus programok: Testvérfesztivál-jellegű együttműködés, ahol a rendezvények évente vendégül látják egymást, bemutatva a másik ország gasztronómiai specialitásait.
  • Turisztikai útvonal kialakítása: Egy „Muravidék–Zala Gasztroút” létrehozása, amely Lendvát, Nagykanizsát és a környező településeket köti össze, gasztronómiai és kulturális állomásokkal.
  • Közös promóciós és marketingstratégia: Egységes vizuális és kommunikációs arculat kialakítása a régió „határokon átnyúló ízvilágának” bemutatására, akár EU-s források (Interreg, V-A programok) bevonásával.
  • Képzési és ifjúsági programok: Gasztroműhelyek, főzőiskolák, közösségi rendezvények szervezése fiatalok számára, a hagyományőrzés és a fenntartható turizmus jegyében.
  • Turisztikai csomagajánlatok fejlesztése: Fesztiválidőszakokra épített hétvégi csomagok, amelyek szállást, ételkóstolókat

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál a közös kulturális örökség és identitás eszközei, amelyek a gasztronómia segítségével képesek hidat képezni Magyarország és Szlovénia között.

Az együttműködésükből születő, közös turisztikai termék nem csupán a helyi gazdaságot erősítheti, hanem hozzájárulhat a határon átnyúló régió integrált turisztikai fejlesztéséhez és a Közép-Európai kulturális együttműködés elmélyítéséhez.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS kutatás új betekintést nyújt a kulturális és kreatív turizmusba vidéki és távoli határon átnyúló térségekben

A Horizon Europe program keretében megvalósuló CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken projekt elkészítette és közzétette első összefoglaló jelentését, amelyet a Zangador Kutatóintézet (Bulgária) koordinált.

A kutatás átfogó elemzést nyújt nyolc, Európa-szerte működő, határon átnyúló Living Lab (élőlabor) térség társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextusáról, és megalapozza az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozását a kulturális és kreatív turizmus területén.

Példátlan kutatás nyolc európai vidéki és távoli határon átnyúló térségben

A WP4-jelentés összegzi nyolc Living Lab eredményeit, amelyek 14 országot ölelnek fel Skandináviától a Balkánig, az Alpoktól egészen a Fekete-tengerig.
A kutatásban összesen 2 138 fő vett részt: 1 048 helyi lakos, 233 turisztikai vállalkozás képviselője, 731 látogató, valamint 126 mélyinterjú készült kulcsszereplőkkel.

Stan Ivanov, a Zangador Intézet vezérigazgatója így foglalta össze az eredményeket:

„Ez a jelentés az egyik legátfogóbb empirikus kutatás a kulturális és kreatív turizmus témájában, amelyet valaha Európában vidéki és távoli térségekben végeztek. A nyolc élőlabor és több mint 2100 válaszadó segítségével sikerült megragadnunk Európa vidéki területeinek lüktetését: rezilienciájukat, kreativitásukat és fenntartható fejlődés iránti vágyukat. Az eredmények megerősítik, hogy a kulturális örökség a közösségi identitás alapköve és a helyi gazdaságok kulcsfontosságú hajtóereje, miközben rávilágítanak az inkluzív kormányzás és a növekedés és megőrzés közötti egyensúly fontosságára. Ezek az eredmények szilárd tudományos alapot jelentenek a CROCUS partnerei számára, amikor közösen dolgoznak az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozásán, amelyek összekötik az embereket, a helyeket és a kultúrát a határokon át.” — Stan Ivanov, vezérigazgató, Zangador Kutatóintézet

Fő megállapítások

A jelentés azonosította azokat a közös kihívásokat és lehetőségeket, amelyek jellemzik Európa vidéki és határon átnyúló térségeit:

  • Demográfia: Az elöregedő és csökkenő népesség, valamint az alacsony népsűrűség veszélyezteti a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot.
  • Gazdaság: A helyi gazdaságok hagyományosan a mezőgazdaságra, erdészetre és könnyűiparra épülnek, de egyre inkább a szolgáltatások és a turizmus felé fordulnak.
  • Kulturális örökség: A kézzelfogható és szellemi örökség – a gasztronómiától és kézművességtől a történelmi építészeten és fesztiválokon át – minden térségben a kulturális és kreatív turizmus (CCT) alapját képezi.
  • A turizmus, mint éltető erő: A turizmust a helyi és regionális gazdaság kulcstényezőjeként értékelik. Elősegíti a kulturális értékek megőrzését, a helyi szolgáltatások javítását és az életminőség növelését.
  • Kihívások: Aggályok merülnek fel a forgalmi torlódások, a kulturális örökség túlzott kereskedelmi hasznosítása és a turisztikai kapacitás túllépése miatt a főszezonban. A környezeti hatások megítélése vegyes – pozitív és negatív vélemények egyaránt megjelentek.
  • Közösségi jóllét: A lakosok erős helyi kötődést mutatnak és általában elégedettek az életminőségükkel.
  • Kormányzás és részvétel: A szereplők nagyobb állami támogatást, a turizmus hatékonyabb promócióját és inkluzív közösségi stratégiákat sürgetnek.
  • Nemek közötti különbségek: A jelentés kiemeli, hogy a nők erősebb érzelmi kötődést mutatnak lakóhelyükhöz, jobban felismerik a turizmus gazdasági előnyeit, és nagyobb elégedettséget jeleznek a desztinációval kapcsolatban.

