FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Kreatív turizmus nemzetközi együttműködésben

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádió Iránytű c. turisztikai műsorának vendége volt, ahol a CROCUS projekt eddig elért eredményeiről számolt be. 

„A CROCUS projekt egy nemzetközi összefogás eredménye. Nyolc országból tíz szakmai partner, Dániából, Olaszországból, Hollandiából, Szlovéniából, Finnországból, Bulgáriából, Horvátországból, Észtországból és Magyarországról dolgozik együtt azon, hogy a kulturális és kreatív turizmus fejlesztésével új megoldásokat kínáljon a vidéki térségek társadalmi és gazdasági kihívásaira.”

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

Sikeresen lezajlott a CROCUS projekt ötletelő workshopja Nagykanizsán

2025. november 20-án került megrendezésre a CROCUS projekt „Ötletelő workshopja” a Halis István Városi Könyvtár földszinti előadójában, ahol a résztvevők közösen gondolkodhattak a dél-zalai és a szlovén–magyar határtérség kulturális és kreatív turizmusának jövőjén.

A nyolc ország tíz szakmai szervezetének együttműködésében megvalósuló CROCUS projekt célja olyan üzleti és fejlesztési modellek kidolgozása, amelyek elősegítik a vidéki, távoli és határmenti térségek turizmusának erősítését, munkahelyteremtést és fenntartható beruházásokat ösztönözve. A Pannon Egyetem kutatói 2025 tavaszán kiterjedt adatgyűjtést és elemzést végeztek a Dél-Zala és Pomurske régiókban, feltérképezve a térség adottságait, lehetőségeit és kihívásait.

A rendezvény szakmai facilitátora Vámosi Réka volt, a projektet pedig Dr. Raffay-Danyi Ágnes és Dr. Papp Zsófia mutatták be. A workshop célja az ötletek kidolgozásának elindítása, a résztvevők közötti bizalom erősítése, valamint a későbbi üzleti modell prototípusához szükséges alapok megteremtése volt. A nap során a facilitátor kreatív, strukturált módszerekkel vezette végig a jelenlévőket egy olyan gondolkodási folyamaton, amely segítette őket saját régiójuk kihívásainak és lehetőségeinek új szempontú feltárásában, valamint együttműködési és üzleti lehetőségek azonosításában.

A közös munka eredményeként több ígéretes projektötlet vázlata is megszületett. Ezek közül 1–3 koncepció kerül továbbfejlesztésre a következő (2026 januári) workshopon, amelyek mindegyike a régió egyedi adottságaira és a living labek keretében feltárt potenciálra épül.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS podcast – Fókuszban a Zala és Pomurske térség

Ebben a podcastban a CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken c. HORIZON nemzetközi projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatással foglalkozunk.

Vámosi Réka beszélgető partnere dr. Raffay-Danyi Ágnes a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Turizmus Intézeti Tanszék egyetemi docense, a CROCUS projekt szakmai vezetője és kutatója.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS projekt az MRTT Vándorgyűlésen

2025. október 30-31-én került megrendezésre a Magyar Regionális Tudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése. A kapcsolódó konferencián a CROCUS projekt eddigi eredményeiről két kollégánk számolt be.

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a helyi lakosokra fókuszált azt bemutatva, hogy a vizsgált élő laboratóriumban hogyan érzik magukat, illetve hogyan ítélik meg a turizmus által megjelenő pozitív és negatív hatásokat.

Dr. Papp Zsófia Márta az eddigi kvantitatív eredményekből a fenntarthatóság vonatkozásúakat „mazsolázta ki”, összevetve a határ két oldalát.

További információ a CROCUS projektről:

CROCUS projekt: Gasztrofesztiválok és határon átnyúló turizmus

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál turisztikai kapcsolódási lehetőségei a határon átnyúló együttműködés erősítésében

A határ menti térségek fejlesztésében egyre fontosabb szerepet kap a kulturális és gasztronómiai turizmus, amely a helyi identitás megőrzésén túl a nemzetközi kapcsolatok erősítését is szolgálhatja.

