FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

A közösségi közlekedés új dimenziója – V-Busz | GreenLike #43

GreenLike podcastunk vendége ezúttal Polgári István, a V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. ügyvezetője, akivel többek között

  • Veszprém közösségi közlekedéséről,
  • a V-Busz Veszprém fenntarthatósági törekvéseiről,
  • a V-Bike-ról,
  • megvalósult fejlesztésekről és jövőbeni tervekről beszélgetünk.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

SKIPPER készségútlevelek ünnepélyes átadása

A Gazdaságtudományi Kar diplomaátadó ünnepségén idén első alkalommal, hagyományteremtő módon került sor a SKIPPER – Skills Portfolio of Personal Development című Erasmus+ nemzetközi projekt keretében kifejlesztett Skipper készségútlevelek ünnepélyes átadására.

A Skipperben részt vevő hallgatókkal létrehoztuk a Személyes Fejlődés Profiljukat, amelynek különlegessége, hogy a tanórán kívüli tevékenységeiket is elismeri. Ezáltal kívánjuk segíteni a hallgatóinkat, hogy a munkaerőpiac által elvárt készségeiket hitelesen bemutathassák egy munkáltató számára, hogy ezáltal növeljük versenyképességüket és elősegítsük szakmai érvényesülésüket.

A 2024/25-ös tanév első félévében 36 hallgató számára állított ki a kar Skipper készségútlevelet.

További információ a SKIPPER projektről itt. >>>

Egészséges táplálkozás, kisebb vízlábnyom

Photo by Tony Pham on Unsplash

Az olyan apró lépések is számítanak, mint a csap elzárása fogmosás közben, de valójában a táplálkozásunk ennél sokkal nagyobb hatással lehet vízlábnyomunkra. Az egyes élelmiszerek előállításához szükséges víz mennyisége ugyanis jelentősen eltér.

Tudtad például, hogy:

  • 1 kg marhahús előállítása közel 15 400 liter vizet igényel, és 2 500 kalóriát tartalmaz?
  • Ezzel szemben 1 kg csicseriborsó mindössze 2 000 liter vizet használ fel, és 3 640 kalóriát nyújt, míg 1 kg tofu, amely szintén nagyszerű fehérjeforrás, csupán 1 800 litert?

Néhány más növényi alapú élelmiszer vízlábnyoma is jóval kisebb! 1 kg paradicsom 214 liter vizet igényel, 1 kg kukorica 1 220 litert, 1 kg sárgarépa pedig körülbelül 322 litert.

Az étrendünk átalakításával nemcsak saját egészségünket támogathatjuk, de a környezetünk vízterhelését is csökkenthetjük. Kisebb vízlábnyomú növényi alapú fehérjék, mint a hüvelyesek és a tofu, kiváló választások lehetnek mind a fenntarthatóság, mind az egészségünk szempontjából.

Ha szeretnéd pontosabban megtudni a vízlábnyomod, használhatod a Water Footprint Network vízlábnyom kalkulátorát: Extended Water Footprint Calculator.

Forrás:

Miért fontos védenünk a méheket?

Photo by Damien TUPINIER on Unsplash

A méhek és más természetes beporzók (pollinátorok) elengedhetetlenek az élelmiszer-termeléshez, de sajnos az számuk az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent. Egy 2021-es kutatás (Dicks et al., 2021) arra figyelmeztet, hogy a globális méhpopulációk közel 90%-al is csökkenhettek bizonyos régiókban, ami az élelmiszertermelésre és a biodiverzitásra is komoly hatással van.

A méhek eltűnéséhez hozzájárulnak a vegyszer és peszticid-használat, a nagyipari monokultúrás mezőgazdaság, az élőhelyeik elvesztése, és a klímaváltozás is. Ha a méhek eltűnnek, sok gyümölcs és zöldség nem fog megteremni, és az élelmiszertermelésünk drámaian csökkenhet. A fent említett kutatás arra figyelmeztet, hogy a méhek számának csökkenése akár 1,1 milliárd ember élelmezését is veszélyeztetheti a jövőben.

Mi segíthet? A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, a zöld területek védelme és a peszticidek használatának csökkentése.

Mi, fogyasztóként mit tehetünk? A fenntartható fogyasztás, mint például a biogazdálkodásból és kistermelőktől származó élelmiszerek vásárlása már nagy lépést jelenthet!

Ha jobban elmerülnél a témában ezt a cikket ajánljuk: 

Forrás:

  • Dicks, L.V., Breeze, T.D., Ngo, H.T. et al. A global-scale expert assessment of drivers and risks associated with pollinator decline. Nat Ecol Evol 5, 1453–1461 (2021). https://doi.org/10.1038/s41559-021-01534-9

In vitro hús – Innováció az élelmiszeriparban

Photo by Drew Hays on Unsplash

Felválthatja az állattenyésztést az in vitro hús?

