Nemzetközi Börze ösztöndíj- és szakmai gyakorlat lehetőségekkel 11 órától.
B aula Nagyszípad
11.15 Dékáni megnyitó – Dr. Jancsik András
11.25 Miért érdemes nemzetköziesedni? Miért érdemes külföldön is tanulni? – Prof. Berács József, dékáni nemzetközi tanácsadó
11.35 Hogyan valósítsd meg saját „Amerikai álmod”? – Bertalan Judit, American Corner Veszprém
11.45 What can you gain from a scholarship in Atlanta? – Prof. John Parkerson, Clayton State University
12.00 Hogyan szerezz külföldi szakmai gyakorlatot? – AIESEC
12.10 Hogyan építs nemkezközi kapcsolatokat? – BEST
12.20 How can you develop your international business skills by communication? – Prof. Candy Fresacher, visiting professor
12.30 Hogyan szerezz nemzetközi tapasztalatot utazás nélkül?– Külügyi Bizottság
Erasmus Café
(B aula konferenciaterem)
12.45-től folyamatosan élménybeszámolók Erasmus ösztöndíjasoktól
Ausztria, Csehország, Finnország, Lengyelország, Törökország, Litvánia
és még sokan mások
14.45 TOMBOLA értékes nyereményekkel
15.00 Világjáró Klub – Nigéria – Frank Dibia
Közben: Ételkóstoló a legkülönfélébb nemzetközi specialitásokból, kávé és üdítő a Nescafé és a Coca Cola jóvoltából.
Karrier Tanácsadás a program ideje alatt folyamatosan!
International Afternoon Warm-up Party a DC-ben március 6-án! Öltözz egy zászló színeibe és italkedvezményt kapsz!
A prezentáció után egy másfél órás túrát tettünk több csoportra bontva az anyagáramlási útvonalon. A körbejárás során megtudtuk, mennyi idő kell míg egy telefon elkészül és a dobozába kerül. Köztes raktárkészlet éppen annyi van csak, amennyi 2 órára elegendő.
A telefonok gyártása típusonként cellákra van osztva. Egy cellában 5-6 ember dolgozik, mindegyikük egy-egy részfeladatot lát el a folyamatban, de egyenként is képesek egy teljes telefon összerakására. A gyártócella előnye a gyors átállás, mindössze fél órát vesz igénybe, illetve az, hogy a problémákat helyben lehet kezelni.
A cellákat a ”supermarket-ből” érkező alkalmazottak szolgálják ki az adott telefon típus alkatrészeivel megrakott kocsival. A fogyó alkatrészekről a cella dolgozói vizuálisan, kis táblákkal értesítik a kiszolgálókat, így azok időben tudják pótolni az alapanyagokat elkerülve a folyamat megakasztását.
Az egyedi igények kielégítése lett mára a legnagyobb versenytényező, melynek lekövetése komoly feladat.
Első észrevételem a gyárral kapcsolatban az volt, hogy mennyire tiszta, mekkora a rend, vagyis az 5S láthatóan jól működik. Másik dolog, amire felfigyeltem, hogy a dolgozók igényes körülmények között dolgoznak, már csak az étkezdére gondolva is. De példa nélküli, hogy a gyártótér közepén elkerítve nyugágyak legyenek kirakva, hogy a 12 órában dolgozó operátorok néhány perc erejéig kikapcsoljanak, kizökkenjenek a munkából, és aztán felfrissülve folytassák azt. Én ilyen dolgozók felé irányuló figyelmet még soha nem tapasztaltam. A gyártótérben zene szól. Hogy miért? Mert ez a munkatársak kérése volt. Mindez természetesen pozitívan hat a munkamorálra is.
A túra végén a finn Vezérigazgató Úr szólt hozzánk néhány kedves szót magyarul, merthogy a Magyarországon töltött 12 év alatt sikerült elsajátítania a nyelvünket. Elmondása szerint egy igazán jól együttműködő család alakult ki, mely a problémákat higgadtan és gyorsan kezeli. Szereti a munkáját és szeret Magyarországon élni.
Sok jó élménnyel, tapasztalattal a tarsolyunkban végül elköszöntünk vendéglátóinktól. Hazafelé a buszon egymást túlkiabálva osztottuk meg egymással a látottakat, hallottakat, és bizonyára sokan gondoltunk rá, hogy bárcsak egyszer a NOKIA Komárom alkalmazottjai lehetnénk… én legalábbis biztosan.”