A Lendvai Bográcsfeszt (Szlovénia) és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál (Magyarország) két, földrajzilag és kulturálisan is egymáshoz közel álló rendezvény, amelyek kiváló példát nyújtanak a határon átnyúló együttműködés lehetőségeire. Mindkét esemény a helyi gasztronómiai örökség megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul, miközben erős közösségi alapokon nyugszik.

A Lendvai Bográcsfeszt a muravidéki magyarság és a szlovén lakosság közös ünnepe, amely a bográcsos ételek – mint a régió hagyományos főzési formái – köré szerveződik. Lendva, amelyet a bogrács fővárosának is neveznek, évről évre otthont ad a legnagyobb szlovéniai bográcsfőző versenynek. Így a hagyományossá vált gasztronómiai rendezvény már több mint egy évtizede látogatók ezreit vonzza a város főutcájára, ahol részesei lehetnek a csapatok egésznapi sürgésének-forgásának.

A Dödöllefesztivál a zalai tájegység ikonikus ételét állítja középpontba, hangsúlyozva a vidéki gasztronómia értékét és a közösségi összetartozást. Az esemény több közel 2 évtizede 2006-ban indult útjára, egyik különlegessége a fesztiválnak a rekordkísérletek, 2006-ban “2500 adag dödölle egy üstben való elkészítése” volt ilyen rekord. Ahogy telt az idő, Nagykanizsa „a dödölle fővárosává” vált, nemcsak helyben, hanem a szélesebb Zala megyei és országos érdeklődésben is. Ez részben annak köszönhető, hogy a fesztivál szervezői tudatosan dolgoznak: főzőverseny, kulturális kísérő programok, zenék, vásári forgatag, borházak, kézműves standok.

Mindkettő jelentős turisztikai vonzerőt képvisel, növelve a térség látogatottságát és gazdasági aktivitását. A két fesztivál közötti hasonlóságok lehetőséget kínálnak egy strukturált együttműködés kialakítására, melyek a következők lehetnének:

  • Közös tematikus programok: Testvérfesztivál-jellegű együttműködés, ahol a rendezvények évente vendégül látják egymást, bemutatva a másik ország gasztronómiai specialitásait.
  • Turisztikai útvonal kialakítása: Egy „Muravidék–Zala Gasztroút” létrehozása, amely Lendvát, Nagykanizsát és a környező településeket köti össze, gasztronómiai és kulturális állomásokkal.
  • Közös promóciós és marketingstratégia: Egységes vizuális és kommunikációs arculat kialakítása a régió „határokon átnyúló ízvilágának” bemutatására, akár EU-s források (Interreg, V-A programok) bevonásával.
  • Képzési és ifjúsági programok: Gasztroműhelyek, főzőiskolák, közösségi rendezvények szervezése fiatalok számára, a hagyományőrzés és a fenntartható turizmus jegyében.
  • Turisztikai csomagajánlatok fejlesztése: Fesztiválidőszakokra épített hétvégi csomagok, amelyek szállást, ételkóstolókat

A Lendvai Bográcsfeszt és a Nagykanizsai Dödöllefesztivál a közös kulturális örökség és identitás eszközei, amelyek a gasztronómia segítségével képesek hidat képezni Magyarország és Szlovénia között.

Az együttműködésükből születő, közös turisztikai termék nem csupán a helyi gazdaságot erősítheti, hanem hozzájárulhat a határon átnyúló régió integrált turisztikai fejlesztéséhez és a Közép-Európai kulturális együttműködés elmélyítéséhez.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS kutatás új betekintést nyújt a kulturális és kreatív turizmusba vidéki és távoli határon átnyúló térségekben

A Horizon Europe program keretében megvalósuló CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken projekt elkészítette és közzétette első összefoglaló jelentését, amelyet a Zangador Kutatóintézet (Bulgária) koordinált.

A kutatás átfogó elemzést nyújt nyolc, Európa-szerte működő, határon átnyúló Living Lab (élőlabor) térség társadalmi-gazdasági, környezeti és kulturális kontextusáról, és megalapozza az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozását a kulturális és kreatív turizmus területén.

