Szakmai siker Alcalában

Kollégáink, Dr. Fehérvölgy Beáta, Dr. Csizmadia Tibor és Dr. Kosztyán Zsolt Tibor előadóként vettek részt az Academy of Innovation, Knowledge and Entrepreneurship konferencián, amelyet a spanyolországi Alcalában rendeztek meg 2025 júniusában.

A “Concentration versus Excellence – Lessons Learned of European R&D&I Framework Programs” című előadásukkal nemcsak szakmai érdeklődést váltottak ki, hanem komoly elismerést is szereztek: a tanulmány elnyerte a „Best Paper Award” díjat!

A rangos esemény különlegessége, hogy több mint 20 vezető menedzsment és közgazdasági folyóirat főszerkesztője személyesen bírálta a beérkezett munkákat, így a díj valódi nemzetközi szakmai visszajelzésnek tekinthető.

Gratulálunk a szerzőknek ehhez a kimagasló eredményhez!

EKÖP 2025 – Fiatal tehetségek válaszai a 21. század kihívásaira

2025. június 25-én került megrendezésre az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) konferenciája. A Gazdaságtudományi Kar két szekciójában, amelyen 24 fő vett részt – az alapszakos hallgatóktól egészen a fiatal kutatókig – rendkívül változatos és aktuális témákat feldolgozó előadások hangzottak el. A tudományos program középpontjában a társadalmi-gazdasági, technológiai és környezeti változásokra adott válaszok, valamint a kutatásalapú megközelítések álltak.

Az előadások tematikai sokszínűsége jól tükrözte a multidiszciplináris szemlélet érvényesülését. A fenntarthatóság és fogyasztói magatartás kutatása különféle aspektusokban jelent meg – többek között az étrend-kiegészítők használata, a gluténmentes életmód, valamint az ESG-értékek és a szelektív hulladékgyűjtés vizsgálatán keresztül. A technológiai fejlődés hatásait elemző előadások érintették az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia (AI), valamint a digitális intelligencia és online értékesítés témáit.

A gazdasági és szervezeti fókuszú kutatások között szerepelt a tehetségmenedzsment generációs aspektusainak vizsgálata, az innovációs rendszerek elemzése, valamint a KKV-k forráslehívási gyakorlatai a V4 országokban. Társadalomtudományi szempontból kiemelkedő volt a női vezetők szerepkörének, a mesterséges intelligencia által kiváltott szorongásnak, valamint a kulturális klaszterek globalizációs kihívásainak bemutatása. 

A konferencia lehetőséget teremtett az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, az empirikus kutatások megvitatására, és szakmai párbeszéd kialakítására az eltérő tudományos hátterű résztvevők között. A program hozzájárult a résztvevők kutatói identitásának megerősítéséhez és hasznos tanácsokat kaptak jelenlegi kutatásuk továbbviteléhez.

A CROCUS projekt az Európa Tanács Kulturális Útvonalak Akadémiáján

Portugáliában került sor 2025. június 11-13. között az Európa Tanács Kulturális Útvonalak idei Akadémiájára, mely kivételes alkalmat nyújtott a CROCUS projekt keretében végzett munkánk bemutatására.

Karunkról Dr. Raffay-Danyi Ágnes kapott meghívást a rendezvényre, ahol egy workshop és egy kerekasztal beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait kulturális turizmuson alapuló fejlesztésekkel kapcsolatban. Az Akadémián több, mint 30 ország képviselője vett részt a tanúsítással rendelkező kulturális útvonalak vezetői közül.

A CROCUS jövőképének megosztása ebben az összefüggésben rávilágított a meglévő hálózatok, az innovatív, uniós finanszírozású kutatások, valamint a helyszíni szakértelem összekapcsolásának döntő fontosságára.

További információ a CROCUS projektről:

Innovációs hálózatok a turizmusban

2025. június 9-10-én, Krakkóban került sor a Visegrádi Alap által finanszírozott projekt találkozójára, melyen kollégáink, Sulyok Judit és Madarász Eszter képviselték karunkat.

A 2026. júniusig tartó projekt keretében kvalitatív kutatásra, jó gyakorlatok kidolgozására és szakmai rendezvényekre is sor kerül.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

A CROCUS projekt a Muravidéki Magyar Rádióban

Kollégánk, Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádióban mutatta a CROCUS projektet, amely a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztését tűzte ki célul vidéki és távoli területeken.

A projekt olasz, holland, finn, észt, horvát, bolgár szlovén és magyar partnerek együttműködésében valósul meg.