Köszönjük vállalati partnerünknek Yrjö Eskola, ügyvezető igazgató Úrnak, Gulyás Gyöngyvér executive assistant Úrhölgynek, Kemény Zoltán, Inbound Transportation Manager Úrnak Németh András, Planning and Logistics Manager Úrnak hogy lehetőséget biztosítottak hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamint Dr. Szabó Lajos Tanszékvezető Úrnak, hogy lehetővé tette a hallgatók szervezett utazását és Dr. Vastag Gyula Professzor Úrnak, aki a vállalati kapcsolat felvételben nyújtott segítséget.
2011. november 9-én a logisztikai menedzsment és vezetés szervezés mesterszakos hallgatók Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta Tanárnő vezetésével, ellátási lánc menedzsment óra keretében, szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt Komáromban a NOKIÁban. A gyárban szerzett élményekről Neményi Dávid hallgatói beszámolóját olvashatjuk alább:
2011. november 9-én hideg, de napsütéses reggelre ébredtem. Izgatottan ugrottam ki ágyamból: eljött a NOKIA gyárlátogatás napja! Gyors készülődés és egy kávé felhörpintése után sietve indultam az ”A” épület elé, ahol várt rám és szaktársaimra a kisbusz, mellyel fél 9 után pár perccel útra is keltünk célba véve Komárom városát. A fapados busszal megtett meglehetősen kanyargós, hepe-hupás út élményét feledtette az általánosan meglévő jó hangulat. 1-1,5 óra múlva megérkeztünk egy hatalmas parkolóba, ahol hosszasan kerestünk szerény buszunknak egy jól megtermett helyet. Mikor ez sikerült, végre kiszálltunk és egy gigantikus birodalom tárult a szemünk elé: igen, a komáromi NOKIA Gyár.
Néhány csoportkép elkészítése után az épületbe belépve letettük táskáinkat, kabátjainkat – és persze sajnálatos módon a fényképezőgépet – és máris elkísértek bennünket a gyár vendégeket fogadó helyiségébe, melynek láttán leesett az állunk. Volt ott egy bárpult tele frissensült pogácsával, forró teával és kávéval, bőven jutott mindenkinek. Kényelmünket szolgálta pár dekoratív kanapé, melyek egy kandallót fogtak közre. Ki látott már ilyet egy munkahelyen? Később kiderült, hogy egy finn-szauna is található a gyárban.
Így hát teli hassal ültünk be a finn stílusjegyeket magán viselő tárgyaló terembe. A terem közepén egy nagy körasztal állt körülötte székekkel, a berendezés logikája a mindenki lásson mindenkit (senki se fordítson hátat a másiknak) elvét követte. Két – láthatóan jó kedélyű, nyugodt – Nokiás munkatárs (raktárvezető és logisztikavezető) köszöntött minket, és rendkívül közvetlenül, barátságosan nyitottak felénk, ösztönözve minket a kölcsönös kommunikációra a vállalatot bemutató prezentációjuk alatt.
A bemutatóból megtudtuk, hogy a komáromi NOKIA Gyár 1999-ben épült egy zöldmezős beruházás keretein belül 20.000 m2-en. 2000-ben került piacra az első ott készült mobiltelefon. A vállalat a világon több gyárral rendelkezik, ezek közül a komáromi elsősorban az európai és afrikai piacok lefedéséért felel. Az anyagbeszerzés és a megrendelések teljesítése, koordinálása komoly feladat a földrajzilag kiterjedt üzletág miatt. Ráadásul a kiélezett versenyben az egyre több és jobb technológiai vívmány mellett az idő szerepe is egyre meghatározóbb. Ezért a legtöbb be és kiszállítás repülőgéppel megy végbe, mely így 3-4 napot vesz igénybe.
.Sokan közülünk ott, a beszélgetés alatt tudták meg, hogy magyar értékesítésre szánt NOKIA telefont a hivatalos magyarországi értékesítési pontokban kapnak, Ezek a készülékek lehetnek kártya függetlenek, vagy a szolgáltatók igényeire szabottak. A mobilhálózat szolgáltatók ugyanis teljesen átalakíthatják a telefon menürendszerét, funkcióit, vagyis hálózatuknak megfelelő beállításokkal ellátott okostelefonokat árulnak.
A 2000-es évek közepétől szemléletváltásba kezdtek a gyár vezetői. 2004-ben kibővítették a gyárat, és nagyobb tudású, okostelefonokat is portfólióra tették. Ma, 2011-ben már többnyire okostelefonokból áll a NOKIA Komárom portfóliója.
2012. április 19-21. között első alkalommal kerül megrendezésre az I. Pénzügyi és Számviteli Esettanulmányi Verseny.
A határokon átívelő versenyen magyarországi, ill. határon túli magyar felsőoktatási intézmények képviseltetik magukat egy négy fős, nappali tagozatos hallgatókból álló csapattal.