Az in vitro hús – más néven sejttenyésztett vagy laboratóriumban előállított hús – jelentős innovációnak számít az élelmiszeriparban, és ígéretes megoldás lehet a fenntarthatóbb húsfogyasztás érdekében.

Az in vitro hús előnyei közé tartozik a kedvezőbb környezeti hatás, mivel az állattenyésztéshez képest kisebb erőforrás-felhasználással és alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással jár. A technológia viszont jelenleg még nagyon költséges.

Az első in vitro hamburger 2013-ban több mint 300 ezer dollárba került; bár az árak azóta csökkentek, még ma is kb. 20-50 dollárba kerülne egy ilyen hamburger. Az íz és textúra továbbfejlesztésén is dolgoznak, hogy jobban hasonlítson a hagyományos húsra. Egyelőre csak kevés helyen vásárolható meg, például Szingapúrban és hamarosan az Egyesült Államokban, ahol az engedélyezési folyamat már megindult.

Hogyan készül az in vitro hús?

Az in vitro hús előállítása sejttenyésztésen alapul. A folyamat során állati sejteket (általában izomsejteket) nyernek, majd egy tápanyagokban gazdag folyadékban, mesterséges környezetben növesztik őket. A sejtek szaporodnak és izomszövetekké fejlődnek. A sejtnövekedéshez szükséges optimális környezetet mesterségesen biztosítják, például hőmérséklet, oxigén és tápanyagok szabályozásával. A technológia még fejlesztés alatt áll, de már most is lehetséges hús előállítása ilyen módon, ha bár nem mindennapi, hanem kísérleti jellegű, vagy kis mennyiségben.

Az energiaigény és a jövőbeli kihívások

Az in vitro hús fenntarthatósága még kétséges, mivel bár kevesebb földet és vizet igényel, a magas energiaigény miatt a környezeti hatása nem feltétlenül alacsonyabb a hagyományos hús előállításhoz képest. Továbbá, az in vitro hús még mindig drága, és a széleskörű elterjedéshez további technológiai fejlesztésekre van szükség. A technológia hosszú távú fenntarthatósága attól függ, hogyan tudják csökkenteni az energiafelhasználást és költségeket, miközben a környezeti hatásokat kedvező szinten tartják.

Források:

Élelmiszerpazarlás Magyarországon

Photo by Rachel Claire

A világon előállított élelmiszer egyharmada vész el. Ez nemcsak pénzügyi veszteséget jelent, hanem hatalmas környezeti terhet is. Az élelmiszerpazarlás felelős a globális üvegházhatású gázok 8%-áért, ami több, mint amennyit a közlekedési szektor okoz. Magyarországon évente 594 ezer tonna élelmiszert dobunk ki, ebből 247 ezer tonna elkerülhető hulladék – ami háztartásonként évente 40 ezer forintos veszteséget jelent.

Ez a probléma többről szól, mint pénzről. Az élelmiszer előállítása erőforrásokat igényel: vizet, földet, energiát – tehát amikor elpazaroljuk, nemcsak ételt, hanem mindezeket az erőforrásokat is elpazaroljuk. Például egyetlen hamburger előállításához szükséges vízmennyiség egy ember éves ivóvizének megfelelő mennyiség.

Szerencsére a magyar helyzet javulni látszik: az élelmiszerpazarlás az elmúlt 7 évben 22%-kal csökkent. Mégis, mindenkinek felelőssége van abban, hogy tovább csökkentsük ezt a számot: tudatos vásárlással, jobb étkezési szokásokkal és hatékony tárolással mind hozzájárulhatunk a környezet megóvásához.

További tippek és információk a pazarlás csökkentésére itt: Maradék nélkül

Forrás:

  • Maradéknélkül (2024). Forrás: https://maradeknelkul.hu/
  • UN (2024). Food Waste Index Report 2024. Forrás: https://www.unep.org/resources/publication/food-waste-index-report-2024
  • WRAP project. Action on food waste. Forrás: https://www.wrap.ngo/taking-action/food-drink/actions/action-on-food-waste

Ami divatos, nem biztos, hogy egészséges – Fókuszban a divatdiéták | GreenLike #42

Mi a különbség az egészséges étrend és az ét-trend között? Nyikos Ráhel dietetikussal az aktuális ét-trendekről, diétákról beszélgetünk legújabb GreenLike podcastunkban.