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

Kollégáink az „Ez Natúr” szakmai konferencián

A sümegi Hotel Kapitányban 2025. május 9-én tartott Ez Natúr szakmai konferencián a Gazdaságtudományi Kar munkatársai helyi termék témában osztották meg kutatási eredményeiket.

A rendezvény középpontjában a natúr borok, az ökológiai szőlőművelés, borkészítés állt, különös tekintettel a klímaváltozás kihívásaira és a fenntartható agrárgazdálkodásra.

A szakmai előadások során számos hazai és nemzetközi szakértő osztotta meg tapasztalatait. A Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének képviseletében Sulyok Judit és Madarász Eszter tartott előadást „Helyi termékek és turizmus – fókuszban a Balaton” címmel.

Az előadáshoz kapcsolódó tanulmány itt érhető el. >>>

CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken

Európa vidéki és távoli területei gazdag kulturális és természeti örökséggel rendelkeznek, de számos terület szenved olyan problémáktól is, mint a népesség elöregedése, az elvándorlás, egyes készségek hiánya és az alacsony jövedelmek. A kulturális és kreatív turizmus (KKT) lehetőséget nyújt munkahelyteremtésre és beruházásokra, de néhány fő kihívást és kapcsolódó tudásbéli hiányosságot kell leküzdeni ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a kulturális örökségben, mint a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés hajtóerejében rejlő lehetőségeket.

Először is, ezen területek kulturális öröksége rendkívül sokszínű, ezért az univerzális fejlesztési modellek nem alkalmazhatóak. Számos különböző üzleti modellt lehetne elfogadni, de nem tudjuk, hogy melyek a legmegfelelőbbek a tárgyi és szellemi örökség különböző típusaihoz a különböző vidéki kontextusokban.

Továbbá, fennáll annak a kockázata, hogy a KKT fejlesztése túlturizmushoz (overtourism) vezethet, amennyiben a fejlesztések nem veszik figyelembe az örökségvédelmi kérdéseket, valamint a helyi környezet és közösségek kapacitását. Jelenleg nem világos, hogy mely üzleti modellekben rejlik a legnagyobb potenciál a KKT kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív fejlesztésére.

A projekt ezeket a kihívásokat kezeli azáltal, hogy

  • a) ismereteket szerez arról, hogy mely KKT üzleti modellek a legmegfelelőbbek a kulturális örökség és a vidéki és távoli területek különböző típusai számára,
  • b) nyolc határokon átnyúló élő laboratóriumot hoz létre, amelyekben a fenntartható KKT üzleti modellek prototípusát készítik el (összesen 16),
  • c) makroregionális és határokon átnyúló KKT-politikai forgatókönyveket dolgoz ki mind a négy uniós makrorégió számára, valamint
  • d) a projektből származó ismereteket és tapasztalatokat szintetizálja olyan eszközök és erőforrások létrehozása érdekében, amelyek Európa-szerte és azon túl is felhasználhatóak hasonló területeken fenntartható és inkluzív KKT fejlesztésre.

Nyolc országból tíz partner vesz részt a projekt céljainak megvalósításában.

Bővebb infó:

Innovatív módszertan a felsőoktatás képzési követelményei és a munkaadói kompetenciapreferenciák integrált vizsgálatában

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar kutatói – Dr. Bogdány Eszter, Dr. Cserháti Gabriella és Dr. Raffay-Danyi Ágnes – a The International Journal of Management Education (Q1) folyóiratban bemutatott kutatásukban olyan módszertant fejlesztettek ki, amely segítségével feltárhatóak a felsőoktatási képzések és a munkaerőpiac kompetenciaelvárásai közötti különbségek.

A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása volt, amellyel az alapképzési programok kompetenciakövetelményei összehangolhatóak a munkaadói kompetenciaelvárásokkal. A kutatás egyedülálló módon ötvözi a tartalomelemzést, fókuszcsoport-interjúkat és a Q-módszertant, annak érdekében, hogy átfogó módon azonosítsa a legfontosabb elvárt kompetenciákat. A kutatók egy pilot kutatást is végeztek a kompetenciapreferenciák feltérképezése érdekében az Emberi erőforrások alapszak esetén.

A vizsgálat két fő fázisból állt: a kulcskompetenciák azonosításából és Q-módszertannal történő rangsorolásból. A Q-módszertan alkalmazása során a kompetenciák azonosítása (65 magyarországi HR-álláshirdetés, az O*NET adatbázis, valamint 13 HR-szakemberrel készített fókuszcsoport-interjúk elemzése alapján), az integrált kompetenciadefiníciók kialakítása (különböző forrásokból származó kompetenciák összevetése, 40 kulcskompetencia kiválasztása), rangsorolása (meghatározott és kényszerített rangsorolása a kompetenciáknak), és a faktoranalízis által meghatározható kompetenciapreferencia csoportok megalkotása történt meg.