A hallgatók feladata egy létező magyar vállalat valós, aktuális döntéshelyzetére vonatkozó javaslat kidolgozása, majd egy szakemberekből álló zsűri előtti prezentálása.
Február 28-án, kedd este 19 órakor Világjáró Klub, fényképes élménybeszámoló a Központi Kollégium olvasótermében Piramisok, mecsetek, eretnekek és zöld folyók címmel.
Bosznia-Hercegovina ősi, vadregényes tájain mély nyomokat hagyott színes történelme. A Dinári-hegység völgyeiben, szurdokaiban a kékeszöld ezerféle árnyalatában ragyogó folyók törnek utat, s néhol vad magasságokból zuhannak alá. A völgyekben megbújó vagy a hegyoldalakra felkúszó települések megőrizték az eretnek bogumilok, az őket visszaszorítani szándékozó ferencesek, a muszlim törökök, a szufi rendek és a görögkeleti egyház jelenlétét. A különféle vallások, hitvilágok szent helyei mellett megtaláljuk a feltételezetten ősi kultúra által épített piramisokat, a középkori erődöket, a híres szarajevói merénylet helyszínét és a közelmúlt háborújának szomorú, golyók ütötte nyomát.
Előadó: Nyírő Szabina utazási tanácsadó és hastáncoktató
Mindenkit sok szeretettel és limonádéval várunk! Hogy még otthonosabban érezd magad, hozd el kedvenc poharad is!
A GTK – Folyosógalérián 2012. február 20-tól május 1-ig Szabó Judit Erzsébet: Csak egy bámészkodó, 2007–2011 című kiállítása látható.
A kiállítás képeit Judit Szilágyi Lenke fotóművésszel közösen válogatta ki az elmúlt öt év során digitális fényképezőgépekkel, illetve mobiltelefonnal készített színes fényképeiből.
Judit azt vallja magáról, hogy nincsen különösebb koncepciója, csak bámészkodik a világban. Aki megtekinti a kiállítást, látni fogja, hogy a fotóst elsősorban az emberek érdeklik. A fotók kivárt, elkapott, olykor előidézett, fényképezésre alkalmas pillanatok.
Várunk mindenkit sok szeretettel akár csak bámészkodni!
A Pannon Egyetem Jedlik Ányos Szakkollégiuma meghirdeti a IX. Jedlik Ányos Szakmai Napokat, melyre minden érdeklődőt – akár előadóként, akár a hallgatóság köreibe – szeretettel várnak!
A konferenciára az alábbi témakörökben várják előadók jelentkezését:
Bölcsészettudományok
Gazdaságtudományok
Informatika
Környezettudományok és környezetvédelem
Mérnöki tudományok
Pedagógia-pszichológia
Társadalomtudományok
A jelentkezési határidő: 2012. február 26.
Dolgozat leadási határidő: 2012. március 4.
A jelentkezéseket és a kérdéseket e-mailben várják az info@jedlik.uni-pannon.hu címre.
A szakképzett munkaerő fontos összetevője az európai versenyképességnek. A CENTRAL projekt a francia Közlekedési Minisztérium Kutatási és Továbbképzési Intézete koordinálásával különböző európai szervezetek együttműködésében ennek a kihívásnak próbál megfelelni. A projekt célja képzési modulok kidolgozása és kipróbálása logisztikai szakképesítésekhez. Közreműködő partnerek – a Pannon Egyetem mellett: az ITL Olaszországból, a német DEKRA, a FOREM Belgiumból, a Ion Ghica Gazdasági főiskola Romániából, a Skills for Logistics az Egyesült Királyságból.
A megvalósítandó tevékenységek:
• a logisztikai – kiemelten szállítási – munkakörök kataszterének elkészítése,
• európai szinten közösen elfogadható munkakörök definiálása,
• a korábbi – a szállítási munkaköröket nem vizsgáló NOVALOG projekt – eredményeinek kiterjesztése a szállítási és szállítmányozási területekre,
• a gyakoribb munkakörökre a korábbiakénál jobb kompetenciaelvárás meghatározása,
• kiválasztott munkakörökre európai szintű minősítési követelményrendszer kidolgozása,
• a fentiekhez illeszkedő olyan képzési modulok kidolgozása, amelyek megfelelnek az európai szakképzési ECVET rendszernek.
A project a korábbi sikeres NOVALOG Leonardo da Vinci projekt folytatásának tekinthető, annak eredményeire épít. A NOVALOG és az azt követő, az intermodális szállításokkal kapcsolatos döntéseket támogató eszközök fejlesztését célzó ITS-IT projekt során egyaránt dolgoztunk ki esettanulmányokat.