Szó lesz például az időszakos böjtölésről, a gluténmentes és a plant-based étkezésről, a ketogén diétáról, de néhány hasznos tanácsot is kapnak azok, akik életmódváltást terveznek.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

5. GREENLIKE INFONAP – Fókuszban az élelmiszer (2024. november 27.)

Előadások, beszélgetések fenntarthatóság, környezettudatosság, körforgásos gazdaság jegyében 2024. november 27-én. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

PROGRAM

14:00-15:00 Egészséges táplálkozás vagy ét-trend – Nyikos Ráhel dietetikus interaktív előadása

Az egészséges táplálkozás pozitív trendként terjed. Azonban ennek nyomán számos diéta trend jelent meg, amelyek túlzó, indokolatlan megszorításaikkal valójában nem az egészségünket szolgálják. Az egészségünkre, immunrendszerünkre a bélflóránk állapota is kihat. Táplálkozási szokásainkkal alakíthatjuk mikrobiomunk összetételét. Az előadás során segítek eligazodni abban, hogy mi számít divatdiétának és mi az, ami valóban egészségmegőrző étrend, valamint mivel tudjuk jótékony bélbaktériumainkat támogatni.

Helyszín: Pannon Köztér (Veszprém, Egyetem utca 3., E épület)

15:15 – 16:15 Milyen lesz az élelmiszer jövője? – László Veronika interaktív előadása

Laborban növesztett hús, méhek nélküli világ, vertikális farmok, vagy épp algák és rovarok az étrendünkben? Vajon a technológiai fejlődés oldja meg az élelmiszerkrízist, vagy a természetközeli megoldások jelentik a jövőt? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk november 27-én, ahol a fenntartható élelmiszerrendszerek lehetséges megoldásait járjuk körbe. Te mit gondolsz, hogy néz majd ki az élelmiszer jövője?

Helyszín: Pannon Köztér (Veszprém, Egyetem utca 3., E épület)

Az előadásokon történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

19:30 – 20:00 Ami divatos, nem biztos, hogy egészséges – Fókuszban a divatdiéták | GreenLike #42

Mi a különbség az egészséges étrend és az ét-trend között? Nyikos Ráhel dietetikussal (www.tudatosdieta.hu, www.facebook.com/tudatosdieta.hu) az aktuális ét-trendekről, diétákról beszélgetünk. Szó lesz például az időszakos böjtölésről, a gluténmentes és a plant-based étkezésről, a ketogén diétáról, de néhány hasznos tanácsot is kapnak azok, akik életmódváltást terveznek.

A podcast 2024. november 27-én 19:30-tól lesz elérhető a Gazdaságtudományi Kar Facebook csatornáján. 

További érdekességekért látogass el a nap folyamán Facebook oldalunkra és TikTok csatornánkra!

KIEGÉSZÍTŐ PROGRAM – KVÍZJÁTÉK GreenLike ajándékokért – Töltsd ki a kvízt, és nyerj GreenLike ajándékcsomagot!

A GreenLike Infonap a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósul meg.

Image by KamranAydinov on Freepik

A Turizmus Tanszék kollégáinak előadása az MSZÉSZ közgyűlésen

2024. november 6-án került sor az MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) éves közgyűlésére, amelynek helyszíne az Aquaworld Resort Budapest volt, ahol kollégáink előadással képviselték a Gazdaságtudományi Kart.

Az előadás keretében Dr. Michalkó Gábor a jó helyről, Dr. Gyurácz-Németh Petra és Dr. Hiezl Kitti a vendégelégedettség mérésének legújabb trendjéről beszéltek, amelyek kulcsfontosságú tényezők a turizmus sikerében. Az előadás során a résztvevők élénk érdeklődést mutattak a témák iránt, és a beérkezett visszajelzések segítik a jövőbeni projektek formálását.

Köszönet a lehetőségért az előadásra, valamint az MSZÉSZ szervezőinek a rendezvény lebonyolításáért.

További részletek és képek itt. >>>

(Fotók: MSZÉSZ)

Tippek a megunt ruhák újrahasznosításához

Image by freepik

Az egyre növekvő környezettudatosság és fenntarthatósági törekvések mellett egyre többen keresik az alternatív megoldásokat a feleslegessé vált ruhák elhelyezésére.

A hagyományos módszerek, mint a szemétbe dobás vagy a ruhaadományozás, lassan háttérbe szorulnak, és helyüket olyan kezdeményezések veszik át, amelyek a használt ruhák újrahasznosítására és új életre keltésére összpontosítanak. Ezek a kezdeményezések segítenek csökkenteni a ruhaipar által okozott környezeti terhelést.

De hol lehet leadni a használt ruhákat, hogy azok újrahasznosításra kerüljenek? Ismerjük meg a különböző lehetőségeket és kezdeményezéseket, amelyek segítenek fenntartható módon megszabadulni felesleges ruháinktól, és hozzájárulnak a környezetvédelemhez egy-egy lépéssel.

A témához kapcsolódóan ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:

Archívum

Go to Top