Példátlan kutatás nyolc európai vidéki és távoli határon átnyúló térségben

A WP4-jelentés összegzi nyolc Living Lab eredményeit, amelyek 14 országot ölelnek fel Skandináviától a Balkánig, az Alpoktól egészen a Fekete-tengerig.
A kutatásban összesen 2 138 fő vett részt: 1 048 helyi lakos, 233 turisztikai vállalkozás képviselője, 731 látogató, valamint 126 mélyinterjú készült kulcsszereplőkkel.

Stan Ivanov, a Zangador Intézet vezérigazgatója így foglalta össze az eredményeket:

„Ez a jelentés az egyik legátfogóbb empirikus kutatás a kulturális és kreatív turizmus témájában, amelyet valaha Európában vidéki és távoli térségekben végeztek. A nyolc élőlabor és több mint 2100 válaszadó segítségével sikerült megragadnunk Európa vidéki területeinek lüktetését: rezilienciájukat, kreativitásukat és fenntartható fejlődés iránti vágyukat. Az eredmények megerősítik, hogy a kulturális örökség a közösségi identitás alapköve és a helyi gazdaságok kulcsfontosságú hajtóereje, miközben rávilágítanak az inkluzív kormányzás és a növekedés és megőrzés közötti egyensúly fontosságára. Ezek az eredmények szilárd tudományos alapot jelentenek a CROCUS partnerei számára, amikor közösen dolgoznak az innovatív, fenntartható üzleti modellek kidolgozásán, amelyek összekötik az embereket, a helyeket és a kultúrát a határokon át.” — Stan Ivanov, vezérigazgató, Zangador Kutatóintézet

Fő megállapítások

A jelentés azonosította azokat a közös kihívásokat és lehetőségeket, amelyek jellemzik Európa vidéki és határon átnyúló térségeit:

  • Demográfia: Az elöregedő és csökkenő népesség, valamint az alacsony népsűrűség veszélyezteti a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot.
  • Gazdaság: A helyi gazdaságok hagyományosan a mezőgazdaságra, erdészetre és könnyűiparra épülnek, de egyre inkább a szolgáltatások és a turizmus felé fordulnak.
  • Kulturális örökség: A kézzelfogható és szellemi örökség – a gasztronómiától és kézművességtől a történelmi építészeten és fesztiválokon át – minden térségben a kulturális és kreatív turizmus (CCT) alapját képezi.
  • A turizmus, mint éltető erő: A turizmust a helyi és regionális gazdaság kulcstényezőjeként értékelik. Elősegíti a kulturális értékek megőrzését, a helyi szolgáltatások javítását és az életminőség növelését.
  • Kihívások: Aggályok merülnek fel a forgalmi torlódások, a kulturális örökség túlzott kereskedelmi hasznosítása és a turisztikai kapacitás túllépése miatt a főszezonban. A környezeti hatások megítélése vegyes – pozitív és negatív vélemények egyaránt megjelentek.
  • Közösségi jóllét: A lakosok erős helyi kötődést mutatnak és általában elégedettek az életminőségükkel.
  • Kormányzás és részvétel: A szereplők nagyobb állami támogatást, a turizmus hatékonyabb promócióját és inkluzív közösségi stratégiákat sürgetnek.
  • Nemek közötti különbségek: A jelentés kiemeli, hogy a nők erősebb érzelmi kötődést mutatnak lakóhelyükhöz, jobban felismerik a turizmus gazdasági előnyeit, és nagyobb elégedettséget jeleznek a desztinációval kapcsolatban.

Alapok a jövőbeli cselekvéshez

A jelentés eredményei meghatározzák a CROCUS projekt következő lépéseit: a partnerek fenntartható és inkluzív kulturális és kreatív turisztikai üzleti modelleket terveznek és prototípusokat készítenek, amelyek az egyes élőlaborok sajátosságaihoz igazodnak.
E modellek célja a jövőbeni együttműködés megerősítése, a közösségi részvétel előmozdítása és a felelős, határon átnyúló turisztikai gyakorlatok ösztönzése.