Mindhárom projekt eredményei hasznosultak az egyetemi képzésben:
• a konkrét szakmai eredmények beépültek a tananyagba,
• a kompetenciaelemzések eredményeit felhasználtuk a tananyag fejlesztési irányok meghatározásához,
• a hallgatók részt vettek az esettanulmányok kidolgozásában, ami során vállalatoknál és irányító hatóságnál folytattak interjúkat. Erre nemcsak a kommunikációs készségeiket, de a kapcsolatrendszerüket is fejlesztette.
Az eredmények a Műszaki Menedzser továbbá a Gazdálkodás és Menedzsment alapszakokon, valamint a Logisztikai Menedzsment, Vezetés és Szervezés, Műszaki Menedzser, MBA mesterszakokon hasznosultak. A Central projektben a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara a projekt PR és disszeminációs részét koordinálja.
Magyarországon a diplomások aránya az elmúlt évek felsőoktatási bővülése ellenére is elmarad mind a fejlett országok, mind az uniós országok átlagától. Az OECD-országok között a 25–64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, míg ugyanez az arányszám az EU–21-ek átlagát nézve 27 százalék. Ehhez képest Magyarországon e népesség mindössze húsz százalékának van felsőfokú végzettsége, ami annak fényében is nagy elmaradás, hogy ez az arány sokat javult a sokak által szidott felsőoktatási expanzió következtében, ugyanis ez a szám 1997-ben még csak 12 százalék volt (Education at a Glance, 2011).
A diplomásoknak Magyarországon bérelőnyük is van, ami ugyan az elmúlt években a válság hatására csökkent kissé, azonban még mindig jelentős.
Juhász Ágnes oktatási szakértő a KSH munkaerő-felmérésének 2010. utolsó negyedéves adatait használva elemezte és számolta a diplomásokat érintő adatokat. Ekkor a teljes népességen belül 10,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta (a legfrissebb elérhető KSH-adat szerint 2011 III. negyedévében a munkanélküliség 10,7 százalékos volt, a minimális statisztikai javulás pedig közgazdászok szerint a közmunkába bevontak nagy száma miatt következett be). A diplomás munkanélküliség 4 százalék, ami jócskán elmarad a teljes átlagtól, de az érettségivel rendelkezők 7, illetve a szakképzettek 9 százalékától is.
„A számításoknál a szakterület a nemzetközi képzési osztályozást jelenti, ami nem teljesen azonos a felsőoktatás képzési területeivel”, mondja a szakértő, hozzátéve, ebben az osztályozásban a közgazdászképzés a társadalomtudományokhoz tartozik, az üzleti pedig külön szakterület. Nos, a számítások szerint a legkevésbé sújtja a munkanélküliség a számítástechnikai területen végzett diplomásokat (1,6 százalékos körükben a munkanélküliség), őket a jogászok követik, akik közül a kérdezés pillanatában mindössze 1,7 százaléknak nem volt kereső tevékenysége. Jól szerepelnek az általános műszaki pályán lévők (mérnökök), az egészségügyben dolgozó diplomások, a tanárok, az oktatástudományi területen végzettek, illetve a társadalomtudományi szakon – például közgazdászként, akiknek 3,3 százalékos a rátájuk – diplomázottak. A diplomás munkanélküliségi ráta (4 százalék) felett vannak kicsivel az üzleti tudományok és a humán tudományok képzési területén végzettséget szerzők. A legnehezebben az újságírással, információszolgáltatással kapcsolatos diplomával rendelkezők tudnak elhelyezkedni, közülük 11,7 százalék nincs a munkaerőpiacon. Nehéz helyzetben vannak az építőipari, építészeti területen végzettséget szerzők és a mezőgazdasági területen diplomázók.
A munkanélküliséggel legkevésbé sújtott területek a matematikai-számítástechnikai szakterületen végzett fiataloké (4 százalékos ráta), a második helyen viszont a gazdaságtudományi-társadalomtudományi-jogi képzésben diplomázottak állnak (6,5 százalék). A gazdasági válság által leginkább sújtott területen, az építőiparhoz köthető diplomás szakmákban a legnagyobb a frissen végzettek között a munkanélküliség: itt tíz százalék, azaz két százalékkal magasabb, mint a hasonló időpontban végzettek átlagos munkanélkülisége.
– A munkanélküliségtől a diploma nagyobb védettséget ad, mint az alacsonyabb iskolai végzettség. Az adatok azt is megmutatják, hogy a közvélekedéssel ellentétben a jogi, gazdasági és bölcsészvégzettséggel rendelkezők a diplomások között sincsenek rossz helyzetben – magyarázza Juhász Ágnes.
2012. március 7. 11.15, B aula