A módszertan alkalmazásának eredményét pilot-teszt keretében vizsgáltuk, ahol a legfontosabb kompetenciák az alapvető és asszertív kommunikáció, a digitális eszközhasználat, a személyügyi és HR-ismeretek voltak, míg a kevésbé fontos kompetenciák között a matematika, statisztika, üzleti etika ismeretei jelentek meg. Az utóbbi kompetenciák egységesen hátrébb kerültek a munkaerőpiaci preferenciarangsorokban, annak ellenére, hogy a képzési követelmények részét képezik. Szembetűnő eltérések voltak abban, hogy a HR-szakemberek hangsúlyozták a rugalmasság, stressztűrés és empátia fontosságát, amelyek azonban hiányoznak a hazai követelményekből, és ezáltal a képzési programokból. Érdekes módon a munkaadók kevésbé értékelték fontosnak a tudásmegosztást, felelősségvállalást és a konfliktuskezelést, noha ezek létfontosságúak a szervezetek működéséhez.

A kutatás alapján a cikk az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

  • Gyakorlati készségfejlesztés (pl. esettanulmányok, szimulációk) beépítése a képzésekbe, különös tekintettel a digitális kompetenciákra.
  • Munkaerőpiaci igények figyelembevétele: folyamatos egyeztetés a munkaadókkal a képzési programok aktualizálásához.
  • Q-módszer alkalmazása: a módszer hatékonynak bizonyult a kompetenciapreferenciák megismerésében és a szakadék feltárásában, más szakterületeken is alkalmazható.

A kutatás rávilágított arra, hogy a hazai alapképzéseknek dinamikusabban kell alkalmazkodniuk a munkaerőpiac változásaihoz, hogy a friss diplomások versenyképesek legyenek. A Q-módszer hatékony eszköznek bizonyult a valós kompetenciaigények feltárásában, és modellként szolgálhat hasonló felmérések megvalósításához más szakmák esetében is.

A cikk teljes terjedelmében itt elérhető: Bogdány, E., Cserhati, G., & Raffay-Danyi, Á. (2023). A proposed methodology for mapping and ranking competencies that HRM graduates need. The International Journal of Management Education, 21(2), 100789.https://doi.org/10.1016/j.ijme.2023.100789

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

A fenntarthatóság jegyében elindult a ClimaPannonia Horizon Europe projekt

A Pannon Egyetem nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és céljának tekinti a Pannon Régió revitalizációját. Ezért a Gazdaságtudományi Kar és a Mérnöki Kar együttes részvételével 2025. március 31 – április 1. között Novi Sadban elindult a ClimaPannonia Horizon Europe projekt. A nemzetközi konzorcium fő célja, hogy a Pannon Régióban a klímaváltozás miatt bekövetkezett és bekövetkező, természeti, gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembenézve segítse a társadalmi elfogadottságot és a tudásmegosztást.

Célunk egy olyan természetközpontú (nature-based) döntéstámogató rendszer kialakítása, amely a Vadvilág (Wildlife), a Talaj- és Növénygazdálkodás (Soil and Crop), a Vízgazdálkodás (Water Management), valamint az Állampolgári Tudomány és Részvétel pilléréin (Citizen Science and Engagement) keresztül elősegíti a Pannon Régió együttműködését a revitalizáció felgyorsításában és a fenntartható jövő megteremtésében.

A projekt főbb adatai:

A projekt teljes neve: HORIZON-MISS-2023-CLIMA-01-01: Building regional resilience via large scale uptake of systemic solutions in agricultural ecosystem
Résztvevők: GTK és MK közös együttműködése
Projekt költségkerete: 317,500 euro
A projekt az NKFIH – Kormányzati Önerő Alap keretein belül valósul meg.

HybridCycle – A fenntarthatóság hazai iránytűje! | GreenLike #44

GreenLike podcastunkban ezúttal Balogh Enikő Annával és Bartyik Gabriellával beszélgetünk a HybridCycle-ről, amely vezető szerepet tölt be a nehezen újrahasznosítható anyagok újrahasznosításában.

A HybridCyle hazai és nemzetközi együttműködések, művészeti programok és kreatív workshopok keretében a szemléletformálásra és az edukációra összpontosít. Az aktivitásokon keresztül igyekeznek új minőséget adni már nem használt eszközeinknek, hangsúlyozva ezzel az újrafelhasználás, a tudatos fogyasztás és a fenntartható, átgondolt fejlődés fogalmát.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Archívum

Go to Top