A CROCUS projektről

A CROCUS (Cross-Border Cultural and Creative Tourism in Rural and Remote Areas) egy Horizon Europe projekt (Támogatási megállapodás száma: 101132454), amely a HORIZON-CL2-2023-HERITAGE-01 felhívás keretében valósul meg.

A projekt 2024 áprilisától 2027 márciusáig tart, és egyetemeket, kutatóintézeteket és turisztikai szereplőket kapcsol össze Európa-szerte annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható és inkluzív kulturális turizmust a ritkábban lakott régiókban.

További információ a projektről és a Living Lab területekről: https://crocuseurope.eu/

Sajtókapcsolat: Stan Ivanov – info@zangador.institute

Gasztronómiai elismerések a CROCUS Core Development Team tagjainak

Fotó: facebook.com/Gault.Millau.Hungary

Büszkén osztjuk meg, hogy a CROCUS Core Development Team két tagja, Gerencsér Andrea és Gerencsér Janka, kiemelkedő szakmai elismerésben részesültek a rangos Gault&Millau Étteremkalauz díjátadó gálán.

Gerencsér Janka a nagykanizsai Lokalista étteremmel került díjazásra, szülei, Gerencsér Andrea és László, a Szőlőskert étterem vezetőiként egy szakácssapkát kaptak, míg Janka férje, Csillag Richárd, a fonyódi Lokal at the Lake és a kanizsai Lokalista szakácsaként az Év Ifjú Tehetsége címet érdemelte ki.

Ezek a sikerek nemcsak a személyes teljesítményt mutatják, hanem azt is bizonyítják, hogy rurális térségekben is megtalálható a kiemelkedő gasztronómiai minőség, a szakmai tudás és az elkötelezettség.

A Zala–Pomurske térségben a gasztronómia az egyik legerősebb kulturális és gazdasági pillér, amelyre bátran lehet építeni. A díjazott szakemberek nemcsak a vendéglátásban, hanem a tudásmegosztásban is példát mutatnak: workshopok keretében adják át tapasztalataikat a nagyközönségnek, miközben a boltjukon és a termelői piacokon keresztül a helyi kistermelők minőségi alapanyagait is elérhetővé teszik.

Ez a szemlélet nemcsak a régió gasztronómiai vonzerejét erősíti, hanem hozzájárul a fenntarthatósághoz is: a helyi forrásból származó alapanyagok felhasználása támogatja a kistermelőket, csökkenti az ökológiai lábnyomot, és erősíti a közösség gazdasági önállóságát.

A CROCUS projekt számára mindez kiváló példát mutat arra, hogyan válhat a gasztronómia híd szereplővé a kulturális örökség megőrzése, a fenntartható fejlődés és a rurális térségek gazdasági megerősítése között.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS projekt a marosvásárhelyi konferencián

2025. szeptember 26-án Marosvásárhelyen került megrendezésre a „Székelyföldi turizmus a professzionalizáció útján 3.0” c. konferencia, amelyen kollégánk, Dr. Papp Zsófia egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a CROCUS projekt képviseletében.

A kerekasztal-beszélgetés további résztvevői Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere és Ötvös Koppány Bulcsú, a Kulturális Minisztérium államtitkára voltak. A moderátor, Dr. Sulyok Judit kérdései mentén a beszélgetés fókuszában a kultúra és a kulturális turizmus jelenlegi helyzetének és trendjeinek áttekintése állt.

Míg beszélgetőtársai az urbánus térségekre koncentráltak, Papp Zsófia a „vidék szószólója” volt: a CROCUS projekt eddigi kutatási eredményei és az „Élő laboratórium (Living Lab)” tapasztalatai alapján mutatta be a rurális térségek nyújtotta lehetőségeket, kiemelve a „lassú turizmus”, a kreatív turizmus és az autentikus helyi értékek szerepét.

Fotók forrása: Transylvania Bloom

Turizmus két határ mentén (Zala és Pomurske) – Mit gondolnak a helyiek, a vállalkozások és a látogatók?

Fotó: crocuseurope.eu

Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.

A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.

A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.

És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.

Fotó: crocuseurope.eu

Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.

Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.

Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.