Alapok a jövőbeli cselekvéshez

A jelentés eredményei meghatározzák a CROCUS projekt következő lépéseit: a partnerek fenntartható és inkluzív kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket terveznek és prototípusokat készítenek, amelyek az egyes élőlaborok sajátosságaihoz igazodnak.
E modellek célja a jövőbeni együttműködés megerősítése, a közösségi részvétel előmozdítása és a felelős, határon átnyúló turisztikai gyakorlatok ösztönzése.

A CROCUS projektről

A CROCUS (Cross-Border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizon Europe projekt (Támogatási megállapodás száma: 101132454), amely a HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01 felhívás keretében valósul meg.

A projekt 2024 áprilisától 2027 márciusáig tart, és egyetemeket, kutatóintézeteket és turisztikai szereplőket kapcsol össze Európa-szerte annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható és inkluzív kulturális turizmust a ritkábban lakott régiókban.

További információ a projektről és a Living Lab területekről: https://crocuseurope.eu/

Sajtókapcsolat: Stan Ivanov – info@zangador.institute

Gasztronómiai elismerések a CROCUS Core Development Team tagjainak

Fotó: facebook.com/Gault.Millau.Hungary

Büszkén osztjuk meg, hogy a CROCUS Core Development Team két tagja, Gerencsér Andrea és Gerencsér Janka, kiemelkedő szakmai elismerésben részesültek a rangos Gault&Millau Étteremkalauz díjátadó gálán.

Gerencsér Janka a nagykanizsai Lokalista étteremmel került díjazásra, szülei, Gerencsér Andrea és László, a Szőlőskert étterem vezetőiként egy szakácssapkát kaptak, míg Janka férje, Csillag Richárd, a fonyódi Lokal at the Lake és a kanizsai Lokalista szakácsaként az Év Ifjú Tehetsége címet érdemelte ki.

Ezek a sikerek nemcsak a személyes teljesítményt mutatják, hanem azt is bizonyítják, hogy rurális térségekben is megtalálható a kiemelkedő gasztronómiai minőség, a szakmai tudás és az elkötelezettség.

A Zala–Pomurske térségben a gasztronómia az egyik legerősebb kulturális és gazdasági pillér, amelyre bátran lehet építeni. A díjazott szakemberek nemcsak a vendéglátásban, hanem a tudásmegosztásban is példát mutatnak: workshopok keretében adják át tapasztalataikat a nagyközönségnek, miközben a boltjukon és a termelői piacokon keresztül a helyi kistermelők minőségi alapanyagait is elérhetővé teszik.

Ez a szemlélet nemcsak a régió gasztronómiai vonzerejét erősíti, hanem hozzájárul a fenntarthatósághoz is: a helyi forrásból származó alapanyagok felhasználása támogatja a kistermelőket, csökkenti az ökológiai lábnyomot, és erősíti a közösség gazdasági önállóságát.

A CROCUS projekt számára mindez kiváló példát mutat arra, hogyan válhat a gasztronómia híd szereplővé a kulturális örökség megőrzése, a fenntartható fejlődés és a rurális térségek gazdasági megerősítése között.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS projekt a marosvásárhelyi konferencián

2025. szeptember 26-án Marosvásárhelyen került megrendezésre a „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0” c. konferencia, amelyen kollégánk, Dr. Papp Zsófia egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a CROCUS projekt képviseletében.

A kerekasztal-beszélgetés további résztvevői Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Ötvös Koppány Bulcsú, a Kulturális Minisztérium államtitkára voltak. A moderátor, Dr. Sulyok Judit kérdései mentén a beszélgetés fókuszában a kultúra és a kulturális turizmus jelenlegi helyzetének és trendjeinek áttekintése állt.

Míg beszélgetőtársai az urbánus térségekre koncentráltak, Papp Zsófia a „vidék szószólója” volt: a CROCUS projekt eddigi kutatási eredményei és az „Élő laboratórium (Living Lab)” tapasztalatai alapján mutatta be a rurális térségek nyújtotta lehetőségeket, kiemelve a „lassú turizmus”, a kreatív turizmus és az autentikus helyi értékek szerepét.

Fotók forrása: Transylvania Bloom

Archívum

Go to Top