További információ a CROCUS projektről:

Határokon átívelő, fenntartható turizmus: a CROCUS projekt workshopja Dobronakon

2025. szeptember 3-án került sor a határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztésére irányuló CROCUS projekt soron következő workshopjára.

A Pannon Egyetem CROCUS projekt csapata és a Zala – Pomurske Living Lab szakemberei ezúttal Dabronakon gyűltek össze, hogy egyeztessék az eddig elért eredményeket és az előttük álló időszak feladatait.

A Pannon Egyetem munkatársai – Dr. Raffay-Danyi Ágnes, Dr. Lőrincz Katalin és Dr. Papp Zsófia – a szlovén-magyar térségben gyűjtött első és másodlagos kutatások anyagaiból készült tanulmányt mutatták be.

A kutatásról:

A CROCUS projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatás a Zala (Magyarország) és Pomurske (Szlovénia) régiókban élő helyi lakosok, helyi vállalkozások és látogatók turizmushoz való viszonyát vizsgálta.

Az elemzés kitért a minták jellemzőire, valamint a turizmus gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti hatásaival kapcsolatos észlelésekre, a kulturális örökség megőrzésére, a terület teherbíró képességére, a fenntarthatóságra és a válaszadók térséghez való kötődésére.

Lépések az adatgyűjtéstől a business modell elkészítéséig: 

1. A megértési fázis a helyi vállalkozások, polgárok, turisták és más kulcsfontosságú stakeholderek bevonásával végzett interjúk és felmérések segítségével történő adatgyűjtéssel kezdődött.

Elsőként a mindkét nyelven elkészített, a helyi lakosok, a helyi vállalkozók és a turisták véleményét kutató kérdőívet küldték ki a határmenti térség véleményvezéreinek, steakholdereinek az alábbi ágazatokban: oktatás, kormányzati szektor, üzleti szektor, civil szektor.

A kutatás során készült 15 szakértői interjú a térségben rejlő turisztikai fejlesztési lehetőségeket, valamint a kihívásokat igyekezett feltárni, különös tekintettel a határmenti fekvésből adódó lehetőségekre és kihívásokra.

2. Az értelmezési fázisban az összegyűjtött adatokat az új, fenntartható CCT (kulturális és kreatív turizmus) üzleti modellek paramétereinek meghatározására használták fel. Ezeket a paramétereket mutatták be a szeptemberi dabronaki workshopon a projekt csapat tagjai, ahol visszajelzéseket is gyűjtöttek az ötletek finomítása érdekében.

Jelenleg a 2. fázison van túl a projekt csapat, és a jövőben az alábbi lépések várhatók:

3. Az ötletelési fázisban az élő laboratóriumok (Living Labs) a határ mindkét oldalán workshopokat tartanak, hogy a különböző stakeholderek – köztük a polgárok és a politikai döntéshozók – bevonásával ötleteket gyűjtsenek az üzleti modell prototípusaihoz.

4. Az ötletelésből származó felismerések felhasználásával a modell alkotási fázisban az élő laboratóriumok két fenntartható CCT üzleti modell prototípusát fogják kidolgozni a Sustainable Business Model Canvas eszközének felhasználásával. Ezeket a modelleket az egyes régiókban tartott workshopokon gyűjtött visszajelzések alapján tovább finomítják.

A dabronaki workshop rendkívül hatékonynak bizonyult, a partnerek nagy előrelépést értek el a projektben. A szakmai munkát követően természetesen a térség turisztikai kínálatába is „belekóstolhattak” a résztvevők:

  • a Hancsik Parasztgazdaságban a helyi gasztronómiából kaptak ízelítőt;
  • majd a golfpályával körülölelt termálfürdőjéről ismert szlovén településen, Moravske Toplicében néztek körül;
  • a napot pedig a Passero Parasztgazdaságban zárták, amely nemcsak saját borairól és húsféleségeiről, szállásáról, de isteni csokoládéiról is híres. A tulajdonos vendégszeretetének és a kóstolóknak hála, igazán édes élményekkel zárta a workshopot a CROCUS csapat.

További információ a CROCUS projektről:

Archívum

Go to Top